Nemcsak a közterek szobrai között kevés a nő, hanem az utcanevek is hímsoviniszták. Rajtuk a nők általában csak keresztnév formájában vannak megadva. Hogyan lehetne ezen segíteni Budapesten?
Hadd kezdjem a tömegközlekedési belépési pontokon!
A kacifántos és személytelen Ferihegyi repülőtérre vezető utat nevezzük át Repülős Gizi sugárútra! Szerintem ő nemzetközi ismeretségnek örvend.
Valamelyik pályaudvar elé tegyünk egy mozdonyvezetőnőről elnevezett teret! Legyen például Andrea Stecanellaa névadója!
Aki hajón érkezik a Dunapartra, érkezzen a Lédererné rakpartra! Utcákat bokrokban szokás elnevezni. A hozzá illő közterület-elnevezések: Kodelka utca, Kosár tér, Keze köz, Lába köz(e), Feje sor.
Jöjjenek a híres emberek nővérei, feleségei, édesanyjai!
Budapest 1950-es egyesítéséből következik, hogy a híres emberek és a Trianonban elcsatolt városnevek többszörösen ismétlődnek. Az utóbbiakat ne bántsuk!
Rákóczi útból sok van (római II-essel és Ferenccel, vagy anélkül). Némelyiket át illene nevezni a nővérére, Rákóczi Juliannára, és más rokonaira: Erzsébetre, Borbálára. Természetesen a VIII. kerületi Rákóczi teret ne róla, hanem Mágnás Elzáról nevezzük el!
Margit utcából, térből, körútból is túltermelés van. Nagy a választék: Dayka Margit, Schlachta Margit, Greta Garbo, Lukács Margit, Bara Margit …
Báthory Erzsébet nemzetközileg hírhedt. Vagy csak egy koncepciós per áldozata? Ki a Habsburgokkal Budapest térképéről! Legyen az Erzsébet tér Báthory Erzsébet tér!
Batthyány Lajos tere mellé tegyük oda feleségét és szeretőjét, Zichy Antóniát és Zichy Karolinát!
Ki tudja, hogy nagy művei közül mennyi volt Széchenyi István saját ötlete, és mit sugallt neki felesége, Seilern Crescence? (Einstein is addig alkotott nagyot, amíg megvolt neki első felsége Mileva Marić.)
Kossuth Zsuzsannának sincs utcája.
Szendrey Júlia utca sincs, pedig ő maga is költő volt, mint Török Sophie, Babits Mihály felesége.
A Parlament közelében fut a Balassi Bálint utca. Rakjuk körbe szerelmeiről, Losonczi Annáról és a többiekről elnevezett utcákkal!
József nádornak volt egy az orosz cári családból származó felsége, Alekszandra Pavlovna Romanova, akit Ferenc császár parancsára a szülészorvosok eltettek láb alól, hiszen a József nádor a cár vejeként veszélyesen hatalmasabb lett volna, mint a másodikból első Franci császárrá degradált uralkodó. A III. kerületi Aranyhegyre is tehetjük utcáját, hogy mutassa az utat a síremléke felé.
A XIII. kerületi Radnóti Miklós utca legyen Gyarmati Fanni utca, a XIV. kerületi tartsa meg a nevét!
Zuglóban van egy utcanév-bokor: Mexikói út, Columbus utca, Gyarmat utca, Amerikai út. A Korong utca köztük a kakukktojás. Jól illene ide Malinche, Hernán Cortés mexikói felesége, aki nélkül a nagy conquistador nem ment volna semmire.
Folytatom a kopasz női nevekkel.
Emília utca an Zuglóban és Erzsébeten. Legyen az egyik Márkus Emília, a mási Emily Brontë utca!
Az Ágnes utcát tegyük bokorba Arany János balladája nyomán: Fehér Lepel utca, Véres Lepel utca, Oh Irgalom Atyja utca! Bezárhatjuk a régi kuplé után Mágnes köz és Elektromágnes körtér közé is.
Rengeteg József utca van Budapesten. Legyen a VIII. kerületi Napóleon feleségéről, Josephine Beauharnaisról elnevezve, valamelyik másik pedig Josephine Bakerről!
