Ki akarja záratni a pártból a Fidesz etikai bizottsága azokat a fideszeseket, akik 2006-ban a VII. kerületi önkormányzatban megalapították a kereszténydemokrata frakciót. A Fidesz egykori polgármester-jelöltje által vezetett KDNP-frakciónak azért kellene bűnhődnie, mert az önállósodás miatt súlytalanná vált Deutsch-Für Tamás.
A Fidesz etikai bizottsága azt javasolja a párt országos választmányának, hogy zárja ki a szövetség soraiból a VII. kerületi KDNP-frakció tagjait.
Hat három
Az Index birtokába jutott júliusi határozat öt kereszténydemokratától vonná meg az egyébként országosan elfogadott kettős tagság jogát. A Kontrát Károly által vezetett testület kerületi fideszesek, köztük a szocialistáktól átnyergelt Garabics Károly indítványára vonta eljárás alá a Hunvald György ellen még fideszes színekben polgármester-jelöltként indított Kecskés Gusztávot és társait. A kizárást javasló döntés előtt a bizottság meghallgatta Deutsch-Für Tamást, a párt kerületi elnökét és Pesti Imrét, a Fidesz budapesti regionális igazgatóját is.
A VII. kerületben a Fidesz vereségével kezdődött az önkormányzati választások után az újabb ciklus, ugyanis a helyi frakcióvezetői posztot is begyűjtő Deutsch-Für Tamást a képviselőcsoport többsége még a megalakulás előtt faképnél hagyta, ők egy hatodik taggal együtt önálló KDNP-frakciót alapítottak. Duetsch-Für pedig egy minifrakció élén találta magát, amely az utóbbi időben egy kilépés miatt háromfősre zsugorodott.
Megosztó KDNP
A Deutsch-Für tekintélyét erősen csorbító akció miatt az erzsébetvárosi Fidesz többször megpróbálkozott Kecskésék kizáratásával. A budapesti Fidesz-elnökség a tavasszal azonban csak Hont Andrást, Deutsch egykori kampányfőnökét tagságát vonta meg, mert a választási kampány idején újságcikkekben teregette ki a párt belső ügyeit
Az etikai bizottság határozata viszont most azzal indokolta, hogy az egyébként szövetségesnek tekintett KDNP-sek eltávolítása mellett tette le a voksát, hogy az erzsébetvárosi kereszténydemokraták az önálló frakció létrehozásával hozzájárultak a jobboldal megosztásához. Ez eddig példátlan vád a Fidesz és a KDNP egy éves szövetségesi történetében. A Kontrát-bizottság különösen súlyos vétségnek találta, hogy a KNDP Deutsch-Fürék nélkül egyezett meg a polgármesterrel az önkormányzati bizottsági helyek elosztásáról, ami gyengítette a Fidesz esélyeit.
Kecskés Gusztáv nem kívánta kommentálni az ellene és frakciótársai ellen folyó eljárást, viszont azt állította, hogy tisztában vannak azzal, hogy ki és milyen céllal szivárogtatta ki az etikai bizottság döntését. A Fidesz országos választmánya előző ülésén nem tűzte napirendjére a határozatok megtárgyalását. Garabics Károlyt és Deutsch-Für Tamást nem sikerült elérni.
Csak a végső megoldás, a pártból való csoportos kizárás nyugtatja meg a jelek szerint a XIII. kerületi Fidesz befolyásos személyiségeit. A választások idején kialakult személyes ellentétek miatt négyen egy civil szervezet színeiben a Fidesz ellenében indultak az önkormányzati helyekért. A párt alapszabálya szerint ezért automatikusan kizárás jár, de ez a passzus októberben még nem volt érvényben.
Másodfokon az Fidesz országos választmányi elnökségének kell döntenie arról, hogy Kosztolányi Dénes és társai indítványának megfelelően kizárja-e a párt soraiból azt a négy tagot, akik az ősszel a Budapest Társaság színeiben indultak az önkormányzati választáson.
Ne a tagságot
A XIII. kerületi Fidesz tagsága már a 2006-os országgyűlési választások után fellázadt az Orbán Viktor által kinevezett választókerületi elnökök ellen. Egy éve negyvenen írtak levelet a pártelnöknek, arra kérve, hogy "ne a tagságot", hanem Kosztolányi Dénest és Rétvári Bencét váltsa le. A helyiek szerint a rájuk oktrojált vezetők nem az ő "érdekeiket képviselik a Fidesz felsőbb fórumain", és nem az általuk megválasztott politikusokat terjesztik fel kinevezésre. Kosztolányiék ugyanis elkaszálták a XIII. kerületben nagytöbbséggel polgármester-jelöltnek választott Weszelovszky Zoltán kerületi pártelnök jelöltését. Kosztolányi korábban az Indexnek azt állította, hogy a Weszelovszky-ügy a tagság félrevezetésén alapult.
Első fokon elutasítva
A pártelnök nem hallgatott a helyiek javaslatára, nem váltotta le sem Kosztolányit, sem Rétvárit, így az önkormányzati választás idejére szakításközeli állapot alakult ki az alapszervezetben. A Fidesz-tagok egy része - köztük az 1956-ban fegyveresen harcoló és a Fidesz helyi alapítójának számító Bányai József Weszelovszkyval tartva elfogadta a Budapest Társaság jelöltségét, de az akkori döntésük miatt ma a kizárás fenyegeti őket. Kosztolányi Dénes és Rétvári Bence indítványát a Fidesz budapesti elnöksége márciusban elutasította, de a párt etikai bizottsága a napokban úgy döntött, helyt ad a választókerületi elnökök fellebbezésének.
Kontrát Károly, a bizottság tagja az Index kérdésére elmondta, hogy alapos eljárás során döntöttek úgy, hogy a négy újlipótvárosi tag kizárási ügye az országos választmány elé kerülhet. A párt győri kongresszusán módosított alapszabálya szerint egyébként automatikusan kizárás jár annak a Fidesz-tagnak, aki egy másik szervezet színeiben konkurál a párttal. Ez a büntetés azonban tavaly októberben még nem volt érvényben.
Bányai József az Indexnek nyilatkozva azt mondta, hogy a Fidesz helyi alapítójaként ma is a párthoz hű embernek tartja magát, aki eddig önkormányzati képviselőként szolgálta a jobboldalt. A volt helyi képviselő szerint a két táborra szakadt alapszervezetben uralkodó hangulat vezetett oda, hogy fideszesként ellenjelölést vállalt.
Ebben nincs is semmi különös. Az NBH is meg az APEH is ezért van (ezért is): lehessen vele fenyegetni, sakkban tartani. Elvileg akinek nincs rossz lelkiismerete, az nem járhat rosszul ellenőrzésnél. Gyakorlatilag meg ki tudja :D
Viktoréknak elég kellemetlen, hogy a dajcsfürrel nem tudnak mit kezdeni... úgyhogy valamit kell vele kezdeni, mert kirúgni mégse lehet, túl régi arc ahhoz... :D
a VII. kerületi Fidesz-tag Hont Andrást többek között egy Népszabadság-beli cikke és egy Hírszerzőnek adott interjúja miatt javasolták felelősségre vonni.
Deutsch-Für az összes levegőt elszívja - Akinek nem tetszik, kizárják
Ma délután tárgyalja a Fidesz budapesti választmányának elnöksége a párt VII. kerületi politikusainak ügyét, akiknek kizárását a Deutsch-Für Tamás vezette szervezet tagjai kezdeményezték.
A kizárni tervezett Fidesz-tagok többségével szemben azért indult eljárás, mert az októberi választás után a Deutsch-Für Tamás által megálmodott Fidesz-KDNP frakciószövetség helyett az önálló kereszténydemokrata képviselőcsoportot választották, kínos helyzetbe hozva ezzel a tavaszi választási vereség után a Fidesz főkommunikátorából Orbán Viktor kabinetfőnökévé avanzsált kerületi elnököt.
Október elsején Fidesz-KDNP színekben a képviselő-testületbe jutott 10 képviselő közül hatan úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem a Fidesz kötelékeiben politizálnak, hanem megalakítják a KDNP Erzsébetvárosért frakciót Kecskés Gusztáv korábbi Fidesz-KDNP-polgármesterjelölt vezetésével.
