Nem gondolod, hogy felelőtlen általánosítás két, jól körülhatárolható társadalmi közegbe tartozó ember beszélgetése alapján "hétköznapi nyelvünk sorvadására, elszegényesedésére" következtetni.
Te is így beszélsz?
Köteleznek rá, hogy így beszélj?
Ők beszzélnek így, az ő nyelvük sorvad stb.
Én nem szoktam így beszélni, nem is szeretnék, és az ÉN BESZÉDEM IS RÉSZE HÉTKÖZNAPI NTELVÜNKNEK, amely nem ezegényedik, nem sorvad. Maximum azoké az embereké, akiket hallgattál
Amit leírtál, arra csak egyet lehet mondani: van ilyen is. És volt mindig, csak nem szokás leírni, és verba volant. Különben a dolog stilisztikailag tökéletes: a tartalom és a forma egysége.
Kis Ádám
PS. Azt sem hiszem, hogy jó megoldás lenne például rájuk szólni.
Á
Két (többé-kevésbé értelmes) párbeszéd szerepel itt, mindkettő tulajdonképpen szóról szóra azonos, kivéve annyiban, hogy az egyik (az első) egyetlenegy szónak (a szlengben használatos, egyébként meglehetősen durva töltelékszónak) nem kevesebb, mint tizenhárom féle alakjából tevődik össze. A második az elsőnek - úgyszólván - fordítása.
Fiatal lány enyeleg fiatal fiúval. A háttérben figyeli őket a fiú egyik barátja. Mihelyt a lány egy pillanatra eltávozik, a két fiú között a következő párbeszéd alakul ki:
- Baszod, mi?
- Á!
- Át akarsz baszni, mi?
- Ne basztass már! Basznám, baszod, de rábasztam: baszik baszni, baszd meg!
- Ez bebaszott! Ezt kibaszottul elbasztam! Bassza meg!
------------
- Lefeküdtél vele, mi?
- Á!
- Becsapsz, mi?
- Ne kínozz! Szívesen magamévá tenném, elhiheted, de kudarcot vallottam: nem hajlandó szeretkezni, az ördög vinné el!
- Ez aztán a váratlan fordulat! Ugyancsak alaposan melléfogtam! A fene egye meg!
------------
Nem vitás, a kis példa rendkívül élesen világít rá hétköznapi nyelvünk sorvadására, elszegényesedésére. Ugyanakkor nem tudok szabadulni egyfajta torz büszkeségtől sem: Lám, még nyomorában is milyen kifejező, milyen hajlékony a nyelvünk! Nem ismerek egyetlen nyelvet sem, amely ehhez hasonló bravúrra lenne képes: ugyanannak az alapszónak pusztán tizenhárom féle ismétlésével (többé-kevésbé) értelmes mondat alakítható ki!
Külön fel szeretném hívni a figyelmet a "baszik baszni" fordulat rendkívüli fínomságára. Ha például felcseréljük a szórendet, menten micsoda merőben más értelmet nyer a kifejezés! ("Baszik baszni" = "Nem hajlandó szeretkezni", de "Baszni baszik" = "Nemi életet él ugyan... " [és úgy folytatódhatna például: "... csak épp nem énvelem"] Micsoda különbség!)
[Elore is bocs, de az 'stennek sem veszi az ekezeteket a gep...grrr]
Hogy az orszagnak mely reszen ismert a szo, azt nem tudom, en mindenesetre miskolci multtal nem tudtam, hogy fussak vagy ussek, amikor ram hasznalta egy szegedi haverom. :)
a muszáj ly-nal írása afféle kötelez? jópofaságnak számított egy id?ben a fórumokon, ami aztán sztem oda vezetett, hogy most már sokan nem biztosak benne, hogyan is kellene helyesen leírni
engem pl. valamiért zavar az _amennyiben_ szó "ha" értelemben való használata, mert mindig úgy éreztem, hogy ez a szó azt jelenti: mivel, tekintve, hogy...
Nagyon tetszett a cikk. :) Bár megjegyzem: eszembe nem jutna epegörcs VÉGETT kórházba menni; és a "-ban-ba [bamba] ragot" legfeljebb az említett példáknál keverem [leült vele szembe(n)]...ja, és nem érintem a záróvonalat :)))
Visszatérve a témához:
Nemrégiben figyeltem fel arra, hogy a "muszáj" szótól kiráz a hideg...ha nem is a hangalakjától, hanem attól, ahogy a különféle csevegőszobákban leírják - LY-nal! És nem csak a "nyolcáltalánososok"! :))))
Ez túlkompenzálás. Az illető gondolkodás nélkül erőlködik, hogy jól használja a nyelvet.