Budapesthez 1950-ben minden oldalról peremvárosokat csatoltak. A peremvárosok utcanevei megőrződtek. Mivel 1919 és 1944 között az utcanevekkel is emlékeztetni akartak Nagy-Magyarország elcsatolt területeire, hirtelen sok egyforma határainkon kívül rekedt városról elnevezett utcája lett Nagy-Budapestnek. A nemzeti hősökről elnevezett utcákból is sok lett. Példák Bp. utcajegyzékéből:
Ráadásul, ha egy peremkerület, mint p. a 16. több régi faluból alakult, akkor a kerületen belül is vannak ismétlődések.
A káosz még ezután is nőtt: Átnevezték a Sziget utcát, így két belső kerületben (a 13.-ban és a 14.-ben) is lett Radnóti Miklós utca.
A rendszerváltás utáni átnevezési hullám következetlen volt. Egyfelől szétvágott közterületeket, mint pl. a Lenin körutat Erzsébet körútra és Teréz körútra, másfelől meghagyta a Kerepesi út vonalának sokféle nevét (Kossuth Lajos utca, Rákóczi út, Kerepesi Út, Veres Péter út, Szabadföld út) másfelől létrehozta Budapest legmagasabb 800 fölött házszámait.
Babarc község nevét, amelynek első említése egy XV. sz. eleji forrásból ismert Boborc alakban, a romániai Bibarcfalva (Biborţeni) nevével szokták összekötni. Ez utóbbi elsőnek a XIV. sz. közepéről ismert Biborch villa formában. A Biborc így egy személynév (a telepítőé, első elöljáróé), amelynek korai adatai román környezetből adatolhatók. Pl. a településnévvel egy időben jelenik meg egy Bybarch nevű román vajda Nagyhalmágyon (Hălmagiu, Románia). Constantinescu Olténiából adatolja a Bibarţ személynevet, ill. XIII–XV. sz.-i havasalföldi forrásokból a Bibarsa előzményét. Moldvából a XIV–XV. sz.-ból is ismert egy szláv alakban említett párhuzamos településnév: Бибарцово селище (Bibarcovo szelist[y]e).
Erről a személynévről valóban úgy gondolják, hogy az eredetije a török (vélhetően kun) Bej-Barsz ’úr-párduc’ alakú összetett név lehetett. Ennek őtörök Beg-Barsz előzményét adatolni lehet. A török névből ej > ij > i egyszerűsödéssal (monoftongizációval) és -rsz > -rc affrikálódással állhatott elő a történeti névalak.
föl
Ha igaz a teória, akkor a baranyai Babarc településnév is ebből a török névből ered, csak a magyar környezetben hangrendi kiegyenlítődés zajlott le.
----
Lánycsók neve ilyen alakban a XX. sz.-i településnév-rendezés mesterséges alkotása. Addig a település neve magyarul Lancsuk, szerb-horvátul Lančug volt. Első említése is XIV. sz. közepi lejegyzésben Lanchuk. Az etimológiája nem tisztázott Kiss Lajos a kísérletek közül azt említi, amely a szláv lanъ ’bizonyos nagyságú földterület, hold’ szó -čikъ kicsinyítő képzős származékára vezeti vissza. Ennek a szláv szónak a mai folytatója pl. a szlovák lán ’[föld-] tábla’, de a szerb-horvátban kicsinyítő képzős származékban maradt fent: lanac ’<területmértékként> 2200 négyszögöl; <hosszmértékként> 10 öl, 18,965 m’. (Ez utóbbi szóra megy vissza a magyar lánc hossz, ill. területmérték is.) — Hasonló elnevezési motiváció áll a Telek, Telekes, Teleki típusú magyar településnevek mögött, ti. a helységet a jól művelt földjeiről nevezik el.
Van két falu Baranya megyében: az egyik Babarc. Ismerek egy olyan legendát róla, hogy eredetileg nem Babarcnak hívták, a neve Bajbarsz lehetett, a mi 'tigris urat' jelent törökül. Van ennek valami alapja?
