Gibosn mester már dolgozik a legújabb könyvén (Zero History), amely a "Blue Ant" ciklus (Pattern Recognition/Trendvadász és Spook Country/Árnyvilág) harmadik kötete lesz, Gibson szokásos 3 kötetes ciklus hagyományainak megfelelően.
Az eddigi kémfotók szerint a Zero Historyban visszaköszönnek az Árnyvilág szereplői, a történet helyszínei között szerepel Conway (Gibson szülővárosa) és London.
hát ez a csóka elég nyál a neuromancerhez :)) Egyébként Gibsont nem véletlenül nem nagyon filmesítik. Igen nehéz lenne az ő hangulatát és leírásait visszaadni. Wintermute és társai. Szürreállisabb mint a mátrix. Mondjuk a New Rose Hotel akkora borzalom volt, hogy kapartam a falat. Akkor inkább hagyják Gibson bácsi műveit békén. Hallott vki vmi Spook Country művéről? Úgy olvasom a Patten Recognition folytatása lesz. Személy szerint nekem az se jött be annyira mint a Neuromancer sorozat.
Nemreg fejeztem be a Difference engine-t angolul es nem mondhatnam, hogy ertettem a dolgot. Jo lenne megosztani a velemenyeket a konyvrol, mert eleg komplex. Engem nem igazan fogott meg, mert kisse hosszadalmas, nehezkes volt, habar a reszletes leirasok a szazadfordulo angliajarol eleg erdekesek voltak nehol, de megis nagyon csekely volt az akcio, a veget meg egyaltalan nem fogtam a konyvnek. A hiba lehet h bennem van, ezert szivesen olvasnam mas ertelmezeset, magyarazatat.
Kis késéssel, de pár napja megjelent a Neurománc-trilógia, a kiadónál már kint van az újdonságok között.
Érdemes lesz elolvasni, mert bár az eredeti fordítók jegyzik, a "Neurománc" magyar szövege totális nagyjavításon és tuningoláson esett át, a korábbi kiadások fordítási, tördelési hibái, hiányosságai remélhetőleg a múltéi. A "Számláló nullára" is kapott több korrekciót; a korábbiakkal összevetve ezek mindenképpen jobb szövegek.
Régi kritikusok, ínyencek és nagyon ráérőek összevethetik a régit az újjal...
És ne feledkezzünk meg, hogy a GFK sorozat is most indul:
Gibson-Sterling: A Gépezet (Difference Engine) c. könyvével.
Igaz, hogy a regény 12 éves, de jobb későn mint soha.
Elolvastam a novellakat is, kiderult, hogy mar baromira nem emlekeztem, mirol is szolt a New Rose Hotel. A Winter Market is nagyon jo. A Johnny Mnemonic meg tok allat a filmhez kepest. Foleg, hogy tok mas a vege, mint a filmben.
most olvasom ujra angolul a Virtual Lightot, annyira lenyugozo, hogy csak na. Minden mondat elgondolkoztato, meghokkento, fantasztikus. Megdobbentoen jo.
Köszi!
Re: novellák: Egy másik topikban (nem cyberpunk vagy Gibson, de sci-fi témakörben) ezt a linket ajánlották: http://slp.dwalin.ru/ (ott pedig a text).
upsz most megfogtal, mert eleg regen olvastam Gibsont magyarul, es nem tudom igy osszehasonlitani a forditast az eredetivel. Tuti hogy furcsa a magyar forditas, mivel az eredeti is tele van uj szavakkal amik a meg nem letezo technikai talalmanyokra utalnak. Sztem ugy erdemes nekiugrani, hogy parhuzamosan olvasod az angolt es a magyart. Igy mindent megertesz, meg ossze is hasonlithatod a ket alkotast. A Bridge trilogy messze konnyebb mint a Neuromancer es tsai. Jo szorakozast!
Az All Tomorrows' Parties nekem is megvan angolul, de még nem mertem elkezdeni, belelapozva annyira érthetetlennek tűnik. (Tulajdonképpen még magyarul is nehéz, a kreált szavak, furcsa képi megoldások miatt.) Mik voltak a benyomásaid, az angol változatok hogyan viszonyíthatók a magyarokhoz? Érdemes belekezdeni? Az angolbban jobban "átjönnek" bizonyos írói elképzelések?
A kedvenc scifi novellám (nem csak Gibsontól, hanem általában) a Gernsback-kontinuum. Először a Galaktikában jelent meg a 80-as években, aztán az Izzó Króm második kiadásában, pár éve.
