Köszönöm a minősítést! :) Általában nem szoktam ilyenekre reagálni, de én sem írtam BJ-ről, h egy mocsok, opportunista állat volt, hanem saját tapasztalataimat megosztva próbáltam árnyaltabb képet festeni róla, ami bizony nem mindig az "emelkedett" kutatóé... Persze lehet homokba dugni a fejet, és "szemétnek, féregnek stb." nevezni azokat, akiknek - megalapozottan - más véleményük van a "polgárok" által bearanyozott személyekről, de ez még a tényeken nem sokat változtat.
Azt egyébként változatlanul nem vitatom, h BJ nagy tudású, kitűnő előadói készségekkel megáldott ember volt, ami rám is nagy hatással volt!
Palugyainak (meg nekem) az az "előnyöm" veled szemben, h régóta ismertük Balogh Jánost, aki - nem kell szépítgetni - a Kádár-rendszer kegyeltje (is) volt (lásd 25. hozzászólásomat)! A rendszerváltás után - sok más emberhez hasonlóan - sikeresen fordította köpönyegét, így a "polgári" rendszernél is bevágódott :( Halottakról vagy jót, vagy semmit, de szerintem a tudományos vagy művészeti teljesítmény (lásd Makovecz), ill. a halál sem ment fel senkit az emberi gyengeségei, jellemhibái miatti felelősség alól!
Ja, és - mielőtt kombinálni kezdenél - nem vagyok azonos Palugyaival, bár elég jól ismerem őt is, hidd el, elég sokat tett a magyar tudósok népszerűsítéséért! Úgy látszik gerincesebb BJ-nél, és nem volt gyomra "emelkedettebb" nekrológot írni!
Nyílt levél a 168 Óra című laphoz
2002. augusztus 23. (7. oldal)
Makovecz Imre
Meghalt Balogh János világhírű tudósunk. Mint a Corvin-lánc viselője, kiváló fiát nevezte meg támogatottként, aki folytatja apja munkáját. A 168 Óra című újság megtámadta őt azzal, hogy hazaviszi a pénzt. Piti lenyúlósként kezelte azt az embert, aki egész életében szerényen élt, de tagja lett annak a néhány tucatból álló vezető tudós világnak, akikre oda kell figyelni. Tanácsos odafigyelni még azoknak is, akiket a napi haszon vakká és ostobává tesz, azoknak is, akik azt hiszik, hogy önkényes választott tudatuk felmenti őket a világgal szembeni kötelező felelősségvállalás alól.
Azt az embert alázta meg a 168 Óra című újság, akit tisztelni, szeretni kell, nemcsak azért, mert van miért, hanem, mert minden embernek nevezett élőlény számára kötelező egy öregember iránti tisztelet és bizalom. A nagy tudású öregembertől tanulni lehet. Sok mindent. És vigyázni kell rá. Óvni kell a zaklatástól, nem szabad igaztalanul vádolni, mert már törékeny. A szelleme nem törékeny, de a test, a derék, a térd, az erek a testben bizony törékenyek. Nem bírják már a haragot, nem szenvedik már el a célzott gyűlöletet.
Balogh János az utazás fáradalmait, a televíziós tanítást, a földért, a szülőföldért folytatott küzdelmet még bírta.
Az apa-fiúi ősi kapcsolat útszéli megtámadását, a pénzéhes apa képét már nem viselte el. Elviselhetetlen volt számára a kapzsi embarállattá való visszaminősítés.
Hiába vigasztaltam. A napi telefon nem volt elég. Először csak félig bénán ébredt reggelre, aztán sorra robbantak szét az erek. Meghalt.
Vigasztalan, jóvátehetetlen, gyűlöletes történet. Gratulálok a 168 Óra című újságnak és a háttérben álló Gazdának. Hatékony, kitűnő munka volt. Biztosíthatom a 168 Órát, ilyen támadást egyik bértollnoka sem fog elszenvedni, mert mi, a túloldaliak, erre képtelenek vagyunk. Valami belső erő ezt megtiltja nekünk.
Ez az erő tesz bennünket törékennyé és véd meg bennünket a pokoltól.
Néhány hétre médiaelvonó-kúrás szabadságot írtam elő magamnak, de visszaesőként átlapoztam a távollétem alatt kupcba gyűlt újságokat, s benéztem a fórumba is néhány hír kapcsán.
Aug. 16-án ezt írtad: "gyanítom, hogy holnap az összes ballib lap lehozza a halálhírt de nem átallik majd egy utalást tenni a korvin láncra is. Élén a népszabadsággal." [Átallik: gondolom = átallanak]
Nos, ha elkerülte volna a figyelmedet, mit ad Isten, 17-én egy palugyaiistván ezt írta a Népszabadságban nekrológ gyanánt: "A Tanár Úr nem szűkölködött elismerésekben sem, hiszen a hatvanas évek elején világútlevél birtokosa (…) A rendszerváltozás után azonban, amikor 1993-ban Széchenyi-díjat, 1995-ben Akadémiai Aranyérmet, 1999-ben a Pro Renovanda Hungariae Alapítvány fődíját, végül tavaly a Corvin-láncot kapta meg, egyre többször fordult meg olyan körökben, amelyek, legalábbis a szellemi környezet megóvása helyett inkább annak szennyezésében jeleskedtek." [Kiemelések tőlem.]
