Én nem akartam ilyen sarkosan fogalmazni - de nagyjából tökéletesen egyetértek.
Clarke nekik nem a történet miatt kellett, hanem, mert "jól mutat a plakáton".
Mondjuk, már a választást eleve nem rétem teljesen: ez, ugyebár, az egyik legelső műve volt (konkrétan a harmadik, amit kiadtak) - a későbbi, kiforrott, "igaz" Clarke-hoz képest még nagyon nyers, tapasztalatlan, naív és "zöldfülű" az anyag. Természetesen, ettől még nem rossz - de pl. nagyon átüt szerintem rajta, ahogy az ifjonti lelkesedés (harmic-valahény évesen írta) elragadja, ami egy szerzőnél nem igazán jó (és ugyanezt éreztem pl. a The City and the Stars-nál is) :) - de ezt választani kb. olyan volt, mintha az ember József Attila nagyon kori (lássuk be, az igazi József Attilához képest általában igen gyenge) verseiből akarna előadást... Leht, persze - de minek, amikor sokkal jobb anyag is van a szerzőtől? Clarke-tól kapásból egy csomó törtélnetet tudnék mondani, amiből sokkal jobbat lehetett volna csinálni... A Cradle, A Light of Other Days, A Rama-"sorozat" (személyes kedvencem)...
Amúgy, beleolvasgattam az imdb-n az értékelésekbe... hát, nem csak mi látjuk úgy, hogy ezt nagyon nem kellett volna megcsinálni - legalábbis nagyon nem így...
Az elsô részt tegnap sikerült megnéznem. Nem rossz, igaz a könyvet csak nyomokban lehet felfedezni benne.
A kormányzók felbukkanása amolyan ID4/Visitors mintára sikeredett, úgy látszik még mindig ez a trend. Kötelezô pc (halmozottan hátrányos helyzetü kisfiúból asztrofizikus, hahahaha), playboy külsejü középnyugati farmer, mint fôtárgyaló (nem néztem a stáblistát, de a nôje nem Julia Roberts volt?). Karellen külseje sem sikeredett túl jól, inkább vicces azokkal az ide-oda pislogó sárga szemekkel, mint félelmetes.
Ettôl még a film nem rossz, sôt. Csak a könyvet felejthetetlenné tevô apróságok hiányoznak belôle, de nagyon.
A Ráma kertjét megvettem, nem kellett volna. A fordítás enyhén szólva is tragikus. Az egyik kedvenc részemnél (eredetiben: They will never know the smell of fresly...) a Holdat sikerült Napnak fordítani, a leírásból egy mondatrész kimaradt. Aki teheti, inkább eredtiben olvassa.
A Ráma kertje - Ráma 3.Arthur C. Clarke - Gentry LeeA huszonharmadik században a Földet már kétszer meglátogatta egy gigászi, titokzatos robotűrhajó, amely a naprendszer határain túlról érkezett - és egy sajátunkat messze felülmúló idegen civilizáció technikai fölényének cáfolhatatlan bizonyítéka. Három földi űrhajós a Rámának elkeresztelt űrjármű labirintusszerű belsejében ragadt, ahol minden testi és lelki erejüket össze kell szedniük a túléléshez. A rettenthetetlen utazók csupán tizenkét esztendőnyi repülés után ismerik meg úti céljukat és szembesülnek a legnagyobb kihívással: hogy randevúzniuk kell a Ráma bázisállomással - és galaktikus otthonuk láthatatlan megtervezőivel. A kozmonauták már hátrahagyták a családjukat, a barátaikat és földi javaikat, hogy új életet kezdjenek. Ám azok a válaszok, amelyek a Rámai csomópontnál várják őket, még nagyobb áldozatokat követelnek tőlük - feltéve, hogy az emberiség kész megismerni a megdöbbentő igazságot.
2,
2001 elveszett világaiArthur C. ClarkeA 2001. Űrodisszeia történetét ma már mindenki ismeri, még azok is, akik különben nem SF-rajongók. Az ősember által feldobott csont, mely a levegőben pörögve egy űrhajónak adja át helyét, a Johann Strauss zenéjére keringőző űrállomás képe és az egykor LSD-tripként is reklámozott utazás a Csillagkapu világain át mind-mind ikonikus jelenetek a filmből, a regény pedig a lehengerlő vizuális élmény mellett is nyitva maradt számos kérdésre adott választ, ugyanakkor megőrizve művészi integritását, elrugaszkodva úgy a forgatókönyvtől, mint a kész mozitól. A történet azonban sem a papíron, sem a vásznon nem lehetett teljes. Menet közben búcsút kellett venni bizonyos részletektől, amelyek felborították volna a gondosan kitervelt dramaturgiát. Rendkívül izgalmas részletektől. Mi lett volna, ha távoli őseink szemtől szembe találkoznak az Elsőszülöttekkel? Hogyan alakult HAL táncoló robotemberből mindentudó szuperszámítógéppé? Honnan jöttek a lefagyasztott kutatók, hogyan kerültek be az expedícióba? És végül mi történt még David Bowmannel a Csillagkapun túl, mielőtt Csillaggyermekként visszatért volna a mi világunkba? Ebből a kötetből minden kiderül, és ráadásként elolvashatjuk a szerző forgatási naplóját a filmkészítés számára is különleges élményéről, a Stanley Kubrickkal folytatott közös munka kudarcairól és sikereiről.
