Keresés

Részletes keresés

tájbor Creative Commons License 2003.05.18 0 0 97
Vegyműv. könyv: ,,tésztakonzisztenciájú anyagok"
Zozi79 Creative Commons License 2003.05.16 0 0 96
Huú, ez nekem is hasogassa :) A tesómmal mi is mondogatjuk évek óta azt a mondatot, hogy: a jappánoknak simma a hajuk a sok zsellétől (de nem baj, majd kipisillik :)

Előzmény: phe (57)
Zozi79 Creative Commons License 2003.05.16 0 0 95
Üdv,

"de még csak nem is a vulgáris "szóvirágok" gyomlálását szeretném megkezdeni"

A 'valag' vulgárisnak számít? Szvsz ez a magyar nyelv legrondább szava.

Előzmény: Carnifex (-)
e-Musty Creative Commons License 2003.05.15 0 0 94
keszonbetegség, hangtanilag ez a gyönyörök gyönyöre
tájbor Creative Commons License 2003.05.12 0 0 93
A fizkém labor könyvemben találtam az alábbi gyöngyszemet:
Az e hézagban lévő légréteg képviseli a műanyag edényben elhelyezett folyadék és az üvegedényben áramló termosztáló folyadék közötti hátadással szembeni ellenállás oroszlánrészét (más szóval: ez a hőátadási folyamat "szűk keresztmetszete", szabatosabban: sebesség-meghatározó lépése), ezért lesz k értéke nagymértékben független az alkalmazott folyadék anyagi jellemzőitől.
tájbor Creative Commons License 2003.05.11 0 0 92
Nem állítom, hogy helytelen, csak nekem nem tetszik.
Ha valami logikát akarnék préselni bele, akkor lennie kéne olyan analógiának, hogy
x előtt-x alatt
x után-x fölött :-)
Előzmény: Oszi (91)
Oszi Creative Commons License 2003.05.11 0 0 91
Az "x óra magasságában"-t én is rendszeresen használom.
Szerintem semmi baj sincs vele.

Az "x óra körül" éppúgy egy térbeli elhelyezkedésre utaló képet alkalmaz átvitt értelemben az idöre. Nem látom be, hogy az egyik miért lenne rosszabb a másiknál.

Előzmény: tájbor (90)
tájbor Creative Commons License 2003.05.11 0 0 90
Én az ,,x óra magasságában"
és a ,,megrendezésre került"-től mászok falra.
Ráadásul naponta olvasni/hallani ilyesmit a médiában.
tájbor Creative Commons License 2003.05.11 0 0 89
A Kiskunságban is így mondják.
Előzmény: phe (59)
e-Musty Creative Commons License 2003.05.11 0 0 88
És mi van a legfrappánsabb magyar szavakkal, melyek szóösszetételekből lettek? Kedvenceim a nyomozó és a vonat, csak tessen belegondolni, miért.

Egyébiránt, tapasztalataim szerint a felsorolásvégi és és vagy előtti vessző használatával tudnak legkevésbé megbírkózni az emberek, s valóban, kicsit nekem is túlbonyolítottnak tűnik a szabályrendszer – ahhoz képest, hogy milyen is lehetne :)

Továbbmenve megkockáztatom, hogy a központozás (szintén főleg a vessző) helyes használata egyre ritkább, és ez nagyrészt betudható talán a médiá(k)nak is, annak, hogy hozzá nem értő, rendre rosszul hangsúlyozó emberek beszélnek, ezáltal elbizonytalanítva a nyelv művelőjét, azaz a usert, hogy mi is a helyes központozás, hol állok meg valóban a mondatban, hol emelek hangsúlyt és hol vetek közbe.

Végül még a legrosszabb szavakról, pontosabban a legrosszabban használt szavakról: beruházás. Szerintetek mi a helyes: be kellene ruházni egy üzembe vagy beruházni kellene egy üzembe? Szerintem ez utóbbi, mert a beruházás szóban a "be" nem igekötő, és nem ruházni akarunk valamibe, hanem beruházni. Hm... most hogy sokat emlegettem e szót, a rühes-re kezdek asszociálni róla, mindkettő nagyon csúnyácska ám.

