Nos, egy Glücklich nevű úr könyve (Energiatakarékos lakóházak, Műszaki 1989, 75.old) szerint "több légréteg többszörös szigetelő hatású. ... A hőveszteség tovább csökkenthető az üvegfelületre gőzöléssel felvitt réteg segítségével, amely visszatartja a hosszúhullámú sugarakat..." Ő arany vagy ezüstréteget ajánl és mellékeli a k hőátbocsátási tényező változását.:
2x4 mm üveg, közte 6 mm levegő: k=3,29
2x4 mm üveg, 12 mm levegő: k=3,13
2x4 mm üveg, 16 mm levegő: k=2,7 (100%)
3x4 mm üveg, 2x6 mm levegő: k=2,29 (84%)
3x4 mm üveg, 2x12 mm levegő: k=2,14 (79%)
4x4 mm üveg, 3x12 mm levegő: k=1,62 (60%)
2x4 mm üveg, 12 mm levegő, aranyfilm: k=1,6 (59%)
2x4 mm üveg, 16 mm levegő, aranyfilm: k=1,5 (55%)
2x4 mm üveg, 12 mm levegő, ezüstfilm: k=1,5 (55%)
2x4 mm üveg, 16 mm levegő, ezüstfilm: k=1,3 (48%)
Ezek alapján a legjobban akkor jársz ha kétszeres üvegezéssel csinálod és ezüstfilmmel vonod be.
Ha már itt tartunk elmondanám egy konkrét problémámat. Üveg plafont tervezek egy most tervezett új szobámra. Nyilván dupla üveg kell rá a hőszigetelés miatt. De vajon tripla üveg (két levegőréteggel) hozna-e számottevő plusz szigetelést? Megéri-e a plusz befektetést?
...az anyag vastagsággal arányos a hőszigetelés mértéke. ... Ez így csak sík felület esetében igaz, habokra és szálas anyagokra, tehát ott, ahol a hőszigetelés célja a hővezetés megakadályozása. A fólia a hőnek az ablaküvegen keresztül történő kisugárzását próbálja akadályozni, egész egyszerűen visszaveri az infravörös sugarakat. Legalábbis ezt kellene csinálnia. Nekem szimpatikusabb a hagyományos fa redőny, árnyékol is ha kell, télen meg szigetel, sőt ha a belső oldalát lefújod ezüsz festékkel még a hőt is visszaveri. Bár úgy elég ronda lehet...:)
A külső ablakszárnyakba tett "vákumos" ablakköz két üveglemeze, és a közte lévő "már nem vákum", hanem sima levegő (ami persze a távtartó keretbe szórt anyag miatt semmi párát nem tartalmaz, tehát nem is nagyon vezeti a hőt) még a legrosszabb esetben is maximum fele hőátadási tényezővel rendelkezik, mint az egy sima üvegtábla ami korábban ott volt. Ne mondd hogy ez nem számít.
A cúgban egyetértünk, ez a hőszállítás, ezt kell először lecsökkenteni (figyelem, nem megszűntetni!)
Közben jól elmondtam a hő terjedésének három esetét :-)))
Ezekben a hőszigetelő üvegezésekben nem bízom. Egyszer egy szakember azt mondta, hogy az anyag vastagsággal arányos a hőszigetelés mértéke. Vagyis hőszigetelő fólia egy áltatás.
A vákumos ablakközök szintén áltatások, mert tartósan nem tudják fenntartani a két üveg között a vákumot.
Így aztán mindkét megoldással az ember jó kis felárral a régi jól bevált ablakot kapja: két üveg között levegő a hőszigetelő réteg. Ha nem húz a cúg akkor szigetel - ráadásul egész jól.
Az autonóm ház koncepció szinpatikus elgondolás, bár vannak dolgok amiket lehet hogy jobb nagyobb méretekben elvégezni, pl a szennyvíztisztítás. Meg hát egy ilyen házat tudni kell üzemeltetni is, erre sem alkalmas mindenki. A mi telkünk nem túl nagy, ott például nem férne el egy szennyvíztisztító nádas. Az esővizet eddig is felfogtam, kertöntözésre a legjobb, de egy harminc éves stílusban és anyagokból épített háznál sokkal többet nem tehetek, mint hőszigetelek amit csak érdemes (főleg padlásfödémet, és az esetleg kitört üveg helyett hőszigetelő üvegezést rakatok), esetleg keresem a lehetőségeket, hogyan tudnám a komfort növelése mellett csökkenteni a költségeket.
