Nyilván az utóbbi. Megfelő vastagságú és - ami még fontosabb! - megfelelően kivitelezett hőszigetelésnél. Viszont itt már a másodlagos hőenergiákat is megérezni: nálunk pl. a nappali-konyha mindig melegebb a tv, hűtő, tűzhelyhasználat miatt, mint a napközben nem használt hálószobák. Bár a legdurvább pont a saját hálószobánk: ott van a számítógép, ami egy-egy izmosabb játék után érezhetően befűt :) Vagyis a fokos különbségek így is megmaradhatnak, csak teljesen más értelemben.
A passzív, de még a passzív közeli házakban is ezek a másodlagos hőforrások - akár az emberi testé is, napfény - annyira jelentősek, hogy nem, vagy csak alig kell fűteni - primer energia - télen is. Ezért passzívak :)
Közben eljutottam arra az elhatározás sokak illetve a te véleményed alapján is hogy az egészet leszigetelem!
Köszönöm.
"Egyébként fal melletti, pláne sarokszobákban mindig hűvösebb lesz, csak jó szigetelésnél ezek legfeljebb tizedfokokat jelentenek."
Ezt hogy értsem?
Hogyha a szigetelés tizedfokokat javít csak az amúgy is 1-1,5 fokkal hidegebb szélső szobákon, vagy pedig úgy értsem hogy nagyjából kiegyenlítődik a hőmérséklet és nem 1-1,5 fok különbség lesz hanem tizedekben mérhető?
Ez nem így működik. Vagy az egész födémet szigeteld, vagy semmit. Az, hogy a födém egy részét szigeteled csak, gyakorlatilag nem fog jelenteni sokat. Csak azt, hogy levonod belőle a hibás következtést, hogy ááá, nem is ér semmit, minek a többit.
Mit érzel... Jobb lesz a komfort, nem lesz akkora különbség a padló feletti és a menyezet alatti levegő hőmérsékletében.
Egyébként fal melletti, pláne sarokszobákban mindig hűvösebb lesz, csak jó szigetelésnél ezek legfeljebb tizedfokokat jelentenek.
Közben az áccsal is megbeszéltem, nem kell vésni. Dűbel a koszorúba + a felső szarufák végéhez is hozzá lesz csavarozva, így fentről és szemből meg lesz fogva, el fogja bírni.
Ha a régi vakolat alsó fele pocsék, kong és szinte magától leesik, akkor azt a részt is le kell szedni ami még rendesen tartja magát, vagy elég csak a málló vakolatot?
Az lenne a cél, hogy ne kelljen kivésni a szigetelést, de a gerenda felfeküdjön és ne roppantsa meg a szigetelés külső vakolatát. Ehhez szép hosszú és vastag szárak kellenek, mert kb. 350 kg lesz a tető. A tető végét 2 oszlop fogja alátámasztani, így átvesz a terhelésből valamennyit.
Üdv ! Az a baj,hogy ezeknél a rendszerben árult anyagoknál pont a külső szín a leggyengébb láncszem(minőség) pedig egész életében később azt nézi a polgár ! Ha teheted akkor abból ne a legolcsóbbat vedd,mert hamar leeszi az UV ,sőt az algásodás miatt pár év alatt drasztikus színváltozások szoktak előfordulni ! 1x kell a Baumit vödrösanyagát megvenni (szilikát,szilikon,ne adj Isten ezt a nanos cucot )hozzá ,az egy darabig "örökös"a többihez képest !:-) Ezeknél azért az Ár reprezentálja a minőséget IS ! Jahh ,az alapozás színezés előtt nem hagyható el ,mert az szín eltéréseket IS okozhat (láttam már ilyen munkát)!:-)
Sziasztok, olyan dűbel létezik, ami elbír egy betoncserepes előtetőt? 10 cm homlokzati szigetelés van fent és nem szívesen vésném ki, ha erős dűbelekkel fel lehet rá fogatni a gerendát. Láttam Fischer dűbeleket, de azok kisebb terhek hordására alkalmasak. Köszi
Üdv! Bolyongok a rengeteg polisztirol szigetelés márka között: Stavmat, graytherm, isoland, premio, nikecell, austrotherm stb. Szerintetek van jelentősége a márkanévnek? Vagy döntsek az ár alapján?
