Szerencsére van itt egy kis szimmetria, ami jó gyakorlati megoldást jelent: a Hubble-áramlással együttmozgó megfigyelők számára az ősrobbanás egy közös pillanat, és az ősrobbanástól mért idejük alapján definiálható az egyidejűségük.
Ezt már akartam kérdezni.
Hogy lehetséges az, hogy egy ilyen böhöm nagy univerzum egyszerre/egyidőben tágul mindenütt?
A téridő geometriában egyazon „méterrúddal”mérjük a távolságot és az időt, valamint ez a „rúd” adja meg a fénysebességet, mint egységet? Út, idő, sebesség egybegyúrva egy mérőeszközként?
Ezekre a kérdésekre nem akartok válaszolni? Persze nem kötelező. ;-)
Én sehol se írtam olyasmit, hogy a térszerű vetület irreleváns lenne.
Hanem azt írtam, hogy ha egy trajektórián (a fényszerű vonalon) lévő különböző rövid vonalszakaszok térszerű vetületei mindig egyforma hosszúak az időszerű vetületek hosszával, akkor irreleváns, hogy melyik vetülettípus mértékével mérjük azokat. (S azért használjuk az időmértéket, mert a térszerű mérték fizikai interpretációja általában problematikus.)
Te pedig azért esel folyton hasra ezekkel az értelmetlen kötözködéseiddel, mert nincs alkalmad fizikusokkal és a matematikusokkal rendszeresen beszélgetve korrigálni a magányos tanulmányaidban tévesen rögzült félreértéseidet, szóhasználataidat. Ha pedig egyszer valamit kimondtál, utána képtelen vagy már a javításra, inkább körömszakadtig próbálod kimagyarázni.
"A releváns szó tagadó formája az irreleváns; jelentése: nem a tárgyhoz tartozó (nem idevágó, nem vonatkozó), jelentéktelen, lényegtelen, nem helytálló"
Hibás az a gondolatod, hogy mivel akkor a két vetület ugyanakkora, akkor térszerű már irreleváns.
Mert (mint írtam) az infinitezimális fényutak térvetületeinek hármashosszai megegyeznek idővetületeik időhosszaival.
"irreleváns (nemvonatkozás)"
Az "irreleváns" egy közismert szó, egyszerűen azt jelenti, hogy lényegtelen.
A "nemvonatkozás" értelmét viszont nem ismerem. Csak annyit tudok, hogy a "vonatkozó" a te egyik kedvenc szavad. Hasonlóan rejtélyes értelmű, mint az "alapvetőség" is. Ezekkel szoktad beindítani a ködgépedet.
"Van két egyidejű esemény. Meg az őket összekötő vonal is egyidejű.
Na ezzel van probléma a térben táguló univerzumban.
Ki szerint egyidejű, ugyebár."
Szerencsére van itt egy kis szimmetria, ami jó gyakorlati megoldást jelent: a Hubble-áramlással együttmozgó megfigyelők számára az ősrobbanás egy közös pillanat, és az ősrobbanástól mért idejük alapján definiálható az egyidejűségük. Ugyanis ami együtt mozog a Hubble-áramlással, az tulajdonképpen "nyugalomban" van egymáshoz képest, így idődilatációk sem lépnek fel: ugyanazzal a "sebességgel" telt az idejük az ősrobbanástól a világvonaluk mentén.
>Ezért aztán egy statikus téridőben teljesen irreleváns, hogy a pontok közötti négyesintervallum térszerű vetületét, vagyis a hármastávolságot években vagy fényévekben mérjük.
#Nem értem, hogy gondolod ezt. Tévedsz. Fényszerű geodetikus (infinitezimális) szakaszának is vannak vetületei. Ez független attól, hogy ekkor a négyestávolság nulla. (vagy nem értem az irrelevánsozásod...)