Új építkezésnél viszont, főleg egy ranch közepén...
Az ötlet jónak tűnik és egyáltalán nem álom, de háztartás méretben nem nehéz kivitelezni? Az lenne az igazi, ha a nyáron felolvasztott kristályok egész télig folyadék formában úgy maradnának, és mondjuk tavaszra kristályosodnának vissza, közben persze fűtenék a házat.
Meg az is jó lenne, ha nem 60 tonna kellene belőle, mert még megsüllyed a ház :-)
Probléma ugyebár a napelemekkel, hogy drágák és hogy hamar tönkremennek. Jó. Vannak viszont a tükrök. Ezek lényegében üvegáron beszerezhetőek, a fényük pedig ráfókuszálható egy feketére festett víz (vagy alkohol)tartályra...
Persze hátránya a dolognak, hogy csak nappal működik.
Esetleg lehetne alkalmazni olyan trükköt, hogy nappal a felforró vízgőz hajt meg egy generátort, ami áramot termel, a hulladékhő pedig valami alacsony olvadáspontú anyagot olvaszt... éjjel pedig lehetne ennek a fagyásával fűteni.
Ez a nátrium tioszulfát (leánykori nevén fixirsó) létezik száraz állapotban is, 48 fokon
olvad az olvadáshö 200 joule/gramm, és az az elönye is megvan, hogy jelentösen túlhüthetö
az olvadási hö leadása nélkül.
Csak egy kicsit sokat kéne tárolni belöle, egy ház téli fütéséhez (kb 1500 m3 gáz helyett)
elég lenne 60 tonna fixirsót megolvasztani és tárolni.
:-)
1; Mit és mennyit fogyaszt 70 nyúl? Káposzta, sárgarépa ? A konyhai maradékot szeretik?
2; Hol tartsam őket?
2.a; Ha pincében/padláson, milyen hőcserélőt érdemes használni?
2.b; Ha szobában, szabadon mászkálnak vagy ketrecben vannak? A ketrec szimpatikusabb...
2.c; Van egy vizslám, nem lesz ebből baj?
3; Milyen EU-előírások vonatkoznak a nyúltartásra?
4; Ha magamra dobálom nem fog megharapni?
Itt hivnám fel a figyelmet az "autonóm ház" koncepcióra.
Ennek lényege: függetleníteni a házat a központi ellátástól. (energia, viz/szennyviz)
Egy szakdolgozat foglakozik a témával, illetve
egy recenzió egy angliában megjelent könyvröl.
Mindenesetre a megtérülés igen-igen hosszú, a jelenlegi energiárak, illetve támogatások mellett.
Télen tartsál nyulakat! Kb 70 db nyúllal prímán ki lehet fűteni a lakást.
1. A nagy fülükön őrült sok hőt diszcipálnak.
2. A kis testük miatt magas a testhőmérsékletük.
3. És ha nagyon hideg van még magadra is dobálhatod őket.
A hálózati víz bevezetése a kollektorba nem biztos hogy jó ötlet, pl. itt Észak-Magyarországon rettenetesen kemény a víz, a villanybojlerből évente ki lehet pucolni egy kisebb lavór vízkövet, és ez valószínűleg a kollektorban is dugulást okozna. De ha a bojler fenéklemezébe be van építve egy hőcserélő spirál, akkor már jobb a helyzet, mert egy töltet víz elég egy évre (ha télre le kell engedni a fagy miatt). Vélemény ?
Mondjuk az érdeklődő nem említett már meglévő vízmelegítőt, de véleményem szerint egy átalakított villanybojler elég jó választás. (Sajnos a gyártó honlapja számomra innen elérhetetlen :-((((()
A halmazállapotváltozáson alapuló hőtárolók nekem is szimpatikusak :-) Tényleg jó lenne már valami megvalósult berendezésről hallani, mert elmélet van bőven.
Ennél egyszerűbb, ha külön van a napkollektor meg a hőtároló tartály. A meleg víz egyszerűen átömlik a hőszigetelt tartályba, pl egy közönséges boylerbe, ott várja a felhasználást. Az is előnye, hogy ha nem elég meleg, hagyományos elektromos energiával rá lehet fűteni.
Nem véletlen, hogy nálunk nem terjed tömegesen a napkollektor - nem kedvez neki a tél. Pl. Krétán szinte minden házon látni kollektort, általában fekete csőkígyót, vagy a sima hordót. Ezzel együtt, nyáron elég sok pénzt meg lehetne vele spórolni.