Vascorossi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 87
Újabb nyelvi érdekesség: a Pajtás utcában laktam, ami még ma is az:-). Nem is értem, miért nem nevezték vissza a korábbi nevére...Bige utca....:-))
Előzmény: rumci (85)
Vascorossi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 86
Valamiről, talán a ban/benről írták, hogy műveltnek tűnni akarók használják rosszul a ban/benes szabályt, amikor hová kérdésre ban/bennel felelnek. Szerintem ez az úrhölgyezés is inkább ilyen, amikor marha udvarias akar lenni valaki, csak épp nevetségesre sikerül.
Előzmény: rumci (82)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 85
Akkor viszont a remek (hátamon futkos a hideg) pajtás megszólítást hiányolom, Vascorossi pajtás. :-)) A dolgozó népért, a hazáért előre!
Előzmény: Vascorossi (84)
Vascorossi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 84
1. még most sem vagyok eszemnél:-)))
2. 13 éves koromban még nem figyeltem az ilyenekre. Engem csak a Mókus örs érdekelt:-).
Előzmény: rumci (83)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 83
Viszont, hogy így kiderült, hogy kb. egykorúak vagyunk, nem értem, hogy nem voltál eszednél a nyolcvanas években.
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 82
Én fővárosi (pontosabban pesti) vagyok: szerintem inkább budai jellegzetesség. Pontosabban egy bizonyos, a Horthy-korszakba visszarévedő embertípus betegsége.
Előzmény: Vascorossi (81)
Vascorossi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 81
Rumci, ugyan néztek már 16-nak, de 26 vagyok;), szóval ez a nem köszönés azt hiszem már nem életkori sajátosság...egyszerűen ellenszenvem kifejezése:-).
Egyébként azt vettem észre, hogy ezek az idétlenségek mint az úrhölgy, fővárosi jellegzetességek...mint vidéki mondom ezt.
Mondhatok helyi gyöngyszemet? Mucimag...
Előzmény: rumci (80)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 80
Ebben az életkorban szerintem fiúnak, lánynak nehéz a nyelvi udvariassági formák közti váltás, így gyakori a nem köszönés mint menekülő útvonal. Én is átéltem persze, utórezgések még most is vannak.
Én még azt sem szeretem, amikor férfiak csókolommal köszönnek (idősebb) nőknek, ez tisztelettudóul úgy van: Kezit csókolom. Igaz, én így köszönök a nálam akár tíz-tizenöt évvel fiatalabb lányoknak (nemsokára 30 leszek).
Volt egy gimnáziumi kémiatanárom (férfi), ő mondta a lány osztálytársaimnak, ha csókolommal köszöntek neki: ha még egyszer így üdvözlik, behajtja a csókot. Rendbe is tette a dolgot ennyivel – behajtásra persze sohasem került sor. Legalábbis nem tudok róla. :-))
Látszik, hogy 1990 előtt nem voltál eszednél, ugyanis az elvtárs, kartárs, szaktárs, elvtársnő, kartársnő, ?szaktársnő csak nagyon formális beszédhelyzetben volt használatos, a nyolcvanas években már nagyon dívott az urazás. Nyilván nem pártkongresszuson. Az úrhölgytől röhögőgörcsöt szoktam kapni, annál jobban csak az úrnő ilyetén használatától viszolygok. A hölgyet, asszonyt (nem csak férjezetteknél) viszont bátran használom megszólításként (persze, családnév nélkül, de hát a Kovács úr megszólítás is eléggé tapló). Az én olvasatomban a választékos, tisztelettudó megszólítások ma magyarul nagyjából ilyenek: mérnök úr, uram, igazgató asszony, asszonyom, hölgyem. Magázáskor, önözéskor, azt hiszem, a többi megoldás elég fals.
Előzmény: Vascorossi (79)
Vascorossi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 79
Kellemes délutáni munkahelyi "punnyadást" mindenkinek! Azt hiszem jó volt az intró...
1. Egyik alapvető szavunk, a kenyér, nem tetszik. Oka nincs.
2. Magyar nyelvi üdvözlésformák: oké, kiskoromban úgy köszöntem a szomszéd szülőkorabeli bácsinak, hogy csókolom. Most hogy eladósorba kerültem, elég vicces így köszönni. Ő nem mer lesziázni, mert már nő vagyok. Így aztán tudjátok hogy oldódott meg a probléma? Nem köszönünk egymásnak!!!
Szerintem ezt a csókolomot ki kellene irtani a gyerekek között...az kedves amikor férfiak így köszönnek idősebb nőknek, de mi miért nem mondtunk Jó napot-ot a felnőtteknek? Szerintem az egy nagyon szép magyar kifejezés.
3. Nők megszólítása: én akkor még nem voltam eszemnél, de ugye 1990 előtt elvtárs, kartárs volt. Most mit mondanak nekem: kisasszony, úrhölgy, stb a vezetéknév után. Úrhölgy!!! Könyörgöm, csak ezt ne! Miért nincs nekünk egy Frau-nk, Mrs-ünk vagy legalább egy signora-nk...
Cuerpo Creative Commons License 2003.04.30 0 0 78
Sziasztok!

