"Személyesen voltam Kamuti Jenő főtitkárral a szakállamtitkárnál, Elbert Gábornál, előadtuk problémáinkat, de még a szerződés tervezetét sem kaptuk meg, ami szerintem elfogadhatatlan és érthetetlen bánásmód velünk az olimpia évében" - jelentette ki Molnár, aki kissé aggódik a felkészülés finanszírozása miatt.
A rendőrök hiába erőlködtek 2003-ban, hogy folytathassák a vizsgálatot a 4,5 milliárdos stadionbeléptető rendszer megrendelése ügyében. Az Orbán-kormány utolsó napjaiban befejezett tranzakció vizsgálatát felügyelő ügyészség szerint ugyanis a haszon elérésének módja még akkor is közömbös, ha közpénzről van szó.
"A piacgazdaság természetes velejárója és mozgatója a haszon", a törvényalkotó már 1993-ban "száműzte a Büntető Törvénykönyvből [... ] az üzérkedés tényállását" is - oktatta ki az ügyészség kiemelt ügyek osztálya az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságát, amely szerette volna tovább vizsgálni az Orbán-kormány utolsó nagy beruházását, mert a 4,5 milliárdos közbeszerzésen "a fővállalkozó feltűnően jelentős, 38 százalékos" hasznot ért el.
A rendőrségi feljelentést a kormányváltás után Jánosi György, a szocialisták volt sportminisztere tette, később Gyurcsány Ferenc minisztersége alatt is készült a raktárba került beléptető kapukról jelentés, ami drágának, túlméretezettnek és alkalmatlannak minősítette a megvásárolt rendszert. Kiderült ugyanis, hogy egyes helyeken az összes jegybevétel tizenhat év alatt érte volna el a beruházás értékét. Deutsch Tamás, az Orbán-kormány sportminisztere a feljelentést követően azt mondta, hogy hivatali utódjának törvénytelenségekről szóló állításai egyetlen részletükben sem fedik a valóságot, sőt hazugsággal is vádolta a tárca szocialista vezetését.
A 2002 szeptemberi feljelentés nyomán indult nyomozást az ügyészség már novemberben fokozott felügyelet alá vonta. A rendőrségi eljárással párhuzamosan egy Apeh vizsgálat is indult a nyertes T-System Dataware-nél és alvállalkozóinál. Az öthónapos vizsgálat eredményeit a rendőrség áprilisban kapta meg. Az Index birtokába került levélváltás szerint az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága 2003 május 30-án jelezte a stadionbeléptető rendszer ügyében indult nyomozás megszüntetését kérő ügyésznek, hogy további vizsgálatot tartanának szükségesnek, mert a kimutatások szerint az állami sportvagyont kezelő Sportfolió Kht.-val szerződött T-Systems Dataware 1,7 milliárdos árrést produkált a 4,5 milliárdos állami megrendelésen. A rendőrség szerint nem csupán a fővállalkozó 38 százalékos haszna indokolná a hat hónapja megkezdett nyomozás folytatását, hanem a nagy tömegben alkalmazott alvállalkozók árrése is. Az egyik cégnek például egymagában 150 milliós profit jutott.
A haszon nem büntethető A Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztálya szerint viszont "a közbeszerzésen győztes ajánlat alvállalkozói teljesítményeinek vizsgálata azért is szükségtelen, mivel a megrendelő számára teljesen közömbös, hogy az adott szerződésben rögzített teljesítményt a fővállalkozó hogyan, és milyen haszonnal éri el, még akkor is, ha közpénzről van szó". "A büntetőjog nem tesz különbséget magánszemélyek, társaságok vagy az állam vagyona között" - válaszolt egy hét múlva az eljárás fokozott felügyeletét ellátó ügyész felhívva a rendőrök figyelmét arra, hogy a cégek haszna ügyében szükségesnek vélt "nyomozati cselekmények" a Btk.-ból már kikerült "jogtörténeti érdekesség [üzérkedés] felderítésére lehettek volna alkalmasak".
A rendőrség válaszából azonban kiderül: a nyomozók annak érdekében hallgatták volna meg tanúként a T-Systems Dataware alvállalkozóit, hogy megállapítsák: "tényleges, a számlázásnak megfelelő teljesítés történt-e, indokolt volt-e mindegyik alvállalkozó bevonása, azok tényleges munkát végeztek-e". Önmagában azt, hogy egy közbeszerzésen győztes cég haszonnal teljesíti a megbízást, a rendőrség sem kifogásolta - derül ki a levelezésből. Ugyanakkor érvelésük szerint a haszon nagysága felveti, a vásárló "Sportfolió Kht. vezetői mennyire voltak vagyonkezelői tevékenységük során körültekintőek és költségérzékenyek a közbeszerzési eljárás és a projekt lebonyolításánál".
A később, 2004-ben főügyész-helyettesnek kinevezett Szoboszlai Richárd az ORFK-s indítványok ellenére utasította a rendőröket a nyomozás megszüntetésére. A hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen indult bűnügyben 2003 júniusában hivatalosan befejeződött a vizsgálat.
Az elmúlt években unalomig ismételgetett stadionbeléptető-sztori akkor kezdődött, amikor Deutsch Tamás, volt ifjúsági és sportminiszter jóváhagyásával 2001-2002-ben a Sportfolió Kht. az eredetileg tervezett keret közel háromszorosáért vásárolt 38 hazai futballstadion számára beléptető, jegyértékesítő rendszert. Az országos hálózat kiépítése a 2000-ben 1,7 milliárd forintos előirányzattal elfogadott stadionrekonstrukciós program része lett volna, de a 20 nagyobb és 18 kisebb stadion felújítása el sem kezdődött, amikor a Sportfolió 4,5 milliárdért váratlanul megvette kapukat a romos futballpályákhoz. A végül 5,2 milliárdosra dagadt beszerzés miatt aztán kiderült, nem maradt pénz a tárcánál a rekonstrukciós programra sem.
