Ez a Vulgáta hibája, kb. a III-IV. századtól találhatók ilyen patrisztikus idézési módok. A Károliba a Textus Receptusból kerülhetett át. Úgy tudom, Erasmus ki akarta hajítani a betoldást, mire hamar "előkerült" néhány görög szövegtanú, és kénytelen volt betenni, mert a hierarchia kifütyülte volna őt. A r.k. felekezetben hivatalosan 1927-től kezdve szabad tagadni a Comma Joanneum eredetiségét.
Kecskeméthy valamikor 1927 körül revideálta a Károli-fordítást, aztán belekezdett a teljes biblia önálló fordításába. Ezt a munkáját a Római levélnél félbeszakította a halál. Fordítását az általa revideált Károliból tették teljessé. Csak beleolvastam, szép gördülékeny nyelve van, bizonyára tömérdek szövegelemzés áll mögötte. Én nem használom, de ha kell, belemélyedhetek.
Nem tom hallottatok-e mar a Kecskemethy fele forditasrol?
Egy erdelyi reformatus teologiai tanar munkaja, nagyon szep magyaros nyelvezettel. Ha jol tudom most jelent meg masodszor (Harmat?).
Ha megvan valakinek es hasznalja is, meselhetne rola meg ezt-azt
Tudom Nemo, azért is OFF-oltam. Én azt hiszem a bálványimádás miatt tették. És vajon ez miatt van, hogy a szex etimológiailag megfelel a latin 6 számnévnek is? (a ne paráználkodj 6.-á vált)
Hadd tegyek a vegefele egy apro megjegyzest. Hogyne vethetett volna Karoli a forditasnal hibat. Mutassatok akar 1 tolmacsot/forditot, aki egy ekkora lelegzetu munkat hiba nelkul megcsinal.
Aztan egyikotok sem mutatott ra, hogy a Szentiras ertelmet a Szentlelek vilagitja meg az emberben. Joesetben.
A Tízparancsolat értelmezésében is hiba van. Az eredeti parancsolat jelentése ne törj házzaságot és nem az hogy ne paráználkodj. A kettö merőben más jelentésü.
Azt hiszem, ez egy régi, kijavítatlan magyar sajtóhiba. Van még ilyen: "Erősségem és énekem az Úr," ehelyett: erősségem énnekem az Úr. (Ezt már korábban kijavították.)
A Károli a Textus Receptus alapján készült, amely az 1900-as évek elejéig a standard görög szövegnek számított. Nem Károli "tette bele" a doxológiát a Miatyánkba, hanem azok a kéziratok, amelyekre Erasmus a maga szövegkiadását alapozta. (Megnéztem, vannak elég régiek is.) A mai kutatás ezeknél régibb és számosabb kéziratok alapjn úgy ítél, hogy a rövid forma az eredeti. Károli pechje, hogy itt még a Textus Receptus által méltán kiszorított Vulgáta őrzi jobban az eredetit. A Károli-fordítást 1908-ban revideálták utoljára, de a belőle kisarjadt új fordítások részben már tudatosítják a megváltozott szövegalapot.
A Zsid 10-25-ben az "episzünagógé" szerepel, ami még az 2Thessz 2,1-ben fordul elő, és valóban inkább a összejövetel cselekményét jelenti, mint az összejövetel helyszínét.
Katolikus fordítás szerint a Zsid10,25:
Összejöveteleinkről ne maradjunk el mint némelyek szoktak, hanem buzdítsuk egymást annál inkább, minél közelebb érzitek a napot.
Mindenesetre nem azt jelenti, hogyha az "x" gyülekezetbe járok, onnan soha az életben többé nem szabad elmenni. Azaz ergo bűn elmenni egy adott közösségből, ahogy a Károli fordítás nyomán ezt többen így interpretálják.
Hanem azt, hogy a keresztény közösségbe (alkalmakra, istentiszteletre) járásunkat ne hagyjuk el:
Let us not give up meeting together, as some are in the habit of doing...
(New International Version - Derek Prince által is jónak mondott angol bibliafordítás).
De több más külföldi fordításból is ugyanez derül ki.
Nem tudok se görögül, se héberül, de szerintem az egyik leghúzósabb fordítási hiba:
El nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek...(zsidó 10,25) :))
Igazad is van, meg nem is.
Jézus főimádságát ily módon elferdíteni SZVSZ fő hiba, ugyanakkor teológiailag ebből valóban nem sok minden jön.
Elfogadom, hogy az egyik legsúlyosabb tartalmi hiba a szellem-lélek csere.
Kérdéses (és erre nincs adatunk), hogy ezt a hibát Károli vétette-e.
Az egyik legfontosabb hiba, hogy Károli a Mi Atyánk imádság végére odabiggyesztette a doxológiát (Tied az ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökkön örökké, Amen).
Nem tudom, hogy ez a mostani nyomtatványokban is így van-e, de az eredeti szövegben nincs.