Érdekes, a film nekem is bejött, de megértem, hogy mi nem tetszik a népeknek. Ez művészfilm lett, és nem ezt várták sokan egy Gibson filmtől... Én meg nemtudom, rég olvastam már bármit is tőle, szal nem is nagyon tudom mit várok a dologtól... Egyáltalán rég olvastam bármi cyberpunkot... Talán ezért jött be... Eredeti novellára nem is emlékszem. Asszem ez lesz a kulcs. Igen, tuti... Szóval jó film, de ha épp elolvastad a film előtt a novellát, valszeg mást fogsz várni és frusztrált leszel. ;-)
most olvastam el masodszor a Dogfight c. rovid novellat, nagyon tetszik. Vmi repulos szgepes jatekrol szol, baromi jol meg van irva. Egy antologiaban talaltam az Ultimate Cyberpunk c.. Ugyanebben a konyvben van egy kepregeny ami a Neuromancerbol keszult. Nagyon utosen nez ki, nincs meg vkinek?
Orommel hallom, hogy jo a film, bar sehol nem talalom, ugyhogy nem tudom, mikor sikerul megnezni.
Kiolvastam kozben a Pattern recognitiont, es vegul sajna nem voltam tole elajulva. eloszor is a jelenben jatszodik es igy nem igazan scifi, sot nem is nagyon cyber, inkabb csak internetes krimi. kicsit sznobosnak ereztem, hogy markanevekkel spekeli meg a tortenetet, de lehet, hogy csak en vagyok igy. meg belekeverte a szept. 11-et is, ami megintcsak fura volt nekem.
Lattam. Szerintem nagyon jol visszaadja a novella hangulatat (Sokkal jobban mint a Johnny Mnemonick (Errol jut eszembe, hogy csak nemreg vettem eszre, h a Neuromancban a JMre utal Mollie)), de a tortenet egy piciket mas (de a mondanivalo ua). Van olyan erzesem, hogyha elotte nem olvastam volna, nem ertettem volna teljesen, de ez nem biztos :o)
A tortenet elmeselese is a novellahoz hasonlo, idoben ugralva meseli el a tortenetet a foszereplo (neha ugyanazt tobbszor, kozben apro reszletek megvaltoznak, mondatok nyernek mas ertelmet 1-2 +szo miatt)).
N agyon jok a szineszek : Willem Dafoe de foleg Christopher Walken, a noi foszereplo (Asia Argento) nem olyan ugyes, viszont nagyon helyes :).
Szoval ha a novella tetszett, nezd meg, ha nem olvastad, akkor is, ha meg nem tetszett, akkor szvsz a film se fog...
Viszont nagyon sok negativ kritikaval talalkoztam a filmmel kapcsolatban... lehet hogy csak nekem jon be?
utána jön az idoru, ami még macerásabb, de a 3. rész kész felüdülés! Látta vki a New rose hotel filmet, amit Gibson bá novellájából készítettek? érdemes kajtatni utána, vagy felejthet? silányság?
Annyira birom az ötleteit a nemtúltávoli jöv?r?l, a technomán leírásait, ahogy a mai csúcstechnológiát a jöv?b?l visszatekintve antiknak írja le.
Most olvasom ezt a Pattern Recognition-t és baromi nehéz. Az elején nagyon lassan indul be, a 100. oldalnál kezd el gördülni, remélem aztán beletapos a gázba...
Nemrég átrágtam magam az All tomorrow's parties-on és nagyon jó volt. Sztem a Bridge trilogy legjobb darabja. (Ha jól értelmezem a 3 m? a Virtual light, az Idoru és az All tomorrow.). Kellemesen utópisztikus, izgalmas és stílusos. Annyira belelkesedtem, hogy mégegyszer elolvastam az Idorut is, ami sokkal kevésbé action-packed viszont mélyebben vizsgálja a médiát.
Forrás: hvg.hu
William Gibson, a realista 2003.01.21. 14:41
1 hozzászólás
moderált
A Neurománc szerzőjét, William Gibsont a cyberpunk ősatyjaként emlegetik, noha prózája a legtisztább realizmus, ha a jövő felől tekintjük - ám nálunk a jövőről szóló beszédmódokat automatikusan a tudományos fantasztikum terepére utalják. Gibson új regénye februárban jelenik meg külföldön: itt lenne az ideje, hogy nálunk is irodalomként tekintsenek rá. Önnek mi a véleménye a műveiről?
