nekem németjuhászom van, és régen sétáltattam sokszor. kertvárosi környéken lakunk. azt tudni kell a kutyáról hogy 40 kilós és marha nehéz visszafogni, mindig pórázon sétáltattam, sose engedtem el emiatt. egyszer egy kertből kiszökött egy ilyen elcseszett pitbull-keverék kutya és odajött szagolgatni. egy másodperc alatt egymásnak ugrottak, a kutyám beleharapott a másik kutya hátába, és mikor lerángattam róla, engem is megkapott. egy másik alkalommal valami nagy fehér kutya jött oda, azzal is egymásnak ugrottak. egy másik helyen három kutya szabadon ki-be járkált a kapun, azok is odajöttek, akkor már tartogattam a zsebemben pár kavicsot és jól irányzott oldalba dobásokkal elzavartam őket. a tulaj végignézte az egészet a kertből és még ő volt felháborodva! és közölte velem, hogy ne erre sétáltassam a kutyámat.
szerintem én betartottam minden szabályt hiszen pórázon sétáltattam a kutyát és soha nem engedtem el. ha belegondolok a szájkosárral rosszul jártam volna, hiszen nem tudott volna védekezni a kutyám! már nem sétáltatom mert nagyon nehéz és stresszes. néha kiengedem a kapun pár percre éjszaka, ha akkor jövök haza. annak nagyon örül.
a gázspray is jó lehet, én késsel járkáltam egy időben.
Nekem rengeteg kutyás balhém volt, mivel már kb. 10 éve sétáltatom a kutyámat kutyafuttatón hetente egyszer. A durva az, hogy kb. 10 éves koromtól. Az én kutyám sajnos tök barátságos, emberekkel és kutyákkal egyaránt, így mindenkihez odaszalad, ha elengedem. Így akkor szoktam elengedni, amikor nem látok épp senkit. Így általában az történik, hogy egy rohadt vad kutya ránk ugrik és elkezdi tépni a kutyámat, meg engem. A német juhászoktól különösen félünk, és általában ők azok, akiket arra enged az okos gazdi, amerre csak akarnak menni. Egyértelműen nem féltik őket, azt meg le se szarják, hogy hány embert-kutyát nyírnak ki egy séta alkalmával-némi túlzással persze.
Szóval tizenhárom-négy éves lehettem, mikor épp mentünk át az úton a kutyafuttató felé, amikor feltünt egy németjuhász a gazdájával-majdnem láb mellett ment. Megtorpantam, de a forgalom közepén álltam, így kénytelen voltam átmenni. A nő látta, hogy félek, mondta, hogy jöjjek nyugodtan, nem bánt. Mihelyst átértünk minden szagolgatás nélkül ráugrott a kutya a kutyámra és tépte. Nálam volt egy esernyő, és tiszta erőmből vertem a kutyát, ami erre rám támadt, és a combom külső szélén ejtett egy kb 30 centis sebet. Erre már odavánszorgott a nő, és fogta a kutyáját és OTT HAGYOTT!!! Ismételem, 13-14 éves lehettem és ültem a földön sírva és nézegettem a kutyámat, nem lett-e baja. Két pasi rohant oda hozzám, segíteni, de nem akartam, hogy megtudják a szüleim, mert akkor eltiltottak volna a kutyasétáltatástól.
Volt mégegy németjuhászos sztori, amikor a kutyám a vízben volt, és hirtelen feltünt egy nő a kutyájával, szintén a vízben. Fel sem eszméltem, mikor már szagolgatták egymást, mondta a nő, hogy nem bánt. Ja, kis híjján vízbe fújtotta a kutyámat.
Azóta lánccal járok és gázspray-vel. Nem várom meg, míg támadnak, én támadok. És akkor csodálkoznak az emberek, ha magamon kívül üvöltök velük, hogy hívja vissza a rohadt kutyáját, mert zavar. Á, most már nem is ordítok, a hülyék úgyis csak támadásnak veszik, inkább lefújom a kutyájukat, aztán csináljanak vele, amit akarnak.