Szerintem a legidiótább szó a "természetszerűleg". Nem tudom, hogy ezt a szót ki terjesztette el, de egyre többen használják. Inkább csak olyan "szópótló szó", mert mire kimondom, van időm összeszedni a gondolataimat a mondandómról (már ha használnám). Kíváncsi lennék a véleményetekre.

Cuerpo

rumci Creative Commons License 2003.04.29 0 0 77
A HHC immáron működik (a probléma oka az volt, hogy elfelejtették törölni a tempfájlokat :-)) ). Most állítólag crontabba tették, tehát nem fordulhat elő többet ilyen.
Előzmény: rumci (75)
LvT Creative Commons License 2003.04.29 0 0 76
Kedves rumci!

> Nem állt szándékomban semmit és senkit megbélyegezni.

Én sem értettem így (ha erre gondolsz: mezei paraszt, akkor ez nálam, fesztelen beszédhelyzetben mindössze 'egyszerű ember/felsaználó/stb.' jelentésű.)

> Uszkvés találat nincs, az usquéseket elíméltem.

Köszönettel megkaptam és "megemésztettem". A 24 találatból 12 latin szövegben fordul elő: ezeket kizárhatjuk.

A maradék esetén cezúrát vonhatunk az 1800-as évek első harmadában. Ezt megelőzőleg a szó csak magyar szövegbe ágyazott latinul megadott dátumintervallumokban szerepel (vö. I. rész alant). Ez az intervallum lehet nyitott is, tehát ilyenkor az usque egy véghatáridő mellett áll. Látható, hogy a XVIII. sz.-ban az usque mellől nem maradhatott le az ad '-ig' előljáró. A XIX. sz. eleji használatot csak egy szerző egy műve (Domokos Lőrinc: A magazinális commissáriusok instructiója) képviseli három adattal. Ő nem prepozíciós szerkezetet, hanem accusativus loci-t (latívuszi értelmű tárgyesetet) használ az usque-val. Ez már a késő középkori latin nyelvhasználat sajátossága, és ez vethette meg az usque előljárókénti átértelmezését. De mivel csak egy szerzőnk van, ennek elterjedtsége nem ítélhető meg. Mindenesetre az utolsó idézetben az usque egyértelműen nem egy '-ig' jelentésű prepozíció, hanem az accusativus loci-t megszorító 'legkésőbb' értelmű határozó.

Teljesen magyar használatban az usque-ra 1847-től van adat (vö. II. rész alant). Az első éppen Jókaié, ahol valóban 'tól-ig' értelemben áll. Ezt csak tíz évvel követi viszont Magyar László használata, ahol a 'tól' rész nem szerepel, sőt az usque egyértelműen 'legfeljebb', azaz '"felülről korlátos" körülbelül' jelentésű. Vegyük észre: a század elején még pontosító szerepe volt, a század második felétől pedig már relativizáló. Ugyanez igaz Jókai használatára is: ott sem egy 100-120 intervallumról van szó, hanem egy nagyságrendileg 100 és 120 közé eső határozatlan értékről. További egy-egy értékelhető adat van Mikszáthtól és Széptől látszólag határozatlan 'tól-ig' értelemben. Itt Mikszáth érdekes -- ha nem elgépelésről van szó --, mivel az ezer és húszezer szavak közé betesz egy kötőjelet, így az usque a kötőjel után és nem helyette áll. Emiatt tehát az usque-t nem '-ig'-gel, hanem egy 'talán, akár, meglehet' értelmű szóval lehetne kicserélni. Szép Ernő idézete is értelmezhető így, de itt nem zárható ki a 'tól-ig' jelentés sem.