>Térben táguló Univerzumban, viszont a térszerű vetület már nem interpretálható semmiféle pontok közötti hármastávolságként. Ám a vele azonos számértékű időszerű vetület már interpretálható
#Ezt a konklúziód meg végképp nem értem, az előzőre gondolva...
Vagyis értem, hogyan akartad gondolni. Hogy a tágulás miatt a kis szakaszok térszerű vetületeinek összege nem vonatkozó az Univerzumban. Persze, ez nyilvánvaló.
Akkor már csak az előbbi irreleváns (nemvonatkozás) nem világos:
>irreleváns, hogy a pontok közötti négyesintervallum térszerű vetületét, vagyis a hármastávolságot években vagy fényévekben mérjük.
Vagy az Univerzum fejlődésének modelljét, vagy kitalálni, hogy miért szenvedett akkora vöröseltolódást az onnan ideérkező fény, amiből azt vélik, hogy 13,1 milliárd évig utazott. Mert ha ez utóbbi hamis, akkor nincs gond a látott galaxisok korának becslésével, keletkezési elképzeléseinkkel.
"Egyébként meg akkor a négyes világvonal fényút-távolság mindig nulla."
No, mintha közelítenél már a megértéshez! Csak zavarosan fogalmazol.
Világosabban:
A fényszerű világvonalakon lévő bármely pontok közötti négyesintervallumok mindig nullák.
Egyszerűen az intervallum definíciója miatt: (di)2=(dct)2-(dx)2-(dy)2-(dz)2
Vagyis a fénysugarak útja mentén a négyesintervallumok időszerű és térszerű vetületei mindig egyenlőek egymással: (dct)2=(dx)2+(dy)2+(dz)2.
Ezért aztán egy statikus téridőben teljesen irreleváns, hogy a pontok közötti négyesintervallum térszerű vetületét, vagyis a hármastávolságot években vagy fényévekben mérjük.
Térben táguló Univerzumban, viszont a térszerű vetület már nem interpretálható semmiféle pontok közötti hármastávolságként. Ám a vele azonos számértékű időszerű vetület már interpretálható, ahogy azt Elminster elmondta:
"ennyi idő telt el a fény a kibocsájtása és az észlelése között."
Így aztán értelmetlen volt belekötnöd:
"Ezt félremagyarázod"
Persze ismerünk már, a te hozzászólásaidnak értelme általában enni:
Szimplán arról van szó, hogy 13,1 milliárd éve olyan tömegű galaxisokat találtak, amik a galaxiskeletkezési modelljeink szerint legalább 4-5 milliárd évesnek kellene, hogy legyenek. Biztosan nem azok, úgyhogy majd a galaxiskeletkezési modellt kell reszelni, hogy erre az új megfigyelésre is passzoljon.
„A relativitáselméletben a tér és az idő egységes (metrikus) téridő geometriaként való kezelésének épp az egyik alapja, hogy a metrika egységes benne, bármely irányban, akár térszerű, akár fényszerű, akár időszerű irányokban mérünk is.”
A téridő geometriában egyazon „méterrúddal”mérjük a távolságot és az időt, valamint ez a „rúd” adja meg a fénysebességet, mint egységet? Út, idő, sebesség egybegyúrva egy mérőeszközként?
...és még mindig nem vagy képes elismerni, hogy tévedtél. Még mindig ki kell magyaráznod a hibádat.
Más ilyenkor, hogy észreveszi "Hú bakker, ezt tényleg benéztem, ég a pofámon a bőr!" inkább nem szól semmit, nem erőlteti a dolgot, hanem hagyja hogy a tévedése lesüllyedjen a feledésbe, addig pedig csendben meghúzza magát. És amikor már a harmadik új vitaszál elfedi a régi botlást, na akkor kerül elő újra hozzászólni.
Nem jól értelmezted a mondatom. Vedd figyelembe a jelzőket is szigorúan!
A téridő geometriában nem tisztán térszerűek a távolságok (általában). Amiről te beszélsz, az a négyestávolság. A fényévvel pedig hármastávolságot illetnek, azaz tisztán térszerűt.
