A védzáradékok eszközét alkalmazza az EU, ha a csatlakozók nem teljesítik a kötelezettségeiket májusig
Brüsszel, 2003. november 17. (MTI) - Az EU-hoz jövőre csatlakozó tíz ország számára a taggá válásig hátralévő hat hónapnak elégnek kell lennie a felkészülés befejezéséhez; ha mégsem így lenne, az unió alkalmazni fogja a védzáradékok eszközét - figyelmeztetett hétfőn az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. Günter Verheugen az EU-tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülésén számolt be a bizottság november elején közzétett megfigyelési jelentéseiről.
Mint Kovács László külügyminiszter az ülés után elmondta, a vitában minden érintett ország egyetértett a jelentés rá vonatkozó megállapításaival.
Romániával és Bulgáriával kapcsolatban az volt az általános vélemény, hogy jó lenne, ha 2005 végéig sikerülne lezárni a velük folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Ennek híján ugyanis késhet 2007-re tervezett csatlakozásuk, ami azért nem lenne jó, mert akkor nem esne egybe az EU következő középtávú pénzügyi időszakának kezdetével.
A miniszterek megvitatták a bizottság által nemrég végleges formában is előterjesztett Európai Növekedési Kezdeményezést. Ez az uniós gazdasági növekedés újjáélesztésére irányul, és első lépésben több mint félszáz úgynevezett gyorsan indítható - zömmel infrastrukturális - nagyberuházás megvalósítását helyezi kilátásba.
A szlovén külügyminiszter ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatok ötös folyosóján, a Koper és Ljubljana közötti szakaszon csak egy sínpár épült ki. Az ötös folyosóval kapcsolatos tervek közé ezért fel kellene venni ennek két sínpárra bővítését. Kovács László Magyarország nevében támogatásáról biztosította a javaslatot.
A külkapcsolatok területén az EU-orosz viszony helyzete kapta a legtöbb figyelmet a tanácsülés témái közül, részben a nemrég Rómában tartott, vitatott eredményekkel végződött csúcstalálkozóval kapcsolatban.
A magyar külügyminiszter szerint a felszólalásokból érzékelhető volt egyfajta általános elégedetlenség az orosz álláspont merevsége miatt. Az unió tisztában van azzal, hogy számára fontos Oroszország, de úgy véli, ez fordítva is igaz, s a kölcsönös előnyök elvének ennek megfelelően kellene érvényesülnie.
Többen hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Oroszország kiterjessze az EU-val kötött partnerségi és együttműködési megállapodását az újonnan csatlakozókra is. Ennek alapján lehetne ugyanis megőrizni azokat a kedvezményeket, amelyeket jelenleg kétoldalú megállapodások rögzítenek. Ha viszont ez utóbbiakat felmondják - például mert nem felelnek meg az uniós követelményeknek - űr keletkezik.
Moszkva azonban egyelőre kétoldalú alapon kíván tárgyalni és megállapodni erről a csatlakozó országokkal.
Kovács László szerint a miniszterek ez ügyben egységes uniós fellépést tartottak szükségesnek. Ugyanezt sokan a kapcsolatrendszer egészére nézve is érvényesnek nevezték, ami a soros olasz elnökség címére intézett közvetett bírálatként is értelmezhető. A római EU-orosz csúcson ugyanis Silvio Berlusconi több kényes kérdésben - csecsenföldi emberi jogok, Yukos-ügy - nyíltan az orosz álláspont védelmére kelt, erősen eltérve az unió hivatalos felfogásától.
Forrás: Európia Unió - Magyar Távirati Iroda Rt.
http://eu.mti.hu/news.asp?newsid=146773
Eltérő álláspontok a védzáradékról
2002. november 5. (1. oldal)
Czirják Imre
Az európai uniós nagybizottságban tegnap az a váratlan fordulat állt elő, hogy a Fidesz és az MDF álláspontja gyakorlatilag megegyezett az SZDSZ-ével – mondta el a bizottság ülését követően Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Ez a három párt ugyanis úgy látja: a védzáradékokban tervezett változtatás rontja Magyarország pozícióit.
Áder János kifejtette: a szabad demokrata Szent-Iványi István is elfogadhatatlannak tartotta, hogy három évnél tovább maradjon hatályban a védzáradék, s az ebben foglalt intézkedések foganatosítása ellen nincs jogorvoslati lehetőség. A nagybizottságban a külügyminiszter tájékoztatta a pártokat a több mint egy héttel ezelőtti koppenhágai mini EU-csúcs fejleményeiről.
