Az volna a kérdésem, hogy ha egy kör alakú mágnest eltörök akkor "miért fordulnak meg" a pólusok? Azaz miért csak úgy tudom összeilleszteni ha az egyik darabját megfordítom?
Mágnese válogatja. :o)
A "kör alakú" itt valószínűleg egy gyűrűt jelent, amit több féleképpen is fel lehet mágnesezni. Ha a gyűrűben a mágneses "erővonalak" tangenciális irányúak, akkor a törés után ugyan úgy illeszthetőek össze, mintha el sem törted volna. Ha a mágnesezettség a gyűrű tengelye irányában van, akkor viszont fellép az általad kérdezett jelenség, egyszerűen ahhoz hasonlóan, mintha egy rúdmágnest hosszában kettévágsz és az így kapott mágneseket egymásmellé téve az azonos pólusaiknál akarnád összeilleszteni.
Az volna a kérdésem, hogy ha egy kör alakú mágnest eltörök akkor "miért fordulnak meg" a pólusok? Azaz miért csak úgy tudom összeilleszteni ha az egyik darabját megfordítom?
Kedves Lajka!
A zavart ott "keltik", hogy a két jel sebességét viszonyítják. Feltételezik, hogy a vivő EM feénysebességgel nyomul.
A rajta lévő modulációnak van egy csúcsa, ami a vivő adott pontjához képest elöbbre kerül. Ez valójában azt jelenti, hogy az elillesztett impedanciájú koka, úgy viselkedik mint több R-L-C szűrő kör! És így a különféle frekvenciájú összetevőket más és más idő alatt vezeti át. Frekvencia függő sebesség. Vagy fázis torzítás.
Ez egy ismert dolog. Mikor a bödönbe beszélsz, megváltozik a hangod túnusa, és olyan hápogossá és viszhangossá válik, öblösödik!
Ez a jelenség a leírtak analógja. Mind két helyen torzit az átviteli csatotna, és mind két helyen lassul a jel. De egyes részei jobban mint mások. Nem véletlen, hogy csak bizonyos kombinációkban vannak jelentős "sebesség növekmények"
tehát akkor az okozza a kavart, hogy jelről beszélnek, de igazából nem információhordozót értenek alatta? Másrészt mit mondanak akkor, amikor azt állitják, hogy 50 százalékkal fel lehet gyorsitani az elektronikus eszközökben a jeltovábbitást? Hiszen eddig is kb. fénysebbel mozogtak
Az elmúlt két évtizedben már több kísérlet során is sikerült a fénysebességnél gyorsabban jeleket küldeni, de csak bonyolult, drága műszerekkel, és csupán pár méteres távolságra. ja es a hidegfuzio is mukodott mar, tovabba a rak gyogyszeret is megtalaljak haromevente, kuszobon a szobahomersekletu szupravezetes (mintegy 30 eve) stb... hogy osszefoglaljam: nem kell mindent 'beszopni'
A vivő az a nagyobb frekis EM rezgés amit a moduláló jel változtat. A változást a vivő amplitúdója veszi át! Ez a AM. Ennek a változásnak, modulációnak a csúcsa a vivő freki adott fázisához képest siet.
Ámde mások más technikával szintén értek el hasonló eredményt:
"Az elmúlt két évtizedben már több kísérlet során is sikerült a fénysebességnél gyorsabban jeleket küldeni, de csak bonyolult, drága műszerekkel, és csupán pár méteres távolságra."
valójában a cikk szerint nem is normális modulációt írnak, hanem egyfajta superpozíciót, ami is csak úgy értelmezhető egy jelnek, ha a vevő oldalon keverjük, vagy legalább is egyszerre vesszük. Inentől az egész már nem más mint csoport-futásidő eltolódás, az az a klf frekiket a rendszer más és más csillapítással és fázis késéssel továbbítja. ezt azóta ismerjük miőta a gyerekek bödönbe beszélnek!
Ha ez igy van, akkor teljes áttörés. Látom, hogy egy másik topikban éppen az ellenkezőjét mutatják ki, vagyis, hogy csak a fázis mozgott itt is gyorsabban, a csoprtsebesség nem. Szóval, azt kéne tudni, hogy a kutatók mit állitanak.
Köszönöm, de még nem értem.
Kérdések:
lehet/e ilyen módon információt gyorsabban továbbitani, mint a fény?
ugyanez az energiáról
Legalább megbeszélhetnénk.
Nem a tudományos világ riadt meg, hanem az indexes újságíró. Volt valami Freudi abban a topiknyitóban idézett kis részletben. Mintha a maga (az újságíró) jól felépített világát féltette volna:-)))
A fizikával nincs semmi baj. Különösképp, hogy nagy "forradalom" elôtt áll. Asszem összeállt bennem egy koplex kép, valamirôl, amit most megszerkesztek és felrakok ide mindjárt...
Ha neked ennyire szükséged van a félelmeidre, csak rajta, élj velük. Nekem elegek a saját bajaim.