Ha a 2001 fölébresztette érzelmeit, a tudatalattiját, a mítoszok iránti vágyát, akkor sikerrel jártunk. Stanley Kubrick
A 2001-nek templomot kéne emelni, és abban vetíteni megállás nélkül, napi 24 órában.
John Lennon
3,
Tűzszünet 2 - Béklyó
Arthur C. Clarke - Michael P. Kube-McdowellAmikor a Terabyte Laboratórium fizikusai, a Nobel-díjas Karl Brohier és a fiatal, lelkes Jeffrey Horton kidolgozták a Ravasz névre keresztelt, fegyverellenes fegyvert, még nem sejtették, mit vesznek ezzel a nyakukba. Hiába küszöbölték ki azóta a szerkezet mellékhatásait, s tették biztonságosabbá a második prototípust. A Béklyó ugyan már nem idéz elő nem kívánt robbanásokat, csupán ártalmatlanít minden lőfegyvert és bombát, az embert azonban nem lehet ártalmatlanítani. Hiába a kutatók minden jóindulata, ha valami felhasználható gyilkolásra, azt előbb-utóbb be is vetik.
4,
Tűzszünet 1. - Ravasz
Arthur C. Clarke - Michael P. Kube-McdowellA gravitonemissziókkal kísérletező tudósok laboratóriumának környékét robbanások sorozata rázza meg. Először terrortámadásra gyanakodnak, de újabb kísérletek sora bebizonyítja, hogy valójában saját találmányuk az, ami egy mellékhatása révén a hatáskörzetében valamennyi hagyományos, lőport alkalmazó robbanószerkezetet aktivál. Ez akár a fegyverkezés végét, a világbéke eljövetelét is jelenthetné, de hamar kiderül: mint minden új technika, ez is felhasználható sötétebb célokra. Vajon mit tehetnének a tudósok? Hazafias megfontolásokból először a hadsereggel lépjenek kapcsolatba, vagy a demokrácia erejét próbára téve tárják a nagy nyilvánosság elé a felfedezést?
A két szerző politikai thrillerbe oltott vitaregényét láthatóan alapos kutatómunkára alapozta, és nem fél bátran ütköztetni az egymásnak ellentmondó álláspontokat. Vajon kikerülhet-e győztesen az emberiség a halálos kötélhúzásból? Mi lesz a végeredmény: világháború vagy világbéke?
Bacchus, nekem is pont ez jutott eszembe tegnap, esküszöm! Egy olyan terembe léptem, ahová órákig besütött a nap, és zárva volt ajtó-ablak. Pokoli meleg volt - és eszembe jutott, hogy milyen lehetne a napkitörési jelenetben leírt élmény...
Elmúlt hetek időjárása miatt folyton eszembe jut a Napvihar, ahogy Clarke leírta a kitörés napját. Előbb-utóbb tényleg szükségünk lesz az ott alklamazott megoldásra.
Elolvasnám színesen, de az angol tudásom még nem érte el ezt a szintet...Utánanéztem, de sehol se találtam magyarul. Ha valaki mégis tudna ilyenről, kérem írjon!
Aha, egészen korrekt volt (mármint az Időodüsszeia), vár a vége nekem kissé összecsapottnak tűnt. - Hehe: Egy trilógiára mondom ezt, de akkor is :)
Most épp a Végső bizonyítást olvasom, amit Pohl-lal közösen írt.
A negyedénél járok, eddig korrekt, sokkal jobb a stílus, mint pl a Ráma II-ben, bár közrejátszhat, hogy nekem Pohl írásai is nagyon bejönnek, az Átjáró-Hícsí sorozata piszok jó volt, mind történet, mind stílus szempontjából.
Én úgy éreztem, mintha a II. elejét felváltva írták volna (excalibur, Great Chaos, St.Michael, Cosmonaut and the Pope fejezetek tiszta Clarke) a többi kb. az Into the Pit-ig erősen/tisztán Lee, majd a vége már sokkal inkább Clarke.
A Garden és a Revealed pedig a technikai részek inkább Lee, a "lelkizős" részek és a társadalomleírások erősen Clarke - ezek más műveire (pl. Távoli Föld dalai, Végső űrodisszea) is jellemzők
Mintha a Garden kritikájából "fascinating mix of technology and humanity ..."* a technology min 80%-ban Lee, a humanity pedig min 80%-ban Clarke
*: a teljes mondat pedig szerintem az eddigi egyik legtalálóbb sci-fi könyvkritika
Teljesen jogos, én kevertem össze: nem a Rama-, hanem az Odüsszeia-saga utolsó részének utószavában magyarázza, miért volt fontos, hogy azt egyedül csinálja.