Gibson kultusz-szerzővé vált Magyarországon is, de leginkább azok körében, akik használt sci-fi könyveket és képregényeket áruló boltokban kutakodnak, cyberpunk levlistákat böngésznek és Marylin Manson lemezeket gyűjtenek. Magyar nyelven sci-fi és szerepjáték irodalmat gondozó kiadók adták ki néhány művét, s magyarul is napvilágot láttak róla szóló írások, az irodalmi kánonba azonban nem került be. Pedig hol vagyunk már a cyberpunktól? A pop-art, a posztmodern, a sci-fi és punk kultúra romjain létrejött, jövőorientált irányzatot már rég magába olvasztotta az avant-pop, a hipertextus irodalmi konzekvenciáit vizsgáló, a végtelen elektronikus szöveggel kísérletező, az utca lármáját, a hiperrealizmust, a jövő zenéjét és a Swifttől Kafkán át Borroughs-ig ívelő, negatív utópiát vizionáló irodalmat arcátlanul keresztező irodalom, amelyet percenként halad meg valami új. Gibson sem tekinti magát ősatyának, a cyberpunk kulcsregényét, a Neurománcot (Neuromancer;1984) saját állítása szerint pánikban írta; két sikeres novella után (Johnny Mnemonic - ebből 1995-ben Keanu Reeves-szel film is született, magyar címe A jövő szökevénye volt -, illetve Burning Chrome, Izzó króm) egyszerre felkérték egy regény megírására. "Emlékszem, ilyen kérdésekkel zaklattam az írótársaimat: milyen hosszú egy regény, ha kettes sorközt használok? Uramisten, gondoltam, amikor valaki azt felelte, háromszáz oldal" - mesélte ő maga egy interjúban.
A kamaszként magányos sci-fi faló, majd angol irodalomból diplomázó Gibson ennél persze tudatosabb: a Neurománc és a cyberpunk-trilógia másik két darabja, a Számláló nullára (Count Zero; 1986) és a Mona Lisa Overdrive (1989) új irányt jelöltek ki. A szereplők interfész nélkül közlekednek a kibertér és a valóság között, a történet csak fragmentumokat jelent, a jellem csak egy vírust a programban. Mintha a szövegbe is vírus kerülne: hely- és időugrások, cselekmény-szétszálazás teszi nehezen befogadhatóvá. Nyelve eközben közérthető; szlengből, tévé és magazinnyelvből, komputeres argóból, chat-room szövegtörmelékből, a hatvanas évektől máig előkerült szubkultúrák nyelvéből összegyúrt poézis. Talán éppen ez, az eldobhatóhoz, a kétes értékűhöz fűződő viszonya teszi nehézzé a magyarországi irodalmi kánonba való beemelését. Pedig hatása már nálunk is jelentkezett: Gibson nélkül nem érthető az orosz Viktor Pelevin, a magyar Jake Smiles és Hazai Attila.
Az új könyv, a február 3-án angolul megjelenő Pattern Recognition főhősnője, Cayce Pollard (a neve rímel Case-re, a Neurománc főszereplőjére) marketingkutató, akik a logókkal foglalkozik. Ikonográfiájukat, kódrendszerüket, jelentésüket kutatja az Aeroflot szárnyas jelvényétől a Nike pipa-írásjeléig, szigorúan pénzért. Londonba tart egy tornacipőgyárhoz, a repülőgépen pedig laptopján a webről gyűjtött filmecskéket nézeget, olyanokat, amelyek a brandimádathoz hasonló kultuszokat indítottak el, de készítőik és eredetük egyként ismeretlen. Egy ilyen filmecske eredetét kutatva Oroszországban és Tokióban érintkezik a történet (és Cayce Pollard) a szeptember 11-i tragédiában meghalt apa történetével. Ennyit tudni e pillanatban, s félő, magyarul hosszú ideig nem is olvasható a többi.
William Gibson művei:
Burning Chrome (Izzó króm; antológia)
Neuromancer (Neurománc)
Count Zero (Számláló nullára)
Mona Lisa Overdrive (magyarul is)
Virtual Light (Virtuálfény)
Idoru (magyarul is)
The Difference Engine (Bruce Sterlinggel) - nem jelent meg magyarul
All Tomorrow's Parties - nem jelent meg magyarul
Pattern Recognition - új; nem jelent meg magyarul
ki tudna segíteni valaki olyan bolt internetcímével/telefonszámával, ahol fellelhetőek még gibson-könyvek (a neuromancer és az idoru kivételével)? végső esetbe' az sem baj, ha csak angolul. sajnos csak ritkán van alkalmam pestre menni, így marad a postai rendelés.. :/
előre is köszönöm.