A Muzsikás Együttes nem véletlenül világhírű: magas színvonalon, más műfajokra nyitottan, gyökereiket sosem megtagadva játszik népzenét, de ami talán még fontosabb, megőrzi és a hallgatóság felé is közvetíti a zene elementáris szeretetét. A Kádár-érában annak a táncház-mozgalomnak voltak - nem egyedüli, de talán legismertebb, s mindenképpen legtartósabb hatású - képviselői, amely a rendszer legszigorúbban vett tabuja, a nemzeti identitás kérdésében mert állást foglalni. A rendszerváltás után az általuk is mentett - s alighanem megmentett - kincset közvetítik a világnak. Máig is együtt dolgoznak klasszikus, jazz és rock-zenészekkel, klezmer-muzsikusokkal, fellépnek a világ legjelentősebb koncerttermeiben. Azon kevesek közé tartoznak, akik bizonyos értelemben Magyarország egyik arcának számítanak a nagyvilágban.
Nem pályáztam, ez a filmezés dolog nem fér bele az időmbe. Nézni is alig győzöm, nemhogy csinálni. Tegnap (?) láttam a Párhuzamos életrajzok sorozatból Ambrus Attila alias "Viszkis" bankrablóról és Egri Attila volt narkós, jelenleg Könyvutca- tulajdonosról szóló 50 percet. Te esetleg?
Az én újságom azt mondja, ma kezdődött. De lesz a Kultiplexben is minden kedden valami jó, úgy hallottam. November 11-én konkrétan Szuhay Péter - Kőszegi Edit.
+++
A rendszerváltozás mozgóképei - mától 84 dokumentumfilm az Odeon és a Szindbád moziban
NSZ • 2003. október 29. • Szerző: Varsányi Gyula
Tabudöntögető munkák, majd’ másfél évtizede dobozban heverő fölvételek is láthatók a Rendszerváltozás dokumentumfilmjei című, ma kezdődő fesztivál vetítésein az Odeon és a Szindbád moziban. Az utóbbi húsz év 84 dokumentumfilmjét öleli föl a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete (MADE) rendezésében megvalósuló vetítéssorozat, a hozzá kapcsolódó nyilvános vita és az ebből az alkalomból megjelenő könyv. Vagyis lényegében mindazt, amit a kamerák ez idő alatt fontosnak tartottak rögzíteni. Két évtized magyarországi történelmét.
Örvendetes törekvése a MADE-nak, hogy tematikus válogatásokban mutassa be a hazai dokumentumfilmkincset, és ezzel reflektorfényt irányítson a sok szempontból mostohán kezelt munkákra és a legújabb kori történelemre. Két éve a Művész moziban rendezték meg a Rejtőzködő történelem – ötven év száz dokumentumfilmje című sorozatot, amely szinte kirántotta a műfajt a gödörből, beszédtémává tette, és alighanem visszhangja lesz a mostani bemutatónak is. – Ellentétben olyan művészeti ágakkal, mint az irodalom vagy a dráma, amely legfeljebb áttételesen vagy még úgy sem szólt a rendszerváltás korszakáról, a dokumentumfilm igyekezett képet rajzolni róla – állapította meg a műfaj egyik legismertebb hazai alkotója, Almási Tamás a rendezvényről tartott tájékoztatón. Kisfaludy András, a MADE vezetője pedig úgy vélekedett, a most látható művek többségének kisugárzó ereje sok év múltán is nagy hatású.