Azon is érdemes lenne elgondolkodni, miért kopik le az n a ban/ben-ről.
Az az érzésem, hogy ez az ereszkedő hangsúlynak tudható be. Az -an, -en szótagok amúgy is hajlamosak nazalizálódni, aztán a nazális "orrtalanodik", mert ott, a szó végén már nem vagyunk annyira precizek.
Kis Ádám
ez ugyan nem szóhasználat, hanem ragozás, de elmondom azért. Azt már viszonylag megszoktam, hogy a -ban - ben ragok helyett -ba -be ragokat mondanak (mondunk) nagyon sokszor, ez, gondolom, már köznyelvi alaknak minősül; amitől nekem borsódzik a hátam, az a fordítottja, amikor olyan mondatokat hallok, bizony sokszor, hogy "Tegnap elmentünk a színházban." "Bejött egy férfi az irodámban." Ilyenkor mindig az az érzésem, hogy az illető megfordítja a szabályt, mert úgy érzi, ha mindkét helyzetben -ban -ben ragot használ, akkor "szépen beszél", mivel a "Voltál ma iskolába?" alakokat az irodalmi nyelv nem tartja "szépnek".
A pari, ubi stb. először a Szentkirályi utcában (a Bródy Sándor utca saork közelében) jelentek meg, egy zöldségesnél, a múlt század 70-es, 80--as éveinek egyikében. Akkor nagyon jópofa volt, és messziről eljöttek emberek ehhez a kis maszekhez (emlékeztek még, milyen is volt a zöldséges maszek?). Azóta valóságos nyelvjárássá fejlődött: nem valami szellemes, de falra mászni nem kellene tőle.
Kis Ádám
Szióka Mindenkinek!
Bocsika! én új vagyok ezen a lapon.
A hátamon feláll a szőr az ilyen szavaktól, s mint jelenség szörnyűűűű!
Ugyanígy a piacokon látható feliratoktól: nari. pari, kovi ubi, stb.
Ti hogy vagytok ezzel??
Üdv: szydi
Részemet az előkészítésben hiába is tagadnám, belefoglaltak az előszóba :)
A feladatom nem a hibák keresése volt, de azt nem is vállaltam volna: mint gyakorló kiadói szerkesztő az abszolút hibátlanságot elérhetetlennek tartom.
Ugyanakkor szerintem ez egy kicsit kritizálja az MHSz. koncepcióját: ez a szótár közvetlen mintákat ad, ílyen módon szinte kötelezőként sugallja a hibákat. (Szemben az AkH.-val, amelyben az elvek lehetőséget adnak akár a hibák kikövetmkeztetésére is.)
Ez a körülmény igencsak alátámasztja Fábián professzor úr érvelését a helyesírási rendszer gyakori változtatása ellen. Az MHSz. hibátlansága csak érlelődés eredménye lehet.
Ezért viszont nagy kár, hogy a szótár üzleti vállalkozás lett: ezért készülnek a változatlan lenyomatok (és ezért olyan iszonyú drága).
Kis Ádám
P.S.
Szerintem is vigyük át a vitát a plenárisba, vagy nyissunk új topikot.
K.Á.
Igyekeztem az alábbiakat úgy írni, hogy kb. ki derüljön ki vagyok, és miért vagyok érintett a helyesírás ügyében.
Sok bajom van nekem is az MHSz.-szel (a betűszós megoldást meghagynám a Magyar Honvédelmi Szövetségnek, vagy ki tudja, hogy hívják őket), de ennyire azért nem lennék ellenséges. Tagadhatatlan, hogy a HKsz.-hez képesti bővítések nem annyira letisztultak, mint a korábbi anyag, de a hibák száma szerintem nem mutat olyan elfogadhatatlan mértéket, mint amire te utalsz. A közelmúltban nekem is volt szerencsém közreműködni egy helyesírási szótár szerkesztésében (Helyesírási diákszótár, nem tudom, ismered-e), tudom, mennyire voltunk alaposak, hányan olvastuk át az egész anyagot többször is, de azt is tudom, lassan már összegyűlik egy javított lenyomatra való hibajegyzék (persze, hiba és hiba között is van különbség, de kimondottan kellemetlen hibából is van már vagy tíz, szerencsére lelkes volt tanítványaim [az ELTE BTK nem magyar szakosai számára kötelezően választható helyesírási kurzusokról] és barátaim [például innen is] gyűjtik nekem a hibákat). Szóval tudom, hogy milyen könnyen bennmaradnak hibák egy ilyen szótárban, akármennyire is óvatos az ember.
