Papírforma Novák Miklós 2009. január 15. 00:01 Magyar Nemzet
Egyetlen jelöltként, a lehetséges 151-ből 125 igen szavazattal további négy évre Schmitt Pált választotta meg elnökévé a Magyar Olimpiai Bizottság. Schmitt Pál tehát a helyén maradt. De talán helyesebb úgy fogalmazni: a helyére került. Miként az elmúlt évek vele kapcsolatos valamennyi történése, a MOB szombati közgyűlésének az eredménye is elválaszthatatlan politikai szerepétől.
Schmitt – a lehetőségek alapos mérlegelése után – 2002-ben kezdett politizálni a Fidesz színeiben. Hírnevének, népszerűségének köszönhetően és persze a kölcsönös siker és haszon reményében mindjárt a párt alelnökeként. Az indulást valószínűleg sem ő, sem pártja nem elvesztett parlamenti, majd főpolgármesteri választással képzelte el. Majd amikor a 2004. évi athéni olimpia után a magyar doppingesetek miatt az ellene is intézett támadásokhoz a MOB-on belüli politikai ellenfelei – tetszik, nem tetszik, létezik ez a frontvonal – felhasználták pártkötődését, alighanem verte a fejét a falba, hogy miért kellett neki a politikába keverednie.
Időközben hiába lett európai parlamenti képviselő, 2006-ban az ismét jobboldali kudarccal végződött országgyűlési választások miatt az olimpiai bizottságon belül még nehezebb helyzetbe került. Ellenfelei nem is haboztak lecsapni a lehetőségre, 2006 szeptemberében rendkívüli közgyűlést hívtak össze a leváltására. S bár szoros küzdelemben – 69 igen, 69 nem szavazat, 3 tartózkodás mellett –, mégis győzött. Egyúttal csapást mért a baloldalra, amiért a Fideszben nyilván a mai napig hálásak neki. A 2006-os önkormányzati választások négy évre kikezdhetetlenül megerősítették MOB-elnöki tisztségében, hiszen a megyei jogú városok és a megyei közgyűlések küldöttei között túlnyomó többségbe kerültek a jobboldaliak.
A Magyar Olimpiai Bizottság szombati közgyűlése tehát a papírformát igazolta. Sőt, az alelnökök és az elnökségi tagok névsorát böngészve Schmitt és a Fidesz többet nyert, mint amennyit talán remélt. Ám Schmitt nemcsak a MOB-on, hanem pártján belül is megerősödött: ő vezeti a Fidesz listáját az EP-választásokra. Még szép, tehetnénk hozzá. S véletlenül sem elfogódottságból, előnyöket remélő szervilizmusból. Akit a politika emel fel, azt a politika könnyen le is teheti. Schmitt Pál példája viszont azt igazolja, akinek van mibe kapaszkodnia, az a politikai forgószélben is megállja a helyét. Történjék bármi is, senki sem veheti el tőle két olimpiai aranyérmét, kapcsolatrendszere messze túlmutat a politikán, s a sport olyan tulajdonságokkal vértezte fel, amelyeknek legtöbb politikustársa híján van.
Megtanult küzdeni, nemcsak önmagáért, hanem társaiért is, nyerni és veszteni, az éles helyzeteket kezelni. Van kiállása, jó szónok, remek szervező. Akadnak persze hibái is, de mint politikus, ezek eltörpülnek az erényei mellett. Ráadásul Schmitt Pál mindenekelőtt olimpiai bajnok, s örökre az is marad. A politika számára csak kaland, amiben ugyanúgy kivívta az őt megillető helyet, mint a sportban. Nem azt kell számon kérni rajta, hogy miért politizál, hanem hogy miért csupán három aranyérmet szereztek a magyarok a pekingi olimpián, miközben ő maga is hatot remélt. A sportnak csak akkor van súlya, ha eredményei is akadnak. A három nem hat, a különbség jól mérhető. Ez az, amin még jó politikával sem lehet változtatni.
“A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak szermélyes boldogulása így kívánja.”