A másik: Lánycsók. Ez is nagyon fura elnevezés, nem lehet hogy ez valami magyarítása egy idegen (török) névnek?
Az elmúlt években sokat foglalkoztam utcanevekkel, elég sok forrást is sikerült összegyűjteni a témához, levéltárban is találtam érdekességeket. Főleg a külvárosi utcanevek érdekelnek (elsősorban Észak- és Kelet-Pest, de mindenre vevő vagyok).
Régóta tervezgetem, hogy indítok egy budapesti utca-, városrész és földrajzi neves blogot. Nem az a célom, hogy az utcanévlexikon bejegyzéseit egyenként átmásolgassam, hanem az összefüggéseket, az utcanévadásban rejlő rendszert, ha lehet így fogalmazni: szükségszerűségeket, törvényszerűségeket keresem, arról is szeretnék írni. Meg ott vannak a legendák, tévedések amik mind érdekesek lehetnek. Egy pár poszt már megjelent különböző blogokban erről a témáról, de mindig felfedezek valami újat, amiről érdemes lenne írni, kitenne egy önálló blogot.
Egyedül nem vagyok elég elszánt, hogy belevágjak, keresek alkalmi vagy rendszeres szerzőtársakat. Ha valaki kedvet érez hogy csatlakozzon, keressen meg, hogy megbeszéljük a részleteket. Van konkrét elképzelésem, de rugalmas vagyok :)
A fővárosi közterületek elnevezése a 19. század közepéig organikusan alakult: az ott, vagy a környéken lakók valamilyen jellegzetes intézményre, épületre, vagy az utca lakóira utaló nevet adtak, ami aztán városszerte elterjedt. Ahogy egyre tudatosabbá, majd később[...] Bővebben!Tovább »
Blaha Lujza tér - ott volt a Nemzeti Színház és Blaha Lujza is a ott lakott a színházzal szemben. A főváros a 70. születésnapján (1920) nevezte el róla a teret.
A közterületek, így a terek neveit az önkormányzat határozza meg. Ha egy személyről nevez el közterületet, azt feltehetőleg a személy iránti valamiféle tiszteletből teszi.
A konkrét névadás indítékait nem tudom, ehhez komoly nyomozás szükséges. Ismerni kell, hogy a közterület mikor alakult ki és mikor mi volt a neve. Több közterületünk utolsó névadása egy korábbi állapot visszaállítása volt. Így ezen korábbi névadás okát kellene kideríteni, ami akár több, mint száz éve történhetett.
Az utasforgalomról nem tudok segíteni. Gépjárművek forgalomszámlálásáról hallottam már, egy-egy zárt pályás közlekedési vonal utasforgalmáról is, de egy közterületen áthaladó forgalmat a legfontosabb közlekedési csomópontok kivételével szerintem nem szoktak vizsgálni, habár ezek épp komoly csomópontok. Talán a BKV (KKV?) ill. az érintett önkormányzatok, a főváros vagy valamely közlekedéstervezéssel foglalkozó cég (PESTTERV, VÁTI?) adatbázisaiban lehetnek erre vonatkozó adatok.
Én arra lennék kíváncsi, hogy néhány tér, amit emberről neveztek el, miért ezt a nevet kapta? A Blaha Lujza tér, a Széll Kálmán tér, és a Deák Ferenc tér érdekelne. Illetve abban esetleg tudtok segíteni, hogy arról hol tudok hivatalos adatot találni, hogy ezeknek a tereken mekkora a napi utasforgalom?
Az 1800-as évek végén elnevezett Klotild utca vajon melyik utca lehet ma? Sajnos a kerületet nem tudom, de valószínű valamelyik belvárosi kerület lehetett anno.
Ma ez a Tüköry utca (az V. kerületben, annak Lipótvárosnak nevezett részében).