A tudományos világ nem hinném, hogy bármi újtól félne. Én ugyan nem vagok tudós, de ha cvalami újat nem tudok megmagyarázni és mással sem tudok megmagyaráztatni. akkor legfeljebb abenne rjlő lehetőségek mennyisége riaszthat meg, de nem a fizikai törvények áthágása! (jelzem, onnantól az a jelenség is része lenne az ismert fizikának, tehát...)
No mindegy. Ha az az impulzus négyszer gyorsabb volt, akkor valami gond van azzal a gondolattal, hogy NEM LEHET. No nem az a gond, hogy nem lehet. Mert TÉNYLEG NEM LEHET. Hanem az a gond, hogy eleddig nem vizsgáltuk, hogy más úton lehet e. Ergo: azon a matematikai modellen kívül! Ez NEM kérdôjelezi meg annak a modellnek az integritását ami tiltja, sokkal inkább az egyedülállóságát!
Kicsit ugy hangzik ez a dolog, mintha a gonosz fizikusok tiltanak hogy fenysebesseggel vagy annal gyorsabban haladjunk, de a bator partizanok szembeszallnak az elnyomassal...
a valosag (ha jol velem hallani) az, hogy tapasztalati teny az, hogy semmilyen 'valodi dolog' nem mehet fenysebessegnel gyorsabban (pl egy fenyfolt a falon nem 'valodi dolog'), a fizikusok pedig ehhez krealnak ideologiat (bocs: matematikai modellt). Tehat ha valakire haragudni kell, az nem 'Einstein es bandaja', hanem a jo edes anyatermeszet...
Átlépték a fénysebességet
Egyelőre nem építenek időgépet
Amerikai kutatóknak sikerült a fénysebesség négyszeresével elektromos jeleket küldeni egy alig ötszáz dolláros szerkezet segítségével. Einstein relativitáselméletét azonban egyelőre nem döntötték meg, úgyhogy még nem kell attól tartani, hogy egy tennessee-i laborban lelkes fizikusok időgépet barkálcsolnak.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerősének!
Nyomtatható változat a támogatásával
Az elmúlt két évtizedben már több kísérlet során is sikerült a fénysebességnél gyorsabban jeleket küldeni, de csak bonyolult, drága műszerekkel, és csupán pár méteres távolságra. A közép-tennessee-i egyetem fizikusai költséghatékonyan meg tudták ugyanezt oldani, ráadásul 120 méteres távolságon.
Alagsori tudomány
Jeremy Munday és Bill Robertson fizikusoknak a kísérlethez csupán kétfajta, eltérő elektromos ellenállású koaxiális kábelre és két jelgenerátorra volt szüksége. A kábelek 6-8 méteres darabjaiból egy 120 méteres vezetéket állítottak össze, majd a hibrid kábelt rákötötték a két jelgenerátorra. Az egyik gyors, a másik lassú hullámokat sugárzott, amelyek interferáltak egymással, így oszcilloszkóp segítségével is megfigyelhető elektromos impulzusokat hoztak létre.
"Ez hamisítatlan alagsori tudomány" - mondta Robertson. A felszerelés ugyanis ötszáz dollárból kihozható, és annyira egyszerű, hogy a kutató akár 40 perc alatt is össze tudja szerelni.
Kicsiny hullámok
A kutatók tehát oszcilloszkóppal mérték az impulzusok erejét és sebességét, és örömmel állapíthatták meg, hogy az impulzus csúcsa több mint négymilliárd kilométer per órával száguldott végig a vezetéken.
A fizikusok a New Scientistnek laikusok számára is érthetően vázolták a kísérlet elméleti alapjait: minden impulzus - legyen akár elektromos, fény vagy hang - elképzelhető csoportba verődött kicsiny hullámokként is. Ennek a "csoportnak" az energiája harang alakú görbeként ábrázolható, középen tetőzik, kétoldalt pedig ellaposodik. A hibrid kábel eltérő elektromos ellenállásai révén az impulzus "hátsó részén" haladó hullámok összeütköznek és visszaverődnek egymásról, így gyorsítják az impulzus csúcsának energiáját jóval a fénysebességen túlra.
Torzultak a jelek
Einstein relativitáselmélete mégsem került veszélybe, mivel az impulzus csúcsa ugyan gyorsabban haladt a fény sebességénél, az impulzus teljes energiája azonban nem. Ezért egyelőre nem kell attól tartani, hogy Tennesseeben a közeljövőben tér-idő ugrásra képes űrhajót vagy időgépet építenek.
A továbbított jelek a sebesség növekedésével ráadásul egyre gyengébbek és torzabbak lettek, ezért elvben képtelenség hasznos információkat a fénysebességnél gyorsabban küldeni. Alain Hache, a kanadai monctoni egyetem fizikusa szerint azonban ezzel a technikával több mint 50 százalékkal fel lehetne gyorsítani az elektromos jelek sebességét a számítógépes és telekommunikációs hálózatokban.
Kapcsolódó anyagok:
A fénysebesség mégsem állandó?
Sikeres teleportálás Ausztráliában
Mi ez a félelem a fizika törvényeitől? Egyszer ejszaka talalkoztam veluk egy sotet sikatorban... brrr, rettenetes elmeny volt - orultem hogy az eletem meghagytak! vagy varjunk csak! lehet hogy osszetevesztettem oket egy masik galerivel?