A problémákat azonban már - az azóta a Deutsch-Für vezetéknevet használó - Deutsch Tamás minisztersége idején is érzékelték az ügylet anyagi kihatásiban érintett szakmai szervezetek. A Magyar Labdarúgó Liga elnöki tisztét akkoriban betöltő Demján Sándor többek között a miniszternek és Orbán Viktor miniszterelnöknek is jelezte, súlyos, a rekonstrukciók lebonyolítását veszélyeztető lépésnek tartja a beruházást. Az Indexhez került levél szerint Demján tájékoztatást kért, hogyan fordulhatott elő, hogy "a tervben 1,7 milliárd forintos költségvetési áron szereplő beléptetési rendszerek beszerzésére a kiválóan lebonyolított közbeszerzési verseny után mindössze 4,4 milliárd forintot kell költeni".
A második legdrágább kellett A Sportfolió, amelyet ebben az időszakban a miniszter testvére, Deutsch Péter ajánlására Balázs Csaba, a postabankos Workout Kft. korábbi vezetője irányított, a közbeszerzés során 9 pályázat közül választotta ki a T Systems Dataware ajánlatát, amely a második egdrágább volt. Az ajánlat 700 millió forinttal haladta meg az utána következőt, és közel 3 milliárddal a legolcsóbbat. Demján aggályaira Orbán Viktor miniszterelnök személyesen válaszolt. Azt írta, hogy a Liga-elnök levelében foglaltakról "nem volt tudomásunk, ezért azokat megvizsgáljuk, és ennek eredményéről tájékoztatni fogjuk".
A tiltakozás ellenére a céggel 2002 áprilisában, röviddel a választások előtt létrejött a támogatási szerződés, a költségvetés kifizette a rendszerért a 4,5 milliárdot, a választási vereség után pedig még egy visszavásárlással kombinált lízingszerződést is aláírtak, amely további egy milliárdos többletköltséggel járt az állam számára.
"Talán ennyi idő után érdemes újra megkérdezni, hogy hol a pénz egy olyan tervben ami nem is létezett. "
Felhívom a figyelmedet arra, hogy ilyen értelemben Európa-terv sem létezett. A különbség csupán annyi, hogy a Széchenyi-tervnek nevezett program alapján sok milliárdos beruházás sorozat valósult meg, míg az Európa-terv csak kampányfogás maradt.
Mellesleg az ún. "Száz lépés programja" sem létezett, kormányhatározat erről nem született, ltal előző este megálamodott ötletszerű lépések sorozatát nevezték programnak.
ugye, milyen jó lenne, ha most is eltűnne ennyi.. s épülnének (no nem hitelből) az autópályák, termálfürdők, könyvtáraknak internet, tanároknak számítógép (legjobb9 + internet..) etc
Péterkém, szerinted sem volt Széchenyi-Terv?????? De azért átadni jó..ugye.. idegen tollakkal ékeskedni jó..ugye A Békés megyei településen 870 millió forintos költséggel felújították a gyógyászati részleget, új fedett medencét és élményfürdőt építettek. A Liget-fürdő beruházásának mintegy ötven százalékát a Széchenyi-terv keretében nyerte el Gyomaendrőd. A fejlesztésre emellett kaptak támogatást az EU Phare-alapjától, valamint a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól is.
Az új létesítmények avatása kapcsán a kormányfő a hazai gyógyvizeket és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat olyan kincsnek nevezte, amelyet az Európai Unió tagjaként kiválóan hasznosíthatunk.
Ugyebár a cél az lehetett, hogy minél nagyobb káosz legyen és ne lehessen a pénz utját követni.
Kellerék már 98-ban ezt kifogásolták és a mostani vizsgálatok mutatják, hogy mennyire nehéz bizonyítani valamit is.Na de azért jópáran ülni is fognak.
Nem lehet, hogy csak úgy a folyosón a szünetben megállapodtak róla? Annak sem lehetne semmi nyoma, tudod, mint a kormányüléseknek, amiről még emlékeztetőt sem írtak. Ők úgy gondolták, hogy van, és kész!
De hogy hol a pénz, azt nem tudom. Csak sejtem.
"Nem találtunk olyan kormányhatározatot, amely szerint a Széchenyi-terv létezik" - közölte Janza Péter. Arra is kitért, hogy a különböző vállalkozói pályázatok, tervelemek nem álltak egymással szoros kapcsolatban."
Nem csak, hogy eltünt a pénz, de kiderült, hogy még terv sem volt amire hivatkoznak.
Ice hockey
2003 IIHF World Championship Div I, Group A
Budapest
HUNGARY
15.04. - 21.04.2003
Date No Arena
15.04.2003/ 13:00 1 LTU - POL Budapest Arena
15.04.2003/ 16:30 2 ROM - KAZ Budapest Arena
15.04.2003/ 20:00 3 NED - HUN Budapest Arena
16.04.2003/ 13:00 4 KAZ - LTU Budapest Arena
16.04.2003/ 16:30 5 POL - NED Budapest Arena
16.04.2003/ 20:00 6 HUN - ROM Budapest Arena
18.04.2003/ 13:00 7 POL - ROM Budapest Arena
18.04.2003/ 16:30 8 LTU - NED Budapest Arena
18.04.2003/ 20:00 9 HUN - KAZ Budapest Arena
20.04.2003/ 13:00 10 NED - ROM Budapest Arena
20.04.2003/ 16:30 11 KAZ - POL Budapest Arena
20.04.2003/ 20:00 12 LTU - HUN Budapest Arena
21.04.2003/ 13:00 13 KAZ - NED Budapest Arena
21.04.2003/ 16:30 14 ROM - LTU Budapest Arena
21.04.2003/ 20:00 15 HUN - POL Budapest
Expomedia Group Plc has today announced that it has signed an agreement with the new arena in Budapest. The Budapest Arena, which is run by a private Hungarian company, is located in the centre of Hungary’s capital. The agreement with the Budapest Arena will allow CEE Exhibitions Limited, the exhibition organising arm of the Company, to organise exhibitions in the Arena and also to offer local exhibition organising services to international companies and media groups. In addition the Company has the right to offer the Arena to third party exhibition organisers.