Sziasztok, szeretném a tanácsaitokat/ötleteiteket kérni, hogyan oldjam meg a következő szigetelési problémát.
A házam és a szomszéd házának fala közös, az enyém 4 szintes, az övé 2 szintes. Most eladták a házat, és az új tulaj lebontja a tetőt és a földszinti födém fagerendáit is lecseréli újakra. Így most lenne alkalom az én magas házfalamat szigetelni (10 v 15 cm gyapot), lehetne állványozni a földről. Viszont nem tudom hogyan kellene a szigetelést megoldani, ugyanis az ő padlástere pont a mi 1. emeletünknél van (hálószobánk és konyhánk fala). Leszigetelném az ő padlásrészét is, viszont ott a tűzfala (kicsit rozoga 10 cm-s téglából), ami akadályoz a normális szigetelésben. Hogy szokták megoldani az ilyen helyzetet? Én a következőkre gondoltam, de nem tudom melyik a jó megoldás:
1. A tűzfal felett szigetelek úgy, hogy próbálok teljesen a tűzfal tetejéhez illeszkedni, hogy ne legyen hőhíd, ami egyébként úgyis lesz, mert a kis tégla rosszabb hőszigetelő mint a gyapot.
2. A tűzfalat is beszigetelem 5 cm-rel (plusz a 10 cm kis tégla), az én falamat pedig 15 cm-rel, így egy síkba lehet hozni a kettőt. Bár nem tudom, hogy a tűzfal szigetelése szabályos-e, illetve a házának minimális mozgása miatt a szigetelés "szét fog szakadni". Ez utóbbi lehet hülyeség? :)
Csatolok a 2 házról egy képet. Szerintetek ilyenkor mit kellene csinálni? Van jó megoldás a szigetelésre?
A két fal között mindenképpen lesz egy ugrás, amíg a vályogfalat nem szigeteled. Ezzel meg kell barátkozzál.
A szigetelés vastagságának kiválasztásánál viszont ne korlátozzon a gázcső. Meg kell kérdezni a szolgáltatót, hogy náluk mi a szabály, de általában megengedik azt, hogy alul-fölül kiszellőztetett módon "eldobozold" a csövet. Ha tehát 7cm helyett 15cm szigetelést raksz fel, kivéve a gázcsőnél lévő 10cm széles sávot, ahová tényleg csak 7 cm kerülne a cső mögé, akkor szépen síkban elvakolhatod az egész falat. A cső helyét meg csak a két szellőzőrács jelzi.
Ahogy két hozzászólással korábban írtam, a szigetelés projekt költségein belül nagyon kis részt képvisel az EPS anyagköltsége. Érdemes ezért vastagabbat rakni, mint utólag megbánni.
A mérésednél nem csak a szigetelés szuperjó "keni el" a fal belső oldalán jelentkező hőmérséklet különbségeket, hanem maga a fal is, ami nagyon jó hővezető.
Ha extrém esetben egyetlen pontot melegítenél egy teljesen szigeteletlen fal belső oldalán (pl. gázlánggal, akár több száz fokra), akkor sem rajzolódna ki olyan egyértelműen ez a forró pont a fal külső oldalán. Azért, mert minden irányba kb. egyformán vezeti a hőt a fal. Jobbra, balra, fel és le éppen úgy, mint merőlegesen a külvilág irányába.
A hőáramlást a hőmérsékletkülönbség hajtja, a hőellenállás gátolja. Az áramköröknél használt Ohm törvényhez hasonlóan számolhatunk itt is a feszültség és áram értékekkel.
B30-as falból kb. 70cm felel meg az 5cm EPS hőellenállásának. 5cm EPS tehát 14-szer nagyobb ellenállást jelent, mint 5cm B30. Ebben az ellenállás hálózatban sokkal inkább áramlik szét a hőenergia, mint ahogy átjut a hőszigetelésen a fal külső oldalára, ahol Te lemérheted.
Egy ilyen szerkezetben (ahol egy nagyon jó hővezető rétegen van egy hőszigetelő réteg), sokkal inkább kirajzolódnak a szigetelés hibái, a hőhidak, mint a belső oldali hőmérséklet különbségek.
