Az eszmékről és ideálokról egy sintó öreg szerzetes mondása jutott eszembe. Azt mondta a bácsi: régen a következő volt a sorrend: szamurájok, földművesek-kézművesek és végül a kereskedelem (pénzcsinálás)Mára megváltozott a világ: első helyen van a pénzcsinálás, aztán a kézművesek (ipar) és végül a szamurájok (eszmék és elvek), de úgy tűnik, a szamurájok kihaló félben vannak...
Rinpoce nem kell feltétlenül azonosulni egy eszmével-SZVSZ. Az egy dolog, hogy a társadalom nagy részének elég az, amit kap. De nem szabad általánosítani. Kevés a hasznos eszme manapság, ennyi az egész. Az értékek java része értékét vesztette.
Tudod, azt hiszem, egyröl beszélünk, csak másképp fogalmazzuk meg, mert más uton modon jutottunk végeredményre...
Az emberek tényleg téblábolnak a világban. Nem ismerik a világot, nem ismerik magukat. Föleg saját magukat nem ismerik. Nem is akarják! Hiszen akkor szembe kéne nézni helytelen döntésekkel, hibákkal, okokkal, hazugságokkal, amit az igazság elfedésére találtak ki. Át kéne gondolni, hogy mit takar valojában egy hitrendszer, egy eszmerendszer. Nem szabadna beérni x-el, vagy y-nal, aki megmondja a frankot... És bizony ott a lehetöség, hogy hibázhat, tévedhet és rosszul dönthet, és ennek csakis saját maga az oka!!!
Én inkább ugy hivnám, hogy az emberek NEM NÖNEK FEL!!!
rinpoce:
"A méltoságrol: a méltoság belül van."
A buszkeseg is :)
"Nem az a lényeg, ki és mire tart engem, hanem, hogy én mire tartom magam!"
Ha barmire tartod magadat, akkor csalodhatsz ebben az elvarasban. Ez az elvaras a buszkeseg szerintem.
Az atlagembert nem tartom ertelmesnek, ez az en vilagfajdalmam. Az emberek kovetkezetlenek, es nem is erdekli oket, hogy ertelmetlen baromsagokat csinalnak.
Az, hogy az emberek teblabolnak csak, nem igazodnak ki a vilagon, annak koszonheto, szerintem, hogy bezarkoztak sajat magukba, es nem hajlandoak kikukucskalni a csigahazukbol. Akik megis megteszik, azoknak egy resze egy ido utan visszamenekul a csigahazba, es meg ket ajtot magara is zar. Keves emberben van meg az ero, hogy sajat maga iranyitsa a sorsat, sajat maga alakitsa ki az eszmeit barmilyen alaprol elindulva. Sajnos...
Azért asszem ha jelentős különbség van a két vélemény között, ott valami gond van, az már komoly én-tudat és személyiségzavart feltételez:)
Szerintem is! Mind a tultengö "méltoság érzet", mind a kevés betegség. Én nem is ezt a szot akartam használni, hanem az önérzetet, amely szerintem jobban kifejezi az általam elgondoltat....
A ma ismert eszmék egyre kevésbé vonzoak. Ezért tettem fel a kérdést: Hol vagytok eszmék..
Meglehet, ha ujjak jönnek, attol félni kell... Már van egy: az antiglobalozácio... És bizony, nem békésen kopogtat..
Rinpoce!
Itt olvasgatva nagyjából egyet is értek veled, de most valami megütötte a fülemet ( izé no, szememet:)
"A méltoságrol: a méltoság belül van. Nem az a lényeg, ki és mire tart engem, hanem, hogy én mire tartom magam!"
Azért asszem ha jelentős különbség van a két vélemény között, ott valami gond van, az már komoly én-tudat és személyiségzavart feltételez:)
Nem hinném hogy a jelenleg kialakult (és ahogy említetted: letisztult) eszmerendszereken kívűl nagy szükség volna újra. Már csak azért sem mert amilyen az emberi intelligencia, biztos vagyok benne hogy csak gonosz célra jól kifordítva használnák.
Erich Fromm - Pszichoanalízis és vallás:
"Nincs az az embertelen, ördögi vagy irracionális, mely ne biztosítana bizonyos fokú komfortérzést, amennyiben megosztható az egy csoporttal......ha egy doktrína - legyen bármennyire irracionális - hatalmat nyer egy társadalomban, emberek milliói fognak hívéül szegődni, nehogy kiközösítettnek és elszigeteltnek érezzék magukat"
Jo. Elfogadom, hogy kicsit sarkitott volt a példa.
kereszteny ember azt kerdezte, hogy foglalkozhat-e jogaval annelkul, hogy az osszeutkozesbe kerulne a hitevel.
Az ilyen embernek nyugodtan mondhatod, hogy nem foglalkozhat joggal, mert önállo gondolatok nélkül semmire sem menne vele.
Minden csoportosulásban vallási közösségben van álságosan hivö, szemellenzös, vakhitü, kirekesztö, vagy csak egyszerüen ostoba. (extrém példa: fradi drukkerek!) A továbbiakban kérlek, ezeket hagyjuk ki, ilyen példáim nekem is vannak, nem éri meg a billentyü koptatást.
Foglalkozzunk az átlag, értelmes emberekkel.