Ha beütöd a "Levéltárak közös keresőjébe" a Tükör szót, majd alább bejelölöd, hogy Budapest Főváros Levéltára iratai közt vagy kiváncsi Tükör megnevezést tartalmazó iratra, akkor 1089 találatot ad fel, amelyek közt például a 808-811. találatok pontosan azt is megmondják, hogy az akkori házszámozás szerint melyik épületnek mi ma a házszáma (más irat is jelöl hasonlót, pl. a 945-től kezdődően). De érdemes belelapozni, milyen adatokat, információkat ad fel az a 1089 találat.
Nem kimondottan nyelvtudományi probléma, de e helyütt nem tűnik offtopiknak, ha kommentálom a friss utcanév-átkereszteléseket. Az e heti Heti Válasz e tárgyról szóló cikkében Viczián Zsófia apróságként utal arra, hogy "a budaiak valószínűleg Petermann bíró nevének elhagyása kapcsán sem kapják fel a fejüket". Pedig a dolog nem érdektelen. A Magyar Életrajzi Lexikonból tudhatjuk, hogy Peterman[n]Buda sz. kir. város bírája volt (1300, 1302–07), akinek uralma alatt (a Szentszéknek egy adóügyi perben a budai polgárok rovására hozott ítélete miatt) a budai polgárok 1302 végén kiátkozták a pápát (http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html). Petermann bírónak bizonyára épp ezért nem lehet többé helye az utcanévtáblákon (mint ahogy 1954-ben föltehetően ugyanezen okból kaphatott utcanevet, az akkori jól képzett történészeknek hála). Az utca az 1879-ben kapott Nándor utca nevet nyerte most vissza. Nem tudom, megfontolták-e a döntéshozók, hogy az utca most visszakaphatta volna azt a legrégebbi ismert nevét is, amelyet kb. 1440-től a török időkig viselt, amikor is Szent János evangélista utcája volt. A Ferenc József-i időkből származó Nándor utca név közvetve a Habsburgokra utalhat (1843-tól 1879-ig Ferdinandgasse volt a neve).
Nem mindegyik 1879-es budapesti utcanév járt ilyen jól. A VIII. kerületi Erdélyi utca Bauer Sándor utca lett (1879 előtt más nevei voltak, pl. Grosse Sand Gasse / Nagy Homok utca).
Az (1944-ben a nyilasok által a Dunába lőtt szociáldemokrata politikus) Mónus Illésről 1988-ban elnevezett XVII. kerületi park nevének is meg kellett most változnia az 1991-ben elhunyt Kósa Pál jeles helybeli evangélikus pap javára. Mónus nevét ekként jelenleg talán nem is viseli budapesti közterület, holott 1945 után 8 különböző közterületet is elneveztek róla, többek között a Bem rakpartot. (Az idézett adatok egy részét a Budapest utcanévlexikona c. műből vettem.)
Sóház utca!
Azon a területen van, amelyikről írtam, a Közgáz és a Csarnok között.
Az utcanévadás terén a számomra legrokonszenvesebb ez, amikor valami intézmény vagy nevezetes épület adja az utca nevét. Ugyanis ennek történelemmegőrző szerepe van.
"Szülőföldemen" ilyen a Sóház utca, a Csarnok tér, a Köztelek utca, a Közraktár utca, a Fővám tér és a Vámház körút.
Ha a történelmet próbáljuk követni, feltételezhetjük, hogy a Sóhivatal eredetileg a Dunaparton lehetett, ahol ma a Közgáz van, de más a 19. sz. végén kissé arrébb költözött, a Kinizsi utca és Üllői út sarkára.
A helyére kerülhetett a nagy pesti Vámház, amelyikbe vasuti kocsikat lehetett bevontatni, és közvetlen kijáratai voltak a rakpartra, a hajókhoz. Ma a Közgazdasági Egyetem van benne.
A Köztelek utca valamilyen városi birtok emlékét őrizheti.
A Közraktár utca is csak nemrég veszítette el kapcsoaltát a névadójával, vagy még most sem, hiszen áll még maradvány az egykori közraktárakból, ha a funkciója rég meg is változott.
Végül, a Csarnok tér az, amelyik a jelenben is érvényes elnevezés, hiszen itt van a Nagycsarnok.