A Hírszerő "forrása" az elpártolást azzal indokolta, hogy "Tamás igyekezett minden levegőt elszívni a kerületi jobboldali politikusoktól". A kereszténydemokrata polgármesterjelöltnek és támogatóinak azonban eszük ágában sem volt átengedni Deutsch-Fürnek az irányítást. Az eredmény: a polgármesteri tisztség baloldalnál maradásának dacára a jobboldali összefogás szempontjából jónak nevezhető kerületi eredmény után a Fideszé lett a legkisebb frakció a kerületi képviselő-testületben. (Hírszerző)
Szombaton tartja rendkívüli kongresszusát a Fidesz, a győri tanácskozáson létrehozzák az önkormányzati képviselők fórumát, de módosítják az alapszabályt is. Nagy meglepetés vagy óriási vita nem várható
A Fidesz nagyágyúi már pénteken Győrbe látogatnak, ahol először a pártelnökség tart ülést, majd Schmitt Pál és Pokorni Zoltán alelnökök dedikálják az általuk írt könyveket. Az ellenzéki párt rendkívüli kongresszusa szombaton délelőtt kezdődik Borkai Zsolt fideszes polgármester köszöntőjével, felszólal még Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője, Navracsics Tibor frakcióvezető, illetve Orbán Viktor pártelnök is.
A tanácskozáson létrehozzák az Önkormányzati Képviselők Országos Gyűlését, amelynek a tervek szerint Orbán Viktor pártelnök lesz a vezetője. A pártban máris nevet adtak Orbán újabb tisztségének, úgy tartják, e posztja révén "ő lesz az ország főpolgármestere", hiszen a testületnek Orbán lesz az egyetlen önkormányzati tisztséggel nem rendelkező tagja. Az országos gyűlésen kívül kialakítanak még regionális és választókerületi önkormányzati gyűlést, valamint a Fidesz országos elnöksége mellett létrejön egy önkormányzati tanács is.
A kongresszuson módosítják az alapszabályt részben azért, hogy létrejöhessen az önkormányzati tanács, részben pedig azért, hogy a pártelnök elnöki megbízottai regionális pártigazgatóként a pártszervezet részévé válhassanak. Úgy tudjuk, az alapszabály-módosítás része lesz az elnök helyettesíthetősége is: a mostani alapszabály szerint az elnök bármely feladatát áttestálhatja az alelnökökre, az új rendelkezés viszont úgy szól majd, hogy bármely elnökségi tagra.
Navracsics és Kövér is helyettesítheti Orbánt
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a négy fideszes alelnök mellett immár Navracsics Tibor frakcióvezetőre vagy Kövér László választmányi elnökre is átruházhatja egyes feladatait Orbán Viktor. Egyes vélekedések szerint ez az önkormányzati tanács esetében például azt jelenthetné, hogy Orbán bizalmasa, Kövér László irányíthatná a testületet.
A Fidesz szerint a testület létrehozását az önkormányzati vezetők kezdeményezték, igaz ugyanakkor az is, hogy az önkormányzati választás kampánynyitóján Kósa Lajos Debrecen polgármestere dobta be azt az ötletet, hogy jöjjön létre a megyei jogú városok polgármestereiből, a közgyűlési elnökökből és a főpolgármesterből álló önkormányzati tanács, amely vétójogot kapna a költségvetést, illetve a fejlesztéseket érintő kérdésekben.
Ez utóbbi testület létrehozása sem került le a napirendről, Kósa Lajos például a miniszterelnök által kezdeményezett önkormányzati egyeztetés előtt néhány nappal már meghívta ezt a kört egy kötetlen beszélgetésre. A tanácskozáson a főpolgármester nem, viszont két szocialista polgármester megjelent.
Érvelő füzet* a küldötteknek
A kongresszuson - amelyet a Magyarországon kialakult válsághelyzetre hivatkozva hívtak össze még október végén - értékelik az önkormányzati választásokat, és mintegy 2000 küldöttet hívtak meg. A rendkívüli kongresszus napirendjén az alapszabály-módosítás mellett szerepel egy olyan politikai helyzetértékelés, amely a demokratikus kormányzás helyreállítása érdekében szükséges lépésekről szól. A kongresszuson nem lesz tisztújítás, és nem tárgyalnak személyi kérdésekről, ezekkel a tavaszi kongresszus foglalkozik majd, amely Orbán Viktor pártelnöki pozíciójáról is dönt.
A tanácskozáson úgynevezett érvelő füzetet készítettek a küldöttek számára. Az Index birtokába került dokumentum a Tények és érvek a Gyurcsány-csomagról címet viseli alcíme pedig A Hazugság ára. A füzetben egymás mellé teszik a szocialista kampányígéreteket és a kormány által bevezetendő megszorításokat. Emellett az ellenzéki párt webshopot nyit, ahol Fidesz-lógós polárpulóvert éppúgy lehet majd vásárolni, mint kulcstartót, öngyújtót, bögrét, széldzsekit, vagy éppen sálat és sapkát.
*Bájos ez az érvelő füzet. A Központ megmondja miről mit kell gondolni. Tisztára, mint egy Avon útmutató kezdő multilevel-network marketing ügynököknek :)
2006. november 22. 11:14 Utolsó módosítás: 2006. november 22. 11:52
A szombati Fidesz kongresszus alapszabályt változtat, felállnak és a pártba szervülnek az önkormányzati tisztségviselőkből álló testületek. A vezetőjük Orbán Viktor lesz, nem pedig Kósa Lajos. Naná.
Orbán Viktor 1993. április 18. óta irányítja megingathatatlan pozícióban a többszörös név-, alapszabályi és politikai változtatáson átesett Fideszt. A bő tizenháromból mindezt tíz évig elnökként tette. Ezalatt három országgyűlési választást veszített el, az elsőt 1994-ben csúfosan, a másodikat 2002-ben nagy harcban, hajszállal, a harmadikat 2006-ban lényegében simán. A vereségek után egyetlen jelentős fideszes vezető nem kérdőjelezte meg nyilvánosan Orbán vezérségét, a párton belül egyetlen csoport sem kezdeményezte elmozdítását.
Mindezt többen azzal magyarázzák, hogy a pártot még mindig az az összetartó kollégiumi közösség uralja, amelyik a Fideszt 1988-ban megalapította. Ebben a kompániában pedig szabott szerepek vannak, és mindegyikük érdeke, hogy az idővel a politikai táborán belül „karizmatikus vezetővé” váló Orbán hatalmon maradjon, mert az esetleges váltás az ő biztos pozíciójukat is érintené. Ezért van az, hogy olykor ugyan mendemondák kapnak szárnyra az elégedetlen Kövérről, Áderről és Kósáról, de a kritikának néhány enervált gesztuson túl nincs túl sok jele. Van a fenti magyarázatban valami. Mint ahogy abban is, hogy Orbán személye olyan kötőanyaggá vált a jobboldalon, amelynek elvesztésétől még gyámoltalan kritikusai is tartanak, mondván, nélküle darabokra hullana a konzervatív-nemzeti-polgári-jobbos politikai tömb. De van más ok is.
A még az ellenoldalon is kivételes politikai tehetségnek tartott Fidesz-elnök 2002-es veresége óta kvalitásait leginkább a párton belüli pozícióinak megtartása érdekében használja eredményesen. A Fidesz a kormányzása óta nem üzenetrögzítős párt, a tagtoborzás, az állandó mozgósítás, a számos, a pártvezetés kitalálta és kézben tartotta mozgalmak, illetve a „szövetséggé alakulás” révén az országot lefedő, a különféle érdek- és társadalmi csoportot becsatornázó politikai alakulattá vált. Az orbáni pártépítés modellje ilyen értelemben a szocialisták voltak, de csak ilyen értelemben. Teljes társadalmi „lefedettséget” akart, minden településen ott kívánt lenni, mozgósítható hátországot akart, akár az MSZP, de a központi (jelesül az orbáni) akaratot kontroll alatt tartó, valódi pártbéli ellensúlyok nélkül. (Persze a szoci vezetők se szeretik a kontrollt, csakhogy az az utódpártban "természeti" adottságnak számít.)