A bemutatásra kerülő 84 művet a Szilágyi Erzsébet, Bori Erzsébet, Petrovszki Zoltán és Zalán Vince alkotta zsűri válogatta ki. A programban egyebek között szerepel az a nyilvánosan még nem vetített ötször ötvenperces összeállítás, amelyet a Fekete Doboz készített 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal és a leköszönő állampárt, az MSZMP képviselőinek rendszerváltást megalapozó tárgyalásairól, megállapodásáról. Elbert Márta, az összeállítás készítője elmondta lapunknak, hogy a felvételt először 1990-ben akarták műsorra tűzni a Magyar Televízióban, de a hamarosan miniszterelnökké választott Antall József ezt ellenezte, mondván: a közelgő választásokon tisztességtelen előnyhöz jutnának a felvételen szereplő politikusok. Később más közszereplők emeltek kifogást, noha a felvételek készítéséhez annak idején a részt vevő pártok adták hozzájárulásukat. Közülük egyedül az MDF kötötte feltételhez az anyag nyilvános vetítését: Elbert elmondása szerint Szabad György kérte, egyidejűleg a teljes, 140 órás felvétel is váljék hozzáférhetővé. Ez azonban a szerkesztő szerint nem volt megoldható. Miután Majtényi László adatvédelmi biztos 1997-ben ajánlásban mondta ki, hogy a felvételek nem sértenek személyiségi jogot, a teljes hanganyag megjelent írásban 2000-ben, nyolc kötetben. A képek csak most láthatók először.
Az október 29. és november 1. között műsorra tűzött 84 dokumentumfilmet a zsűri több tematikus csoportba osztotta. Olyan, a maga idejében tabudöntögetőnek számító alkotások, mint Sára tévéelnököt buktató Pergőtüze, Ember Judit Pócspetrije, Gyarmathy Lívia recski mementója vagy Jancsó Elmondták-e neked? című munkája is szerepel A Dunánál című válogatásban. Az Isten veletek, oroszok témacsoport a címadó, Vészi János által készített alkotása mellett felöleli a nagy port kavart Kizárt a párt (Szobolits Béla) vagy a Dunaszaurusz (Csillag Ádám) című filmeket is. A Rendszerváltó politikusportrék sorozatban a többi között Antall József, Pozsgay Imre, Csengey Dénes önvallomása szerepel. További „fejezetcímek”: Civil technikák; Tőkések vagyunk, vagy mi; Elhajított emberek; Az apokalipszis gyermekei; …evilágból…; Miért, te mi voltál tavaly?.
A fesztivál sajtótájékoztatóján elhangzott, nehézségeket okozott a filmek kópiáinak megszerzése. A Nemzeti Filmarchívum ugyanis csak két éve őrzi a dokumentumfilmeket is, a korábban készült munkák lelőhelyét föl kellett kutatni. Ráadásul számos színes nyersanyagra készült mű színei megkoptak, szinte az utolsó pillanatokban vagyunk, amikor digitalizálással ezeket még meg lehet menteni.
Kisfaludy András sürgette egy dokumentumfilmes központi tár létrehozását, annál is inkább, mert főleg az egyetemek, főiskolák körében óriási érdeklődés mutatkozik e filmek megtekintése iránt. – A legújabb kori történelem, a társadalomismeret tanításában ez az anyag nélkülözhetetlen – jegyezte meg. A MADE vezetője ugyanakkor örömmel jelentette be, hogy a két éve rendezett fesztivál száz dokumentumfilmjét már sikerült DVD-lemezre átvinni, így ezek a művek könnyen hozzáférhetővé váltak. A szakember javasolja, a Nemzeti Kulturális Alapprogram írjon ki pályázatot felsőoktatási intézményeknek a lemeztár megvásárlásának támogatására.
A Rendszerváltás dokumentumfilmjei című fesztivál keretében Zalán Vince filmesztéta közreműködésével vitát rendeznek a korszakról és tükrözéséről pénteken 21 órakor a Szindbád mozi Dajka termében. Résztvevők: Bozóki András, Csizmadia Ervin politológus, Gergely András, M. Kiss Sándor, Reiner M. János történész, Makara Péter szociológus.
A fesztiválra önálló kötetben jelennek meg a vetített filmek ismertetői és a róluk szóló korabeli kritikák, valamint Bozóki, Csizmadia, Gergely és Szilágyi Erzsébet tanulmányai.
Ugyan, miért zavartál volna?
