Keresés

Részletes keresés

Cida_509 Creative Commons License 2005.12.16 0 0 129
A -roty- se szebb:)))
Előzmény: rumci (127)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.12.11 0 0 128

Egyébként is, aranyos, helyes név (ivéve a farsangon)

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (127)
rumci Creative Commons License 2005.12.11 0 0 127
Nincs benne az a szótag, hiszen a Dorottya név a következő szótagokból áll: Do-roty-tya. ;-))
Előzmény: Cida_509 (124)
Phuong Creative Commons License 2005.12.10 0 0 125
Az okádéknál nincs undorítóbb szó.
Cida_509 Creative Commons License 2005.12.09 0 0 124
De van rondább: Dorottya. Benne van az a szótag, hogy rotty. Nem tudom, hogy lehet ilyen nevet adni.
Előzmény: leteang (114)
vacuola Creative Commons License 2005.12.09 0 0 123
szatyor



B.3 Creative Commons License 2005.12.08 0 0 122
Az aktualitása miatt: PUTTONY.
Broáf.
Distri Creative Commons License 2005.10.14 0 0 121

Sziasztok:

 

szerintem:

 

"legyünk csak barátok"

 

Distri

Judit0813 Creative Commons License 2005.10.07 0 0 120

Sziasztok,

én egy időben nagyon sok ismerősömet megszavaztattam ronda szó ügyében, és az alábbi hármas mindig tarolt (ilyen sorrendben)

1. szatyor

2. harisnya

3. turha

 

A turhánál gyanús, hogy a jelentése miatt "népszerű", de a többi tényleg csak a hangzása miatt. Az én szívem csücske a gócpont és a csontkovács, na meg a krumpli.

Nemo Creative Commons License 2005.09.13 0 0 119
Szervusztok!

A "de viszont"-ról:
Szabadidős elfoglaltságom a régi könyvek szkennelése és internetre alkalmazása. Sok századfordulós iromány átnyálazása után arra a következtetésre jutottam, hogy ez akkoriban (illetve valamivel előtte) annyit jelenthetett: "de másfelől" vagy "megfordítva (pedig)." A "viszont" érezhetően valaminek a viszonzására, visszafordítására utal. Mára ebben a szókapcsolatban tényleg ismétlésnek hangzik, hacsak nem a második szóra tesszük a hangsúlyt.
Előzmény: sssssss (98)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.09.08 0 0 118

Kedves moziga

 

Pont azt, amit Te, és amit nem hiszek el neki.

 

Kis Ádám

Előzmény: moziga (116)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 117

a nemzetek felettivé váló, felgyorsult kereskedelem által hazánkba is bevonultak a hangzatos idegen állásnevek.ezek ma a magyar nyelv vezető sírásói, és a félrevezetés legjobb eszközei is egyben.

Pl: sales manager

junior account manager

capri manager

senior tanácsadó

 

amúgy a "tanácsadó" az önéletrajzban a fejvadászok szerint a betanított munka szinonímája. a fentiekre pedig van egy nagyon szép, monarchia-korabeli szavunk: tróger

tehát helyesen:

sales manager=tróger

junior account manager=tróger

stb.

 

és a másik, amitől kiráz a hideg:

a roma nem cigány!

a roma cigány nyelven van és azt jelenti: ember

ez olyan mintha holnaptól a németeket úgy hívnánk mensch, az angolokat person, vicces lenne

 

 

moziga Creative Commons License 2005.09.06 0 0 116

Kedves Kis Ádám!

"A kutya alighanem máshova van elásva. Oda, hogy az ide-oda-amoda igy-úgy-amúgy mutatónévmások, melyeknek alapvetően kettő, de, mint látjuk, van egy harmadik is.

Az i-s változat a közelre mutató, az o-s a távolra mutató, a am- előtag pedig - szerintem és eltérően a TESz magyarázatától - egy harmadik helyet jelöl meg

sem ide, sem oda, hanem amoda ."

 

amoda-emide

amúgy-emígy

amolyan-emilyen

amott-emitt

 

Bár fogalmam sincs, hogy a TEsz hogyan vélekedik én az ÁM és ÍM iránymodosítást is kifejezni képes morfémákra gyanakszom, hiszen

amúgy=ám úgy

emígy=ím így

stb. stb.