Ennek köszönhető, hogy ma nincs egyetlen más parlamenti párt sem, amelyben annyira korlátlanul érvényesülhetne a pártvezér akarata, mint a Fideszben. Az alapszabály többszöri átírása minden esetben az orbáni „pártvezet” további hatalomkoncentrálódását eredményezte, nincsen olyan közép- vagy alsószintű vezető a pártban, akinek sarzsiját ne Orbán Viktornak köszönhetné, akinek sorsa ne tőle függne. A döntési folyamatok kuszasága és a szövetségi rendszer „hálózati” jellege példátlanul nagy politikai szabadságot ad a vezérnek. A politikai felelősség elől permanens szervezeti reformba kényszerülő Orbán példája cáfolja azt a vezérelvű pártokra alkalmazott tételt, miszerint a posztmodern, a médiumok által uralt politikai életben a vezért csak a politikai (parlamenti választási) sikerek legitimálják, a vezér csak addig kap pártjától lényegében teljhatalmat, ameddig a választói közönség előtt sikeresnek mutatkozik. Az új típusú vezér mindenütt fogyóeszköz. Orbán viszont nem, és ezt – a körülmények mellett – valóban kvalitásának köszönheti. Nagy kombinátor, ami egy politikusnál feltétlen, bár nem elégséges erény.
Mezei hadak és bandériumok
Az őszi önkormányzati választáson a Fidesz óriási diadalt aratott a kormánypártok felett. Ezt Orbán igyekezett a parlamenti választás „harmadik félidejeként” beállítani. Ez politikailag teljesen indokolt volt, és az újabb vereség, a tavaszi parlamenti szavazás után a saját tábor felrázását és megnyugtatást egyaránt szolgálta. És szolgálta a pártelnök érdekeit is, aki tisztában van azzal – sokkal inkább, mint hívei –, hogy a tartós sikertelenség még az ő eddig megingathatatlan pozícióját is veszélyezteti. Csakhogy most több ezresre dagadt az önkormányzatokban pozícióhoz jutott tömeg: a Fidesz 238 polgármesteri, 3085 képviselői, 498 területi képviselői mandátumot szerzett, és a vele „szoros szövetségben lévő” KDNP-nél 137, 1857 és 472 ezek a számok. Ők biztosan szeretnék túlélni a mostani ciklust, és településük képviselete sem lehet számukra lényegtelen. Márpedig az ő érdekeik nem feltétlen esnek egybe Orbánéval, nekik például a kormánnyal való civilizált kapcsolattartás és együttműködés elemi érdekük, míg a pártvezető a konfliktusok további élezésére, az erős politikai izgalmi állapotra tesz. A pártelnök így próbálja elérni, hogy a párton belül föl se vetődhessen az Orbán nélküli Fidesz ma fantazmagóriának számító alternatívája. A megyei, települési képviselők és polgármesterek legitimitásukat választáson nyerték el, s noha jelölésük egyáltalán nem volt független Orbán akaratától, ők már nem csupán a pártnak és az elnökének játsszanak, hanem a választói közönségnek is. Egy fővárosi kerület vagy egy megyei jogú város polgármesterének a párton belül, akár Orbánnal szemben is jóval erősebb a tárgyalási pozíciója és összehasonlíthatalanul nagyobb az érdekérvényesítési lehetősége, mint egy mezei pártfunkcinak.
Ebben a helyzetben Kósa Lajos alelnök – akiről ez idáig azt lehetett gondolni, hogy leginkább csak a baloldal akarja Orbán kihívójaként látni – ha nem is markáns, de önálló, a pártelnökétől megkülönböztethető politikai kezdeményezésekkel rukkolt elő. Leül a kormányfővel, persze már jó előre bejelenti, nem vár eredményt a találkozótól. Nem mintha a Debrecent Orbánéhoz hasonló következetességgel és a riválisokkal szembeni kíméletlenséggel irányító Kósa szívéhez közelebb állna Gyurcsány. Túlzott gesztusokra már csak azért sem lehet számítani nála sem, mert a „változásokat” mégis csak a saját pártjában kell elérnie, abban a szervezetben, amely jelenleg árulásnak tart bármilyen kompromisszumot a kormányerőkkel. Kósa praktikusan közelíti meg a dolgot, egyrészt nem kívánja, hogy a „fideszes helyhatóságok” kimaradjanak a nagy uniós osztozkodásból. Másrészt ráérzett az önkormányzati potentátok sajátos érdekeire, és a bennük rejlő lehetőségre, amely a 2010-es választások előtt az esetleges irány- és vezetőváltáshoz adhat bázist a párton belül.
Csakhogy Orbán meg éppen ezt nem akarja, ezért az „önkormányzati ezredeket” saját hadának akarja megtartani, még mielőtt Kósa bandériumához csapódnának. Ezért az Önkormányzati Képviselők Fóruma nevet viselő, háromszintű szervezetben teljhatalmat irányoz elő magának. És bár állítólag az elnökségben felvetődött, hogy Kósa vagy a XII. kerületi polgármester, Pokorni Zoltán alelnök lehetne az önkormányzati országos gyűlés elnöke, valószínűtlen azonban, hogy a szombati győri kongresszus ne az orbáni változat kapjon többséget. A választókerületi önkormányzati gyűléseket majd az Orbán által kinevezett választókerületi elnökök irányítják majd. És az sem lehet véletlen, hogy bár a párt a parlamenti választáson elutasította a valódi régiók létrehozását, most mégsem megyei, hanem a statisztikai régiós alapon hoz létre még egy önkormányzati gyűlési szintet.
A szombati kongresszuson a tervek szerint nem kerülnek szóba személyi változások. Mindezzel együtt fokmérője lehet Kósa és voltaképpen a párt Orbántól való önállósodási törekvésének. Látványos jelekre nem számíthatunk, finom, az egykori kremlinológusok tollára való elmozdulások azonban lehetnek.
Nem sok önállóskodásra marad majd lehetősége a Fidesz által támogatott önkormányzati vezetőknek, ha a párt elfogadja az alapszabály-módosítást - írja az Index.
A portál információi szerint a jelenlegi tervezet, amelyet a Fidesz győri kongresszusán terveznek elfogadtatni, lényegében egy alternatív pártstruktúrát épít rá az ország különböző területein működő fideszes önkormányzatokra. A struktúrában semmi sem történhet majd Orbán Viktor tudta és jóváhagyása nélkül. (Index)
Szijjártó szerint az alapszabály-módosítás egyetlen mozgatórugója az, hogy ennek a 4000 embernek minél nagyobb beleszólása legyen a Fidesz politikájába.
Elképesztő Orbánnak ez a hatalommániája !
Vajon mi lesz ha enek a 4000 önkormányzatis fideszesnek egy jó része nem engedelmeskedik ?
Győrben a budapesti Belvárosnál is radikálisabban látott hozzá a Fidesz a helyi ellenzék önkormányzati pozíciókból történő kitakarításához. A közgyűlés múlt heti alakuló ülésén egyetlen alpolgármesteri és bizottsági elnöki helyet sem kapott a baloldal - a külső szakértői helyek elosztása még hátravan.
Amit Rogán Antal elkezdett Budapest V. kerületében, azt a Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter folytatta Győrben, aki most frakcióvezető a helyi képviselőtestületben. Az önkormányzati választást követően a Fidesz ismét belekezdett az 1998-ból megismert egész pályás letámadásba, amelynek keretében a választáson vesztes szocialistákat gyakorlatilag minden említésre méltó pozícióból eltávolították.
Győrben sem alpolgármesteri, sem bizottsági elnöki vagy alelnöki poszt nem jutott az ellenzéknek, szakítva az eddigi hagyományokkal. A most véget ért ciklusban a megyei jogú várost Balogh József MSZP-s polgármester mellett négy alpolgármester irányította, ebből kettő volt szocialista, egy civil és egy fideszes. Az új ciklusban azonban Borkai Zsolt polgármester alatt három fideszes alpolgármester dolgozik.
Két arc
Mivel az egykori olimpiai bajnok mindeddig az együttműködés politikáját hirdette, a szocialisták is megszavazták a fideszes alpolgármestereket. A sokk akkor érte őket, amikor kiderült, hogy a bizottságokban sem jut nekik vezető pozíció. Az új önkormányzat ugyanis az eddigi tizenkettő helyett csak hét bizottsággal működik; a korábbi struktúrában a tucatnyi bizottságból hatot vezetett szocialista politikus, a többit pedig az ellenzékiek.
A mostani ellenzéket már a struktúra kialakításába sem vonták be; amíg eddig a választást követően a pártok közösen egyeztek meg a bizottsági helyekben, azokat nagyjából a választási eredmény arányában elosztva, a szocialisták ezúttal – ahogy egyik győri forrásunk fogalmazott – diktátumot kaptak.