Büszke lehetsz a nyersanyagodra, én büszke lennék.
No most kiváncsi lettem, utána fogok olvasni, hogyan, hová lehet pályázni. Esetleg próbálkoztál már valahol dokufilm-tervvel?
---
Azt hiszem felesleges említeni, mert egy kutyli se néz be ide, de most még két napig van valami dukumentumfilmes fesztiválizé az Odeon moziban (meg egy másikban), adja hírül a magyarorszag.hu.
tök jó lenne. én élveztem amíg tehettem. most kicsit nehezebben menne. nagyon alacsony sajnos most a prioritása az életemben. igazság szerint van egy álmom, hogy veszek egy digit kamerát és és és dokufilmezek én is majd egyszer. igazán szép dolog lenne.
a tilosrádióban nemrég volt egy műsor egy természetfilmes sráccal: nagyon komoly dolog igényes dokut, vagy természetfilmet készíteni, de ha összejön a discovery meg a national geo, meg hasonlók szép summát fizetnek, bár ingyen dolgozni is jó, csak lelkierő kell. jó kihívás lesz. :)
Magukért nem felel senki – M2: március 2. Vasárnap, 00:00 – színes magyar dokumentumfilm, 86 perc, 1996
rendező: Tóth Péter Pál; operatőr: Tóth Péter Pál; riporter: Brády Zoltán
A második világháború befejezése után néhány héttel, 1945. június 18-án Karol Pazur vezette szlovák különítmény több száz magyar nőt és gyermeket mészárolt le a Prevov városka melletti réten. A holtakat tömegsírba földelték el. A Kapufilm forgatócsoportja megkereste és azonosított néhány gyilkost. A dokumentumfilmben megszólalnak az áldozatok rokonai, szlovák jogászok és történészek. Nyilatkozik két véletlenül életben maradt áldozat is. A filmből kiderül, hogy a háború befejezése után hónapokkal is nagyon sok ehhez hasonlatos tömeggyilkosság történt a magyar és a német nemzetiségűek kárára, amit napjainkig sikerült eltitkolni a világ közvéleménye elől…
Nesztek foci! Király lehet, fogni egy kamerát és besétálni egy "a zsebben csendben borotva nyílik" idegzetű fickók közé...
Ultrareneszánsz – DUNA TELEVÍZIÓ: február 4. Kedd, 09:40 – színes magyar dokumentumfilm, 36 perc, 1996; rendező: Dér András; operatőr: Dér András
Ultrának lenni életforma. "A csapat mindenekelőtt." Szerelem, család csak ez után. Fontos még, hogy fehér a bőrszínük és idegenekkel nem "vegyülnek". A film ezt a világot mutatja be: a fociszurkolók kemény magjának világát.
Sziget Fesztivál 2002 – DUNA TELEVÍZIÓ: február 3. Hétfő, 02:50
színes magyar dokumentumfilm, 45 perc – rendező: Kőrösi András; operatőr: Kőrösi András
EmléXel?
Szia! Te is voltál nyáron a Szigeten? És emléX.el milyen volt? Most már könnyedén megtalálnád a Banán sátrat? Esetleg lecsúsznál még egyszer a drótkötélen? No és mit szólnál egy kistehén hennához? Nézd meg, milyennek láttuk mi a X. Szigetet! Hátha találkoztunk is!? Az egyre gigantikusabb méreteket öltő Sziget Fesztivál eseményeit idézi föl a hangulatos műsor. Aki ott volt, annak emlékeztető, aki nem volt ott annak kedvcsináló.
Sajnos a felvétel nincs meg, de van egy Teller aláírásom, még kis középiskolás voltam mikor az ELTÉn járt és tartott egy előadást a Gólyavárban. Csak az aláírása maradt nekem, az is egy randa írólapon.
(Érdekes, hogy egy gyorsíró nő kézírása jobban lefoglalt, mint maga az előadás...)