Kis Ádám
Említésre méltó talán, hogy van a környéken két zárt utca is, mindkettő a Közraktár utca és a Lónyay utca között húzódik. Franciaudvarnak is nevezik ezeket - voltaképpen mindkét végén lezárt utcák. Az egyik a Közraktár utca 24 és 26 között van, a másik a Kinizsi utca előtt, a házszámot nem tudom. Az előzőre nézett a lakásunk pár ablaka. Azért sem igazi utca, mert alá van pincézve, a föld alatti világot nem szakítja meg. Ezeknek az utcáknak persze nincs nevük.
PS.
Olvtársak, tulajdonképpen érdekes lenne más kisterületekről is olvasni hasonló beszámolókat.
K.Á.
Szerintem ez a térkép, amelyikről írtam, elérhető. Egy budapesti képeslapokból készített könyv, Budapesti üdvözlet a címe, és dr. Kollin Ferenc szerkesztette. Németül is megjelent, nemrég láttam valamelyik könyvesboltban.
Kis Ádám
Sóhivatal: miként a ferencvárosi Sóház utca neve is tanúskodik erről (1874 óta nem változott a neve).
Nekem is itt a falamon egy kasírozott régi térkép, sajnos, se datálás, se cím (valami falinaptárból lett kivágva), a megírásai német nyelvűek, így nem is Budapest-, hanem Ofenpesth-térkép. Régebben a netről letöltöttem néhány régi Budapest térképet (hogy is kell írni azt a térképet, amely a régi Budapestet ábrázolja? :-)) ), ezek ma már sajnos nem elérhetők. Van egy 1890 körülről, három 1910 körülről (mindhárom a Révai-lexikonból, egyre belsőbb területekről), egy 1920 körülről (a Tolnaiból). A Révai-lexikonban van még egyébként 1758-as Pest-térkép; ugyanott viszont nem találtam meg a fenti két nagyobb Budapest-térképet.
Találtam egy 1896-ban készült "Budapest Fő- és Székváros Legújabb Térképé"-t. Egy könyv melléklete volt, felkasíroztam, de aztán a padlásra került. Nagyon lérdekes térkép, mert nemcsak a meglevő utcák, hanem a tervezettek is rajta vannak, és mondhatom, ezek a tervek megvalósultak.
Az elemzett környék kicsit másképp nézett ki.
Szerepel rajta a Kapisztrán utca: A Bakáts utca és a Kapisztrán utca között bőrgyár volt, a Kinizsi utca (a térképen y-nal) nem ment ki a Dunapartig (amely a térképen Csepel rakpart), A Kapisztrán és a Mátyás utca között ácstelep volt.
A Ráday utca Soroksári utca volt, és a mai Soroksári úttal egy vonalat alkotott.
Ami érdekes:
Gönczy Pál utca - Csillag utca
Török Pál utca - Oroszlán utca
Erkel utca - Pipa utca (Pipa utca ma is van, a Csarnok térbe torkollik. Az egykori Pipa utca félkör alakú volt).
Ezek az utóbbi utcanevek Krúdynál olvashatók, nem véletlenül van az Erkel utca-Ráday utca sarkon a Vörös Postakocsi étterem.
A dohánygyárat csak félig mondtam jól, mert az a Köztelek utca felől volt, azaz a MArkusovszky tér helyén. A Kinizsi utcai oldal a Sóhivatal volt (komolyan).
Kis Ádám
Én oda jártam iskolába, úgyhogy 5.-től érettségiig évente legalább háromszor elmondták, hogy [császár] az az András. A legjobb érvet leírtad: a magyar családnévírás és a magyar helyesírás-történet ismeretében képtelenség bármely más ejtésmód. (Egyébként ha már más érv nem segít, mondd, hogy volt egyszer az Álljunk meg egy szóra! című műsorban is, hogy így kell mondani – tényleg volt.)
Az Alsó, Felső, Külső előtagú utcaneveket bővíteném a Régi és Új, illetve Kis (hogy ezt hogy hagyhattad ki?!) és Nagy előtagúakkal (csak a ma élő neveket sorolom):
Régi Fóti út, Régi Palotai út; nem ide tartozik: Régi tér, Régi posta utca, Régi vám köz, Régi vám utca.