*
Kovács László az ülést követő sajtótájékoztatóján elmondta: rossz hír, hogy Brüsszelben jóváhagyták azt a szűkmarkú javaslatot, amely szerint az új tagok kezdetben csak 25 százalékos mezőgazdasági támogatásban részesülnének, mely tíz év átmeneti idő után érné el a jelenlegi szabályok szerint járó teljes összeget. Azt is rossz hírnek nevezte a külügyminiszter, hogy a szokásos gazdasági mellett két új (a belügyi és az igazságügyi területtel, valamint a belső piaccal foglalkozó) védzáradékot is hatályba kíván léptetni az új tagokkal szemben az Európai Unió. Ezekkel kapcsolatban a magyar kormánynak még nincs tárgyalási stratégiája, mert a pontos szöveg még nem ismert – fejtette ki a külügyminiszter, aki mindenesetre biztatónak nevezte, hogy a dán miniszterelnök szerint a Koppenhágában megfogalmazott feltételek csak a tárgyalások kiindulópontjai.
A Fidesz szerint viszont a magyar kormánynak és a Külügyminisztériumnak kicsit harcosabbnak kellene lennie, és jobban érvényesítenie a magyar érdekeket – mondta Áder, aki sajnálattal említette, hogy az európai uniós nagybizottság ülésén inkább a brüsszeli érveket hallották vissza. Ugyancsak tanácstalanság, bizonytalanság jellemzi a kormányt a mezőgazdasági támogatások ügyében is – vélte Áder János. Medgyessy Péter korábban beszélt arról, hogy 2006-ig el kellene érni a százszázalékos szintet, de arról továbbra sem kaptak információkat, hogy ezt hogyan kívánja megvalósítani a magyar kormány.
A Fidesz frakcióvezetője elmondta: támogatják a kormánynak azt a törekvését, hogy a végsőkig harcoljon a nagyvállalati adókedvezmények ügyében, mert ezen tíz- vagy akár százezer munkahely sorsa is múlhat. Ugyancsak minden támogatást megad az ellenzék ahhoz, hogy a magyar kormányzat vegyen részt a lengyelek által kezdeményezett, a tagjelöltek álláspontját egyeztető tárgyaláson. Nem kaptak viszont választ arra, hogyan kívánja teljesíteni a kormány azokat a kötelezettségeket, amelyeket a nagybizottság első ülésén aláírt politikai nyilatkozatban vállalt. Áder elmondta azt is: arról sem kaptak információkat, hogyan képzeli el a kormányzat a további egyeztetést az uniós alkotmánymódosításról.
Szájer József kifejtette: nem azt tartják a legfontosabb kérdésnek, hogyan lehetne bevonni az uniós csatlakozásba Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Az ellenzéki politikus hozzátette: továbbra is keresik annak a lehetőségét, hogyan vehetne ebben részt egy szimbolikus gesztussal a pártok felett álló köztársasági elnök.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője sajtótájékoztatóján elmondta: nem értenek egyet azzal a felvetéssel, hogy romlottak volna Magyarország pozíciói a csatlakozási tárgyalásokon. Szerinte az ország helyzete sem nem romlott, sem nem javult. Nem öncélú keménykedésre van szükség – vélte –, hanem arra, hogy betartható feltételeket vállaljunk. Az európai uniós nagybizottság következő ülésére várhatóan november 16-án kerül majd sor.
*
Az MDF tegnapi frakcióülésén is napirenden voltak az európai uniós csatlakozással összefüggő kérdések. Információnk szerint Balsai István, a képviselőcsoport vezetője beszámolt az integrációs parlamenti nagybizottság tanácskozásán történtekről, valamint az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról folytatott négypárti egyeztetésekről. Lapunk úgy tudja: Dávid Ibolya pártelnök kifogásolta, hogy a frakcióvezető nem tájékoztatja megfelelően a testületet a tárgyalásokról. Sérelmezte azt is, hogy a sajtóban – a pártelnök olvasata szerint – többnyire Fidesz–MDF közös álláspontként jelennek meg a nyilatkozatok.
***
Közös teljesítmény. Medgyessy Péter miniszterelnök támogatja azt a javaslatot, hogy az EU-csatlakozási szerződés áprilisi, athéni aláírására hívják meg az előző kormányok vezetőit és a volt államfőt is – közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A ceremóniára meghívnák Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Mádl Ferenc jelenlegi és Göncz Árpád korábbi köztársasági elnököt, illetve a parlamenti pártok delegáltjait. Az uniós csatlakozás az elmúlt 12 év teljesítménye, amelyhez mindegyik kormány hozzájárult – fogalmazott Gál J. Zoltán. Megjegyezte: a kormány továbbra is azt vallja, hogy a miniszterelnöknek a magyar társadalomtól kapott felhatalmazás birtokában kell aláírnia a csatlakozási szerződést, ezért a népszavazásnak ezt az aktust meg kell előznie.