The Budapest Arena has been newly rebuilt with all modern state of the art facilities after a fire had caused the building to burn down two years ago. The main hall, with an area of 8,000 sqm, is column free with no height or weight restrictions. There will be comprehensive stand design and construction services on offer along side ample on-site parking and public transport amenities.
The first shows organised by CEE Exhibitions in the newly rebuilt Budapest Arena will take place from March 2003 and are expected to include events such as Hungbuild, HITT – Travel and Interiors & Light Hungary.
Roger Shashoua, Chairman, Expomedia Group Plc comments, “We are very pleased to have concluded our agreement with the Budapest Arena which will allow us to offer Budapest as part of our Expocentres chain of venues and also launch new shows. The Arena will be open to national and international organisers looking to hold exhibitions and events in Hungary and will be supported by Expomedia’s worldwide reservations system.”
Dominique Fondacci, Managing Director of the Hungarian operating company states, “We are very pleased to have entered into this agreement with Expomedia, who’s track record of experience and expertise in venue management and exhibition organising make us confident that this will be a very successful venture.”
Budapest is the fifth location to be offered by the Expomedia Chain of international multifunctional centres, following Warsaw, Katowice, Moscow and Amsterdam. Further venues are planned for Frankfurt, Munich, Madrid, Belgrade and Zagreb.
For further information, contact: Expo24-7 Press office Tel +44 0207 376 3300 Fax +44 0207 795 1424 Email info@expo24-7.com
Többheti keresgélés, kutatás után felelősségem tudatában kijelentem, hogy az új budapesti sportcsarnok a felelőtlen pazarlás, a fáraók stílusára emlékeztető nagyképű önmegvalósítás emlékműve lesz, amely ma még nem tudni, hogy 40 vagy 45 milliárdos többletköltséget, kárt okoz az országnak. Egyetlen dolog tűnik biztosnak: sokáig fogunk emlékezni a projektre, s nemcsak azért, mert ott áll, hanem mert legalább húsz évig nyögjük a számlákat. Most nézzük, hogy melyek azok a kérdések, amelyek különösebb felkészültség nélkül is kézenfekvőnek tűnnek.
1. A közkézen forgó prospektusok olyan funkciókról szólnak (szörf, motokrossz), amelyeket a szakági vezetők szerint nem lehet lebonyolítani benne. Kérdés tehát, hogy a költségvetés tervezésében benne voltak-e? Ha igen, akkor hova lett az erre a funkcióra szánt pénz? Ha nem, akkor mi szükség volt ezt füllenteni?
2. Mikor és ki fogja megkérni a szakági vezetőket, hogy véleményük szerint mi hiányzik ahhoz, hogy a sportáguk rendeltetésszerűen használhassa a sportcsarnokot?
3. Miért angol nyelvű szerződést kötöttek az arra illetékesek a francia Bouygues céggel? Ez a magyar fél számára ugyanis kimondottan hátrányos. Érthetetlen, hogy miközben a magyar és az angol jog jelentősen eltér egymástól, aközben a szerződés úgy rendelkezik, hogy az esetlegesen előforduló fordítási, értelmezési különbségek eldöntésekor az angol szöveg az irányadó! Közben pedig a megállapodás szerint a választottbíróság előtt a magyar jog az irányadó.
4. Ez persze azzal is jár, hogy egy esetleges peres eljárásban – majdnem biztos, hogy lesz ilyen – a választottbíróság egyáltalán nem valószínű, hogy a magyar jog szerint értelmezheti majd a szerződés pontjait.
5. Miért egy kanadai (a HBR) ügyvédi irodát bíztak meg a jogi szerződések megkötésére? Nem képzelhető el, hogy a magyar érdekeket egy magyar iroda olcsóbban és elhivatottabban képviselte volna?
6. Nem volt egy olyan hazai, akár polgári szakértői gárda, amely legalább a tendert el tudta volna készíteni? Ezért kellett ezt is a kanadai irodával megcsináltatni?
7. A pénzügyi szerződések megkötésére viszont valóban csak Martonyi János ügyvédi irodája volt alkalmas?
8. Nem hiszem el, hogy csak azért határoztak a kezdet kezdetén a magánerős–állami közös beruházás mellett, hogy ki lehessen kerülni a közbeszerzési eljárást. Bár semmiféle dokumentum nem bizonyítja, hogy bárki megpróbálkozott volna az egyébként lehetetlennel, a csarnok magánerős megépítésével.
9. Hogy lehet az, hogy – a törvényt megsértve – a mai napig sincs felelős műszaki vezetője az építkezésnek? Egy családi ház építkezése sem bonyolítható felelős műszaki vezető nélkül. Van ugyan egy francia projektmenedzser, de neki a műszaki kérdésekben a magyar törvények szerint joghatályos döntési lehetősége nem lehet. A magyar törvények szerint tehát nem tisztázott, hogy ki a felelős műszaki vezető.
10. Logikusnak tűnt, hogy a statikusi szakvéleményben leírtak szerint megtartják az eredeti szerkezetet, amely nem sérült a tűzben. Ennek az az előnye is megvolt, hogy jóval olcsóbb lehetett volna a bontás, a tervezés, a kivitelezés. De, ha így van, akkor miután sikerült ezen a módon megkerülni a közbeszerzést, akkor mégis miért bontották el az egészet?
11. Hogyan lehetett arra kényszeríteni a hatóságokat – építészeti, tűzrendészeti stb. –, hogy 15 nap alatt bírálják el a terveket?
12. Hogy lehet az, hogy a kivitelezési tervek a mai napig nincsenek készen? Folyamatosan készülnek, így a munka nem egy esetben megelőzi a tervet.