Új Kőbánya utca, Új Palotai út, Új Temető út; nem ide tartozik: Új utca, Újarad utca, Új barázda utca, Új élet utca, Újház utca, Újházy utca, Újhegy park, Újhegyi sétány, Újhegyi út, Új kis ház utca, Újlak köz, Újlak utca, Újlaki utca, Újmajori dűlő, Újmegyeri tér, Újpesti rakpart, Új sor utca, Újszász utca, Újszilvás utca, Újtelep út, Újvár utca, Újváros park, Újvidék sétány, Újvidék tér, Újvidék utca (3 db: XIV. Törökőr, XVIII. Gloriett-telep, XIX. Kispest), Újvilág utca.
Kis Csikós köz, Kis Diófa utca, Kis Fuvaros utca, Kis Gömb utca, Kis Korona utca, Kis Kőbánya utca, Kis Rákos utca, Kis Rókus utca, Kis Salétrom utca, Kis Sörgyár utca, Kis Stáció utca, Kis Viola utca; a nem ide tartozókat nem sorolom.
Nagy Diófa utca, Nagy Fuvaros utca, Nagy Kőbánya utca; csak egy nem ide tartozót emelek ki: Nagy Templom utca.
Szerintem az általad vázolt két típus valójában egy: az Erdősor és a Határút ugyanis szerintem inkább tekinthető az Oktogon, Körönd típus képviselőjének. Így tehát mindig teljes (de nem feltétlenül kételemű) utcanév elé tud járulni az Alsó, Felső, Külső, (Belső, néhány ma nem élő adata annak is van,) Régi, Új jelző. Mivel azonban az egyszerre egyedítő és műfajjelölő nevek csak teljes név elején nagybetűsek, ezért nem Alsó Erdősor, Alsó határút a helyes írásmód (ezen lehet, hogy érdemes lenne változtatni; igazából tán nem is kellene a szabályokhoz nyúlni, mert ilyet szabály nem mond ki, szabályértelmezés kérdése az egész, sőt a szabály [3.34] inkább az Alsó Erdősor írásmódot sugallja). (Természetesen nem ebbe a típusba tartozik az általad nem idézett, de élő Felső utca.) Szerintem a Felső erdősor utca esetében az okozza a problémát, hogy az erdősorban az átlagos nyelvi beszélő nem érzi bele a földrajzi köznévséget (vö. Győri kapu).
Nem lenne szerencsés a Közép-Európa mintájára való kötőjelezés, ugyanis tekintsük az Alsó Sas utcát. Ez a név a Sas utcából előrebővüléssel keletkezett: Alsó + (Sas + utca). Ha viszont kötőjelet teszünk az Alsó és a Sas közé, az íráskép ilyen összetartozást sugall: (Alsó + Sas) + utca, ráadásul a névterjedelem megállapítása is nehezebbé válik. Ez az írásmód jellemzi a különírt elemet is tartalmazó természetföldrajzi neveket is: Kis Szent Bernát-hágó, Kis Szent Bernát-hágói; egyetlen eltérés az Alsó-Vas Mihály típusban van, ott viszont a végig nagy kezdőbetű ennek a hátrányait feloldja.
A Kapisztrán utca évszámai az ujjam beidegzésének estek áldozatul (mindkettő 19. századi).
Közraktár utca: 1901, előzőleg: Csepel rakpart (1874), Untere Donau Zeile (Alsó Dunasor; 1838).
Az utcanevek adásának időpontja és a kiépülés ideje sokszor nem esik egybe, sőt jó nagy eltérések is lehetnek: városrendezési tervekben már szerepelhet névadás, de maga az utca csak jóval később jelenik meg; illetve hosszabb ideig létezhetnek külterületi utcák név nélkül, csupán helyrajzi számmal. Az utca magaé a valóságé, az utcanév az íróasztalé.