És még egyszer. Ez nem azért van, mert nagyon jó a hőszigetelés, hanem azért, mert nagyon jó hővezető hozzá képest a fal :-)
Az EPS önmagában nem érzékeny a vízre. A szigetelt WC tartályokba általában sima EPS-t raknak, ami ott ázik a vízben egész nap, és nincs semmi baja évtizedek múlva sem. Az EPS szigetelőképességét persze rontja a víz, így meg kell akadályozni a vizesedését. Bántani viszont nem bántja a víz az EPS-t (mint a fát, vagy a vályogot).
A rendszer egészét már rongálhatja (ragasztó/vakolat/...), de azt is inkább csak a megfagyó víz.
Azt, hogy le kell-e szedni a régi vékony EPS-t a további szigetelés előtt, az leginkább statikai kérdés. Ha jól tartja magát, és a vakolatra is jól rá lehet ragasztani a következő réteget, akkor felesleges leszedni (főleg, ha keresztül is dübelezik).
Hogy a hátoldala penészes, vagy az, hogy káros anyagok válnak ki belőle (a fal küldő oldalán, tehát nem a lakótérben), az nem igazán komoly indok. Ráadásul kőzetgyapotot összetartó műgyanta sem harmatcseppekből készül.
Az viszont egy teljesen jogos kérdésfelvetés, hogy anyagilag megéri-e rászigetelni egy elkészült hőszigetelésre.
Ha újonnan szigetelünk egy szigetelés nélküli falat, akkor is egyre csökken az újabb és újabb centiméterek nyeresége.
Ugyanakkor az összköltségekhez viszonyítva (ragasztás, dübelezés, vakolás, állványozás anyag és munkadíjai) annyira eltörpül a szigetelőanyag költsége, hogy mégsem érdemes azon spórolni. Ha 5cm helyett 15cm szigetelést raksz fel, az megháromszorozza a szigetelés mértékét, de az összköltséget csak úgy 10-20%-al növeli.
Ugyanez a matek egy elkészült szigetelés tovább szigetelése esetén egészen másként néz ki, hiszen ott minden járulékos költség újra felmerül. Újra fel kell állványozni a házat, a ragasztás, dübelezés és a vakolás költségei is újra felmerülnek (sőt, még növelhet rajtuk a felület előkészítés költsége is). Itt az 5cm-ről 15cm-re növelés költsége jóval több, mint pusztán a 10cm szigetelés anyagköltsége, emiatt általában már nem éri meg.
Persze, ha amúgy is kellene javítani a vakolaton, vagy pl. válik le a régi szigetelés, amúgy is fel kell állványozni az épületet, meg kell erősíteni a dübelezést, újra kell vakolni, ... akkor már megint érdemes lehet a projekt költségeihez hozzárakni a szigetelőanyag árát.
segítséget szeretnék kérni. A házam festésekor az északi oldal elmaradt és most ősszel szeretném megcsináltatni. Az a kérdésem, hogy érdemes-e még hőszigetelő anyagot rakni rá?
Könnyűszerkezetes ház a fal rétege a következő rétegekből épül fel bentről kifelé.
-1,2cm gipszkarton
-párazáró fólia
-15 cm üveggyapot szigetelés (lambda értéket nem tudok. 2003-as építés)
-perforált hőtükör fólia
-2cm légrés a üveggyapot kiszellőztetésére
-1,2cm osb lap
2cm eps szigetelés gyakorlatilag a vakolat miatt.
Az északi oldal mérete 21X2,7 méter.
100mˇ2-re a fűtésköltségem 910m^3 gáz ebben benne van főzés és a meleg víz. Szóval nem vészes.
A neten található programokkal 0,3W/m2K hőszigetelést számítottam.
A másik, hogy a falazatban van 2 cm rés amivel a 15cm üveggyapot van kiszellőztetve a padlás felé. Tehát ebben a légrésben jár a hideg levegő. Az elméletem szerint rakhatok én akármennyi szigetelést a külső falra ha van 2 cm légrésem és ott jár a levegő. Gyakorlatilag a 15cm üveggyapot fog csak szigetelni.
Tudna valami hozzáértő segíteni, hogy érdemes-e festésen kívül még a falra rakni hőszigetelést is?