A jelenkorból csak egy szerző egy művének három adata van (Makkai Ádám: Ötágú síp). Ebből megint nem vonhatunk le következtetést a jelenkori használatra, de három megjegyzés tehető:
- Makkai Ádám 1956 óta az USÁ-ban él, ott végezte felsőfokú tanulmányait (ez nem vád, hanem helyzetmegállapítás: magyarországi szlovákként, én sem vagyok teljesen kompetens az élő szlovák nyelv részleteit illetően).
- A szöveget nem nevezném választékosnak, egészen egy amerikai magyar fesztelen beszédére emlékeztet.
- Az első használatnál -- ha nem rögzítési hibáról van szó -- Makkai is vesszőt használ a "12, 13 ezer" közt; így ez esetén ugynaz mondtható el, mint a fenti Mikszáth-féle adatnál.

Összegzésül: a HHC nem segített.

---------

I. Magyar szövegben latin szóként
* Rettegi György (1772-1784): "oly száraz derek jártak usque ad 16 - tum" 'egészen 16-áig'
* Ismeretlen (1790): "Szent Mihály naptól fogva u∫que ad 1m. April" 'egészen április elsejéig'
* Domokos Lőrinc (1804): "úgymint ă I. Novemb. usque ultimam Aprilis" 'november elsejétől egészen április végéig'
* Domokos Lőrinc (1804): * "A ' Nyári Hónapokban úgy mint a I - a Maji usque ultimam Oc̃tobris" 'május elsejétől egészen október végéig'
* Domokos Lőrinc (1804): "úgy hogy pél ok. pro Januario a ' katonaság Státusát a ' Prov. Commi∫sáriátus a ' Vármegyének usque 15 - am Decembris meg - kǜldje" 'januárra vonatkozóan [...] legkésőbb december 15-éig'

II. Magyar szóként:
* Jókai Mór (1847): "a dramatiráló választvány évenként 100 usque 120 dramacsecsemőt gyilkol meg bölcsőjében"
* Magyar László (1857): "árát az itteni becsü szerint usque 80 pengőforintra számitom"
* Mikszáth Kálmán (1889): "Hangját, mint hajdan a jó Besze, kieresztheti tetszés szerint ezer - usque húszezer fül erejéig"
* Szép Ernő (1920): "aludtam nyolc usque nyolc és fél percet"
*** Makkai Ádám (1973): "junior college - ban tanít, gyakran 12, usque 13 ezret keres évente. High school teacher kezdő fizetések B. A. - val 6 usque 7 ezer körül [...] bennlakószobát fűtéssel és meleg vízzel lehet kapni az ország legdrágább egyetemén ( Yale ) havi 45 usque 50 dollárért"

Előzmény: rumci (75)
rumci Creative Commons License 2003.04.28 0 0 75
A pongyolát én ’bizalmas, fesztelen beszédben használatos’ jelentésben használtam. Nem állt szándékomban semmit és senkit megbélyegezni.

Az MNSz-nek összesen egy felülete van, így senki számára nem érhető el. Volt szerencsém látni viszont a következő verzió tesztüzemét, s azt kell mondanom, megéri várni rá egy kicsit.

A HHC-nak a nyitott felülete néha csinálja ezt, hogy csak a találatok számát adja meg, a találatokat nem, de aztán észhez tér: érdemes félnaponta, naponta próbálkozni. Uszkvés találat nincs, az usquéseket elíméltem.

Előzmény: LvT (74)
LvT Creative Commons License 2003.04.28 0 0 74
Kedves rumci!

> A ’körülbelül’ jelentésű uszkve a nyelvérzékem szerint nem fordulhat elő választékos szövegben, míg a ’tól-ig’ jelentésű igen.

Itt valószínűleg a "pongyola" szó jelentésében is eltérés van köztünk, nem csak az "uszkve"-ében :-).

A pongyola számomra nem a választékos ellentettje, hanem 'helytelen, nem helyénvaló, nem szabatos'. Bár választékos beszédben törekszünk ez utóbbi elkerülésére, de ugyanez igaz szerintem a választéktalan beszédre is...