Ördögöd van: Gálya utca (1938). Az elnevezés a református intézmények közelében. Emlékeztető a XVII. században gályarabságot szenvedett református prédikátorokra. (A másik ötletedről eszembe jut egy beszélgetésem egy vidéki névtanossal. A Dob utcát és a Síp utcát említettem neki, és ő rögtön rávágta, hogy biztos laktanya volt arra; holott a Dob utca a Három Dob vendéglőről, a Síp utca pedig a helybeli Pfeifer családról kapta a nevét. Csak hogy közeledjünk az én szűkebb pátriárkámhoz. :-)) )
1926-ban nem a IX. kerületi Ráday utca, hanem a XVIII. kerületi Ráday Gedeon utca kapta a nevét. (Nem tudom, hogy az általad talált ismeretető mennyire kontrollált, az enyémet akkor viszont már adatolom, ha annyit idézek belőle, elég komolyan vehetőnek tűnik. A címlap: Budapest teljes utcanévlexikona. A bevezető tanulmányt Ráday Mihály írta. Az adattárat Mészáros György állította össze. Az utcanévtörténeteket Buza Péter írta. Az adatgyűjtés lezárva: 1998. február 28. [A kiadványhoz később kis füzetet mellékeltek, javításokkal, bővítésekkel, én sajnos túl korán vettem meg a könyvet, mert azóta áremelés nélkül a füzetet is adják vele. A füzet tartalma egy ideig fenn volt a neten, én anno letöltöttem, de fogalmam nincs róla, hol van, így nem ellenőrzöm onnan is az adatokat. Annak a lezárási dátuma 1998. december 31. volt.] Lektorok: dr. Czaga Viktória, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa, Fodor Béla, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főmunkatársa, Noéh Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott adjunktusa. Az utcanevek leírása Fábián Pál–Földi Ervin–Hőnyi Ede: A földrajzi nevek helyesírása (kézirat, 1997) [azóta megjelent: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998] alapján történt. Dinasztia Kiadó–Gemini Budapest Kiad, Budapest, 1998. Egy megjegyzés a copyrightoldalról: A jegyzékben felsorolt élő utcanevek megegyeznek a Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Ügyosztályán vezetett számítógépes nyilvántartással, amelynek programját a FŐSZINFORM (Szabó György és Kiss Árpád) készítette.)
Igen, nem. Tényleg nem, már látom. Bocs. (Olyan hosszú volt a felsorolás, hogy úgy látszik, hiába olvastam el kétszer is....)
Más. Ahol Pesten lakok, van egy Cházár András nevű utca (plusz buszmegálló). Az utca elején tábla áll: "Felvilágosult, haladó gondolkodású jogász. A siketnémák első hazai nevelőintézetének (Vác, 1902) kezdeményezője." Szóval egy tizenkilencedik század végi honfi az illető. Ez szép és jó, de hogy kell kiejteni a nevét?
Én halált megvető bátorsággal, sőt szemtelenséggel eddig következetesen Császárnak ejtettem, dacolva mindenféle buszvezetőkkel, meg egyéb bennszülöttekkel, mondván, hogy egyszerűen lehetetlen, hogy ne így kelljen kiejteni. Megerősítésre azonban még nem leltem.... Most eszembe jutott: hátha ti tudjátok...
Nem akartam azt sugallni, hogy egy utcanév mindig két részből áll, hiszen bár ez a tipikus, akadnának kivételek ezen tendencia alól (beszéltünk már Oktogonról, Köröndről). Nehéz persze ilyenkor eldönteni, hogy melyik fele marad el a névnek, hiszen egyszerre műfajjelölő és egyedítő funkciót is betölt.
Középszer, Papszer. Ez a hátránya annak, hogy csak Budapestről van hivatalos utcanévjegyzékem, a többi város esetében csupán a Magyar Posta site-járól letöltött irányítószámjegyzékem van. Abban ugyanis Középszer utca, Papszer utca szerepel (szeres utcanév még egy van: Fövényszer utca). A szer szó földrajzi köznévi jelentése többféle is lehet, hiszen az Őrségben például a falu egy-egy részét jelenti (ilyenre emlékszem: Pityerszer); az értelmező szótár tud olyan jelentéséről is, hogy ’az utcának valamelyik oldala, sora’, de nem tud ’a falu része’ jelentésről. Lehetne különben nyugodtan utcanévi utótag is, akkor persze különírva. Ezen hagyományok okáról nem tudok semmit.