Orbán szerint a csatlakozás utáni helytállás a cél
[2002.október 10.]
...
Orbán Viktor felemás érzéseire utalva elfogadhatatlannak és a nemzeti érdekek "behorpasztásának" minősítette a jelentésben megfogalmazott védzáradékot. Kifejtette, ez az uniós tagállamoknak lehetőséget biztosít arra, hogy a belépő országokkal szemben, bizonyos problémák észlelése esetén megkerüljék a bírói jogorvoslati utat. Ez a volt kormányfő szerint ilyen formában az egyenlő elbánás elvének olyan sérelmét jelenti, amit egy kellő önbecsüléssel rendelkező és a nemzeti érdekek iránt elkötelezett ország nem igen fogadhat el. Orbán Viktor felvetette a kölcsönös védzáradék lehetőségét.
Álláspontja alapján ki kell kötni azt is, hogy a különleges rendszer működése nem eredményezheti a határellenőrzés fennmaradását és nem irányulhat a személyek szabad áramlásának burkolt korlátozására. Orbán Viktor a Fidesz teljes támogatásáról biztosította a kormányt abban az esetben, ha kemény tárgyalásokat folytat a Magyarországon befektető multinacionális cégek kedvezményeivel kapcsolatban az unióval. Az EU ez ügyben előterjesztett javaslatát szintén elfogadhatatlannak ítélte. A politikus úgy véli, a nagy beruházó cégek számára méltányos átmeneti időszakra még biztosítani kell az adókedvezményeket. Mint megjegyezte, ehhez a megállapodáshoz 150 ezer magyar család kenyérkereseti lehetősége kötődik.
Homály az EU-védzáradék körül
A brüsszeli bizottság javaslata október végén kerül a tagállamok elé
NSZ • 2002. október 12. • Szerző: Füzes Oszkár
Még nem tudni pontosan, mire vonatkozik majd az új tagok csatlakozásához javasolt két végzáradék. Az Európai Bizottság javaslata a hónap végén kerül a mostani tagállamok elé.
Az Európai Bizottság (EB) a tíz új tagállam felvételét javasló szerdai jelentésben indítványozta, hogy a csatlakozási szerződésbe kerüljön be két védzáradék. Az egyik – hasonlóan a svéd, finn és osztrák belépéskor egy évre alkalmazott biztosítékhoz – a belső piac súlyos zavarai esetén két évig létezne, módot adva az EB-nek átmeneti, rendkívüli intézkedésekre. Tekintve, hogy nem az eddigi, hanem az új tagok gazdasága lesz jobban kitéve esetleges megrázkódtatásoknak, ez a védzáradék valójában az újoncok érdekeit szolgálhatja.
A másik védzáradék azonban új lenne. E szerint közegészségügyi, szellemi tulajdonvédelmi vagy más területeken, ahol valamelyik új tagállam nem képes vagy nem akarja teljesíteni uniós kötelezettségeit, az EB „célzott szankciókat” rendelhetne el. Ez a lehetőség is két évig állna fenn. Az unió elvei szerint a szankciók csak a hiányosság orvoslásáig tarthatnak, kizárólag a kifogásolt területet érinthetik, és ott sem okozhatnak aránytalan hátrányt a megbüntetett országnak.
A javaslat előbb a mostani tagállamok miniszteri tanácsa, majd állam- és kormányfői elé kerül. Addig jogilag pontosítani kell, eldöntve például a szankciók elrendelésével szembeni fellebbezés módját. Elvben az Európai Bíróság ennek a fóruma, de az gyakran lassú. Október végén, a brüsszeli bővítési csúcs után a csatlakozó államok is elkezdhetik megvitatni a javaslatot – ha addigra kész lesz. A csatlakozási szerződés körülbelül fél év múlva készül el, ha a védzáradékok tényleg bekerülnek, van idő olyan megoldásokra, amelyek egyik felet sem érintik hátrányosan. Egyébként mindenki természetesnek tartja, hogy a közösségi joganyag és a szerződések teljesítése kötelező – ha valamelyik ország ezt megsérti, védzáradék nélkül is következményekkel kell számolnia.
Magyarországot sikerült eljuttatni az uniós integráció kapujának a küszöbéig, a kérdés az, vajon be tudunk-e lépni a kapun? – tette fel a kérdést Orbán Viktor azon a sajtótájékoztatón, amelyen az uniós országjelentésre reagált.
Budapest, 2002. október 10.
...