Árva tésa -- DUNA TELEVÍZIÓ: december 23. Hétfő, 22:40 -- színes magyar dokumentumfilm, 76 perc, 2000
rendező: Buglya Sándor, forgatókönyvíró: Buglya Sándor, operatőr: Buglya Sándor, producer: Buglya Sándor, gyártásvezető: Szederkényi Miklós
A Börzsöny és az Ipoly között, az országhatár mentén fekszik Tésa. A történelem viharai nem kímélték az egykori uradalmi birtokot. A falu Trianon után elvesztette természetes vonzáskörzetét. A határszéli helyzet az utóbbi évtizedekben sem kedvezett. Miközben egy-egy parasztház gazdára lelt és az elárvult Jankovich-kastély felújítása is elkezdődött, Tésa lakossága csendben megfogyatkozott.
A szeretet kapcsa -- DUNA TELEVÍZIÓ: december 23. Hétfő, 19:20 -- magyar dokumentumfilm
rendező: Tölgyesi Ágnes, operatőr: Surányi Z. András
A Duna Televíziót a 90-es évek elején álmodták meg mindazok, akik a technikai fejlődés lehetőségeit összekapcsolták a határokkal szabdalt magyar nemzet kulturális-szellemi egységesítésével. A rendszerváltás sikertörténeteinek egyike vált így valóra, hiszen a kísérletet követő 3 hónap alatt az ország első műholdas televíziója jogilag, szervezetileg és szakmailag is működőképessé lett. Éppen 10 éve, 1992 karácsonyán kezdte meg adásait. Ez az évtized, a közszolgálatiságot próbára tevő médiacsatározások évtizede volt, mégis az egyre növekvő műsoridő, többszáz fesztiváldíj, az UNESCO legjobb kulturális televízió díja és az egész világra kiterjedő műsorszórás fémjelzi a Duna Televízió első tíz évét.
Az Irodalmi Újságról, Párizsban -- színes magyar dokumentumfilm, 26 perc
M2: december 14. Szombat, 21:30; december 14. Szombat, 02:25; december 19. Csütörtök, 10:45
Az Irodalmi Újság című irodalmi és művelődéspolitikai hetilap a magyar forradalom leverése után, szerzőinek nagy részével együtt, emigrációba kényszerült. Az 1957-től Londonban, 1972-től pedig Párizsban megjelent lap történetéről, az emigrációs irodalmi életről mesélnek a volt szerkesztők és munkatársak a Párizsi Magyar Intézetben megtartott ünnepi esten.
Azelőtt magyarok voltunk -- 3. rész
- elhangzott egy vers igen igen tört magyarul egy iskolai tanóra keretein belül
- őrszigeti (magyar) lakos mesél, riporter kérdés: "uram, ön miért ilyen magyaros éttermet csinált?" :) válasz, hogy más legyen a többitől (kuriózum?)
