Ha már a közpénzek elköltése:
http://penz.transindex.ro/?cikk=999
A BARÁTOK TUDJÁK, MIÉRT
Nagyító alatt a nagyváradi pláza
[5.08.2002]
Szűkszavú közleményben jelentette be a budapesti Eximbank, hogy július 30-án két hitelüzletről írt alá szerződést Nagyváradon. Örvendetes hír, annál is inkább, ha a két befektetés közül a konkrétan is megnevezett hitel mértékét nézzük, azaz több mint tíz és félmillió euró, azaz 2,6 milliárd forint. De az ördög, mint tudjuk, a részletekben bújkál!
Az üzlet íve szép, csak elismeréssel adózhatunk annak, ahogy a pénzügyi zsenik felépítették. És ott van a vitathatatlan tény, hogy bárhogy is, de magyar tőke jött be Romániába. Van viszont egy részlet, ami méltán keltheti fel a nem felületes szemlélő érdeklődését: a finanszírozás módja. Egy olyan preferenciális hitelről van ugyanis szó, amelyet a hitelnyújtó garantál. Másképp fogalmazva: maga a mennyei manna hullott azokra, akiket az a szerencse ért, hogy a magyar miniszterelnök romániai barátai lehettek.
Bizonyos kétkedésre adhat okot az is, hogy ha tetszik, nemzetstratégiai szempontból egy határmenti plázába, vagy például egy székelyföldi gyárba való befektetés nem tartozik ugyanabba a súlycsoportba.
A főszereplő
Mudura Sándor, több ország állampolgára, akinek üzleti tevékenysége határokon átívelő. Például minden egyes Romániában megforduló Kinder-tojást Mudura importál. Az utóbbi időben Mudura akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor Medgyessy Péter magyar miniszterelnök romániai nemhivatalos látogatása során egy napot ennek a Nagyvárad melletti rezidenciáján töltött, illetve meglátogatta legújabb üzletét, a volt sörgyár telephelyén épülő bevásárlóközpontot.
Mudura nagyváradi üzleti körökben úgy ismert, mint Kiss Sándor RMDSZ elnöknek, a Bihar Megyei Tanács alelnökének -- több közös vállalkozás révén -- közeli üzlettársa. Az üzleti körbe tartozik még Alexandru Tarau Bihar megyei prefektus, akinek botrányos üzleteiről sokat cikkezett a sajtó. Mint Mudura a Ziarul financiarnak elmondta, 1988 óta ismeri Medgyessy Pétert -- hogy ez miért fontos, az később kiderül.
A történet dióhéjban
A nagyváradi sörgyár (Bere Malt Rt) részvényeit több lépcsősen privatizálták, először az alkalmazottak vásároltak 39%-ot, majd a tömegprivatizációban került újabb 3% kisrészvényesek kezébe.
A közel 58%-os fennmaradó részvénypakettet egy Mudura érdekeltségébe tartozó cég (Evro Impex KFT) szerezte meg, majd alaptőkeemelés révén mára 75% fölé emelte részesedését.
A cég egyik legértékesebb vagyoneleme a tevékenységéhez szükséges telephelye volt, ez volt nagy valószínűséggel a befektető számára is a legvonzóbb. Ugyanis rövid idő alatt az ingatlan 360.000 dolláros áron átkerült egy újabb cégbe, a Plaza Invest Rt-be, a sörgyár egy kisebbségi, számára nem sok beleszólási lehetőséget megengedő részvénycsomagjáért cserébe. Mudura különböző általa ellenőrzött cégeken keresztül 540.000 dollárt fektetett a Plaza Invest Rt-be, ezzel közel 60%-os részvénycsomagot szerzett meg.
Kiss Sándor gyermekei is jó befektetésnek találták a plázaépítést, ugyanis az említett cégeken kívűl ők is kisrészvényesei a Plaza Invest Rt-nek. De a Plaza Invest Rt ily módon "összekuporgatott" 900.000 dolláros vagyona valószínűleg nem volt elég az ambiciózus ingatlanprojekthez, ezért az ingatlan egy újabb cégbe, a Lotus Market Rt-be került, amelyben egy másik befektető, a BR Imobilia KFT vett részt. A Plaza Invest vagyona csodásan gyarapodott, apportjának ellenértékeként már egy közel 2,6 millió dolláros részvénycsomagot kapott. Az ügy pikantériája, hogy egy ilyen mértékű "vagyongyarapodást" a román adótörvények szerint lehet mikrovállakozási adózással (1,5%) is leadózni, azaz legális jövedelemmé változtatni, majd a fiktív profitot osztalék formájában kivenni a cégből.
A BR Imobilia Kft, mint a neve is mutatja, ingatlanbefektetéssel foglalkozó cég, fő tulajdonosa egy, az Egyesült Államokban bejegyzett off-shore cég, valódi tulajdonosát gyakorlatilag lehetetlen azonosítani. Romániában teljes alaptőkéjét meghaladó összeget, mintegy 1,75 millió dollárt fektetett be. Igy a Lotus Market felpumpált alaptőkéje papíron közel 4,4 millió dollár, ami már önmagában is igencsak figyelemreméltó pénzügyi teljesitmény...
A magyar kormányfő színrelép
Amikor mindenki azt hitte, hogy Medgyessy Péter a román kormányfőhöz készül Kolozsvárra, újratárgyalni az Orbán-Nastase egyezményt, a magyar kormányfő Mudura Nagyvárad-közeli villájában vacsorázott, az üzletember és Kiss Sándor vendégeként. Ismeretségük nem újkeletű, Kiss Sándor a román sajtónak örömmel újságolta, hogy közel fél évtizede ápol kiváló üzleti kapcsolatokat a jelenlegi magyar miniszterelnökkel. A vacsora jóra sikeredhetett, és Medgyessy személyes látogatása az épülő pláza helyszínén úgy szintén, ugyanis az éles bankárszemet nem kerülhette el a jó befektetési lehetőség. Következmény: a magyar kormányfő beszédében határokon átívelő gazdasági együttműködésről beszélt, és példaként említette az épülő plázát.
A bankárok megoldják
Annak ellenére, hogy az Eximbank Rt tervei között a magas országkockázat és céltartalékképzési kötelezettség miatt nem szerepelt újabb romániai befektetés, mégis villámgyorsan (gyakorlatilag három hét alatt) összedobtak egy 10,6 millió eurós (közel 2,6 milliárd forintos) hitelt, amelynél az összeg mellett a a hitelezés feltételei is figyelemreméltóak (a módszer ajánlott pénzügyi tanácsadó cégeknek). Ugyanis a hitel visszafizetésére a MEHIB (Magyar Export Hitelbiztosító Rt) garanciavállalása mellett került sor. Ismeretes, hogy a szocialisták tervei között szerepel a két intézet összevonása, így tehát gyakorlatilag egy olyan hitelről van szó, amelyet a hitelt nyújtó garantál önmaga felé! Egyébként egy hasonló tranzakció megold még egy másik aktuális problémát is: a Betonút Rt., amely finoman szólva mellőzött volt az elmúlt idők autópálya-építéseinél, újabb pályázatai során nem fog likviditásgondokkal küzdeni!
Rossz belegondolni, ha valami véletlen és előre nem látható körülmény hatására a hitelfelvevő nem tudna fizetni, mi történne... Az avatatlan olvasónak eláruljuk: semmi. Ugyanis a MEHIB-nak ez a feladata, hogy vállalja a külkereskedelmi kockázatot, és ha esetleg bukik, a magyar államkassza terhére bukik.
