Nemzeti érdekek? Nem csak ez a csoportképző elv létezik ám, sőt, egyre inkább nem.
Például lehet lakhely szerinti régiós érdek, ami messze nem jelenti az egész országot, de beleértődhetnek határokon túli területek is. Vagy mondjuk egy magyar parasztember érdekei is sokszor közelebb álnak más európai hasonló parasztemberek érdekeihez, mint egy nem mezőgazdaságból élő de magyar ember érdekeihez. Én alkalmazottként például szívesen látnék európai szintű, nemzeti kereteken felül álló szakszervezeteket, mert az én érdekeim sokkal több ponton kapcsolódnak egy cseh vagy olasz gyári munkáséhoz, mint mondjuk egy magyar mezőgazdasági vállakozóéhoz. Például Kínával szemben.
Jelenleg sajnos kijátszák egymás ellen az európai nemzetállamokat, ezek pillanatnyi előnyök miatt versenytársnak tekintik egymást, de meg kellene érteni, hogy rossz vége lesz, ha nem az együttműködés és az összefogás lehetőségeit keresik.
Azért tűnhet úgy, mert a tenni akaró államok/politikusok kezét megkötik, így nem tudnak beavatkozni, miközben a balfasz államocskák hozzánemértésének következményeit nekik is viselniük kell.
Na ez így nem megy, az biztos.
Vagy viselik a következményeket, de akkor az irányításba is beleszólnak, vagy egye meg mindenki a maga főztjét, Görögország pusztuljon. Csak az a baj, hogy előbb-utóbb (vagy már most) önállóan a nagyobb EU államok sem lesznek képesek beleszólni a világ gazdaságába, sőt, a kicsik magukkal rántják őket is, ezért próbálják rengeteg pénzzel összetartani a közös gazdaságot. Csak ezt a kis helyi politikusocskák nem képesek megérteni, foggal-körömmel ragaszkodnak a saját szemétdombjukhoz és hatalmuk maradékához. Vagy ha értik is, simán visszaélnek a helyzettel, és kibulizzák maguknak a „segílyt”, aztán az elköltésébe persze senki se szóljon bele.
Jó lenne, ha lassan (inkább gyorsan) mindenki megértené, hogy a nemzetállamokat fel kell számolni Európában. Minél gyorsabban és alaposabban. A teljes gazdasági és politikai irányítást közös kézbe kell tenni, a nemzetállamok függetlenségét pedig meg kell szüntetni. Na jó, a bélyegkiadás maradhatna nemzeti ügy. Az egyes tagállamoknak semmi esélyük önállóan működni, még a nagyoknak sem, nemhogy a kicsiknek. Kínával szemben az egységes EU is nehezen tudna fellépni, de még mindig több esélye van, mint az egyes kis országoknak.
szorul a hurok...
Kína egészben lenyelné Görögországot
Kitekintő
2010. október 4., hétfő 10:50
A kínai miniszterelnök háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik a görög fővárosban, Athénban. A világ második gazdasági hatalma kisegítené a szorult helyzetben lévő Görögországot, ám ennek ára van: Kína hitelt nyújtana a görög államnak és vállalatoknak, de ennek fejében a délkelet-európai uniós tagállamnak kínai termékeket kellene vásárolnia és be kellene engednie a kínai vállalatokat az ország piacára. A Kitekintő elemzése.
Ven Csiapao (Wen Jiabao) október 2-án, szombaton háromnapos hivatalos látogatásra érkezett a görög fővárosba, Athénba. A kínai miniszterelnök egy európai körúton vesz részt, melynek első állomása Görögország, ezután Belgiumba, Olaszországba és végül Törökországba vezet majd a nagyhatalmú ország második számú vezetőjének útja.
Ven görögországi látogatása több szempontból is különös jelentőséggel bír: kínai miniszterelnök utoljára 24 éve látogatott el a délkelet-európai uniós országba és a mostani súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetben Görögország [1] minden lehetőséget igyekszik megragadni, mellyel növekvő pályára tudná állítani gazdaságát és stabilizálni tudná költségvetési helyzetét. A kínai miniszterelnököt üzletemberek és miniszterek népes hada is elkísérte. Kína úgy tűnik, hogy kész segíteni a görögöknek, ám ennek ára van.
Felvirágoztatnák a hajóipart
A kínai miniszterelnök szombaton találkozott Jéorjiosz Papandreu [2] görög kormányfővel, akinek egy ötpontos javaslatcsomagot vázolt fel a kétoldalú kapcsolatok erősítésének érdekében. A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint Ven kijelentette, hogy Kína kész együttműködni Athén pénzügyi helyzetének megszilárdításában. A kínai miniszterelnök javaslatai között egyértelműen a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kibővítése szerepelt az első helyen.