ám oda=amoda

ím ide=emide

 

Szerintem igazam lehet, de nem baj ha mégsem. Mit mond a TEsz?

moziga

Előzmény: Kis Ádám (102)
second Creative Commons License 2005.09.06 0 0 115
Értelek.
Nem rendeződött el bennem végleg a kérdés, de köszönöm a válaszod.

Sec.
Előzmény: rumci (113)
leteang Creative Commons License 2005.09.06 0 0 114
A trotty-nál rondábbat aligha ismerek.
rumci Creative Commons License 2005.09.02 0 0 113
Azért voltak elvtársnők is, nem csak elvársak. Amúgy meg osztályvezető asszony stb. Cs. áp.-tól függetlenül. Mi közöm nekem ahhoz? Policy.
Előzmény: second (112)
second Creative Commons License 2005.09.02 0 0 112
Elvben jó volna, azonban a "gond" nem itt van. Ha nem használnánk az urat sem, akkor nem kellene azon meditálni, vajon a hölgyek esetében hogyan hangzik legkevésbé hülyén a címzés. (Eredetileg sem volt gond, mert a hivatalos iratokon elvtárs dívott. Aztán az elvtársak urak lettek. Még később pedig nők is kerültek a vezetésbe.) A kérdés inkább úgy merült fel bennem: ha az urazás marad, mi lehet méltó párja?
(Mellesleg lehet, hogy az IT-fejlesztés megoldja a problémát, mert újabban elektronice kell intézni a hivatalos levelezést, és az űrlap csak a nevet és a beosztást kéri. :) )

Sec.
Előzmény: Kis Ádám (111)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.09.01 0 0 111

Az miért nem jó, hogy

 

X. Y. osztélyvezető

 

Tisztelt X. Y.

 

Uniszex

 

 

 

Kis Ádám

Előzmény: second (110)
second Creative Commons License 2005.09.01 0 0 110
Kedves Rumci!

Nekem nem bántja a fülem az úrhölgy, igaz, hogy élő szóban nem mondtam még egyszer sem.
Megszólítás és megszólítás közt azonban különbséget érzek aszerint, hogy szóban vagy írásban, pláne hivatalos iratban kell használni.
Hivatalos belső levelezésünkben pl. így kezdődik egy irat: Feljegyzés Gipsz Jakab osztályvezető úr részére. Ha az osztályvezető történetesen nő akkor szokott előkerülni az úrhölgy is. Főleg, ha az illető hölgy nem férjezett, és "félünk leasszonyozni".
Nekem sután hangzik a Fix Piroska osztályvezető hölgy forma. Ez volna mégis üdvös?