A kapu nem maradt ki. Már csak azért sem, mert direkt ellenőriztem, amikor először jártam Miskolcon, akkor feltűnt a Győri kapu, és jó ideig azt hittem, hogy lemaradt csak a tábláról az utca/út utótag, annyira furcsa volt; aztán sok tábla megtekintése után felfogtam, hogy bizony a kapu itt az utcanévi utótag. (Csak hát a Bécsi kapu tér biztos bezavart.)
A minap jártam Sopronban, és nagyon sok érdekes utcanév van ott. A számomra legfurcsább azonban a Várkerület volt, ami nem városrészt jelentett, hanem a belváros körbekerítő körutat, pontosabban annak jelentősebb részét; a maradék része a körútnak az Ógabona tér nevet viseli.
Az Alsó erdősor, Felső erdősor érdekes típus. Az utcajegyzéket átnézve ilyen külön írt neveket találunk:
Alsó erdősor
Alsó határút
Alsó Sas utca
Alsó Törökvészi út
Alsó Völgy utca
Alsó Zöldmáli út
Felső erdősor
Felső határút
Felső Duna part
Felső Duna sor
Felső Sas utca
Felső Zöldmáli út
Külső Szilágyi út
Külső Török Flóris utca
Külső Vörösmarty utca
Két típus van, az egyik az utcanév kap helyjelzőt, a másik esetében tulajdonképpen nincsen utcanév, csak helyjelző. Ezt az utóbbi esetet az emberek nehezen fogadják el.
Az első típusban a helyesírás sajátos, vajon miért nincs a Közép-Erópa mintájára kötőjelezve? (Nem lenne jobb szvsz.)
Kis Ádám
Bocs, még egyet
Az Úttörő-Markusovszki tér kapcsán
Erre melékeznem kellett volna, mert amikor elkeresztelték, alighanem ott voltam, mint kirendelt környékbeli úttörő. Azt hiszem, ennek a helyén az a dohánygyár állt, ahol Bokáik az ablakból beewszerezték a szippantani valót. Ennek a Kinizsi utcai oldala épen maradt, de a másik oldalt lebombázták.
A Markusovszky tér alighanem dr. Markusovszky Lajosról kapta a nevét, akinek a budapesti orvosi egyetem szervezésében volt szerepe, és a tér éppen az egyetem régi főépületével szemben van.
Egyébként a Ferencvárosi pályaudvarnál levő Fék utcát egy adalék szerint Markusovszky utcának vagy Markusovszky lejtőnek nevezték, de ennek máshol nem látom nyomát máshol. Ez a 20-as, 30-as években lehetett.
Kis Ádám
Amit a Zsil utca elődeiről írsz, az azért érdekes, mert édesanyám, aki a Közraktár utca 24-ben (Bakáts utca 1-3, kétkapus ház) nőtt fel, azt mesélte, hogy a 30-as évek elejéig-közepéig a Bakáts utcától a Kinizsi utcáig kukoricaföld, később teniszpályák voltak. Persze, ez lehet a rakpart rendezésének az eredménye is, azelőtt lehettek itt földszintes házak. Egyébként a Közraktár utca az említett szakszt leszámítva 1910 körül épült ki.
A Kapisztrán utva koránál elírtad az évszázadot.
Viszont érdekelne a Gálya utca története. Ez érzésem szerint vagy a folyóőarttal, a gályakikötőkkel függhet össze, de az sincs kizárva, hogy a református városrésznek nevezett területen levő utca a gályára vitt prédikátorokra emlékeztet.
Borárosról tudtam, hogy személy, talán volt/van róla emléktábla valahol.
Ami a Rádayakat illeti, én is így gondolom, ahogy Te írtad, de találtam a neten egy önkorményzati eredetű ismertetőt, amelyik mindkét Rádayt megjelölte névadóként.
A Ráday utca egyébként nem 1926-ban kapott nevet, mert azelőtt Soroksári útnak hívták.