A dologra egyébként te tudnál válaszolni, mert már sem az MNSz, sem a HHC nem érhető el külső mezei parasztoknak: én csak akkor beszélek választékosan, ha verset írok, így nincs nagy praxisom a kérdésben. Ámbár a modern értelemben vett költészetben előfordulhat, vö.

fe. Lugossy László:
"A zen-buddhista televízió férfi bemondónője vagyok,
magasságom 171 centi, uszkve,
mélységem, putty, putty..."

Előzmény: rumci (73)
rumci Creative Commons License 2003.04.28 0 0 73
Az, hogy él valami, még nem jelenti azt, hogy választékos a stílusértéke. A ’körülbelül’ jelentésű uszkve a nyelvérzékem szerint nem fordulhat elő választékos szövegben, míg a ’tól-ig’ jelentésű igen. És ez független a latin nyelvi eredetitől. (Egyébiránt lehet, hogy a nyelvérzékem téved e kérdésben.)
Előzmény: LvT (72)
LvT Creative Commons License 2003.04.28 0 0 72
Szerintem a 'körülbelül' jelentése sem pongyola magyarul [feltéve, ha él a köz nyelvében, márpedig él]. Ha viszont ez utóbbit pongyolának tartjuk, akkor minden mást is pongyolának kell tartanunk, ami nem felel meg az eredeti latin használatnak: nem látom tarthatónak az átmeneti megoldásokat.
Előzmény: rumci (71)
rumci Creative Commons License 2003.04.28 0 0 71
„Mert a 'tól-ig' is pongyola”
Szerinted magyarul is?
Előzmény: LvT (70)
LvT Creative Commons License 2003.04.28 0 0 70
Kedves rumci!

> Én nagyon nem szeretem, és pongyolának tartom a ’körülbelül’ jelentésű uszkvét, a tól-ig jelentést viszont nagyon szeretem

Ezek szerint a pöttyös pongyolát szereted, de a csíkosat nem :--)? Mert a 'tól-ig' is pongyola, és a magam részéről nem értem, hogy ha már ennyi mindent elhagytunk az "eredeti" szerkezetből, akkor a 'tól' rész miért ne lehetne elhagyható. Ráadásul ez is latinos: vö. "Cujus est solum, ejus est usque ad coelum et ad inferos" 'akié a felszín, azé [minden] egészen az égig és az az alsó világokig' jogelv.

Előzmény: rumci (69)
rumci Creative Commons License 2003.04.27 0 0 69
Én nagyon nem szeretem, és pongyolának tartom a ’körülbelül’ jelentésű uszkvét, a tól-ig jelentést viszont nagyon szeretem, és sokszor kihasználom az általa adott lehetőséget, jelesül, hogy alanyesetben hagyhatom a tagokat (hasonló a hatványkitevő előtt ad, illetve az osztást jelentő per előnye).

Árulja már el valaki nekem, mi a baj a de viszonttal! Tudom, sok magyartanár ellenzi a használatát, mondván, ismétlés. De hát annyi ismétlő szerkezet létezik a nyelvben (rokon értelmű kötőszók halmozása sem ritka), a nyomatékosítás egyik legjobb eszköze. A fülsértésről pedig annyit, hogy ha valaki (akinek tekintélye van az adott ember előtt) deklarálja, hogy valami „nem helyes”, előbb-utóbb elkezdi az ember fülét bántani. Ennek viszont a nyelvhez, nyelvtanhoz semmi.

LvT Creative Commons License 2003.04.26 0 0 68
> usque a magyar -ig ragnak megfelelő elöljáró "egy usque tíz" = egytől tízig

Ha már itt tartunk, a latin usque határozó szó volt 'folytanosan, állandóan, egészen' jelentéssel, így ha a latinből indulunk ki, nem maradhat el az "-ig" -- "egytől uszkve tízig" -- vagy más latívuszi értelmű helyhatározórag.

Más kérdés, hogy a magyar hazsnálatban a "tíz-húsz ember" szerkezet hatására elmaradt a rag (ez az amanibhavam-féle fázis), majd -- mivel ez a kifejezésmód határozatlan számot jelöl -- hozzátapadt a 'körülbelül' jelentés (ez az Oszi-féle állapot). Magyarul magam is 'körülbelül' jelentésben használom, bár 'annyi vagy annál kisebb' értelemben.

Előzmény: amanibhavam (65)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!