A *beíratkozik-ról már régóta tudnak az MHSz. szerkesztői, de pillanatnyilag még a régi kliséről készítik az utánnyomásokat, így még nincsenek ezek javítva.
Jó lenne, ha a terjedelemtől függően akár egyben, akár részletekben például itt (pontosabban közérdekűsége miatt célszerű lenne a diszkussziót a Magyarulez – plenárisban folytatva) közzé tudnád tenni a hibajegyzékedet, ez sokakat érint; lehet, hogy egy-két hibagyanús dologról kiderül, hogy nem is hiba, hanem tudatos megfontolások álltak a hátterében (Ádám ilyenekről bőven be tud számolni, ő ugyanis, mint e helyt is többször utalt rá, részt vett a megelőző bizottsági üléseken).
Tegnap este láttam kirakatban, ma tudtam beszerezni a legfrissebben megjelent helyesírási kézikönyvet: Bárányné Szabadkai Éva–Mihalik István 2002. Közgazdasági helyesírási szótár. Szakszavak, kifejezések, szókapcsolatok és rövidítések gyűjteménye. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 699 lap, 7000 Ft. Még csak alig-alig néztem bele, így nagyon árnyalt véleményem még nincs, de fenntartásaim egyre szaporodnak. Ezekre később visszatérnék, talán jobb is lenne, ha nem én, hanem valaki, nálam elfogulatlanabb (végső soron konkurencia a kötet a diákszótár számára).
Elnézést, de nem akartam udvariatlan lenni, és új fórumozó vagyok. Egyszóval: szervusztok!
Igen, az MHSZ-re gondoltam. Annak idején kigyűjtöttem az f betűig, de elment tőle a kedvem, mert túl sok volt a hiba és a következetlenség. No és dolgoznom is kellett.
Minden nyelvvel kapcsolatos dolog érdekel. Rumci? Ki ő?
Két technikai jellegű megjegyzés:
1. A fórumon szokásos a tegeződés. Ha megengeded, én folytatom, ha ellenedre van, kérlek jelezd, akkor abbahagyom.
2. A viták általában nem személyesek, a többieknek is szólnak.
Ami a helyesírási megjegyzésedet illeti, a Magyar Helyesírási Szótárra gondolsz. A beiratkozik szó valóban helytelenül van benne, ezzel szemben az iratkozik szó helyes.
Tulajdonképpen érdekes lenne egy nagy gyűjtést rendezni a hibákból. Biztos van ilyen a szerkesztőknek is(Rumci bizonyára többet tud erről), de ami itt összegyűlik, odaadhatjuk nekik.
Igaza van, nem fogalmaztam pontosan. Bocsánat.
Szerintem szakszövegnél nincs mit tenni (és sokszor nem is szabad), én a köznapi használatra akartam egy-két megoldást adni. A helyesírásról csak annyit (korrektor vagyok), hogy nem csodálkozom. Nincs is mit, amikor a legutóbbi helyesírási szótár hemzseg a hibáktól. Például a beiratkozik szót következetesen hosszú í-vel írják!!!
Eszembe jutott még egy legrondább szó: tényadat.
Üdvözlettel:
mjutka
Kedves mjutka!
A kvázira adott megoldásaid nem nyerték el a tetszésemet. Ha az önálló jelentést vesszük, akkor rendben van, de sosem hallottam még a "majd" szót előtagként, ráadásul nem is ez a jelentése. A régi Bakosban a jelentés: látszólagos, nem igazi, csak annaklátszatát keltő, ahhoz hasonló. A Bakos egyébként nem minősíti ezt a szót.
A Bakos példái:
kváziperiodikus
kvázistacionárius
A Google ilyeneket hozott (kéretik figyelni a helyesírásra is!)
kvázi-differenciáló tag
kvázi-integráló tag
kvázi-krisztalloid bipolimer struktúrák (gyönyörű)
kvázi kar (az oktatási statisztikákban)
Az Eu VIROS nevű intézetének Research in Official Statistics témája kapcsán megjelent magyar nyelvű terminológiai szótárában a következő szakszavak vannak.
kvázi faktoriális terv
kvázi függetlenség
kvázi kompakt klaszter
kvázi latin négyzet
kvázi likelihood
kvázi Markov-lánc
kvázi maximum likelihood becslés
kvázi medián
kvázi Newton-módszerek
kvázi normálegyenletek
kvázi tartomány
kvázi véletlen mintavétel
Lehet, nem itt kellene megvitatni ezt a kérdést, azonban szóra érdemes.
Gyü7 kifejezés is? Akkor bekerülési költség. Nekem, a hülye műszakinak ez csak a belépőjegy árának faramuci ám annál játékosabb megnevezése lehetne, bezzeg a gazdasági szagembereknél!...