Nem tudom, nem lehetne-e valamilyen fázisátalakulással járó folyamattal vagy egyéb kémiai formában tárolni a nyáron gyűjtött hőt és aztán télen felhasználni. Olyasmire gondolok, mint azok a műanyag zacskók, amiket kézmelegítőnek árulnak. Nem tudom mi van bennük, de felmelegszenek... :-) És állítólag újra fel lehet "tölteni" őket forró vízben. Persze fogalmam sincs a hatásfokról.
Akkumulátorral nyilván lehetne, de a jelenlegi akkukkal ésszerűtlen méretek és árak jönnének ki.
Jut eszembe: a hordót is illik azért valamiféle hőszigeteléssel ellátni estére. Ha már megfogtuk a meleget ne eresszük el!
Pl. a fekvő hordó palástját is és alapjait is valamiféle virágsziromként lenyitható burkolattal érdemes ellátni, reggel kinyitni a burkolatot, este bezárni. Most hirtelen a polifoam ugrott be, de biztos van dizájnosabb megoldás is ;-)
Ennyi volt a levélben, fűtésről semmi.
> 5-10ezer Ft-os napkollektorról, vagy inkább vízmelegítő elelmről, melyet kihelyezve kicsit jobb hatásfokkal melegszik a víz. Én ez alapján a hordó valamiféle abszorber elnyelős kiegészítésre gondolok, de hát az inkább hőségben alkalmazható. Télre az nem jó. Gondolom a kérdező is tisztában van az árakkal, azért keres arányos árú megoldást.
De most az a kerdes, hogy az illetonek egyaltalan nincssemmilyen mas rendelkezesre allo enrgia forrasa, vag csak mondjuk draga PB gaza van vagy nem komfortos szenes-fa tuzeles es abb szeretne besegiteni a melegviz keszitesnel. A Soltecnek az kollektorba epitett tarolos elem lehet jo lenne nem kellen vegyen hozza bivalens tarolot...de inkabb arra lennek kivancsi hogyan fut ? Ugyanis kicsit utana szamoltam ennek a temanak es az az igazsag hogy nem is a vizmelegites viszi a penzt (energiat) hanem a teli futes. Ezert en lemondtam a napkollektorrol a HMV keszites besegitesehez. Szoval a lenyeg hogy az egesz evi elfogyasztott energianak csak 10%-at teszi ki a melegvizkeszitesre forditott energia (en esetemben biztos nem tobbet) es ezt ha PB gazzal allitom elo max evi 35.000 Ft. Jobban megeri a futesre besegiteni valami olcso energiaforassal (csak a baj hogy telen nem igazan lehet ugy kihasznalni a napkollektort mint nyaron) Na mindegy kb. ennyi en hagyom a melegvizkeszitest a PB gazra es inkabb a futesemre segitek ra egy kis faval...
Gondolom itt jobb helyen vannak a kisebb léptékű berendezésekkel kapcsolatos kérdések mint az Alternatív energia című topicban.
Rögtön kopizok is egy levelet, hátha van valakinek ötlete:
> Egy kis hétvégi házban, mely a lakhelyem lesz, valószínüleg a jólbevált
> fekete tartályt szerelem fel a tetőre a nyárra, és onnan fogom
> legravitáltatni a fürdő- és mosogatóvizet.
> A télre azonban még nincs ötletem.
>
> Egyik ismerősöm azt mondta, hogy hallott már 5-10ezer Ft-os
> napkollektorról,
> vagy inkább vízmelegítő elelmről, melyet kihelyezve kicsit jobb
> hatásfokkal melegszik a víz.
> Na most, ha a melegítendő víz csörgedezik a cellában, akkor az télen
> elfagy.
> Amiket az interneten találtam, azok számomra elérhetetlenek anyagilag.(2 m2 kollektor + 300literes viztároló több százezer Ft-ért.) Nem tud
> véletlenül
> valamilyen köztes megoldást?
>
> Üdvözlettel:
A kérdezőt is ide fogom irányítani, mert sajnos nekem nem nagyon van ötletem.
Ja bocs mégvalami. Azért fontos, hogy a tüzelőanyag cellákba minél "tisztább" hidrogén kerüljön, mert az élettartamuk így jelentősen nőhet, ez pedíg ugye a széleskörű bevezetéshez gazdaságossági oldalról segít.