Nem emlékszem, hogy nekrológban ilyen hitvány, pitiáner, hányadék, szennyes lelkű megnyilvánulással találkoztam volna. Ha törpepalugyai nem szerette B.J.-t, vagy megbukott nála, maradt volna csöndben s morgott volna az elvbarátai körében. Olybá veszem a szennyiratának üzenetét, hogy eztán ha senki más sírját soha nem is, de a palugyaiét joga lesz majd bárkinek híg sárgával lesz@rni.
Most talán ne Nagy Lelógó Vándordíjakról polémizáljunk. Balogh professzor az egyik olyan ember volt, aki nagyon sokat tett a tudomány és a népszerüsítés eszközével azért, hogy ez a Föld egy élhető világ maradjon _mindenki_ számára.
Sajnos akaratlanul is rátapintottál a lényegre. Balogh János nagy tudású, kiváló előadó volt, de a jelleme - hogy finoman fogalmazzak - nem volt makulátlatlan. Meglehetősen jól ismertem őt is és közeli munkatársait is (dolgoztam is vele). Ha élne az egyik legjellemesebb, leggerincesebb és legúribb magyar professzor, Loksa Imre, sokat tudna mesélni Balogh akadémikus úr ténykedéseiről.
Ennek ellenére én is sajnálom, h eltávozott közölünk, nyugodjék békében! A bevezetővel nem "tekintélyt rombolni" akarok, csak arra szerettem volna rámutatni, h az ifjú "polgárok" tudatlansága itt is kiütközik, és h jószerivel mindenki "megbotlott" annak idején...
A végén még rásütik az "okosok", hogy kommunista bérenc volt, aki a diktatúrát szívvel-lélekkel kiszolgálta. Erre legfőbb bizonyíték a '60-as évekbeli állása.
Kiváncsi vagyok, mikor hozakodnak ezzel elő?
(Inkább sopánkodni kéne azon, hogy azon kevés magyar ember, aki tudását/tapasztalatát nem a saját zsebére fordította, hanem az emberekre, hogy neki miért nem akarnak emlékművet állítani? Miért nem hangoztatja a sajtó nagy csinnadrattával a tragikus hírt?)
Corvin lánc ügyben a tény mindössze annyi, hogy ezzel Medgyessy Péter miniszterelnök úr számára megnyílt annak lehetősége, hogy jelöljön egy elismert embert Corvin láncra. Pontosabban - ha az érintett személy elfogadja - akkor a miniszterelnök döntése végleges.
Azt sem vitatta meg tehát a Corvin-lánc Testület, hogy ildomos-e Balogh János akadémikus professzor javaslata, hogy fiát, Balogh Péter ökológust jelöli a három év alatt összesen 18 millió forinttal járó ösztöndíjra.
Akadémiai forrásból megtudtuk, hogy tudományos körökben általános megdöbbenést keltett az ügy. Apa és fia ugyanis az állatrendszertannal, állat- és faunaismerettel foglalkozó Zootaxonómiai Kutatócsoporton belül önálló, kétfős "szigetet" alkot. Gyakran együtt is publikálnak, így nem lehet teljes mértékben elkülöníteni egymástól apa és fia tudományos teljesítményét. Sokan úgy tartják: a magyarországi tudományos életben számos, Balogh Péternél érdemesebb jelölt akadt volna. Ráadásul ő, 51 éves korával aligha sorolható a "fiatal kutató" kategóriába. Ez még visszatetszőbbé teszi azt a gesztust, hogy Balogh professzor a Corvin-lánc testületi tagságát családtagjának menedzselésére használja fel. Balogh Pétert egyébként olyan csendes, visszahúzódóan munkálkodó kutatóként ismerik, aki sokat publikál, de tartózkodik a közszerepléstől.
egy unicum volt ebben a mai világban, igazi hazafi.
Sajnos, szándéka ellenére nem adatott meg neki, hogy tisztességes kormány alatt kerüljön az anyaföldbe.
Egyel kevesebb ember akire jó lenne ha hallgatnának a nagypolitukusok, és általában az emberek. Majd ha beledöglünk a saját szennyünkbe , életvitelünkbe előtte jusson eszünkbe a neve.
Nyugodjon békében!
Mélységesen tiszteltem őt -még a távolból is. Igazi tudós, igaz józan a legjobb értelembe vett hazai volt a szememben.
Remek tv műsorokban láttam természettudományi témákban.
Tisztelettel:
VN