Igen, sajnos elkeserítő, hogy az emberek nagytöbbsége szó nélkül végig tudja nézni, amikor egy másik bajban van, holott talán semmiből sem telne segíteni. Bár amit Te tettél, nem volt épp veszélytelen, mégis későn érkeztél. (Persze ez nem a Te hibád) Nagyon sajnálom azt a hajléktalant! Ennél fájdalmasabb, borzasztóbb halált nehezen lehet elképzelni. Szörnyű, hogy egy ilyet az emberek szemrebbenés nélkül végignéznek. Tisztelet a kivételnek.
Jut eszembe. Egyszer a buszon egy nőt (lányt) nő létemre én védtem meg egy részegtől.
Más országokban is ez van, vagy csak nálunk van ennyi közömbös, megkeseredett, nem is tudom, minek nevezzem ember??
És bár abban ez esetben még "talan" meg is ertem az embereket, hogy nem mennek, mennenek neked segiteni, hisz ki meg egyedul szembeszalni 10 huligannal. Szoval en sem biztos hogy bele mernek avatkozni, hogy megvedjelek teged akit nem is ismerek.
De a legnagyobb problema ott van, hogy nem kell az emberi nemtorodomsegez 10 gyanus alak. Ha egy huligan molesztal valakit az utcan, akkor sem szamithatsz segitsegre.
Tortent velem tavaj egy nagyon durva dolog.
Autoval mentem haza a Keletitol a Balha fele. Bal oldalon a fekete 7 es buszmegalo mellett haladtunk el, amikor arra lettunk figyelmesek, hogy valami langol a buszmegaloban. A kovetkezo pillanatban azt lattam, hogy egy ember az aki langol. De kb ugy kepzeljetek el mint a filmekben. A TELJES EMBER LANGOLT.
No marmost amig en felrealtam az autoval, kiszaltam, kinyitottam a csomagratot hogy keressek valamit amivel elkezdem oltani, es odarohantam a foszerhez, legalabb fel perc eltelt, de lehet hogy tobb is. Ezenkivul ha azt is beleszamoljuk, hogy nem lattam, hogy ki gyujtotta fel, vagyis nem abban a pillanatban gyulladt amikor odaertem, MINIMUM 10-20 masodpercet hozzaadhatunk. Magyaran amikor en elkezdtem oltani, a foszer legalabb 1 perce egett, fetrengett a foldon, es jajveszekelt, hogy valaki oltsa el. 1 perc! Es mindez a belvarosban egy buszmagaloban. En azt mondom, hogy minimum 30 ember latta a dolgot, es senki nem segitett!
Miutan en elkezdtem oltani, utana 1 ember jott oda segiteni, a polojaval kezdte csapkodni az ego embert. Lattam, hogy az sikeresebb mint az en probalkozasom, ugyhogy en is lakaptam a polommat es igy ketten eloltottuk. Egyepken amig mi oltottuk valaki azert utanafutott a gyujtogatonak, es elkaptak.
Nem tudom olvastatok e hirt az ujsagokban. Nagyon sok cikk jelent meg rola. Es itt volt a masodik felhaborodasom. Megirtak, hogy a buzvezeto, es egy arrajaro rendor eloltotta a tuzet, es kezrekeritettek az elkovetot is! No marmost en sem a rendor, sem a tuzolto nem voltam. Es hozzateszem, hogy mire a rendorseg kiert, semmi dolguk nem akadt, csak kikerdezni a bameszkodokat. Es bar nem avatkoztam bele, de hallottam, hogy egy no reszletesen elmesel mindent, ugyhogy a rendorseg pontosan tudta, hogy mi tortent. Akkor pedig a rendorseg szovivoje, miert nem az igassagot adja ki az ujsagiroknak? Amugy betelefonaltam a rendorsegre is. Kicsit kifejeztem felhaborodasomat. Na mind1 erdekes vilagban elunk!