- mézeskalács készítő leszármazott mesél, háttérben a falon míves kerámia mézeskalács formák, mára már nincs rá igény, az idők megváltoztak, a mézes kalács: "csupa nosztalgia már", hagyományőrzés csupán, hogy tudja a család, "ki vagyok én"
- az első részből ismerős cukrász mesél magyar történelmi figurákat formázó marcipánjairől; rendszerváltás után sok magyar munkása volt; "magyar sziget"; kimondott rosszindulat, ellenségeskedés az osztrákok részéröl; "hát kell ez nekem" (megjegyzem alatta remek mélabús zongorakíséret megy, visszatérő motívumokkal)
- magyar karácsonyi játék 2000-ben 32 éve: áttételesen magyar nyelv megtanítása, akik nem tudnak (fiatalok)
- magyar színjátszó egyesület, részletek darabokból; a publikum sok mindent nem ért a magyar szövegből, de elmagyarázzák nekik, viszont kilépve a színházból már németül beszélnek
- egy zeneoktató hölgy mesél milyen módon tanítja a prünciket az ének által magyarra; néhány szülő küldi el a gyerekét, hogy tanuljon valamit a nagypapi/mami nyelvéből; CD kiadvány
- horvátok létszámban többen vannak, egy pedagógus nő mesél a küzdelemről a magyarság megőrzésére, a gyerekek a kulcs
- Bécs: a Bécsi Napló szerkesztője beszél magyar előadás egy teremben, bécsi-burgenlandi pedagógusok elismerése és buzdítása a magyar nyelv tanítására; kis lurkók szavalnak gyerekmondókákat, közben bevágások: a burgenlandi szakfelügyelő német, nincs kidolgozott tematika, csak "pertizánkodnak" - panaszkodik a tanárnő
- felsőőri nő mesél magyar nyelvű kiadványokról, itt is a kulcs a gyerek: "a szülő már nem tud magyarul", a szerkesztő
- őrszigeti népitáncos nő mesél (erdélyből származik) a néptánc hagyományainak kihalásáról (német táncokat jártak), 8 éve jöttek és beindítottak egy néptáncegyüttest magyarországi tanárral!, külfödre is mennek turnézni
- "utolsó harminc esztendőben nem akartak magyarul tanulni", "magyar ajkú", "kétnyelvű", ismerősök tolmácsnak készülnek
- kétnyelvűség ingyen van! kétnyelvű gimnázium működik, de nincs full-ra kihasználva
- néhány egyetemi hallgató is kezd tudatos magyar lenni, "finnugriszta" :)
-- Epilógus: fekete háttér, fehér serif betütípussal pár történelmi esemény kúszik fel évszámmal; és a jövő: az eddig szerepeltek mondanak el pár mondatot jelenről jövőröl az EU-ban, EU bővítés kapcsán; Haider is szóba kerül; átfogó kisebbségi törvények hiánya; ha ki lesz téve a tábla minden helyen: "beszélünk magyarul"
---
Kapu film 2001... itt a vége (pont)
Széltörésben (Olen vapaa) -- DUNA TELEVÍZIÓ: december 13. Péntek, 14:20 -- színes finn dokumentumfilm, 51 perc, 2000
rendező: Gennadi Gorodni, Andrej Osibov;
operatőr: Gennadi Gorodni, Andrej Osibov
Holt vidék. Holt lelkek. Mindent átjár a szél. Életjelek a múltból. A filmesszé szomorú
dokumentálása egy falu kihalásának. Az elmúlás melankóliája, s a szél örök jelenléte lengi át a képsorokat. Archangel-től 60 km-re, északra fekszik egy kihalt falu, Shoina. Egykor virágzó halászfalu mára egy élő tengerparti hajó- és csónakmúzeum. A dokumentumfilm ősszel és nyáron készült, megrendítő érzékenységgel. Magányos faházak, megtört csónakok, a szél és a csend hangjai tanúskodnak egy eltűnt világról.
- ... (az elejéről lemaradtam)
- gyönyörű képek
- teljes munkanélküliség: "a városban nem lehet pénz nélkül megélni, itt lehet" lehet horgászni -- ez jó!
- "itt teljes szabasdágban élümk"
- zongorafutam alatt a homokdűnéken két háromkerkű homokfutó cikázik a dombokon, most harmónika, bámulatos képek
- halszem optikás kép!
- egy finn lány mesél, megaláztatásról, hiúságról, két énjéről (jó és rossz)
- meztelen nők fürdenek, szaunában, fényekkel és árnyékkal szépen, tényleg gyönyörűen készített felvételek
-- fejezetek voltak ebben a dokuban, csak sajnos lemearadtam, most egy új kezdődött
- archív ff mozgóképek a halászokról, halászatról, közben narrátor mesél
- kép vált, színes lesz, gyér fogás, vergődő hal a parton
- kép vált vissza az archívokra, művelődési ház, Sztálin kép!