Sec.
Előzmény: rumci (80)
EeToN Creative Commons License 2005.09.01 0 0 109
Gyerekkoromban irtóztam a horzsolás szótól. Nagyon jól visszaadja a hangzása a jelentését, és mindig a kb. 5 évesen teljesen lehorzsolt lábamra emlékeztet. ;)
Zozi79 Creative Commons License 2003.07.06 0 0 108
hm.. ez lehet a pontos valasz... :)
Előzmény: rumci (107)
rumci Creative Commons License 2003.07.06 0 0 107
A legpontosabb válasz: csak. A mai nyelvi rendszerből ugyanis egyik létrejötte sem következik. A transzparens pontosnak ugyanis a ponttalan lenne a megfelelője (hiszen produktív módon főnévhez csak a -tAlAn járulhat). Ugyanígy azok az árusok, akiknek van fontnyi nehezékük, azok a fontos árusok, míg akiknek nincs, azok a fonttalanok. Az, hogy ezen szavak a múltban milyen jelentésváltozásokon mentek keresztül, s milyen alakok merevedtek meg, nagymértékben a véletlenen múltak (s az aktuális kérdései amúgy is kevésbé érdekesek a potenciáliséihoz képest). Persze, analógiásan létrejöhet a fontatlan szó is, sőt létre is szokott jönni, én például – igaz, természetesen tréfás stílusértékben – szoktam is használni, de a Magyar nemzeti szövegtár tanúsága szerint a sajtónyelvben van néhány (stilárisan szintén erősen jelölt) előfordulása, illetve a Gugli tanúsága szerint van szlenggyűjteménybeli adatolása is.
Előzmény: Zozi79 (106)
Zozi79 Creative Commons License 2003.07.06 0 0 106
lehet. de akkor mi a megoldas?
Előzmény: rumci (105)
rumci Creative Commons License 2003.07.06 0 0 105
Nem. Ugyanis a fontos szó a ’fontnyi súlyú’-ból lett, jelentésváltozással: sokat nyomott a latban.
Előzmény: Zozi79 (104)
Zozi79 Creative Commons License 2003.06.30 0 0 104
annyit kellett volna mondania neki, hogy a pontosban az -os egy kepzo, a fontos pedig nem toldalekos szo.
nem?
Előzmény: SpinyNorman (103)
SpinyNorman Creative Commons License 2003.06.30 0 0 103
Nekem az egyik tanárom mesélte, milyen küzdelem volt elmagyarázni holland diákjának, hogy ugyan a pontos ellenéte a pontatlan, de a fontosé nem a fontatlan...
Előzmény: Cuerpo (99)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.06.29 0 0 102
A kutya alighanem máshova van elásva. Oda, hogy az ide-oda-amoda igy-úgy-amúgy mutatónévmások, melyeknek alapvetően kettő, de, mint látjuk, van egy harmadik is.

Az i-s változat a közelre mutató, az o-s a távolra mutató, a am- előtag pedig - szerintem és eltérően a TESz magyarázatától - egy harmadik helyet jelöl meg

sem ide, sem oda, hanem amoda .

Következésképpen itt nem érvényesül a nyelv szinte általános dichotómiája.

Az össze és a vissza semmiképp nem jöhet szóba, hisen amúgy nem sok közük van egymáshoz (a pár az oda és a vissza, illetve össze és szét).

Az összevissza két önálló szó mellérendelő összetétele, jobb ha egybeírjuk, és így szerkezetileg sem hasonlít az ide-odá-hoz.
Az más, hogy páros igekötőként is megjelenik(össze-visszacsókol, össze-visszaver), azonban ez minden bizonnyal az összevissza analógiás hatása, és nyomatékosító szerepe van.

Az összecsókol jelentése az, hogy sok csókot ad teste sok részére, és az össze-visszacsókol ezt túlozza, a visszacsókol jelentése: viszonozza a csókot, azaz az összetett igekötő tagjai között nincs tartalmi összefüggél, csak hangzásbeli.

A fel-alá szerintem meglehetősen eseti használatú dolog (mi is?). Egy sajátos mondat összetömörödésének érzem ( jár fel és alá , és a kötőjeles forma is mindenképpen a járást, futást jelentő igék környezetében fordul elő, többnyire hátravetve, és zaklatottságot vagy céltalanságot fejez ki.

Most tényleg örülni fogok, ha nekiestek az elemzésnek, mert a benyomásaimra hagyatkoztam.

Kis Ádám

Előzmény: tájbor (100)
playboy2002 Creative Commons License 2003.06.29 0 0 101
A ki-be v. a fel-alá is igekötő, nem de?
Előzmény: tájbor (100)
tájbor Creative Commons License 2003.06.26 0 0 100
Hali! Sztem ott van a kutya elásva, hogy az össze meg a vissza igekötő, a többi meg mutató névmás.
(Majd az igazi nyelvészek kijavítanak, ha hülyeséget írtam...:-))
Előzmény: Cuerpo (99)
Cuerpo Creative Commons License 2003.06.26 0 0 99
Halihó!

Egyik haverom mesélte, hogy beszélgetett az egyetemen egy arab származású sráccal, aki kijelentette, hogy a magyar nyelv követhetetlen. A következő példát említette:

Létezik olyan szókapcsolat, hogy "így-úgy-amúgy", meg "ide-oda-amoda", de olyan nincs, hogy "össze-vissza-amossza". Miért?

Persze mindenki röhögött, de nem tudták neki megmagyarázni.
Várom a véleményeket...

Cuerpo

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!