Függő játszma
Az MSZP számára most az a kérdés, hogy a külső bizottsági helyekre tudnak-e tagokat delegálni. A város jobboldali vezetésétől azt a választ kapták, hogy „majd meglátják”, a szocialisták küldjenek egy listát, ők majd válogatnak belőle. A szocialisták a történtek miatt attól tartanak, hogy a lista csak azért kell a Fidesznek, hogy a rajta szereplőket a civil munkahelyükön is ellehetetlenítsék.
A Fidesz győri ellenzéke szerint Borkai Zsolt polgármester csak afféle kirakatember, a várospolitikát valójában Szijjártó Péter határozza meg. Ezt erősíti az is, hogy a szocialisták felvetéseire sem Borkai, hanem Szijjártó reagált; igaz ebben sem volt köszönet. Amikor ugyanis az MSZP-s politikusok kritizálták a bizottsági struktúrát és az eljárást, a frakcióvezető – élve ezen képviselői jogával – a vita lezárását kérte, a jobboldali többségű testület pedig meg is szavazta azt.
A Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz fordulnak az MSZP V. kerületi önkormányzati képviselői, mert szerintük a csütörtöki képviselő-testületi alakuló ülésén többszörösen megsértették a testület szervezeti és működési szabályzatát (szmsz).
Pásztor Tibor, az MSZP V. kerületi frakcióvezetője elmondta: az MSZP szerint súlyos törvénysértést követett el a jelenlegi többség a képviselői jövedelmek meghatározásánál, illetve a jelenleg hatályos szmsz szerint ezt a bizottsági struktúrát Rogán Antal, fideszes polgármester nem terjeszthette volna be. A politikus, aki a képviselő-testület kisebbségben lévő szocialista frakciójának vezetője elmondta: az szmsz-ből eltörölték azt a pontot, miszerint a kerületvezetőnek a képviselő-testület létszámával arányos struktúrára kell javaslatot tennie.
Hozzátette: olyan bizottsági struktúrát állítottak fel, amelyben egyetlen ellenzéki képviselő sem szerepel. Mint mondta, az első döntések egyike volt, hogy a lehetséges mértékben kurtították a képviselők ellenőrzési, hozzászólási jogait. Ellenzéki képviselők a testület ülésén alkalmanként két alkalommal szólalhatnak meg, korábban ilyen mennyiségi korlát nem volt - közölte.
Pásztor Tibor azt mondta: Rogán Antal négy alpolgármesterre tett javaslatot, a korábbi testületnek csak három alpolgármestere volt. Hozzáfűzte: jelenleg minden alpolgármester tagja egy felügyelő bizottságnak, aminek törvény szerint nem lehetne tagja. A frakcióvezető elmondta: a legfontosabb döntések közzé tartozott a fideszes polgármester és alpolgármesterek jövedelmének megállapítása, a törvény által adható maximumot szavazták meg. A kiadott sajtóanyag szerint a kerületvezető jövedelme több, mint a főpolgármesteré.
Pásztor Tibor közölte: a fűtéskompenzációról szóló rendelet módosításánál Rogán Antal nem tartotta ígéretét, mivel nem szélesítették ki a jogosultak körét, illetve nem emelték meg az igénybe vehető összeget.
Két új autó beszerzéséről is döntött a testület – folytatta a politikus, miközben Steiner Pál előző szocialista polgármester rengetegszer kritizálták azért, hogy egy V. kerületben lakó kerületvezetőnek nincs szüksége szolgálati autóra.
Elmondta: teljes médiadiktatúrát vezette be Rogán Antal, megszüntette a Belváros-Lipótváros című lapot kiadó céggel a szerződést, és elbocsátották a City Tv vezetőjét. (MTI)
A Fidesz szóvivője szerint az MSZP nem demokrata párt; ha valóban az lenne, akkor megtette volna az első lépést Gyurcsány Ferenc menesztése érdekében. Szijjártó Péter így reagált arra a keddi bejelentésre, miszerint a szocialista frakció a pénteki bizalmi szavazáson kiáll a kormányfő mellett.
Szijjártó Péter szerint "már-már szánalmas, ahogyan Gyurcsány Ferenc mániákusan ragaszkodik saját hatalmához", és már attól sem riad vissza, hogy "kutyakomédiát" rendezzen az Országgyűlésben.
Vigyázat, emberi minidráma bontakozik ki itten a szemünk láttára. Kezdődött azzal, hogy értetlenkedtünk Molnár Gyula budapesti MSZP-elnök Pro Urbe-díjra jelölése miatt, majd kiderült, hogy a fideszes Riedel René volt az ötletgazda.
A Fidesz XI. kerületi szervezete kedden kizárta Riedelt és feleségét, Juhos Katalint, aki korábban a párt parlamenti frakcióigazgatója is volt. Érvként nem az MSZP-s politikus díjra jelölését, hanem egy hasonlóan ütőset hoztak fel: Juhos és Riedel egy másik párt színeiben indul az önkormányzati választáson.
Riedel pro urbe-díjas javaslatára egyébként a fideszes képviselők nemmel szavaztak, vagyis nem tartották szerencsésnek, hogy egy aktív politikus kitüntetést kapjon, az MSZP képviselőinek és Lakos Imre budapesti SZDSZ-elnöknek viszont nem volt kifogásuk ez ellen.
Egy éjszakába nyúló álmosító közgyűlésen talán még az átment volna, hogy a Bartók Béla utat a jövőben Molnár Gyula útnak hívják.
Nincs kegyelem: Kosztolányi Dénes odacsapott 2006. 06. 26. 19.21
A Fidesz országos választmányának elnöksége magához vonhatja a XIII. kerületi szervezet közgyűlésének, elnökségének és elnökének jogkörét, miután beadványban ezt kezdeményezte Kosztolányi Dénes és Rétvári Bence, a 19. és a 20. választókerület elnöke.
Kosztolányi elmondta: június 23-i beadványukban a Fidesz alapszabályára hivatkozva azt kérték az országos választmány elnökségétől, hogy vonja magához a XIII. kerületi Fidesz-szervezet közgyűlése, elnöksége, illetve elnöke jogkörének gyakorlását. Szerintük a helyi szervezet működése ellentétes a Fidesz programjával, „a szövetség jóhírét rontja a médianyilvánosság bevonásával, valótlan állítások közzétételével.”
Mégsem fogadta el az őszi önkormányzati választásokra összeállított megyei, valamint fővárosi listákat a Fidesz választmánya. A zárt ajtók mögött tartott szombati ülés végén Varga Mihály azt mondta, csupán a listaállítás szempontjait alakították ki, a személyekről egy héttel később döntenek. Kiderült, hogy Orbán Viktor kedden találkozik Tarlós Istvánnal és akkor – Varga szerint – felszállhat a füst.
A számítások szerint ugyanis a Fidesz elnöke elfogadja a III. kerületi polgármester feltételeit, arról azonban elképzelhetően vita lesz, hogyan harmonizálnak Tarlós várospolitikai elképzelései a legnagyobb ellenzéki párt terveivel. A választmányi ülésen Orbán Viktor a párt húsz területi listája közül állítólag mindössze hatról mondott jót.
A jelenlévők nehezen fogadták el, hogy az elnök bírálja a megyei és a fővárosi vezetőket, hiszen mindenki úgy tudta, hogy a jelöltekről a pártvezérrel előre egyeztettek. A választmány azt elfogadta, hogy a következő napokban Orbán Viktor, Kövér László, valamint a kampányfőnökké kinevezett Varga Mihály dönt a jelöltek személyéről.
Az is kiszivárgott, hogy a legélesebben a fővárosi vezetést marasztalta el a pártelnök. Mi több, a nyilvánosság előtt Orbán azt is bejelentette, hogy a polgári körös Pesti Imrén, a volt miniszter Fónagy Jánoson, valamint Pokorni Zoltán alelnökön kívül több parlamenti képviselő nem kerülhet fel a fővárosi listára.