A legtöbb ember, mire eléri a felnött kort, kialakit magának valamiféle értékrendszert. Egy zsinormértéket, amihez az eseményeket igazitja, és eldönti, hogy megtesz valamit, vagy nem. (pl. nem üti meg az anyját) Van akinél ez a mérték nagyon alacsony, van aki válogatosabb. Ezt hivom én önérzetnek, vagy igényességnek. Ha valaki nem igazán moralizálo tipus, beéri a vallással, vagy valamilyen számára vonzo eszmével, mint pl a liberalizmus, ezek készen vannak. A vallások és eszmék sok sok modosuláson átesett, letisztult dolgok, semmi bajom velük. A bajom az, hogy már nem nagyon hatnak, uj pedig nincs. Valahogy nem müködnek. Az emberek téblábolnak, nehezen igazodnak ki a gyorsulo világban, és nem kapnak segitséget...
A méltoságrol: a méltoság belül van. Nem az a lényeg, ki és mire tart engem, hanem, hogy én mire tartom magam!
rinpoce: szerintem te nem ertesz, mint irtam csak egy pelda volt, es mint ilyen kisse sarkitott.
A heten kaptam egy olyan levelet, amelyben egy kereszteny ember azt kerdezte, hogy foglalkozhat-e jogaval annelkul, hogy az osszeutkozesbe kerulne a hitevel.
Az igenyesseg egy olyan dolog, amit megint mindenki maga dont el: mindenkinek mas dolog igenyes. Van, akinek egy techno dal igenyes, nekem meg pl Theriontol a To Mega Therion cimu szam.
A meltosag eszreveteleim szerint a buszkeseg egy fajtaja, mert valamire ertekeli az ember magat. "En melto vagyok arra, hogy udvariasak legyenek velem az emberek." Az ilyen embereknek viszont kellemetlen, ha (jelen peldanal maradva) nem udvariasak vele. Kevesebb az az ember, aki nem foglalkozik vele, hogy mit illik tennie, mit nem, mi jar neki es mi nem? Mi ertelme van azon gondolkodnom, hogy a vegzettsegem szerint pl tobb fizetes jarna nekem, de a mostanibol is gond nelkul megelek?
rinpoce: minek kellene megkulonboztetnem az embereket egymastol?
Hogy egy hivo ember mitol boldog? Szerintem ugyanattol, mint egy nem hivo: azt teheti, amit tenni szeretne, akar, es mindez nem kerul osszeutkozesbe a vagyaival, gondolataival es erzeseivel. Ahol sajat magaval kerul osszeutkozesbe, ott sajat magaval harcol, ahol haboru van, ott nincs boldogsag szerintem.
Ha kepes megelni a vagyait a maguk teljessegeben, akkor reszerol nem lesz belole problema, de a hivo, hogyan eli meg szemermesebben pl azt, hogy tobb emberrel lep egyszerre szexualis kapcsolatba? (ez csak egy pelda)
Mit ertek vagyak kielesen? Amikor szabadsagomban all tudatosan megtenni akar csak szimbolikusan is azt, amit a tudatalattim sugal. Mivel tudatossagrol van szo, igy magam szabhatok medert neki, es csak sajat magamnak koszonhetem, ha osszeutkozesbe kerulok sajat magammal, vagyis "bunt kovetek el".
Jól mondod! Komolyan. Azért keresünk új meg új eszméket, mert amint bekebelezünk valamit, azt többé már nem tudjuk értékelni. A Kazohinia című könyvben is van egy passzus, ami erre hivatkozik.
Én sem szeretném ha tüskéim helyett csippek lepnének be, de ha valamelyik birkapásztor így akarja egybeTARTANI a nyájat, megteszi.(((
A ciki az, hogy még menekülni sem tudok visszafele, hisz egyre kisebb az esély megélni a természetben(hisz ő is haldoklik) marad a "meneküljünk előre"
Süni, megnyugtathatlak: nem eszem húst, nincs se sugárzó teraszom, se mikrohullámú sütőm, se rendes, se mobiltelefonom sincs (na jó ez változhat később, de ha rajtam múlik nem fog) és nem szeretném ha mindenféle vackokat ültetnének a bőröm alá. Én megtettem a magamét, aki tudja, csinálja jobban.
pedig áldozod: génmanipulált csirkepaprikást eszel a sugárzó teraszodon és szívod a levegős füstöt. Igaz, nem azonnal de 10-20évvel hamarabb hagyod abba a fogyasztó orientált társadalom tagságodat
Igen, ez is egy út, meg lehet ismerni. De nekem nem tetszik-ez egy személyes vélemény. Elutasítani úgysem lehet, annyira belelovalta magát pár ember, hogy tutira megcsinálják. Annak azért örülök, hogy nincs most éppen olyan eszme, amiért életemet kéne áldoznom.
bivisz: vegulis ez is csak egy ut, amelyet barkinek joga van valasztani, az mas kerdes, hogy en sem tartom feltetlenul kovetendonek, de a teljes elutasitast sem tartom hasznosnak.
Nagyon szívesen. Azt az irányzatot, amely az ember gépi úton történő upgradelését tekinti céljának, és állandóan cyborgokról meg bőr alá ültetett chipekről beszél. Itt is foglalkozott ezzel egy szerző.
Mert a transzhumanizmus embertelen, elidegenítő és természetellenes (szó szerint véve, hiszen végső soron a természet elpusztítására és mechanizálására törekszik).