13. A tervet tehát nem lehet adottságként kezelni, törvényként tisztelni, mert egészen egyszerűen nincs. Olyan kivitelezési terveket, amelyek a mai napig nincsenek, természetesen engedélyeztetni sem tudnak. Ezek nélkül el sem kezdődhetett volna az építkezés. Ez természetesen a magyar megbízók, s műszaki ellenőrök maximális lojalitását kívánja meg, ami logikusan együtt jár a lazasággal. Több esetben – ha szó szerint vesszük a törvényt – egészen egyszerűen le kellett volna állítani az építkezést!
14. Ennek a következménye volt az, hogy olyan nagyságú betonalapot kellett lerakni, amelyre bármilyen épületet fel lehet majd húzni? Ez mennyivel került többe?
15. Hogy lehet az, hogy egy 30 évre titkosított miniszteri feljegyzés szerint A és B ütemre osztották az építkezést? Az A-ban a csarnok, a B-ben a parkoló van. Miért nem derül ki az eredeti papírokból, hogy az alapköltségvetés tartalmazza-e a parkoló árát is, vagy az plusz 7,4 milliárd?
16. Hova lett a gyakorló jégpálya, ami az eredeti kiírásban, s a vesztes, de olcsóbb pályázatban is szerepelt? Megépül majd valahol? A határidő lassan lejár, s egyelőre sehol nincs nyoma.
17. Az vajon miért nem tűnt fel a volt miniszter úrnak, vagy a munkatársainak, hogy a magyar törvények szerint előírás a parkoló, tehát annak a beruházás részének kell lennie. Vagy így lehetett hátrányos helyzetbe hozni a magyar beruházót, amelynek a költségvetésében szerepelt a parkoló megépítése is?
18. Ki engedélyezte az eredeti tervtől eltérően, hogy ne csak a csarnok körüli 12 méteres sávot parkosítsák, hanem gránitburkolattal, s zöld felületekkel a környező 3 és fél hektárt is? Ez soha nem fog pénzt hozni. Lehet, hogy szép, de folyamatos karbantartást, tehát kiadást igényel.
19. Az első elképzelés, és az engedélyezett terv szerint nem a most látható csepp alakú formája volt a sportcsarnoknak. Ez a forma – nem tudni, kinek tetszett meg – a menetközben készült új terv eredménye, amelyről Deutsch miniszter úr jelenlétében nem tudni, ki döntött. Ez a forma mellékesen 3 milliárddal drágább, mint az eredeti tervben szereplő.
20. Igen izgalmas kérdés, hogyan lehetett nekifogni az épület teljes héjazatának, amikor az mind a mai napig nem rendelkezik érvényes tűzoltói engedélylyel. Ha ezt nem fogják a tűzoltók kiadni, akkor a használatba vétel meg sem történhet.
21. Milyen számítások alapján készülhetett az a költségvetés, amely 2001. július 25-én 1999999 euróban szabta meg a cölöpözési munkákat. Helyes volt ez a számítás? Vagy az a helyes, amelyik néhány hónappal később készült, s 5531000 euróról szól, tehát több mint kétszer annyiról?
22. Hogyan fogják kiszámolni azt, hogy mennyit kell majd fizetni azoknak a belépőért – mondjuk, egy atlétikai viadalra, – akik ülőhelyükről nem látják a pálya egy részét?
23. Ha már ülőhely: egészen biztosan jó ötlet szövetborítású fotelekkel ellátni a csarnokot? Biztosan szép lesz – a megnyitó napjáig... (Franciaországban már a VIP-páholyokban is műanyag székek vannak, amelyekre alkalmanként helyeznek huzatot.)
24. Hogy van az, hogy a jegykiadó- és beléptetőrendszer ebben az esetben csak 500 000 euró, azaz 125 millió forint, s nem 3 milliárd?
25. Van-e valaki e kis hazában, aki pontosan meg tudja mondani, hogy mennyibe fog kerülni ez a beruházás? Hiszen bár eredetileg arról szólt a propaganda, hogy a franciák fogják felépíteni saját pénzükből, s cserébe 20 évig ők működtethetik, s rendelkezhetnek a bevétellel. Ehhez képest 27 milliárdos ma a költségvetés, amelyet az OTP finanszíroz.
26. Van rá egy 25 milliárdos állami garancia, s egy másik 9 és fél milliárdos a parkolóra. Ez ugyebár 34 és fél milliárd. Ez azért érdekes, mert az 1022/2001. számú kormányhatározat összesen 25 milliárdra vállal készfizető kezességi garanciát.
27. Ha lehívják, akkor ezt még terheli a 12 éves kamat is, ami alhangon számolva 16 és fél milliárd. De miből fogjuk ezt kifizetni, amikor ráadásul a szerződés szerint évente húsz napig használhatjuk. A többi napokon a bevétel nem minket illet, illetve ugyanúgy fizetnünk kell érte.
28. Ha már a működtetésnél tartunk: ki gondolta komolyan azt, hogy ezen a húsz napon működtethető a sportcsarnok 1 koordinátor, 2 villanyszerelő, 1 eredményjelzős, 1 hangosító szakemberrel, 2 recepcióssal, 2 tűzoltóval és 5 takarító munkással, azaz öszszesen 14 emberrel? A szerződés szerint ennyit biztosítanak a franciák. Minden további munkatársat már a bérbevevőnek kell fizetni. Ennyi emberrel viszont ki sem lehet nyitni a kapukat.
29. Miért kellett elbontani a régi vasbetonszerkezetet, amely nem sérült, s amelyre 6 milliárdért új tetőt kaphatott volna Mányoki László, a KÖZTI, az egykori építő vezére szerint. Ezt a régi tetőt már kipróbálták, több mint 30 helyen áll ma is a volt Szovjetunióban. Az új tetőszerkezetből még nem készült sehol egy darab sem!