Az elnök azt akarja, hogy az egész országban kerüljenek fel a listára a szövetséges szervezetek delegáltjai, ami azt jelenti, hogy az alapító atyák számára vidéken is véget érhet a politizálás időszaka. A parlamenti választások után szóba került, hogy lecserélik a választókerületi elnökök javát. Ez mostanáig nem történt meg és állítólag a bírálat ellenére sem cserélnek most le senkit, hanem megvárják az önkormányzati voksolást. (hirszerzo.hu)
Kizárja tagjai közül az erzsébetvárosi Fidesz Deutsch-Für Tamás egykori két emberét, a pártba importált Garabits Károlyt, illetve a volt kampányfőnököt, Hont Andrást. A múlt héten ugyanis a VII. kerületiek fellázadtak és leszavazták a Deutsch-Für által összeállított önkormányzati listát. A Fidesz frissen menesztett kommunikációs igazgatója állitólag olyan embereket - köztük saját magát - tett fel a kerületi kompenzációs listára, akik keveset dolgoztak helyben. Végül a napokban a budapesti Fidesz-vezetés megmentette a listát, annál is inkább, mert Deutsch-Für Tamásnak más posztot nem akarnak adni, de az ellenállókat állítólag kirekesztik. Hont András még nem tud a döntésről, de közölte, már fél éve várja, hogy kizárják mindazért, amit a nyilvánosság előtt Orbán Viktorról, valamint a pártról mondott.
A hírszerző.hu információi szerint a Fidesz fővárosi Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottsága kedden ellenszavazat nélkül támogatta a párt VII. kerületi önkormányzati listáját.
Hiába lázadtak
A névsor, amely Kecskés Gusztávot, mint helyi polgármester-jelöltet az első, a második, biztos befutó helyre pedig Deutsch-Für Tamást sorolja, a múlt héten, csütörtökön még: 55-23-ra megbukott a kerületi taggyűlésen. Az erzsébetvárosi fideszesek akkor azért lázadtak fel az elnökség tervezete ellen, mert szerintük a lista alapján megint azok kerülnek majd be a VII. kerületi önkormányzat képviselőtestületébe, akik az elmúlt időszakban nem végeztek pártmunkát.
A listát ellenzők nevében Garabits Károly, a parlamenti választás helyi kampányfőnöke az Indexnek akkor azt mondta: azért háborodott fel a tagság, mert ismét azokat próbálták meg képviselőséghez juttatni, akik eddig is egyéni megmérettetés nélkül kapták meg az önkormányzati posztokat.
Az Index megpróbálta megkérdezni Deutsch-Für Tamást a két döntésről, a Fidesz volt kommunikációs vezetője azonban sem az erzsébetvárosi taggyűlés, sem bizottsági döntés után nem volt elérhető.
Orbán a Mein Kampf-ból idéz és újabb tisztogatásra készül
A Fidesz elnöke tíz napon belül lecseréli a neki nem tetsző választókerületi vezetőket
Gavra Gábor 2006. május 22. 06:25
A Fidesz szombati kongresszusán a szavazatok 88 százalékával erősítették meg Orbán Viktor és az alelnökök pozícióját. Az összes delegáltnak viszont alig több mint 51 százaléka szavazott bizalmat az elnökségi tagoknak. Orbán ettől függetlenül felhatalmazva érzi magát, hogy személyesen rostálja meg a választókerületi elnökök és a polgármester-jelöltek névsorát.
A lábukkal szavaztak? Ahogy az várható volt, Orbán Viktor megerősödését hozta a Fidesz hétvégi kongresszusa. Nem csupán abban az értelemben, hogy a várakozásoknak megfelelően a küldöttek – legalábbis azok, aki végül leadták szavazatukat – elsöprő arányban szavaztak bizalmat az elnökség kongresszus által megválasztott tagjainak (Orbánnak, továbbá Pokorni Zoltán, Schmitt Pál, Pelczné Gáll Ildikó, valamint Varga Mihály alelnököknek).
Hogy mi lehetett az oka annak, hogy 728 küldött végül nem jelent meg a kongresszuson vagy nem adta le szavazatát, azt nemcsak mi nem tudjuk, de Navracsics Tibor frakcióvezető sem, aki a vasárnapi Nap-keltében többször adott kitérő választ a kongresszusi érdektelenséget firtató riporteri kérdésekre.
Szijjártó Péter szóvivőnek vasárnap estére már volt kész válasza: a Független Hírügynökségnek elmondta, az elmúlt hétvégén több regionális küldöttértekezletet is tartott a párt. Itt a küldöttek kifejthették véleményüket a választási szereplésről. "A küldöttek valószínűeg úgy gondolták, hogy a véleményüket elég ezeken az értekezleteken elmondani, és nincs szükség arra, hogy a fővárosba utazzanak" - jelentette ki a párt szóvivője.
Annyi bizonyos, hogy az összes, 1751 küldött alig több mint 51 százaléka szavazott bizalmat Orbán Viktornak és az elnökség tagjainak; még akkor is, ha a pártvezetők a leadott szavazatok 87,5 százalékával kaptak bizalmat a következő, jövőre esedékes tisztújításig.
Orbán taktikázott jobban
Mivel a távol maradó küldöttek motivációit nem ismerjük pontosan, azügyben is csak találgatni tudunk, hogy megfelel-e a valóságnak az a fideszes interpretáció, amely szerint ők a „lábukkal szavaztak”, vagyis a pártvezetés elleni tiltakozásból nem jelentek meg a kongresszuson; de a leadott ellenszavazatok alacsony számába belejátszhatott az önkormányzati választás közelségére tekintettel a pártelnök potenciális ellenfelei által vállalt „fegyverszünet” is.
Ám az Orbán távozását szorgalmazók rosszul számítottak: a küldöttek harmadának távolmaradása és/vagy a szavazástól való tartózkodása ugyanis valóban 88 százalékos megerősítést biztosított Orbánnak, aki záróbeszédében nem is lacafacázott: frissen szerzett legitimációjával a háta mögött rögtön hozzálát a Fidesz szervezetében végzett újabb tisztogatáshoz; tíz napon belül személyesen vizsgálva felül a választókerületi elnökök és polgármester-jelöltek személyét.
Újabb löket Budapestnek
Különösen vonatkozik ez Budapestre: Kósa Lajos debreceni polgármester (amúgy Orbán iránti messzemenő lojalitását bizonygató) beszédében kifogásolta, hogy pártja 16 éve, a ma SZDSZ-es Ungár Klára 1990-es indítása óta képtelen volt saját főpolgármester-jelölttel előrukkolni. Orbán ezért egyértelműen a budapesti Fidesz-szervezetet tette felelőssé; egyben világossá tette, hogy saját elképzelései szerint fogja átrendezni az erőviszonyokat Budapesten. Ez a folyamat azonban már megkezdődött; a fővárosi választókerületi elnököket (éppúgy, mint vidéki kollégáikat) 2003-2004-től már Orbán jóváhagyásával választották ki, a Fidesz 2006-os budapesti vereségéért tehát nehéz lenne a szövetséggé alakulás előtti Fideszt felelőssé tenni.
Ha esetleg valakinek lettek volna illúziói a vereség után a Fideszben beköszöntő katarzist illetően, annak csalódnia kellett. A felszólalások – részben Kósa Lajos említett dodonai beszédét és egy pápai önkormányzati képviselő szerverügyet firtató hozzászólásán kívül – leginkább egy termelési értekezletet idéztek.
Asztalos Dezsőné köszönetet mond
Asztalos Dezsőné Heves megyei választókerületi elnök hosszan hálálkodott Orbán Viktornak, hogy 2005-ben a segítségével polgári körösként felvételt nyert a befogadásától húzódozó Fidesz-szervezetbe, amelynek aztán gyorsan képviselő-jelöltje is lett. Asztalosné beszélt még a belső ellenségről, amellyel már a Fidesznek sikerült leszámolnia és a külsőről, amely sajnos még tartja magát.
Pesti Imre budapesti kampányigazgató pedig – akit még a Tilos Rádió előtt botrányba fulladó tüntetés szervezőjeként, majd az azóta szép karriert befutott Kubatov Gáborral együtt Orbán budapesti régió-koordinátoraként ismerhettünk meg, és aki az Index információi szerint megbízást kapott Orbán Viktortól az önkormányzati választás budapesti listájának összeállítására – arról beszélt, hogy a Fidesz fővárosi listája áprilisban tisztes eredmény ért el, ám néhányan a pártból (és itt Pesti félreérthetetlen célzást tett Hont András erzsébetvárosi fideszes önkormányzati képviselőre) a kampányhajrában a nyilvánosság előtt fordultak szembe a Fidesszel.