Az irodalmi Nobel-díjas, mélyen vallásos orosz író 8 évet töltött a sztálini börtönökben és koncentrációs táborokban. EGYÜTT - Oroszok és zsidók a cári birodalomban című két kötetes hatalmas műve már magyarul is olvasható, melynek jelentősége a Gulág Szigetcsoport című dokumentum regényéhez hasonló. Mindkét mű kötelező olvasmány
Nos ennek ahires Nóbel dijas irónak az élete, a regényei bizonyitják azt amit mond az mind igaz. Nos azért hozom ezt a mondását ide ,mert megint csak elöjön az ármánykodás, vagyis amit én mint Gyurcsány Ferenc nem csináltam meg, és elrontottam igenis rontottam a versenysport,illetve a nemzeti sport jobbá tétele érdeke ellen tettem,azt azzal palástolom ,hogy a bennünket ért sikertelenséget szétszóróom, mert én nemfelelek semmiért.Mert mindig más a hibás, én és kormányom,miért lenne hibás.Vagy ahogy Gergényit kérdezte a riporter a 2006,október 23 események kapcsán? Főkapitány ur nem gondolja hogy le kellene mondania? Válasz :- Én miért? Szegény feje nem értette,hogy azok után hogy szétverette a Fidesz naggyülést ráadásul,még felelőségre is lehetne vonni? Hát kérem ezekben az emberekben nincs semmi felelősségérzet a népe, a rábizott javak iránt,feleljen érte más de én ,mint miniszterelnük, vagy budapesti rendőrfőkaőitány ,miért ?
Hatásos túlélési taktika minden politikai környezetben: másra kenni a fekáliát. Schmitt úr ~20 éve sportvezetőként regnál, de én nem emlékszem arra, hogy ezalatt bármiért is egyéni felelősséget vállalt volna ...
Cimkék: 1984, augusztus 12, los, angeles, olimpia, molnár tamás, krassó györgy, solt otília, tüntetés
Véget ért a csonka Los Angeles-i olimpia, amit a Szovjetunió vezette keleti blokk országainak többsége, így Magyarország is, bojkottált. A hivatalos indoklás szerint azért nem vettünk részt az olimpián, mert az agg Csernyenko vezette Moszkva szerint a szocialista sportolók nincsenek biztonságban.
A hivatalos indoklásban ugyan nem szerepelt, de valójában féltek: a szovjet sportolók tömegesen disszidálnak, ez pedig elég hülyén venné ki magát. És ne feledjük el a bosszú lehetőségét sem, a szovjetek ezzel vágtak vissza a moszkvai olimpia négy évvel korábbi bojkottjáért.
A korabeli hivatalos újságok nem, csak a szamizdatként megjelenő Beszélő számolt be a bojkott okozta magyar tiltakozásról. Egy most megjelent dokumentum-gyűjteményben (Állambiztonság és olimpia 1956-1988) olvasható az alábbi (és a többi idézett) szöveg. A röplapot Budapest V., VI., VII., VIII. és XII. kerületében terjesztették:
„OTT AKARUNK LENNI AZ OLIMPIÁN! A LOS ANGELES-I OLIMPIA BOJKOTTJA NEM MAGYARÁZHATÓ SEMMILYEN POLITIKAI INDOKKAL. EZ MINDEN REÁLISAN GONDOLKODÓ SPORTBARÁT SZÁMÁRAS NYILVÁNVALÓ. FELHÍVÁST INTÉZÜNK A SPORTSZERETŐ MAGYAR EMBEREK NEVÉBEN ÖNHÖZ: LEGYEN OTT JÚNIUS 4-ÉN HÉTFŐN ESTE 6 ÓRAKOR A BLAHA LUJZA TÉRI TILTAKOZÓ NAGYGYŰLÉSEN!”