30. A legnagyobb, a minősített disznóság esete, ami a csarnok építését irányító rt. körül történt. A Rendezvénycsarnok Rt. 2001. február 1-jén alakult, 20 millió forintos törzstőkével. Az induláskor 74,95 százalék volt a francia, 25,05 a magyar tulajdon. Erre az arányra azért volt szükség, mert így lehetett megkerülni a közbeszerzési törvényt. S hogy ez így van, afelől nem hagytak kétséget az urak. 2001. október 9-re – alaptőke-emelések után – már minden megváltozott, 99,99 százalék lett a magyar tulajdon, s 0,01 a francia, azaz egy darab 10000 forintos aranyrészvénnyel a franciák döntenek mindenben. Viszont mi fizethetünk mindent. Igaz, a tulajdonukban maradt egy darab 10 000 forintos törzsrészvény is. A szakértők szerint erre azért volt szükség, mert az EU-ban nem ismerik el az aranyrészvény fogalmát.
Tisztelettel kérdem tehát: kinek volt ez olyan nagyon jó üzlet?
Az elmúlt hetekben kapott szárnyra a hír, hogy a Stumpf István vezette miniszterelnöki hivatal a Magyar Építőipar Közhasznú társaságnak egy bizonyos projektre egymilliárd forintot előre átutalt. A projektből semmi sem valósult meg. Az ügy annyira egyszerű volt, hogy végül vita nélkül viszszautalták az egymilliárdot. Az ember ilyenkor kíváncsi lesz, volt-e köze ennek a társaságnak esetleg más pénzforráshoz is? Nos, direktben nem. De két tagjának igen.
Speciel ebben téved Juszt. A Magyar Építőipari Kht. saját jogon is nyert némi aprópénzt, a SZT-RE-1-01-10-9 pályázati számon 22,6 milliót (ráadásul a jogcím pontosan ugyanaz, mint amire az 1 milliárdot felcsippentették később a MEH-től, "Regionális klaszterek létrehozásának támogatása"), ld. a "FEHÉR KÖNYV" megfelelő lapját.
"Az elmúlt hetekben mást sem hallani, csak azt, hogy a Széchenyi terv megfojtásával az uniós csatlakozást akadályozzák meg a kormánypártok. Szerintem elállnának ennek a butaságnak az ismételgetésétől azok, akik ezt állítják, ha tisztában lennének azzal, hogy mi minden folyt a Széchenyi terv égisze alatt.
A Széchenyi terv a magyar mikro-, kis- és középvállalkozók támogatására született. De akkor miért juttattak külföldieknek ebből a pénzből? Már hallom is a választ: hazugság.
Döntsék el önök.
A Precízióstechnikai Művek Hungária Gyártó és Kereskedelmi Betéti társaságot 2001. április 19-én hozták létre Pápán, a Jókai út 57. szám alatt. Ugyanitt s ugyanezen a napon létrejött egy másik cég is: a PWH Hungária Ipari Részesedési Korlátolt Felelősségű Társaság. Ekkoriban indult az egész Széchenyi projekt.
Az első cég, a bt. kért és kapott 140 millió forintot. Tehette, hiszen a tízmilliós törzstőkével alakult társaságban ugyan egy osztrák cég (Hirtenberger Beteiligungs GmbH) a tulajdonos 99 százalékban, de egy százaléka van az előbb említett magyar kft.-nek is. Hogy teljesen világos legyen: egy osztrák és egy magyar cég létrehoznak egy magyar vegyes vállalatot, amelyik kap 140 milliót. Ha valaki vette volna a fáradságot, hogy megnézze a cégbírósági bejegyzést, akkor számára is kiderült volna: a magyarnak hitt cégnek is ugyanaz az osztrák cég a tulajdonosa. Van a Széchenyi tervnek egy kitétele: ugyanarra a projektre két támogatás nem igényelhető. Most tekintsünk el attól az "apróságtól”, hogy a minisztériumi nyilvántartás kriminális. Pusztán ezért el lehetne marasztalni a Széchenyi terv pénzeinek kezelőit. Hiszen a nyilvántartásból, ha valaki egy "megfelelő programmal kérdezi” a számítógépet, kiderül, hogy ugyanaz a kérvény többször is szerepel. Vajon többször is utalták ki? Vagy esetleg másfelé folyt el a másodszori utalás? Netalán egyszerűen figyelmetlenül kezelték az adatokat?
Érthetetlen például az, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság – amely se mikro-, se kis-, se középvállalkozás – kilenc megítélt pályázatából kettő ugyanaznap érkezett be. Az összeg is egyezik 172 millió 800 ezer forint. Az egyiket, ha igaz, 2001 decemberében, a másikat 2002 januárjában vitték bizottság elé. Január 31-én mindkettőt meg is ítélték. De a papírokból lehetetlen megállapítani, hogy ez most valóban két pályázat vagy csak adminisztrációs hiba. Pedig jó lenne tudni, hogy tényleg mennyi pénz indult útra…
Jó lenne tudni, hogy a Jászapáti Római Katolikus Plébánia 5 millió 479 ezer forintot kapott-e, a Mezőlaki Református Egyházközség ötmilliót, a Jézus Társasága alapítvány 5 millió 950 ezret, a Fasori Orgona Alapítvány tízmilliót, a Makó-Belvárosi Református Egyházközség tízmilliót, a Nyilas Misi Alapítvány tízmilliót, az Albuplast Műanyagfeldolgozó Kft. 12 milliót, a székesfehérvári Építők forrása Kft. 16 milliót – vagy esetleg a dupláját? A nyilvántartásból ugyanis ez nem derül ki. Ha helyes a nyilvántartás, akkor sorozatos szabálytalanságok (vagy törvénysértések) történtek, ugyanis ugyanarra a pályázatra többször fizettek. Ha pedig nem helyes, akkor sürgősen rendbe kellene tenni – és levonni a személyi konzekvenciákat.