Ezt Pesti a szervezeti kultúra kiáltó hiányosságaival magyarázta, de ígérete szerint Orbán Viktor felhatalmazása alapján a közeljövőben rendet tesz e téren Budapesten.
Orbán, Hitler és a szocialisták
A zárt kongresszuson Orbán Viktor háromszor beszélt; egyszer a vita felvezetőjeként, egyszer annak zárásakor, egyszer pedig az esemény végén, a következő hónapok teendőiről.
Ez utóbbi felszólalásában összefogást sürgetett, mivel a szocialisták úgymond a Fidesz megsemmisítésére törnek feneketlen gyűlöletükben. Orbán így folytatta:
"Kedves barátaim, hogy megvilágítsam Nektek az MSZP politikáját, a legjobb, ha a következő idézetet hozom elő a Mein Kampf-ból: 'a gyűlölet a legalapvetőbb emberi érzés, a gyűlöletre kell alapozni a politikát, és a gyűlölettel kell megsemmisíteni az ellenséget'. Az MSZP politikája erre alapul, így akarja megsemmisíteni a Fideszt." (Orbán valószínűleg egy apokrif Mein Kampf-fordításból dolgozhatott; a Hírszerző által fellelt magyar és német nyelvű változatokban egyelőre nem leljük az idézett mondatot. A kampányban a Fidesz egyszer már tett kísérletet a Gyurcsány Ferenc és Adolf Hitler közötti vélt párhuzam hangsúlyozására, ám ez akkor nem aratott átütő sikert.)
Politikailag értékelhető megnyilvánulása Orbánnak – a további Fideszen belüli tisztogatást megelőlegező, már idézett bejelentésen kívül – mindössze egyetlen akadt: az, amelyben a közigazgatási reformhoz, az önkormányzati rendszer átalakításához és hasonló, elvben a Fidesz által is támogatott változásokhoz szükséges kétharmados támogatást a médiaegyensúly biztosításához (!) kötötte.
Sajnos KBS már nincs itt, hogy a fórumon szembesüljön a belső fideszes struktúra működésének eddig fikázott tartalmával, amelynek kritikája a kapitális vereség árnyékában már ki tud bukkani :)
Kapituláció Orbán Viktor előtt - Mikola születése
A Fidesz vezetői aláírásukkal támogatták Orbán egyszemélyi Fidesz-vezetésre és egységes jobboldalra vonatkozó elképzeléseit
Gavra Gábor 2006. április 28. 07:30
Bár az utóbbi napokban Orbán Viktort a jobboldali sajtóban, a Fidesz értelmiségi holdudvarából és – egyelőre zárt körben – pártjában is éles támadások érték személyzeti és szövetségi politikája miatt; 2003 februárjában a Fidesz valamennyi, ma is említésre méltó vezetője aláírta azt a nyilatkozatot, amely megalapozta a Fideszen belüli elnöki teljhatalom kiépítését és az egy a tábor, egy a zászló elvének gyakorlati alkalmazását.
1.oldal : Biankó felhatalmazás
Orbán Viktor egyszemélyi hatalmat épített ki a Fideszben a párt élére történt 2003-as visszatérése óta; a Fidesz „szövetségesei” és tagozatai fantomszervezetek, amelyek kizárólag saját vezetőik parlamenti mandátumának biztosítására jöttek létre; az elnökhöz kötődő „új hullám” képviselői a régi Fidesz-szervezet „lefejezésével” kerültek mostani pozícióikba; a Fidesznek fel kellene hagynia a jobboldali egypártrendszer kiépítésére irányuló törekvéseivel. Nagyjából ennyiben foglalható össze az Orbán Viktort pártjából a választás első fordulójának elvesztése óta ért bírálatok lényege.
Bírálók
Eddig egyetlen olyan Fidesz-politikus akadt – Illés Zoltán – aki nyilvánosan vállalta véleményét, de zárt körben mások – a Bara Hotelben az első forduló után megtartott választókerületi elnöki értekezleten a legélesebben Kósa Lajos – kritizálták főként az elnök MDF-fel szembeni politikáját. Áder János pedig tudomásunk szerint éppen az új képviselő-csoport összetétele miatt nem vállalta a rövidesen megalakuló frakció vezetését.
Kósa Lajos Pelczné Gáll Ildikóval a márciusi Fidesz-kongresszuson. Ő is aláírta
Ám az említettek – a Fidesz akkori elnökségének tagjaihoz és a párt megyei elnökeihez hasonlóan aláírták 2003-ban azt az ún. egyetértési nyilatkozatot, amely az alapja lett Orbán Viktor – választókerületi rendszerre és a listaállítás központosítására épülő – teljhatalmának, a kontraszelektált vezetőket kitermelő tagozati rendszernek és az egy a tábor, egy a zászló doktrínára épülő szövetségi politikának.
Rimánkodók
Orbánt, aki először 1993 és 2000 között vezette elnökként a Fideszt, pártja többi vezetője – mindenekelőtt Áder János – a 2002-es vereség után azonnal visszarángatta volna a Fidesz élére. Orbán azonban 2002-ben nem a Fideszben, hanem a polgári körök mozgalmában és egy, a Fideszből, a kereszténydemokrata és kisgazda pártmaradványokból, valamint az MDF-ből álló uniópártban látta a jövőt, és csak 2003 elejétől, egyes Fidesz-szervezetek és –vezetők, valamint a párthoz közeli „civilek” és „közéleti személyiségek” hosszas könyörgésére volt hajlandó megfontolni, hogy újból elvállalja pártja vezetését.
Ennek azonban feltételei voltak, amelyeket Orbán és „felkérői” a biztonság kedvéért írásba is foglaltak. Az Orbán által támasztott, és az akkori Fidesz-elnökség tagjai és a megyei elnökök által elfogadott feltételek között voltak a párt taglétszámának növelését célzó pontok, de olyanok is, amelyek közvetlenül megelőlegezték a későbbi elnöki teljhatalmat.
Központosított Fidesz, jobboldali egypártrendszer
Ilyen az addigi, választott területi szervezetek mellett a felülről irányított, választókerületi alapon létrejövő struktúra létrehozására vonatkozó passzus, vagy az a pont, amely szerint a megyei választmányok helyett „az országgyűlési választásokra állítandó területi listákra az Országos Választmánynak a jövőben az Országos Elnökség tegyen javaslatot” (ezzel a lehetőséggel Orbán maximálisan élt az idei listaállításkor; ennek eredménye volt többek között a komplett budapesti Fidesz lefejezése).
Az egyetértési nyilatkozat tartalmazza Orbán Viktor 2002-ben meghirdetett egy a tábor, egy a zászló doktrínájának gyakorlati alkalmazását. A nyilatkozat 7. pontja szerint ugyanis „a Fidesz – Magyar Polgári Párt elkötelezi magát a teljes nemzeti-polgári erők szervezeti egysége mellett, melyet a polgári értékek sikeres politikai érvényesítése szempontjából kikerülhetetlennek tart”.
A végeredmény. Mikola István óriásplakáton
Ez annak a pártuniós gondolatnak a felmelegítését jelentette, amelyet Orbán Viktor eredetileg (2002 májusában) a most lezárult választási ciklusra elsődleges célul tűzött ki. Ám mivel ekkor, 2003 februárjában már látható volt, hogy az MDF ellenállása és a komoly válságtünetekrt mutató MIÉP polgári körökben történő feloldódásának elmaradása miatt ez a terv rövid távon nem megvalósítható, a nyilatkozat az alábbi megszorítást tette: „Mindazonáltal a Fidesznek önmagában is alkalmassá kell válnia az egységes magyar nemzet felemelkedésében hívő és ezért tenni kész polgárok erejének összefogására.”
Mikola születése
A nyilatkozat aláírói, a Fidesz akkori országos és megyei vezetői a hét pont aláírásával voltaképpen kapituláltak Orbán előtt. Elfogadták a Fidesz teljes újjáépítését: lehetővé tették a választókerületi rendszeri kialakítását, amivel a későbbi pártelnök kezébe adták a döntést az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásáról. Elfogadták, hogy a megyei választmányok helyett az országos elnökség – végső soron az elnök – döntsön a területi és országos listák összetételéről. Elfogadták a tagozatok megalakítását, amivel (mivel tagozatokat a márom hónappal később elfogadott alapszabály szerint szintén az elnök kezdeményezésére hoztak létre az általa felkért személyek) a párt vezetője javára módosultak a vezető testületek erőviszonyai. Végül áldásukat adták arra, hogy a Fidesz egyedül kísérelje meg lefedni a politikai paletta teljes jobboldalát.