Ven elmondta, hogy Kína egy ötmilliárd dolláros alapot hoz létre görög hajózási vállalatoknak, melynek segítségével a görög cégek kínai gyártmányú hajókat vásárolhatnak majd. A kínai politikus emellett kijelentette, hogy arra fogják bátorítani vállalataikat, hogy fektessenek be Görögországban [3], ezzel is segítve az ország kilábalását mostani nehéz helyzetéből [4]. A hírek szerint eközben hat kínai hajó megvásárlásáról már döntés is született, az ügylet értéke több száz millió dollár.
Ven továbbá elmondta, hogy a kínai állami COSCO hajózási vállalat – mely a világ egyik legnagyobb ilyen konglomerátuma – is bővíteni fogja a pireuszi kikötőben található bázisát, és elképzelhető, hogy idén már 800 ezer konténer fog áthaladni a görög kikötőn. A Kathimerini görög napilap jelentése szerint ezt a számot 2015-re 3,7 millióra szeretnék emelni.
A COSCO még 2008-ban nyerte meg a pireuszi kikötő két konténer termináljára kiírt 35 évre szóló koncessziós pályázatot 3,4 milliárd eurós ajánlatával. A kínai mamutvállalat az egyik athéni kerületben raktárépületet is vásárolna, emellett pedig Görögország [5] második legnagyobb városában, Thesszalonikiben is elosztóközpontot hoznának létre a kínai áruk számára. A COSCO itt azonban nem állna meg: Kréta szigetén repülőteret építene és egy hajójavító gyárat létesítene Pireusz mellett.
Ven szerint a kereskedelmi hajózási szektorban különösen fontos a két ország együttműködése, mivel a Kínába érkező kőolaj 60 százaléka görög tankereken teszi meg az utat, míg a kínai áruk 50 százaléka görög hajókon hagyja el a távol-keleti országot. Görögország rendelkezik a világ legnagyobb kereskedelmi hajóflottájával, így a világviszonylatban kis állam a kereskedelmi hajózás területén nagyhatalomnak számít.
Bevásárolják magukat görög állampapírokból
Az egyik legfontosabb kínai ígéretként Ven azt is kijelentette, hogy Kína kész görög állampapírokat vásárolni a jövőben, miután Görögország [6] újra kimerészkedik a piacra. A kínai miniszterelnök azt ugyanakkor nem fejtette ki, hogy országa milyen összegben vásárolna görög kötvényeket, ám elmondta, hogy Kína eddig is vásárolt görög államadósságot és ezzel is igyekezett az eurózóna stabilitását fenntartani.
Ven szeretné a két ország közti kereskedelem mértékét megduplázni a következő öt évben, és több mint ötmilliárd euróra emelni, hogy ezzel is segítsék a görög gazdaság talpraállását. A kínai vállalatok minden bizonnyal szívesen részt vennének egyes görög állami vállalatok tervezett privatizációjában [7] is. A kínai miniszterelnök vasárnap a görög parlamentben is beszédet mondott, ahol ugyancsak hangsúlyozta a két állam közti kapcsolatok szorosabbra fonását.
Eddig is szívesen segítettek
Kína [8], és kínai – elsősorban állami hátterű – vállalatok nem először teszik be a lábukat Görögországba. Idén júniusban Zang Dedzsiang kínai miniszterelnök-helyettes tizennégy megállapodást írt alá görög kollégájával, Theodorosz Pangalosszal. A megállapodások között szálloda- és hajóépítés, kikötői terminálok létesítése, élelmiszeripari termékek görög exportja, telekommunikációs együttműködés is szerepelt.
A magas rangú kínai vezető akkor hangsúlyozta, hogy kötelességüknek érezték Görögország [9] megsegítését ebben a nehéz időszakban, és ösztönzik a kínai vállalatokat arra, hogy a délkelet-európai országban fektessenek be. Kína Görögországot [10] tenné meg a mediterrán régió keleti medencéjének tengeri logisztikai központjává, a vitatott tulajdonosi hátterű Huawei [11] telekommunikációs cégnek a görög OTE társasággal megkötött együttműködése pedig további szeletet biztosíthat a távol-keleti óriásnak az európai hírközlési piacból.