Továbbá: mennyiben számít a hazai kisvállalkozások támogatásának, amit a következőkben olvashatnak? Budapest Távhőszolgáltató Rt. : 151 183 800 Ft, Budapesti Elektromos Művek: 149 917 249 Ft, Békés Megyei Vízművek Vállalat: 473 714 000 Ft, szolnoki Víz- és Csatornaművek Rt.: 329 662 000 Ft, Balatonlellei Városüzemeltetés: 71 millió 701 ezer, kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő Kft.: 52 millió, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat: 21 583 487 Ft, Esztergomi Bazilika: 19 millió Ft, Pécsi Távfűtő Kft.: 15 millió 808 ezer Ft, Nyíregyháza Megyei Jogú Város : 11 millió. Az elmúlt hetekben kapott szárnyra a hír, hogy a Stumpf István vezette miniszterelnöki hivatal a Magyar Építőipar Közhasznú társaságnak egy bizonyos projektre egymilliárd forintot előre átutalt. A projektből semmi sem valósult meg. Az ügy annyira egyszerű volt, hogy végül vita nélkül viszszautalták az egymilliárdot. Az ember ilyenkor kíváncsi lesz, volt-e köze ennek a társaságnak esetleg más pénzforráshoz is? Nos, direktben nem. De két tagjának igen. A Széchenyi tervből is kaptak. Ketten együtt 228 millió 923 ezer 170 forintot. Nem állítom, hogy ezért sem tettek le semmit az asztalra.
A cégbírósági nyilvántartásba bárki belenézhet, az teljesen nyilvános. Akár az interneten, akár a CD-tárban megtekinthető. Ha a bírálóbizottságban csak egyvalaki veszi magának a fáradságot, s megnézi, hogy egy cégnek van-e bármiféle köze bármelyik adóparadicsomhoz – úgymint Delaware, Ciprus stb. –, akkor megint csak sok meglepetéstől óvtuk volna meg magunkat. Nem hiszem, hogy a becsületes magyar mikro-, kis vagy középvállalkozók ezeken a helyeken regisztráltatták volna magukat. Márpedig a pályázat nyertesei között ilyenek is akadnak.
Mint ahogyan vannak a nyilvántartásban olyanok, akiknek a neve mellett semmi más nem szerepel, csak annyi: "NYERT”.
Ezt viszont – csak ennyit látva a Széchenyi tervből – nem mondhatom el mindannyiunkról… "
Torres, szerintem várjuk meg a sok-sok vizsgálat végét.
A 168 Órában megjelent Juszt cikket olvastad? Érdemes, nem hosszú, ráadásul szubjektivitással sem vádolható Juszt ezzel kapcsolatban, mert csak abból az anyagból dolgozott, amit az előző nyertesek adatai alkottak...
Magyarország legnagyobb, harminckétmilliárd forintos turisztikai beruházása valósul meg 2005-re Máriakálnokon, a Mosoni-Duna ölelésében: a Máriafürdőnek nevezett fürdőkomplexum.
Matolcsy György és Henk van Giesen, a befektetőtársaság igazgatója egyaránt elégedett.
A leendő komplexum alapkövét Matolcsy György gazdasági miniszter Frans Paul Robert van Nouhuys holland nagykövet, Henk van Giesen, a befektető Gibros Holding igazgatója, Saller Róbert, a Gisland magyar fejlesztési társaság vezetője, Pap János országgyűlési képviselő és Széles Sándor, Máriakálnok polgármestere társaságában csütörtökön helyezte el.
Az egész évben üzemelő termál és rekreácóis park magántulajdonban lévő 42 hektáron, 3540 ágy kapacitással, 22.325 négyzetméter fedett szubtrópusi környezettel, vendéglátó-ipari létesítményekkel, sokrétű sportolási lehetőséggel, a Mosoni-Dunával élő összeköttetésben lévő belső vízrendszerrel épül fel. A létesítés két fázisban valósul meg, elsőként egy 7,3 milliárd forint költségvetésű gyógy- és élményfürdőt alakítanak ki. A park létesítményei 176 főt foglalkoztatnak majd. A projekt a magyar idegenforgalom kínálati palettáján egy új terméknek mutatkozik, mely arculatánál fogva iránymutató jellegű lehet.
Európai minták nyomán
Ehhez hasonló parkok fejlesztését az Európai Unió országaiban a ’ 80-as évek közepén kezdték el. Az azóta elkészült szabadidőközpontok időközben az európai turizmus meghatározó szegmensévé váltak, kiemelkedő, közel 90 százalékos kihasználtsággal működnek.
Mindegyik park saját arculattal, természeti és épített környezetbe ágyazottan, azzal harmóniában kínál három generáció számára 4 – 5 csillagos, nívós szórakozási, pihenési és gyógyulási lehetőséget. Máriafürdő ezekhez hasonlóan szolgálja majd ki az akár csak egy napra vagy hetekre érkezők igényeit.
A leendő fürdő négy ország fővárosától (Budapest, Pozsony, Bécs, Prága) maximum négy óra
autózással érhető el. A potenciális vendégkört tekintve így vonzáskörzete 14 milliós. Ehhez hasonló méretű és szolgáltatást nyújtó szabadidőközpont jelenleg legközelebb ezen a körzeten belül Csehországban működik. Máriafürdő kihasználtságát közel 80 százalékra tervezik.
Magyarok, hollandok, németek
A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési program egészségturizmus alapprogramja keretében 1,2 milliárd forinttal támogatott gyógy- és élményfürdő-komplexum (ennek költsége 7,3 milliárd forint) a legnagyobb holland parkfejlesztő cég, a Gibros Holding beruházásában valósul meg. A társaság hasonló projekteket már létrehozott Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban. Ez az első alkalom, hogy kelet-közép-európai országot választott egy újabb befektetés helyéül. A park üzemeltetője a hasonló területeken nagy gyakorlatot szerzett Sarcon német cég lesz.