Egyébként meg akkor a négyes világvonal fényút-távolság mindig nulla.
"#Minek azt cifrázni? Felesleges. x ideig jött a fény, és kész. Az időt időnek kell nevezni, nem úttávolságnak. Hülyeség és hiba egy időtartamot úttávolságnak nevezni."
Akkor olvasd már el végre azt a qrva idézetet, amin kiborult a bili!
"A James Webb Űrteleszkóp 13,1 milliárd fényév távolságra 4,8 milliárd éves galaxisokat talált."
A cikkíró a fényút-távolságot adta meg, hogy ilyen messze van tőlünk a szóban forgó galaxis. Van a fenét! Erre írtam azt b+, hogy 13,1 milliárd fényévre nem talált semmit a Webb, mivel ez a távolság valójában idő: ennyi idő alatt futotta be a pályáját az észlelt fénysugár. De te ebbe belekötöttél, és most meg már nagykegyesen hajlandó vagy ugyanazt mondani, amit eredetileg megkifogásoltál, hogy hibás.
Gratulálok, okoska. Szép teljesítmény volt. Komolyan mondom, egy csimpánznak eljelelem, akkor gyorsabban megérti.
Jó, használnak olyat, de akkor is az van, amit mondok.
>valóban létezik egy fényút távolság nevű kozmológiai fogalom, és valóban azt takarja, hogy mennyi ideig jöhetett a fény a kibocsájtása óta.
#Minek azt cifrázni? Felesleges. x ideig jött a fény, és kész. Az időt időnek kell nevezni, nem úttávolságnak. Hülyeség és hiba egy időtartamot úttávolságnak nevezni.
"A fény útja világvonal, és nem tisztán térszerű. Ezért nem is mérhető úgy."
Butaság!
Metrikus geometriák még csak nem is létezhetnének, ha bizonyos irányú (világ)vonalakat nem lehetne ugyanolyan mértékkel mérni, mint más irányúakat. A metrika lényege, hogy minden irányban ugyanúgy mérjük.
A relativitáselméletben a tér és az idő egységes (metrikus) téridő geometriaként való kezelésének épp az egyik alapja, hogy a metrika egységes benne, bármely irányban, akár térszerű, akár fényszerű, akár időszerű irányokban mérünk is.
"Elminster meg a kozmológusok keverik a dolgokat."
Ahogy máskor, úgy most se a tudományos világ keveri a dolgokat, hanem szabiku.
"A fény útja világvonal, és nem tisztán térszerű. Ezért nem is mérhető úgy."
Kínodban már mellébeszélsz.
Nem lett volna egyszerűbb utánanézni a fényút távolság fogalmának, és az első hebehurgya hozzászólásod után becsületesen leírni, hogy "Bocs, ezt benéztem, valóban létezik egy fényút távolság nevű kozmológiai fogalom, és valóban azt takarja, hogy mennyi ideig jöhetett a fény a kibocsájtása óta."
Egyszerűbb lenne. Csak gerinc kéne hozzá és egy kicsi egészséges önismeret, nem pedig felfuvalkodottság.
"#Itt még mintha értenéd, hogy mi a fényév. Aztán kezdesz el csak a ferdíteni."
Még egyszer: nem a fényévről pofázok, nagyonokos, hanem a FÉNYÚT-TÁVOLSÁGRÓL. Ami egyike a kozmológiában használatos öt távolság típusnak. Mivelhogy láthatóan neked büdös utánanézni, hogy a qrva táguló univerzumban lehetetlen egyértelmű távolságokat mérni, ezért van öt különböző távolság-típus is.
Mindegyiket meg lehet adni kilométerben, fényévben, parszekben, de még akár lábban is. A mértékegység lóf.szt se számít. A távolságtípusok tulajdonsága az, ami számít, de ez láthatóan meghaladja a képességeidet.