Mindazon lépésekhez asszisztáltak tehát, amelyek 2006-ra a Fideszt megfosztották potenciális koalíciós partnereitől és kiszolgáltatottá tették elnöke ad hoc személyi döntéseinek. Mikola István miniszterelnökhelyettes-jelöltségének és Dávid Ibolya kérlelhetetlenségének gyökere 2003. február 28-ra nyúlik vissza.
Az Egyetértési Nyilatkozat szövege
FIDESZ MAGYAR POLGÁRI PÁRT EGYETÉRTÉSI NYILATKOZAT
A Fidesz - Magyar Polgári Párt Országos Elnökségének tagjai, valamint a megyei szervezetek elnökei egyetértési nyilatkozatot bocsátottak ki 2003. február 28-án, amelyben rögzítik a párt átalakításának legfontosabb irányait.
1. Az Európai Unió politikai fórumain a nemzeti érdekeink érvényesítésében való helytállás, illetve a magyar közéletben bekövetkezett változások igénylik, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Pártot nyitott, széles néppárttá alakítsuk.
2. Ennek érdekében szükséges, hogy jelentősen növeljük a tagok számát és bővítsük a belépő tagság körét.
3. Szükséges, hogy a társadalom különböző csoportjainak érdekei meghatározó erővel érvényesüljenek a Fidesz politikai döntéseinek meghozatalakor. Ennek érvényesítésére a pártban tagozatokat kell létrehozni a hasonló léthelyzetben élők összefogására.
4. Az Országos Választmány és az Országos Elnökség szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy mód nyíljék a tagozatok véleményeinek és álláspontjainak közvetlen megjelenítésére.
5. A Fidesz szervezeti életének súlypontját a választókerületekbe kell helyezni. Ennek megfelelően a választókerületekben működő települési csoportok jobb együttműködésére választókerületi szervezeteket kell létrehozni, melyek legfontosabb feladata a soron következő országgyűlési választásokra való felkészülés biztosítása.
6. Az átalakított összetételű területi választmányok fő feladata ezentúl a Fidesz politikájának hangsúlyos képviselete kell legyen a megyei, illetve fővárosi közéletben. Az országgyűlési választásokra állítandó területi listákra az Országos Választmánynak a jövőben az Országos Elnökség tegyen javaslatot.
7. A Fidesz – Magyar Polgári Párt elkötelezi magát a teljes nemzeti-polgári erők szervezeti egysége mellett, melyet a polgári értékek sikeres politikai érvényesítése szempontjából kikerülhetetlennek tart. Mindazonáltal a Fidesznek önmagában is alkalmassá kell válnia az egységes magyar nemzet felemelkedésében hívő és ezért tenni kész polgárok erejének összefogására.
Áder János
Bánki Erik
Becsó Zsolt
Búsi Lajos
Csáky Zsigmond
Deutsch Tamás
Domokos László
Dorkota Lajos
Farkas Sándor
Gyürk András
Illés Zoltán
Juhász Tibor
Koltai Tamás
Kósa Lajos
Kovács Ferenc
Kovács Zoltán
Kozma Péter
Kövér László
Lázár Mózes
Mátrai Márta
Németh Zsolt
Orbán Viktor
Pokorni Zoltán
Répássy Róbert
Rogán Antal
Selmeczi Gabriella
Szájer József
Szakács Imre
Szalai Annamária
Szita Károly
Varga Mihály
Zsigó Róbert
A cikket a Hírszerzőn itt találja: http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=12111
A Fidesz belső nyilvánosságát is meglepte, hogy a párt politikai vezérkarának tagjai helyett Mikola Istvánt emelte maga mellé Orbán Viktor. Miközben az oktatásügyet szimbolizáló volt pártelnök, Pokorni Zoltán például látványosan hátracsúszott az aktuális ranglétrát jelentő országos listán, a volt egészségügyi miniszter váratlanul a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa lett.
Magyarázni tudják a Fideszben, de párttagok maguk sem igazán értik, hogy Orbán Viktor pártelnöknek miért éppen Mikola István egykori egészségügyi miniszterre esett a választása, amikor kevesebb, mint egy hónappal a választások előtt őt nevezte meg leendő helyettesének.
Egészségügyi program kidolgozó
A szombati bejelentés előtti utolsó pillanatokig csak néhány ember tudott arról, hogy Orbán nyilvánosságra hozza az általa megtervezett kormányzati struktúra egyik elemét, azt, hogy hatalomra jutása esetén kormányában lesz miniszterelnök-helyettes. Azt pedig még nagyobb titokként kezelték, hogy a posztra az 59 éves Mikola Istvánt szemelte ki a pártelnök. Orbán kizárólagos döntése azért is okozott fideszes körökben meglepetést, mert Mikola eddig az egészségügyi program kidolgozójaként néhány fellépésen kívül nem exponálta magát a választási küzdelemben, és nincs a párt egyéni országgyűlési jelöltjei között sem, sőt a KDNP-s ex-alelnök nem is tagja a Fidesznek.
Mikola nem keltett feltűnést
Mikola az elmúlt hetekben beszélt ugyan arról, hogy a Fidesz, győzelme esetén újra fogja pozícionálni az egészségügyet, ami a kormányzati struktúrában is változásokat jelentene, az egészségügyi szakpolitikus bejelentése azonban nem keltett különösebb feltűnést. A szombati választmányi ülésen pedig hivatalosan hasonló érvekkel indokolták meg "kinevezését". Orbán szerint helyettesének az lenne a dolga, hogy "szem előtt tartsa, miképpen lehetnek a magyar emberek egészségesebbek, mit kell tennünk, hogy tovább éljenek, hogy vitálisabbak legyenek (...), és hogy a magyar családok ne féljenek annyi gyermeket vállalni, amennyit szeretnének".
A Hazafias Népfronttól a Fideszig
Az ambiciózus Mikola a politizálását nem az Orbán-kormányban kezdte, bár a közvélemény a 2001-es miniszterré választása után ismerte meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt szatellitszervezetében, a Hazafias Népfrontban az alelnökségig vitte, majd néhány év szünet után a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökeként tűnt fel 1994-ben, majd a Torgyán József kisgazdapártjának írt programot.
A sokak által öntörvényűnek tartott Mikolának miniszterként néhány hónap után meggyűlt a baja a Fidesz-frakcióval; egyik törvénytervezetének néhány passzusát leszavazták a parlament plenáris ülésén, és kifogásolták érdes stílusát is. A vérig sértett miniszter benyújtotta lemondását, Orbán azonban két államtitkárt mentett fel.
A család mindenekelőtt
2001 októberében mégis úgy tűnt, hogy Mikola Istvánnak meg kell válnia a miniszteri posztjától. A gyógyszerészek siófoki országos kongresszusa a Mikola család nagy sikerét hozta. A miniszter Batthyány-Strattmann László-díjat adományozott - a gyógyszerészkamara véleményének megkérdezése nélkül - Mikola Bálint nevű öccsének.
Mikola István sógornőjének is megköszönték áldozatos munkáját, mert tíz éven keresztül könyvelt a társaságnak. Az emléklap mellé egy nizzai utat is kapott ajándékba. A gyógyszerészeti kongresszus sajtófőnöki feladatát Mikola Gergely, Mikola Bálint fia látta el. (Mikola Istvánnak nemcsak miniszterként, hanem még az Országos Vérellátó Szolgálat vezetőjeként sokat jelentett a család. A legfőbb ügyész szerint törvényességi szempontból aggályos szerződést kötött egy családjával kapcsolatban álló céggel.)
Sokat emlegetett kijelentése volt az is, hogy "a traumatológiai ellátás félkatonai körülmények között kell, hogy történjék, e téren semmiféle rebelliónak, demonstrációnak nincs helye". Ezzel válaszolt az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet orvosainak nyilatkozatára, miszerint az alulfinanszírozás miatt az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb szintű ellátásban részesülnek a betegek.