Mindent a pihenésért
Az alapkőletétel előtt Matolcsy György fóruma után a jelenlévők megismerhették a máriafürdői elképzeléseket. A szituációs tervek kiválóan szemléltették a komplexum területén kialakítandó, zsilipekkel ellátott belső vízrendszert, az arra felfűzött 450 üdülőépületet, a 150 különböző típusú és stílusú apartmant és a 127 szobát magában foglaló szállót. A főépülethez étterem, kávézók és bevásárlóutca csatlakozik. De tervezik szörfgép, fedett-nyitott tenisz-, valamint teke- és görkorcsolyapálya, diszkó, sörkert, sőt, egy magyaros étterem kialakítását is. Az apartmanok között lesz a magyar építkezés jegyeit magán viselő, de attól eltérő, így falevél formájú tetőszerkezettel bíró és félig földbe ágyazott, a föld természetes tulajdonságait kihasználó, kiváló klímájú ház is. A mozgássérült vendégeket speciális apartmanok várják.
Csütörtökön mutatják be elsőként nagyobb közönség előtt a máriakálnoki Aranyossziget területére tervezett, Máriafürdő néven ismert üdülőpark látványterveit, majd Matolcsy György gazdasági miniszter helyezi el a beruházás alapkövét.
Megkezdődött a termálkút fúrása.
Az alapkőletételre Frans Paul Robert van Nouhuys holland nagykövet és az ugyancsak holland befektetőcsoport képviselői jelenlétében kerül sor.
Nagy léptékű beruházás
A mai eseménnyel jelentős fordulópontjához érkezik a néhány éve komoly előkészítő munka kísérte, európai szemmel tekintve is nagy léptékű beruházás. Az előzetes információk szerint a luxusigényeket kielégítő villapark gyógyszállót, apartmanokat, élményfürdőt és vízi látványosságokat tartalmaz majd. A jelenlegi elképzelés alapján az üdülőpark napi négyezer vendég fogadására lesz alkalmas. A környék idegenforgalmi kínálatát színesítő komplexum a közel 45 hektáros Mosoni-Duna övezte védett galériaerdő mentén épül fel. A beruházás közművesítése már tavaly elkezdődött és néhány hete megindult a termálkút fúrása is. A fejlesztési szakaszra hárommilliárd feletti összeget írt elő a projekt költségvetése, amiből már több száz milliót invesztáltak a terület előkészítésébe.
Egyedülállónak mutatkozik
Az évek óta tartó előkészületekről ez idáig szűkszavúan, visszafogottan nyilatkoztak az érintettek. A terület magyar tulajdonosairól és a befektetőkről sem derültek ki eddig pontosabb részletek. Az utóbbiakról is csupán annyit lehet tudni, hogy egy tőkeerős, a feladatra specializálódott holland cégről van szó, amely a világ több pontján építtetett már üdülőparkot. E társaság nagy gonddal választotta ki a létesítmény leendő üzemeltetőjét is. A tervek szerint a felépülő üdülőközpont színvonalát tekintve egyedülállónak mutatkozik Kelet-Közép-Európában.
Ha tovább kutatunk, szembeszökővé válik, hogy micsoda imponáló pályázattal jelentkezhetett be a Széchenyi terv támogatottjai közé az Island nevű kft., amely 2002 februárjában félmilliárd forintot kapott, mégpedig igen gyorsan, a benyújtástól számított 14 napon belül. Ám még az övénél is lehengerlőbb lehetett az a másik pályázat, amelyet – az Island Kft.-vel egy időben – a Gisland Kft. nyújtott be, mert ez a cég háromnapos elbírálási idő után (!) egymilliárd-kétszázmilliót (!) kapott. S nem sokkal később még ötszázmilliót! A két cég – talán nem meglepő – nemcsak rímes viszonyban áll egymással, de azonos helyre is van bejegyezve. Tulajdonosai között ugyanazt a személyt, bizonyos Galambos Zsoltot látjuk. Igaz, a hárommilliós törzstőkéjű Gislandban – mily véletlen – akad még és megint egy külföldi, egy holland tulajdonostárs is.
A pályázat egy 32 Mrd Ft-os luxus beruházás ("Projekt Marienbad"), amelyről részletesen olvashatni az IMMOBILIEN WEST-UNGARN lapjain. Nem néztem utána, de nyilvánvalónak látszik, hogy mind az "Island", mind a "Gisland" kft. eme ingatlanforgalmazó társaságnak a támogatás felvétel céljából létrehozott cége. Mint az a lapon látható, Matolcsi miniszter személyesen támogatta a beruházást, így az "azonos pályázatra többször pénzt nem adunk" szabály alól nyilvánvalóan miniszteri különeljárással mentesült.
Megjegyzem, pl. a Sárvári Gyógyfürdő Kft. is gyors egymás utánban kétszer pályázott és nyert el durván 1-1 Mrd Ft-ot.
Az egész pályázati összegnek csaknem 40%-át ez a termál-gyógyfürdő kategória tette ki (durván 30 Mrd Ft-ot ítéltek oda, kb. 50 pályázatra, az összes pályázatok egy pár ezrelékére).
az összevonás során eltüntek a hozzászólásaim:
kutato válasz erre | adatok | e-mail 2002.09.15 15:41 (20)
Mudura kölcsönét is rekordsebességgel birálták el,
pedig meg csak az első 100 napnál tartunk, és kisvállakozók még semmit sem kaptak...(hacsak a benzinár emelést nem tekintjük annak)
kutato válasz erre | adatok | e-mail 2002.09.15 15:36 (16)
itt ellenőrizhető a nyertesek névsora
irjatok be egy gyakori nevet pl. Kis, Kovács, Nagy stb többszáz nyertes, a legkülönbözőbb területen
kutato válasz erre | adatok | e-mail 2002.09.15 15:29 (14)
"2002-ben, öt hónap alatt 52 860 675 161 forint, vagyis majdnem annyi, mint korábban egy teljes esztendo során."
ebből 74 ill 54 millió Ft kifogásolni valót talált sok fáradozás után Juszt László... Ha a mostani korány is igy dolgozna..(kb 0.2% - os hiba)
De nem inkább leállitotta a SZt-t, és Mudura kap 13 milliárdot. Döntsétek el, mi a jobb, hosszútávon...
ellenőrizzük csak és állitsuk szemben a mostani kormány egyetlen nyertes pályázójával Mudura Alexandruval..