Ügyesen keverték a kártyákat
Kínai miniszterek most további tizenhárom megállapodást írtak alá a görög kormány [12] illetékeseivel, melyek között ugyancsak megtalálhatjuk a kereskedelmi, szállodaipari és kikötői egyezményeket. A távol-keleti állam szinte elsőként igyekezett Görögország [13] "segítségére sietni", miután az áprilisban az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triójához fordult [14] pénzügyi nehézségei miatt. Kína ügyesen pozícionálta magát: a szorult helyzetben lévő görögöknek minden egyes eurócentre szükségük van, hogy országukat legalább a felszínen tudják tartani és elkerüljék a teljes bedőlést.
Kína és hatalmas tőke- és valutatartaléka szívesen áramlik ilyenkor külföldre, ahol jó feltételekkel, viszonylag olcsón lehet a kulcspozíciókat megszerezni [15]. A kínai belépés a görög hajózási szektorba bír talán a legnagyobb hírértékkel – az állampapírok tervezett vásárlása mellet –, mivel Görögország [16] megkerülhetetlen ezen a területen, Kínának szüksége van a görögök megnyerésére saját helyzetének erősítéséhez. A görög kormány kénytelen az ország belső társadalmi feszültségeit is számba venni, és a munkahelyteremtésre koncentrálni, így a kínaiak több milliárd eurós fejlesztési ajánlata rendkívüli csáberővel bír. Nem utolsósorban Kína így egy régi uniós tagállamban vetheti meg elég alaposan a lábát, ahonnan később a kontinens nyugati, fizetőképesebb fele is sokkal elérhetőbb közelségbe kerül.
A Kínai Népköztársaság [17] az utóbbi időkben Görögország mellett a Balkán több unión kívüli országával és Magyarországgal (pl. Telenor) is kötött már megállapodásokat és szerződéseket [18], melyek igencsak előnyös helyzetbe hoztak kínai (állami) vállalatokat.
Bruce bemondta, hogy felesleges, mert darabjaira esik!:) Szuper hatalomnak marad az USA és háborút kell viselnie az iszlám ellen, Irán és Afganisztán és Palesztina ellen ja és ÉKorea ellen, és szövetségese kell, hogy maradjon a zsidóknak! Ő a computeres Nostradamus!
Igazából csak arra lennék kiváncsi h a távol-keleti alkatából adódóan kicsit khm... beletörődő/szervilis(?) vagy egyszerűen nincs alulról jövő szerveződés?
off: Kínában miért van még kommunizmus? Ha kihal a nómenklatúra akkor lesz változás vagy nem? (pl kubában borítékolható sztem h Castro halála után megszűnik a kommunizmus)
igen, a kínaiaknak(is) van mire sértődni, és meg is tehetik (mert mint tudjuk: hatalom és pénz nélkül szart sem ér a bosszú)...és nekik mind a kettő van.
Francot. Kínát vissza kell nyesni, amíg még lehet. Semmi bajom nem lenne velük, ha azokat a remek eredményeket amiket elértek nem tetőtől talpig tisztességtelen gazdasági sunnyoggással (rögzített árfolyam, hamisítás, ipari kémkedés, munkavédelem lesz*rása etc.) érték volna el.
A másik meg az, hogy gazdaságilag nem tudják behozni a világot. Egyszerűen a föld erőforrásai nem elégségesek ahhoz, hogy másfél milliárd kínai EU szinvonalon éljen. Gondolj bele, hogy még most is szegényebbek átlagban mint albánia, de ennek ellenére már sikerült 150 dollárig hajtaniuk az olaj árát.
Ebből előbb utóbb konfliktus lesz, és azt szeretném, ha mi nyernénk. Erre lassan az USA és az EU is kezd úgy-ahogy ráébredni.
"jóba kell lennünk Kínával" Akar a radai rossebb jóban lenni velük, mennél inkább jóban van velük a Világ, annál nagyobb lesz a rákefélés. Attól tartok, nem felejtették el, hogy alig több mint 100 évvel ezelőtt őfelsége hadihajói porrá lőtték Sanghai kurvanegyedét, hogy még több ópiumot tudjanak eladni Kinában. "Hosszú orrú" nációk kiöltek belőlük mindenfajta gátlást.
Kina nem Európában van, ennek megfelelően nem ájrópai értékrend szerint gondolkodtak. Az egójuk más. Ha úgy döntöttek, hogy gazdaságilag behozzák, vagy megelőzik a világot meg fogják csinálni. Pl. a japánok lakás körülményeit, vagy munkakultúráját sem lehet az európaival ősszehasonlítani. Ha eszünk van, jóba kell lennünk Kínával. Nem kell nekünk a külpoolitikában mindíg Petőfit játszani.
