csirkics : holnap megy egy újabb levél, próbálj meg minél hamarabb válaszolni (hogy tudjak lépni). köszi. ha olyan kedvem lesz, megveszem őket válasz híján is, elvégre nem olyan nagy összegről van szó.
Igazad van. Bár szeretem a fantasy-t is, a legfurcsább az volt a TT-ben, mintha nem is ugyanaz az ember írta volna, mint a VV-t. Azt vártam, hogy ugyanazt kapom a folytatásban is, mint amilyen az első rész volt. És amikor kiderült, hogy teljesen más stílus, más érzés (arról nem is beszélve, hogy az elején Nogót kinyírta - persze, mert nem illett volna bele ebbe a sztoriba), akkor csalódást éreztem. Ha önmagában tekintem a TT-t és nem hasonlítgatom semmihez (azt hiszem, ez itt a kulcsmondat), akkor egyedi és különleges.
Újból elolvastam (már vagy harmincadszor) a VV-t. És a TT-t is megint elkezdtem, de már tudom, miért tetszett kevésbé. Nyugodtan nevezhettek felszínesnek, de teljesen hiányzik belőle a humor. A VV-ben még a legvadabb helyzetekben is ott van egy szikrányi irónia. A TT tényleg - ahogyan már korábban valaki említette - inkább pszeudo-történelmi regény, egy szinte-MarcoPolo-sztori. De nekem száraz.
Ne értsetek félre, nem bomlasztani akarom a topicot, csupán vélemény-cserére indítom a társaságot.
Hozzáteszem még: a VV-t kábé 12 évesen, pont a Nemere-korszakom közepén olvastam először és nagyon nagy hatással volt rám. Talán ezért vagyok ilyen elfogult.
Én viszonylag olcsón szoktam látni, az Utolsó kísértést például 100 forintért vettem.
Mondjuk az is igaz, hogy Szegedről van szó, Pesten nem tudom mi a helyzet ilyen téren.
Én jó 20 évvel ezelőtt olvastam az első két könyvet. Nagyon tetszett már akkor is. A TT olyan, mint egy történelmi regény. De tetszeni akkor fog igazán, ha a VV-t is elolvasod. Az UK viszont kissé gyengére sikeredett, olyan erőltetettnek tűnik, pedig nagyon vártam a megjelenését. Talán azért, mert a TT vége rendesen le van zárva, onnan már nem nagyon lehetett folytatni, csak megerőltetve.
Őszintén szólva (eddig) csak a TT-t olvastam el Zs.P-től, de teljesen lehengerelt, magával sodort, szinte felesleges mást olvasnom, most egy ideig, mert amikor nem olvasom, a TT-n jár az eszem, ezen filozofálgatok.
Nekem még Huxley is képbe jön erre a témára valahogyan...
Sőt, ebbe a képbe még Terence McKenna pszichedelikus víziói is beleférnek...
Ez a 2000-ben meghalt "modern" filozófus írásai kb arról szólnak, hogy
-miért ne lennének más bolygókon más civilizációk?
-miért ne jöhetett az élet spórákon keresztül a földre?
-miért ne jöhetne el a találkozás(mégha nemis a klasszikus űrhajós vonalon)?
-stb
Vagy ez már sok?:)
Igazából úgy érzem, bármihez nyúlok, ami érdekel, fejemben összeáll a kép, minden kapcsolatban van mindennel...
Szerintem ilyen dolgokon keresztül is le lehet mérni egy irodalmi mű(márpedig a TT az) értékét.
A Távoli tűz a scifi határmezsgyéje, nem véletlen, hogy a legújabb keménykötetes kiadást már a klasszikus magyar próza polcon is láttam. Klasszikus értékű irodalmi mű, amelyben a scifi elemek csak háttéreszközök. Ezt kritizálni is lehetne, mégis úgy gondolom, hogy inkább több lett tőle, mint kevesebb.
Zsoldos egyébként is hatalmas író (Feladat, Ellenpont - ezek viszont igazi SF mesterművek), ha amerikainak születik, mára ott lenne a legnagyobbak és legismertebbek között. Így marad nekünk, KGST-seknek. (Bár németül olvashatták nyugaton is. :-))
Az Utolsó kísértést jóval később írta, érződik is rajta. Meglehetősen tucat-scifi színvonalú, egyedül néhány megkezdett szál továbbvitele élteti, na meg a ciklus előző kötetei táplálta nosztalgia.
Hát, szerintem a TT jobb, mint a VV. Na nem mintha az utóbbit nem tartanám sokra...
Az egyetlen Zsoldos írás, ami szerintem kicsit gyengébbre sikerült, az a harmadik rész, Az utolsó kísértés, de azért az is megér egy olvasást.
Nagyon jó könyv, talán Zsoldos Péter legkiválóbb írása, ott van a kedvenceim között.
Az első kérdés ugye a laili hadjáratra utal? A második mire?
Hogy minek a szolgálatába áll a tudás, az a fejlettebb kultúra terveitől is függ, hogy csak két szélsőséges forgatókönyvet említsek: 'kiszórják' a tudást, aztán elrobognak, vagy esetleg valami viszonzást várnak cserébe?
A könyv utolsó része egy ideálisnak tűnő kapcsolatot ír le, de gondolj csak ellenpontként a Gyermekkor végére. :) Az ottani szituáció elég megalázó az emberiségre nézve.
Egyáltalán, milyen célból segítenének nekünk? Jóindulatból?
És még ha ez is motiválja őket, biztosan jót tennének vele?
Na tessék, én is csak kérdezek, sehol egy kijelentő mondat... ;)
Sziasztok, nemrég olvastam el Zsoldos Péter fennt említett művét és elgondolkodtam. Aztán azon is elgondolkodtam, miért ne gondolkodjunk többedmagunk is ezen.
Például:
-vajon lesz-e olyan idegen kultúra, amely megérint majd minket(esetleg volt-e már ilyen), s ha igen, mi történik majd, elemészt minket a tiltott tudás, vagy bölcsen használjuk fel, s nem csak a pénz, a hatalom és a mohóság szolgálatába áll?
-vagy olyan tudásra döbbenünk rá, amely mindvégig itt volt a szemünk előtt, csak nem láttuk, nem vettük észre, nem nőttünk fel még hozzá?
stbstbstb