dzs
Válasz | 2002. szeptember 17. 15:21 | Sorszám: 40
A 200 milliónál nagyobb támogatást kapottakat bemásoolom:
A pályázó neve A jóváhagyott támogatás összege
Lengyeltóti Városi Önkormányzat 2 255 090 000 Ft
Gisland Fejlesztési Kft 1 200 000 000 Ft
Thermal Hotel Visegrád Rt. 1 009 900 000 Ft
Büki Gyógyfürdő Rt. 1 000 000 000 Ft
Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. 1 000 000 000 Ft
Sárvári Gyógyfürdő Kft. 1 000 000 000 Ft
Debreceni Gyógyfürdő Kft. 999 000 000 Ft
Sárvári Gyógyfürdő Kft. 993 887 000 Ft
Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 977 000 000 Ft
Esztergom Város Önkormányzata 900 000 000 Ft
Szentgotthárdi Termál Fürdő Kft. 825 000 000 Ft
Pápai Termálvízhasznosító Rt. 782 747 000 Ft
Tapolca Thermál Hotel Sport Kft. 774 321 000 Ft
Harkányi Gyógyfürdő Rt. 750 000 000 Ft
Fürdővizek Szeged Kft. 747 494 000 Ft
Cegléd Város Önkormányzata 724 202 000 Ft
Orosháza Gyopárosi Gyógyfürdő Rt. 715 000 000 Ft
Balatonszabadi Község Önkormányzata 686 450 000 Ft
Hungária Golf Ingatlanforgalmazó-Fejlesztő Kft. 685 360 000 Ft
Horváth-Ép Közmű-, Út- és Mélyépítő Kft. 640 000 000 Ft
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 608 463 000 Ft
Bük Thermál Hotel Sport Kft. 600 000 000 Ft
Nemesbük Község Önkormányzata 589 362 000 Ft
Celldömölk Város Önkormányzata 560 000 000 Ft
Gárdony Város Önkormányzata 560 000 000 Ft
KAROSINVEST Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. 560 000 000 Ft
Thermal Hotel Visegrád Rt. 504 000 000 Ft
Duna Sétány Székház Kft. 500 000 000 Ft
Gisland Fejlesztési Kft 500 000 000 Ft
ISLAND Kft. 500 000 000 Ft
Trigránit Expo Vagyonkezelő Kft. 500 000 000 Ft
Litér Község Önkormányzata 487 001 000 Ft
Békés Megyei Vízművek Vállalat 473 714 000 Ft
Észak-Balaton Regionális Konferencia Központ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 444 896 000 Ft
Sikonda Beruházó, Szolgáltató Kft 429 350 000 Ft
Gyulai Várfürdő Kft. 400 000 000 Ft
HOTEL AZÚR Rt. 400 000 000 Ft
Liget Fürdő 393 105 000 Ft
Tapolca Thermál Hotel Sport Kft. 382 448 000 Ft
Lesencetomaj Önkormányzata 380 996 000 Ft
Szentgotthárdi Termál Fürdő Kft. 365 000 000 Ft
Marcali Város Önkormányzata 362 812 000 Ft
EVIATRADE Kft. 350 000 000 Ft
Csajági Önkormányzat 330 603 000 Ft
Hungária Golf Ingatlanforgalmazó-Fejlesztő Kft. 330 000 000 Ft
BLACK GOLD '95 Kereskedelmi Rt. 322 024 000 Ft
Almádi Fürdő Kereskedelmi és Szolgáltató Egyszemélyes Rt 320 000 000 Ft
Marcali Város Önkormányzata 312 372 000 Ft
Thermál Hotel Sport Kft. 303 800 000 Ft
BGF PSZF Kar Zalaegerszegi Intézete 300 000 000 Ft
Budapesti Gazdasági Főiskola 300 000 000 Ft
Debreceni UNIVERSITAS Kht. 300 000 000 Ft
Royal Balaton Golf & Yacht Kft. 300 000 000 Ft
Strandüzemeltető Kft. 298 390 000 Ft
Békés Megyei Önkormányzat 294 843 750 Ft
Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt 258 262 000 Ft
HOTEL AZÚR Rt. 255 800 000 Ft
CBA Kereskedelmi Kft. 250 000 000 Ft
EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. 250 000 000 Ft
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 230 000 000 Ft
Mezőkövesd Polgármesteri Hivatala 230 000 000 Ft
Hoffmann-Pub Vendéglátó Kft. 220 000 000 Ft
Hotel Vértes Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 204 000 000 Ft
Almádi Fürdő Kereskedelmi és Szolgáltató Egyszemélyes Rt 200 000 000 Ft
Delphi-Calsonic Magyarország Gyártó Kft. 200 000 000 Ft
GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Rt. 200 000 000 Ft
Gödöllői Ker., Agrár és Ipari Innovációs Ipari Park Rt. 200 000 000 Ft
HERMELIN termál kastélyszálló Rt. 200 000 000 Ft
Lexmark International Hungária Gyártó és Szolgáltató Kft. 200 000 000 Ft
Musashi Hungary Ipari Kft. 200 000 000 Ft
SAMSUNG SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Kft. 200 000 000 Ft
SaMsung SDI Magyarország Rt. 200 000 000 Ft
Sanyo Hungary Ipari és Ker. Kft. 200 000 000 Ft
Szarvas Város Önkormányzata 200 000 000 Ft
Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. 200 000 000 Ft
Weslin Hungary Autóipari Rt. 200 000 000 Ft
Ebben találsz önkormányzatot, külföldi cégeket, ezek értéke 36,9 milliárd Forint. (a 100 Milliárdból!)
A Békés megyei településen 870 millió forintos költséggel felújították a gyógyászati részleget, új fedett medencét és élményfürdőt építettek. A Liget-fürdő beruházásának mintegy ötven százalékát a Széchenyi-terv keretében nyerte el Gyomaendrőd. A fejlesztésre emellett kaptak támogatást az EU Phare-alapjától, valamint a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól is.