- kép vált jelenbe, színesbe, ma disco a művház helyén -- ismerős nem? (baszki Scooter szól a háttérben :), belassított tánc a disco-ból, a zene lassú szomorú zongorára váltott
- megint a lány mesél szeretetről, szertet elmúlásáról, kereséséről (közben szép képek be-bevágva)
-- "Énekek éneke" fejezet
- idős néni énekel, közben fon, néha unokák képe bevágva - ablakon keresztül síró kissrác, hangját nem hallani
- a néni mesél múltjáról, családjáról: régi fényképek totálban; világháborús sztori: "utolsó levél" a frontról; ff háborús mozgó!képek alatta gregorián ének
- színesbe váltunk, néni mesél tovább, új kapcsolatairól, bár még mindig várja vissza férjét! (80 éves)
- lány mesél megint hazaszereteről ...
....
----
na, ez egy bravúrosan szerkesztett (képileg zeneileg, dramaturgiailag) film volt, ennek megfelelően hatásos vizuálkommunikációs manipulálásra. jó volt.
A püspök kertje -- DUNA TELEVÍZIÓ: december 12. Csütörtök, 10:50 -- színes magyar dokumentumfilm, 57 perc, 2002
rendező: Forgács Péter operatőr: Forgács Péter
Forgács Péter rendkívül artisztikus, archív filmfelvételekből álló dokumentumfilmje Ravasz Lászlónak (1882-1957) állít emléket, aki a két világháború között a magyarországi református egyház vezető alakja volt, s mindemellett irodalmi munkássága is jelentős.
Mielőtt még valaki azt hinné "meghibbantam" (a barátném ezt hiszi), szeretném megjegyezni, hogy ez a topic részemről egy kísérlet, hogy bebizonyítsam az ég világon senki, de senki sem nézi a magyar televíziókban ezeket a dokumentumfilmeket (hogy mást sem az most nem ide tartozik). Amíg tehetem (van rá időm), sajátos módomon dokumentálni fogom mi zajlik ezen a téren a magyar tv-ben. Mivel dokumentumfilmek nem nagyon kerülnek másképp a halandók elé, mint a televízó, ezért nem valószínű, hogy egyéb doku beszámolók is fognak ide kerülni, bár jó lenne. Maradok tisztelettel, John Quentin
Kossuth Lajos és az Evangélikus Egyház - ... (lemaradtam)
- történész beszél az evangelizmusról, a forradalomról, felekezetek egyedülálló "szabadságáról"
- Kossuth születési helye Monok, a püspök mesél
- Kossuth Evangélikus Múzeum igazgatója mesél, K. életének kezdetéről és haláláról őriz ereklyéket, idézet hangzik el K. egy leveléből, melyben evangélikusságáról mesél
- K. apja katolikus iskolába iratta - meséli egy fickó (csar rövid ideig vannak fennt a feliratok, nehéz jegyzetelni); jogászi tehetség kibontakozása még a téma; Sátoraljaújhelyi felekezet
- egy levéltáros mesél a K. erőfeszítéseiről a Protestáns Unió szervezéséért a Pesti Hírlapban; Protestáns Főiskola kudarca
- K. magánéletéről mesél egy történész: sikertelen próbálkozás vegyesházasságra, a törvény szerint csak katolikus pap előtt lehetett házasságot kötni, evangélikus előtt nem. végül 1841. passzív rezisztencia, külső formaságok nélkül "tudomásul vették" házasságát
- K. gyerekeiről mesél megint egy öreg fickó. természetesen egy evangélikus ember bújtatta a gyerekeket, mikor menekülniük kellett (miért lett volna más felekezetű? - ez a doku kicsit ostoba)
- egy püspök mesél megint -- ez elég béna - folyton csak "talking heads", na jó most mutattak egy templomot kívülről, ez is béna; "örülhetünk annak, hogy Kossuth személyében egy olyan Múltat mutathatunk fel, mely időszerű ma is"
- most egy lelkész beszél egy templom belsejében, szlovák eredetű helyen (Sámsonháza), új Kossuth szobrot avattak nemrég -- lassú úsztatások
- megint az öreg muki, kiderült: egyháztörténész; á archív ff képek mint illusztráció, templom renoválásra pénzt küldött mint emigráns "tehát egész életében részt vett az evangélikus egyház életében"; K. sírhelye
- egy újabb püspök mesél, közeben Kossuthot ábraázoló festmények, templomok, emlékhelyek képei
---
?