Jah es a lenyeget majdnem elfelejtettem mondani! Az emberunk akit felgyujtottak masnap meghalt! Es hogy miert kellett meghalnia? Mert nem adott bort a csovesnek (O is hajlektalan volt), mert 30 ember nem akart beleavatkozni, pedig a gyujtogato elfutott, es semmi veszely nem fenyegette volna azt aki segit.
Szoval elgondolkoztato! Es kerek mindenkit, hogy gondolkozzon el, hogy o segitett volna-e ebben a szituban!
Ahhhhhhh nem ragozom tovabb, nem adok tanacsokat, nem biztatok senkit, hogy mit csinaljon mit ne csinaljon. Akinek maga a sztori nem volt eleg, hogy elgondolkozzon, es ezaltal egy kicsit jobb ember legyen, annak hiaba is mondanek barmit.
Valóban szomorú... És az is, hogy a mai világban még ilyesmit meg lehet tenni!
Önvédelem... jó ötlet. Bár napi 11 óra munka és egyetem mellett nem hinném, hogy maradna időm hasonlókra. Sajnos hiába vagy jó bármilyen küzdősportban, 10 másikkal úgysem tudsz elbánni. (Főleg ha esetleg még kés is van náluk.)
Annak örülök a legjobban, hogy a kiskutyámat nem vették észre, nem lett semmi baja.
Sziasztok!
25 éves lány vagyok. Azt a felháborító esetet szeretném megosztani Veletek, ami velem történt tegnap, az Örs Vezér terén. (Az én történetem annyiban kutyás, hogy épp a 6 hetes csöpp kutyusomat cipeltem haza egy cicahordó táskában)
Vártam a hármas villamosra. A megállóban egyre nagyobb tömeg gyülekezett, és ennek a tömegnek egy részét egy kb. 10 főből álló... hogyismondjam, közepesen színes bőrű társaság tette ki. 2 karonülő, fiatalabbak, idősebbek.
Megérkezett a villamos! Szálltam fel, amikor a társaság egyik tagja, egy idős „hölgy” legnagyobb és leghegyesebb aranygyűrűje kiszakította legféltettebb ruhadarabomat. (Ez egy fekete, hálós anyagú kis ruha, farmerral, kis toppal szoktam volt felvenni. Nagyon tutin néz ki... vagyis nézett) A reccsenés hallatán kikerekedett szemekkel néztem a „hölgyre”, hogy ezt ugyan mégis hogy gondolja, és hogy most akkor kifizeti, vagy mégis mi lesz. Mutogatni kezdett, hogy ő ugyan nem hibás, nem ő volt, hanem az ékszer, nem tehet semmiről, nem érti, mit akarok, meg különben sem beszél magyarul.
Dúlva-fúlva leültem. Egyetlen megállót ment a villamos, amikor leszállítottak mindenkit, nem tudom, miért, lényegtelen. Leszálltam. A társaság is leszállt, körbevettek, és úgy lehordtak, hogy még azt is megbántam, hogy meg mertem szólalni. A vita közben az is kiderült, képzeljétek, hogy én vagyok a hibás! Meg hogy én milyen szemét ember vagyok, mert nem tisztelem az időseket. Már attól féltem, hogy megvernek, inkább eloldalogtam.
A megálló tele volt emberekkel, nőkkel, férfiakkal, de valahogy senki sem akarta megzavarni ezt a számomra rendkívül kínos „beszélgetést”. Pedig jó lett volna. De legalább ott voltak! Vajon mi történt volna, ha mindez egy elhagyatott helyen, sötétedés után történik?
Alapveto dolog, hogy mindenki a saját kutyájáért FELEL. Magyarán nem engedem oda idegen emberhez, és idegen kutyához sem. Akkor sem, ha nem harap, vagy ha egy 0.5 kg-os kutyáról van szó.
Mikor mi kivisszük sétáltatni a németjuhász kutyánkat, ahol már nem jár senki elengedjük.
Ha viszont meglátok egy biciklist, akkor odahívom a kutyát magamhoz, és rácsatolom a pórázt. Ilyen egyszerű.
Ha ezt mindenki betartaná, semmi gond nem lenne.