A néhány száz példányban terjesztett röplap akkora riadalmat okozott – olvasható az Olimpia fedőnevű nyomozás összefoglaló jelentésében –, hogy 296 BM-es gyűjtötte össze és hatvan darabot „eredetiben biztosítottak”. A Blaha Lujza teret a tüntetés időpontjában operatív és rendőri erővel biztosították. A rossz idő miatt csak 60-70 ember gyűlt össze, köztük olyan ismert ellenzékiek, mint Solt Otília, Krassó György vagy Pákh Tibor. Nem állítottak elő senkit, kilenc embert igazoltattak, mindannyian egyetemisták.
A tüntetés után azt akarták kinyomozni, hogy milyen papírra és mivel nyomtatták ki a szórólapokat. A papír 55 grammos, elnevezése – a sors fintora – olimpia.
Az ügyet csak 1985. február 4-én tudták lezárni. Kiderült, rossz nyomon haladtak, amikor a röplap készítőit a műegyetemisták között keresték. A két „tettes” az ellenzéki Molnár Tamás (a 2006-os Kossuth téri tüntetések egyik kulcsfigurája) és Bokros Péter grafikus. A Blaha Lujza téri tiltakozáson mindketten jelen voltak, Bokrost igazoltatták is.
A 84-es akciót csak a bosszú motiválta, mert az amerikaiak bojkottálták Afganisztán miatt a moszkvai olimpiát. Schmitt ebben a bosszúban tevőlegesen résztvett. A részletekben, a melyk a korábbi hozzászólásodban vannak nem kell elveszni.
Nem véletlen, hogy a fényes tekintetű Schmitt Pált (áldassék az ő neve) keresték meg. A mai sportvezetésből ő az egyetlen, aki anno a Los Angelesi olimpiától való távolmaradásunkat támogatta. Úgy gondolták, hogy nála lehet keresnivalójuk ...
Csak tudnám, hogy ez a takonygerincű mit keres még a magyar sportéletben ?!
A Tibetet Segítő Társaság a NOB mellett Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét is arra kérte, hogy fontolják meg az idei nyári játékok bojkottját, és fejezzék ki tiltakozásukat Peking felé.
Schmitt azt mondta: az olimpia nem a politikáról, hanem sportról és kultúráról szól, a bojkott pedig nem változtat meg semmit.
"Az olimpia nem a politikáról, hanem sportról és kultúráról szól, mint azt Jacques Rogge, a NOB elnöke is kifejtette nemrég" - reagált az MTI érdeklődésére Schmitt Pál, a MOB elnöke. "A játékok nem arra valók, hogy megváltoztassák egy hatalmas ország politikáját, amely egyébként is tagja az ENSZ-nek, a Biztonsági Tanácsnak. Olimpiai szemszögből nézve a kínaiak egyelőre maradéktalanul teljesítik azt a szerződést, amit a NOB hét éve kötött a várossal
Lam lam a Nyugat is tudja milyen ember volt Schmitt!
Az elet finom fintora :-)
Schmittnél lobbiztak az olimpia bojkottjáért Index/MTI 2008. február 1., péntek 13:46
A Kínában sérülő vallás-, szólás- és sajtószabadság ellen tiltakoznak azok a szervezetek, amelyek Schmitt Pál NOB-elnöknél is kísérletet tettek, hogy Magyarország bojkottálja a pekingi olimpiát.
Schmitt Pálnál is próbáltak lobbizni egyes angol és német csoportok annak érdekében, hogy a sportvezető és egyben európai parlamenti képviselő támogassa a pekingi olimpia bojkottjára felszólító törekvésüket, amiért Kínában jelentősen korlátozzák az alapvető emberi jogokat - hangzott el az olimpiai sportágvezetők pénteki értekezletén.
Minél több ország maradjon távol
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke elmondta: a szervezetek azt szeretnék elérni, hogy minél több ország sportolói maradjanak távol a pekingi ötkarikás játékoktól, tiltakozásul, amiért Kínában megsértik a vallás-, szólás- és sajtószabadságot.
Schmitt nem változott semmit, világéletében egY karrierista seggnyaló volt, mindig megtalálta azt a segget amiből a legtöbb gyümülcsmag hullik, felesleges beszélni is róla