Századunk -- MTV: december 14. Szombat, 15:30; december 21. Szombat, 15:05; M2: december 11. Szerda, 02:55; december 13. Péntek, 09:05; december 18. Szerda, 02:50; december 20. Péntek, 09:15 -- magyar dokumentumfilm sorozat, 150. rész, 1989
rendező: Bokor Péter (Bokor Péter és Hanák Gábor filmje)
A film ismertetése: A Századunk-sorozat hetenként két régi filmhíradót újít fel, - az egyik az utolsó háború előtti évből, a másik az első háború utáni évből való. 1938-ból és 1946-ból.
Az epizód ismertetése: 1940: a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete, a KALOT a Pesti Vígadóban tartotta első ülését. Duman Illés a rutén ifjúság, Csiky Gergely pedig a székely legények nevében beszélt: "...mint egy viharvert fenyőszál, amely székely hazánk jelképe, üdvözöllek titeket, drága magyar testvérek." 1948: Szakasits Árpád 60 éves - az ország vezetői köszöntötték a kőfaragómunkásból lett köztársasági elnököt. További sikeres munkát kívántak az egységes munkásosztály, a dolgozó magyar nép, a szocializmus ügyének felvirágoztatásáért.
Találkozás Teller Ede professzorral -- DUNA TELEVÍZIÓ: december 11. Szerda, 22:50; december 12. Csütörtök, 22:40 -- színes magyar portréfilm, 2002
rendező: M. Szabó Imre
A két részes portréfilmben dr.Teller Ede atomfizikus otthonában idézi fel gyermekkorát, a szülői ház hatását, tanulmányait, majd a hidrogénbomba feltalálásának folyamatát, a kísérleti robbantásokat, s azokat a lelkiismereti konfliktusokat, amelyek a tudományos felfedezések gyakorlati felhasználásával kapcsolatban merültek fel.
Krónika - Tűzkeresztség -- M2: december 11. Szerda, 22:20; december 18. Szerda, 22:05 -- fekete-fehér magyar dokumentumfilm sorozat, 8. rész, 1982
rendező: Sára Sándor operatőr: Kurucz Sándor
Sára Sándor 1982-ben, több mint százórányi dokumentum-felvételből állította össze Krónika című, mindmáig kivételes művészi és dokumentumértékű filmeposzát a 2. magyar hadsereg tragikus megsemmisüléséről a Don-kanyarban. A "magyar apokalipszis" túlélői - tisztek, közlegények és munkaszolgálatosok -, valamint a százezernél több áldozat családtagjai negyven évi kényszerű hallgatás után először beszélhettek az átélt borzalmakról, az azóta is elszenvedett sok-sok megaláztatásról, elveszített szeretteik miatt érzett soha nem enyhülő fájdalmukról. A filmben megszólalók közül ma már szinte senki nincs közöttünk. A korabeli filmhíradók hazugságaival szembesített, döbbenetes hatású vallomásaik azonban mit sem veszítettek erejükből.
Hajnali imádság -- M2: december 11. Szerda, 22:10 -- színes magyar dokumentumfilm, 11 perc
rendező: Schuller Imre író: Somlyó Zoltán zeneszerző: Schuller Imre operatőr: Schuller Imre hang effektek: Novotny Tibor
Somlyó Zoltán hasonló című költeménye ihlette a filmkészítőt. A vers hangulatát adja vissza a Vízivárosban forgatott film. A film zenéjét is Schuller Imre szerezte, a hangeffekteket Novotny Tibor ütőhangszer művész készítette.