Ugyanakkor a jelentésben szerepelnek olyan javaslatok is, melyek számunkra elfogadhatatlanok, sérti nemzeti érdekeinket. Ezek között elsőként a védzáradékot említette, mely arról szól, hogy az új belépő államokkal szemben, a régebbi tagország által esetlegesen megfogalmazott vélt, vagy valós probléma felszínre kerülésekor, olyan jogorvoslati lehetőség is megnyílnék, mely megkerüli a bírói utat és a döntést az uniós bizottság hatáskörébe rendeli. Mint a volt miniszterelnök megjegyezte, ez sérti az egyenlő elbánás elvét. Akkor fogadható csak el, ha ez az eljárási mód kölcsönössé válik. Kisegítő elemnek javasolta, hogy az említett szabályozás ne akadályozhassa a személyek szabad áramlását és ne tartsa fenn a jelenlegi határellenőrzési rendszert. Ha ezt sikerül elfogadtatni, akkor van értelme annak a további javaslatnak is, hogy a bizottság védelmi intézkedésének alkalmazásához a tanács minősített, ne pedig egyszerű többséggel határozzon.
A tárgyalások során a kormány határozott érdekérvényesítését szorgalmazta Orbán Viktor a magyarországi nagyvállalatoknak nyújtott adókedvezmények csatlakozást követő átmeneti és méltányos megtartása ügyében. Ebben a Fidesz támogatását élvezi a kabinet.
Mint fogalmazott az országot az unión belüli helytállásra kell felkészíteni, azaz a versenyképességét kell növelni. Példaként említette a kis és középvállalkozások további megerősítését, a gazdák támogatását és a szektorális reformokkal összekapcsolt béremelésekkel az áremelkedésre történő felkészülést.
...
-------------
Tehát a védzáradékban van:
1.) régebbi EU-tagállamok esetén nekik nem tetsző esetben olyan jogoorvoslat, ami megkerüli a bírói utat.
2.) Akadályozza a szabad személyáramlást
3.) Fenntartja a jelenlegi határellenőrzési rendszert.
>> mi lesz ha a fidesz MASSZIVAN elveszti a valasztasokat? masszivan es nyilvanvaloan? polgarhaboru? oktober 23-an. puccs. alkotmanyon kivuli forgatokonyvek? amik mar 98-ban bevallottan keszen alltak? csak le kell oket porolni?
Felmelegítitek az áprilisi levest? Akkor se történt semmi ilyen, pedig mondtátok: állampuccs lesz, a FIDESZ görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, stb.
Mivel te nyitottál topikot a záradékról, ezért jogosan tőled várjuk, hogy ismertesd meg azt velünk, vagy ismerd el, hogy te sem tudsz mit mondani arról.
latod latod? megint csak erdekes modon kielezodott a helyzet. megint lehet polgarhaborurol olvasni.
mi lesz ha a fidesz MASSZIVAN elveszti a valasztasokat? masszivan es nyilvanvaloan? polgarhaboru? oktober 23-an. puccs. alkotmanyon kivuli forgatokonyvek? amik mar 98-ban bevallottan keszen alltak? csak le kell oket porolni?
Orbán Viktor azt mondta, hogy:
„a belépő országok jogait sértené, ha a régi tagok vélt, vagy valós problémák esetén anélkül dönthetnének az új tagok hátrányára, hogy eközben nem biztosítanák a döntéssel szembeni jogorvoslatot”.
Kovács László azt mondta:
„ tisztázni kell Brüsszellel, mit is jelent pontosan az egyébként a csatlakozó országok mindegyikére vonatkozó szövegrész, amely az utolsó pillanatban került a jelentésbe”. Az RTL Klub Híradójának a külügyminiszter azt mondta, nem tartja veszélyesnek a védzáradékot, de tárgyalásokat kezdeményez Brüsszellel.
Több kérdésem is lenne ezzel kapcsolatban:
- Orbán beszél valamiről - amit még a jelenlegi külügyminiszter sem ismer-, de nem mondja meg pontosan, hogy miről van szó.
- Te erről nyitottál egy topikot, de sem mondod meg, hogy mit tartalmaz a védzáradék.
- Azt igazán elárulhatnád, hogy a védzáradékot hol lehet megismerni, az mit tartalmaz?
Ha nem megismerhető, akkor miért nyitottál topikot olyan témában, amit nem tudunk ellenőrizni, így nem tudjuk, hogy miről vitatkozzunk?
van ilyen vegzaradek, a masik iranyban is...?
tehat szamunkra is felkinaljak, hogy a csatlakozast kovetoen az EU normaival ellentetes lepeseket tegyunk, ha varatlanul durva dolgokat tapasztalunk ("vis major") ?
Még nem készítették el az aláírásra váró anyagot, ezek az elkövetkezendő hetek, hónapok vitatémái!
Hőbörögni azért lehet!
Csak jellegzetes sz.rkeverés.