Mindegy, hogy milyen eszközzel (szófogadás, póráz, stb.) tudod a kutyádat "féken tartani", a lényeg, hogy nem engededd oda senkihez, aki nem akarja.
Véletlenül se úgy értsd, hogy most téged hibáztatlak! Amiket leírtam mindkét félre vonatkozik.
Lehet, hogy az a járókelő/kutyasétáltató/stb. pl. fél az idegen kutyáktól. Semmi jogom arra, hogy rákényszerítsem arra, hogy testközelbe kerüljön egy állattal. Vagy pl. lehet, hogy ruházatára annyira vigyáz, hogy ismerve a kutyák szagolgatási mániáját, nem örülne, ha összepiszkitanák az orrukkal. Ezt is el lehet fogadni, joga van hozzá.
Egyszóval ezer oka lehet arra, hogy ne akarjon találkozni a kutyáddal.
Egyébként pedig a saját kutyád védelme érdekében is a fentieket tanácsolom, mert ha mondjuk a rotinak nem tetszik a tacskód, akkor lehet, hogy beleharap egyet. Ahhoz mit szólnál? És a rotinak igaza is lenne, mert a tacskó ment oda hozzá.
Másrészről:
A két csaj hozzáállása nem volt éppen intelligensnek nevezhető, ez igaz.
A fenyegetés ellen SEMMIT ismétlem SEMMIT nem tudsz tenni, magyarországon élünk, itt erre nincs megoldás.
Megpróbálhatsz nem találkozni velük, vagy lenyelni azt, hogy ők nem tartják be a játékszabályokat. Esetleg önmagad oldod meg, önvédelmi eszközökkel. Másra sajnos nem számíthatsz.
Feketemágiával is próbálkohatsz, de csak biztosra menj! :)
Amiket leírtam azt be lehet tartani, de másoktól sajnos nem várhatod el, hogy ugyanilyen intelligensen álljanak a dologhoz. :(
tudom, hogy nem fog tetszeni, amit írok, de ne sétáltasd póráz nélkül a kutyád, mikor vannak tüzelő szukák a környéken. az megint más dolog, hogy a tüzelő szukás mit csináljon...
tudom, mit beszélek, mert nekem is kan kutyám van. egy ereje teljében lévő másfél éves és 65 kg-os kutya. ha meglát egy nőt, akkor neki csak az jut róla az eszébe... :) de, mikor tudom, hogy elkezdett a környékünkön egy szuka tüzelni, akkor fogom magam és a kutyám és másfele vesszük az irányt pár hétig. plussz, pórázon viszem, ha nagyon elmegy az agya. mert nálunk ez pár hétig tart mindig, teljesen szerelmes lesz és van jópár nap, amikor muszáj pórázon vinnem, mert nem hallgat senkire és semmire. ráadásul ilyenkor nem is eszik, úgyhogy elég kínszenvedés a dolog, sajnálom szegényt nagyon.
bocs, hogy nem az eredeti kérdésedre válaszoltam. arra az lenne a válaszom, hogy kerüld őket.
Tegnap délután sétálok a kutyámmal, amikor az elszalad. Hím kutya lévén tüzelő szuka rotweiler után szaladt. Amikor odaértem egy vörös hajú és egy szőke hajú agyon szolizott csajokkal találkoztam, az egyik volt a rotweiler gazdája. Leszögezem, hogy Óbudán az ilyen kutyákat szájkosár nélkül nem lehet elengedni (az enyém egy tacskó keverék...alig 10 kg). Mikor odaértem,elkezték mondani, hogy sietnek, és hogy nem félek-e attól, hogy hívja a férjét (a vörös), aki majd szétver engem a kutyámmal együtt.
Én inkább nem szoltam egy szót se, mert nem akartam, hogy másnap a házelőtt várjanak, és beváltsák az igéretüket.
Ilyenkor mit lehetne tenni? Este a bátyámmal vittem le a kutyát, nehogy össze találkozzak a "bandájukkal".
Szörnyű, hogy ilyen esetekben az ember mennyire tehetetlen.
Mi van ha legközelebb nekem ugranak?
