Igen, az említett progik vhogy így csinálják, de általában egyszerre csak egy művelettel. Ha sokszor kell vmit újraszámolnod (a "mi lenne ha" eset), egyenesen nélkülözhetetenek: megváltoztatod a kiindulási adatokat és voilá, pár mp alatt újraszámolja Neked az egészet.
Mapple, MathCAD, ezek tényleg mindent tudnak (algebra, analízis, valszám, statisztika, akár 3D-s dinamikus grafikonok kezelése, még a lottót is kiszámoltathatod velük), de nem túl egyszerű a kezelésük... :-) Állítólag a Mapple jobb. Warez oldalakon nézz körül. (Biztos van ezeknél egyszerűbb is, pl. az Excel ;-) )
Okéoké, valóban ez a pontos definiciója a dolognak, tisztában vagyok bele, de úgy gondoltam maga a "szélsőértékprobléma" szó egyértelművé teszi hogy mit szeretnék... Szóval MathCAD-ben érdekelne a megoldás. Előre is köszi bárkinek!
A szelsoertekhez kicsit tobb kell. Eloszor is mindket parcialis derivaltnak nullanak kell lenni (felteve, hogy belso pontrol van szo, es a derivaltak ott leteznek). Masreszrol ez a modszer az osszes lokalis szelsoertek-helyet megtalalja, raadasul meg mas (nyereg)pontokat is. A masodrendu parcialis derivaltak segitsegevel gyakran garantalhato, hogy a kapott pontok valoban lokalis szelsoertek-helyek legyenek, es ezekbol aztan kivalogathatok az abszolut szelsoertek-helyek. A MathCAD-hez nem ertek.
MathCAD-dal kapcsolatos kérdésem lenne, talán akad itt vki aki tudna nekem segíteni.
Szóval szélsőértékprobléma. Adott egy kétváltozós függvény, ugye az első deriváltját egyenlővé teszem nullával és ebből kapom meg a két változó (szélső)értékét. De hogyan kell ezt a MathCAD-ben végrehajtani??? Nézegettem bőszen a helpet de az angol mat. szakszöveg egy kicsit erős volt nekem.
köszi a segítőkészséget.
egyetemen a mat.1(analizis ) nevű tárgyat csinálom de még nem kezdtünk deriválni. csak tisztába szeretnék lenni a fogalommal mire odaérünk.
A szögnek mértéke azon ij, melly, a szög-tetőre tétetvén a czirkalomnak egygyik szára, azon szögnek két szárai között a czirkalomnak másik szárával horgasíttatik.
Minden fő-folyamatban az első raj úgy vagyon a folyamatnak akár mellyik rajjához, mint az első raj a másadikhoz, de mind a kettő fel-emeltetve azon karra, mellyet jelent azon kettőknek egy-mástul való el-távozások.
A’ betö-vetésü egész mekkoraságokat sokszorozni:
I-szer: A’ sokszorozandó alá írassék a sokszorozó.
II-szor: alattok vonassék egy hosz, hogy a’ müv öszve-ne-keveredgyen a’ müvesekkel.
III-szor: Bal-kézről kezdvén a’ sokszorozást, a’ sokszorozónak mind-egygyik rajjával sokszoroztassék mind-egygyik rajja, hogy meg-találtassanak a különös müvek.
IV-szer. E’ különös müvek vétessenek egy sommába.