Elemzők úgy gondolták, hogy az Orbán-kormányból csak azért nem penderítették ki sorozatos ügyei, kínos nyilatkozatai miatt, mert a választások közeledtével a Fidesz népszerűségének ártott volna egy újabb minisztercsere, ezzel a az egészségügyben átengedte volna a kezdeményezést az ellenzéknek. Mikola Istvánnak a Fidesz listáján elfoglalt mostani második helye arra utal, hogy más állhatott a háttérben.
Nem sokat teketóriázott a Fidesz, kizárta a pártból a mártélyi polgármesternőt, aki a hivatalos jelölttel, a hódmezővásárhelyi KDNP-s polgármesterrel szemben indul a választáson.
Spirk József (spirk@mail.index.hu) 2006. január 31., kedd 16:34
Balogh Jánosné elfogadta a hódmezővásárhelyi kereszténydemokraták felkérését, bejelentette, hogy függetlenként indul. A politikust kizárták a Fideszből, ellenfele pedig az országos vezetés által támogatott KDNP-s jelölt, Lázár János lesz.
Nem akartak konfrontálódni
Bár a hódmezővásárhelyi KDNP nem akart konfrontálódni az országos vezetéssel, amikor Lázár János helyett más jelöltet javasolt, a KDNP és a Fidesz keményen reagált az ötletre. A helyi kereszténydemokraták két hete kérték fel Balogh Jánosnét, Mártély polgármesterét, a Fidesz megyei önkormányzati képviselőjét, hogy induljon Lázár János helyett Hódmezővásárhelyen a jobboldal jelöltjeként.
Az eredeti javaslat szerint Lázár kaphatna bejutó pozíciót a megyei listán, Baloghné pedig egyéniben indulhatna. A felkérést megszavazta a helyi KDNP, Baloghné pedig hétfőn igent mondott. Mártély polgármestere a Hódmezővásárhely és Vidéke Demokratikus Szövetség országgyűlési képviselőjelöltként függetlenként indul a választásokon.
Súlyosan sértő magatartás
Baloghnét a Fidesz megyei választmány bejelentése szerint hétfőn kizárták a pártból. A választmány indoklása szerint a polgármesternő magatartása súlyosan sértette a párt alapszabályát, érdekeit, jó hírnevét. A KDNP alelnöke, Kalmár Ferenc az Indexnek elmondta, hogy az ügy vizsgálatára kijelölt elnökségi ülést február 11-re halasztották.
Korábban a párt vezetői valószínűsítették, hogy a hódmezővsárhelyi szervezet elnökségének vagy elnökének a felfüggesztéssel kell számolnia. Semjén Zsolt KDNP-elnök nemrég a városban járt és a párt hivatalos jelöltjeként mutatta be Lázár Jánost.
Visszahívta a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén Hont Andrást a kulturális bizottságból. A tisztségbe a Fidesz által delegált szakembert azért hivatta vissza az ellenzéki párt, mert néhány héttel korábban a Fidesz vezetési stílusát kritizálta egy nyilatkotában. Hont visszahívása ellen szót emelt a MIÉP éppúgy, mint az SZDSZ, a szavazáskor pedig többen, például Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezető is tartózkodott.
Bogád Zoltán (bogad@mail.index.hu) 2005. október 27., csütörtök 15:38
Visszahívta a főváros kulturális bizottságából Hont András erzsébetvárosi fideszes képviselőt a Fővárosi Közgyűlés. A visszahívás okait nem akarta a fővárosi Fidesz frakcióból senki sem föltárni, információink szerint a cserét Deutsch Tamás VII. kerületi Fidesz-elnök kezdeményezte. Úgy tudjuk, az Országgyűlés alelnöke Hontnak, egy, a Heti Válaszban megjelent, és burkoltan Orbán Viktor Fidesz-elnök vezetési gyakorlatát kritizáló nyilatkozatát hozta föl indoklásul.
Az SZDSZ és a MIÉP is sajnálja
A cserét a tizenöt éves gyakorlat szerint vita nélkül hagyja jóvá ilyen esetben a közgyűlés, ám ez most nem így történt. A Hont Andrást Tóth Andreára lecserélő határozat elfogadása előtt Hont érdekében felszólalt Körmendi Ferenc, a kulturális bizottság szabad demokrata elnöke és Erkel Tibor MIÉP-es alelnök is. Körmendi azt hangoztatta, hogy a fideszes politikus az utóbbi öt évben sokat tett a főváros kulturális fejlődéséért, így megfontolásra ajánlotta az ellenzéki pártnak, hogy ne cseréje le szakemberét egy tapasztalatlanabb személyre.
Erkel Tibor pedig azt mondta a szavazás előtt, hogy sokat veszít a főváros kulturális élete, ha Hont Andrást visszahívják, mivel szerinte is sokat tett hozzá az ülések szakmai vitáihoz a kegyvesztett szakember. A Fidesz jelenlévő képviselői nem kommentálták a felszólalásokat, hanem azt kérték, vita nélkül döntsenek.
Gy. Németh is tartózkodott
A testület 40 igen szavazattal és öt tartrózkodás mellett jóváhagyta a cserét. A tartózkodók között volt Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezető is, aki az Index megkeresésére azzal indokolta voksát, hogy tudomása szerint nem szakmai, hanem politikai okokból hívták vissza a fideszes politikust. Gy. Németh is Hont érdemeit méltatta, leszögezve, sok vitájuk volt az utóbbi öt évben, de ettől még nem vitathatja el Hont András szakmai kvalitásait.
Hont kegyvesztetté válása az Index információi szerint a Heti Válasz egyik, két héttel ezelőtti számában megjelent nyilatkozattal áll összefüggésben. A hetilap az erzsébetvárosi fideszes csatározásokról írt hosszadalmas cikket. Az írás Garabits Károlynak, a párt kerületi alelnökének gyors előremenetelét boncolgatta, illetve előéletét mutatta be. Garabitsról egyébként az Index is írt. Megválasztása után nem sokkal nyilvánosságra hoztuk azt a levelet, amelyet néhány hónnappal a Fideszhez való csatlakozása előtt írt Szili Katalin házelnöknek, elpanaszolva, hiába próbál belépni a pártba, tagfelvételéi kérelmére egyszerűen nem reagál a helyi szocialista szervezet.
A menő vállalkozó Garabits egyébként 1994-96 között az MSZP frakció képviselőjeként dolgozott a kerületi képviselő-testületben, ám mint a HVG-nek adott interjújában elmondta, többek között azért távozott, mert nem övé lett egy neki ígért felügyelő-bizottsági elnöki poszt. Garabitsot szcientológus kapcsolatokkal is megvádolták. A kerületi ingatlankezelő egykori fizikai dolgozója ma tucatnyi cég tulajdonosa, amelyek ingatlanokkal foglalkoznak, illetve vendéglátóipari egységeket és játékgépeket üzemeltetnek. Az említett Heti Válasz cikkben Garabits azt sejtette, a személye elleni támadások mögött Hont András állhat. A lap megkérdezte a VII. kerületi Fidesz volt elnökét a vádakról, aki válasz gyanánt burkoltan a Fidesz-elnök vezetési gyakorlatát bírálta.
Elfelejtett dakota közmondás
"Kihagynám a megtisztelő lehetőséget, hogy Garabits Károlyról értekezzem. Szívesebben beszélek Arisztotelészről, aki szerint míg a királyságot hűséges emberek őrzik, addig a türannosz elsősorban barátai iránt bizalmatlan, és a hitványakat, a hízelgőket kedveli. Nem érdekelnek a konkrét személyek, sokkal inkább a mechanizmus izgat. Ha teljesen kikapcsoljuk a demokráciát, és helyette mindent egy központból akarunk eldönteni, akkor szükségszerűen a befolyással üzérkedők jutnak szerephez.
Ami pedig a Fideszért való tevékenykedést illeti, bár nem vagyok híve az efféle kitárulkozásoknak, a fölpiszkált düh egy személyes történetet mondat el velem. 2002-ben daganatot találtak a szemgödrömben, de saját felelősségemre elhagytam a kórházat, gondolván, Rockenbauer Zoltán kampányfőnökeként szükség lehet rám. Mások eközben szocialista barátaiknak szerveztek korteshadjáratot" - mondta a Heti Válasznak a politikus.
Hont András visszahívásunkra úgy reagált: "van egy, a helyzetre illő dakota közmondás, de az most nem jut eszembe."
Kerestük az ügyben Deutsch Tamás kerületi Fidesz-elnököt is, ám a politikus megkeresésünkre eddig nem reagált
