3 bizonyitek, hogy Jezus zsido volt:
> 1. Erdekelt volt az apja uzleteben,
> 2. 33 eves koraig otthon lakott,
> 3. Biztos volt benne, hogy az anyja szuz volt, es az anyja biztos volt benne, hogy O Isten volt.
3 bizonyitek, hogy Jezus ir volt:
> 1. Soha nem nosult meg,
> 2. Soha nem volt egy rendes munkaja,
> 3. Utolso kivansaga egy ital volt.
3 bizonyitek, hogy Jezus Puerto Rico-i volt:
> 1. A keresztneve Jesus volt,
> 2. Folyton ellentetbe kerult a torvennyel,
> 3. Az anyja nem tudta, ki volt a fia apja.
3 bizonyitek, hogy Jezus olasz volt:
> 1. A "kezeivel beszelt" (hevesen gesztikulalt),
> 2. Minden etkezeshez bort ivott,
> 3. Az epitoiparban dolgozott.
3 bizonyitek, hogy Jezus fekete volt:
> 1. Mindenkit testvernek hivott,
> 2. Nem volt allando lakhelye,
> 3. Senki nem akarta alkalmazni.
3 bizonyitek, hogy Jezus californiai volt:
> 1. Soha nem vagatta a le a hajat,
> 2. Mezitlab maszkalt,
> 3. Uj egyhazat alapitott.
nem akartok neha atnezni a forumomba, lelkesen irom a kommentarokat innen mexikobol....
acime kuba jovoje castro utan....
gyakorlatilag csak en vagyok most ott, de feldobhatjuk ha jottok....
szerintem izgalas a tema es meglehtosen szomoru is...
Kubán leginkább egy alapos vezetőváltás segítene: tehát ha Fidel Castro egyszer egy négyórás beszéde helyett sokáig hallgatna, mondjuk örökre. És öccse is. Nem azt mondom, hogy kövessenek el merényletet, az idő ellenük dolgozik, Castro halálával képződne egy hatalmi vákuum, amit egy lazább vezetőnek kellene betöltenie.
Az USA az elkövetkezendő néhány évben biztos nem változtat irányvonalán, ugyanis Bush eléggé megsértődött azon, hogy Jim Carter kiutazott Kubába. És nála ez presztízskérdés. Most meg egyébként is Irakkal van elfoglalva...
Kubában relatíve nem sokat javult a helyzet, amennyire én tudom, de Koreánál jobban állnak.
Észak-Koreában a legfőbb gond az, hogy Kim Dzsong Il fejére nőtt a párt és a hadsereg is. A két Korea egyesítése éppen ezért oda- és visszatáncolások folyamata az elmúlt évtizedben. Kim egyébként is egy kissé gyengeelméjű, nincs tisztában a saját országa gondjaival. Ezzel persze nem védeni akarom.
Véleményem szerint Korának van atomja, méghozzá szovjet közvetítéssel került oda. Az USA azonban nem fogja megtámadni, mivel nem folytat konzisztens politikát (értsd: csak az olaj érdekli).
Az egyesítést egyelőre elhibázott dolognak tartom, ha egy északi megtudná, hogy hogy él egy átlag szöuli... hát, annak minimum megkattanás vagy lincselés lenne a vége, és ha ilyenkor egy őrült tábornok kezébe kerül a (ha nem is atom, de) tömegpusztító fegyverek kódja, akkor mi van?
Szép lassan fejleszteni kell. De fejleszteni KELL! És ez csak valami gyors és hatékony hatalomátvétel esetén lehetséges. Ez pedig nehéz feladat.
északkorea: vezetése bolsevik ideológián alapőuló közönséges diktátori egyszemáélyi ill. klikk irányítás alatt álló az embveri jogokat hallomásból sem ismerő rendszer.
javallt kezlés: atomot nekik!
Tehát szereti Jézust. Eddig jó. Szerinte Jézus Kommunista volt. Tehát az a kommunizmus amit ő az országában megvalósit valójában a kereszténység egy sajátosan értelmezett változata.
Mint ahogy a kereszténységnek is, a kommunizmusnak is sokféle változata van.
Más dolog, hogy egy országban kommunizmus van, ami nem volt soha sehol, és más, hogy valaki kommunista nézeteket vall. Castro egyébként a szovjet tipusú ideológiától mindig távol állt.
Ha Kubát nem is, de Észak-Koreát azért még lehet kommunistának nevezni, hiszen sok minden van még, ami a Szovjetunióban és Közép-Európában nagyrészt már az 50-es években leszerepelt...
Azért nyitottam e topicot, hogy lehessen valahol eszmét cserélni e két országról, ahol még valóban él a kommunizmus, még ha már itt is kezdenek lassan változni a dolgok. Egy-két gondolatom alaphangnak:
Kuba:
Vajon meddig képesek ilyen formában fenntartani a rendszert? Nem lehet, hogy a Castro testvérek halála itt is gyökeres változást hozna magával?
Kuba nehezebb helyzetben van a reformtörekvéseivel, mint Kína, hiszen nincsen olyan saját potenciálja, mellyel önmagán is tudna segíteni, jobban a külföldi tőkére van utalva.
Nem tudom, a reformokkal mennyit javult az emberi jogok helyzete az országban, és mennyire sikerült a társadalom nagyobb rétegeit jobb helyzetbe hozni velük.
Meddig áll hozzá az USA Kuba politikájához úgy, mint most? Hiszen csak addig jelenthettek ellenfelet nekik, amíg létezett a Szovjetunió. Nem segítene sokat az USA támogatása ennek az országnak?
Észak-Korea:
Egy ország, melynek eltörölték a múltját, de nem adtak neki jövőt, csak konzerválták Kim elvtársak szellemét.
Feltűnnek azért lassú változások, hogy eltöröljék a jegyrendszert, és egy olyan fajta tervgazdálkodást igyekeznek bevezetni, mely más enyhébb szocialista országokban élt. Lesznek-e ebben értelmes enyhítések, mint pl. a háztáji? Lesz-e választék, lesz-e valódi kereskedelem, legalább országon belül?
Most a napokban is a két Korea egyre közelebb kerül egymáshoz. Jöhet-e ebből egyesítés? Sikerül-e Kim elvtársat meggyőzni, hogy ennek jó oldala is van? És mit kezdenek vele eleve, pláne hogy ahhoz, hogy eltávolítsák, a szellemiségét kell lerombolni. De akkor a lakosság teljesen eszmei háttér nélkül marad az elzártság miatt... és vajon utat talál-e hozzájuk ez a világ, hiszen eddig max csak a megváltozott Oroszországban és Kínában találkozhattak vele... És sikerülhet-e egy egyesülés esetén azt a hatalmas különbséget leküzdeni, mely a két rész között fönnáll, sokkal jobban, mint az NSZK és az NDK között...
Különösen örülnék, ha valaki olyan írna ide, aki már járt ezekben az országokban.
