Schiffer: "a Fidesz össze akarja törni az üvegzsebet"
Ha a jelenlegi formájában fogadják el a képviselők a polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezetét, akkor a jövő év elejétől megszűnik az üzleti titok megismerését, a közpénzek átláthatóságát lehetővé tevő úgynevezett üvegzsebtörvény – mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján az LMP-s Schiffer András.
Az elektronikus információ szabadságáról szóló törvényre való hivatkozással megtagadta az új kormányzati kommunikációs vezetők fizetésének nyilvánosságra hozatalát a Kormányszóvivői Iroda. Őket az üzleti szférából verbuválták, hárman közülük politikai főtanácsadóként dolgoznak majd - számolt be az MNO.
A MeH munkatársainak illetményére vonatkozó adat személyes adatnak minősül, ezért az nem hozható nyilvánosságra” – reagált a Kormányszóvivői Iroda az MNO megkeresésére. A lap még pénteken tette fel azt a kérdést az irodának, hogy milyen jogviszonyban és mennyi pénzért dolgoznak majd náluk március 19-től a Miniszterelnöki Kabinet új igazgatói és a kabinetfőnök-helyettes.
A Kormányszóvivői Iroda válaszában elismeri, hogy az 1992. évi LXIII. törvény 19. § (4) bekezdése szerint – ha törvény másként nem rendelkezik – a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvánosnak minősül, de szerintük ezt felülírja az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény azon passzusa, hogy a közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek nevét, beosztását kell közzétenni. Az iroda így megtagadta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mennyibe is kerül az adófizetőknek az új vezetők kinevezése.
Ismert: március 19-től egy új szervezeti egység segíti majd Gyurcsány Ferenc kormányfő munkáját, a miniszterelnöki kabinet. Ennek vezetője Gál J. Zoltán lesz, aki a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A kabinetfőnök helyettesét és még négy vezetőt – Pimper Richárdot, Baráth Péter stratégiai kommunikációs főigazgatót, Kirsch Zsuzsa marketingkommunikációs igazgatót, Rózsa Gyöngyi PR-igazgatót és Tóth András szakpolitikai igazgatót – az üzleti életből csábították át, ahol az állami fizetés akár többszörösét is kézhez kaphatták.
A Kormányszóvivői Iroda mindössze annyit árult el az új igazgatókról, hogy Pimper Richárd szakállamtitkárként, Kirsch Zsuzsa, Rózsa Gyöngyi és Baráth Péter pedig közszolgálati jogviszony keretében, politikai főtanácsadóként fog a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozni, és valamennyien jogosultak lesznek gépkocsihasználatra, azaz szolgálati autót is kapnak majd.
Harmincegymilliárdot költött a kormány titkos beszerzéseken
csütörtök, 2007. január 25. index
A külügyi tárca, a rendészeti minisztérium, az önkormányzati minisztérium, illetve a kancellária összesen 31 milliárd forintot költött el három év alatt titkosított közbeszerzéssel.
http://index.hu/politika/belfold/titkosd07012/
Egyre gyakrabban panaszkodnak a cégek, hogy titkos közbeszerzéssel lehetetlenítik el egyes minisztériumok a közbeszerzéseknél a piaci versenyt. Néhány éve ugyanis hatályban van egy kormányrendelet, amely szerint ha a nemzetbiztonsági érdek úgy kívánja, eltekinthetnek a pályáztatók a nyilvános közbeszerzéstől és az egész eljárás folyamatát államtitoknak nyilváníthatják, kivéve azt, hogy ki mennyiért és milyen feladatot nyert el.
Repedés az üvegzseben - az a fránya sajtó!Véglegesen megszüntette a Magyar Államkincstár (MÁK) az államháztartás gazdálkodásának havi adatait közlő tájékoztatóját – tudta meg a NAPI Gazdaság.
Információnk szerint a publikálás leállítását a Pénzügyminisztérium (PM) kérte, mivel véleményük szerint a sajtó sokszor „félreértette” a tájékoztató szövegét, illetve az esedékes sajtótájékoztatók előtt is megjelentek már a PM által bejelenteni kívánt adatok.
Az úgynevezett üvegzsebtörvény rendelkezéseinek megfelelően az adatok egy részét továbbra is közli majd a MÁK, ugyanakkor ezek egységes szerkezetű és szöveges magyarázattal is ellátott publikálására hiába várnak az érdeklődők és a sajtó. További probléma, hogy az új, „üvegzseb”-rendszerben sok esetben a legfrissebb adatok 2004-esek, míg a friss közlemények értelmezését nem segítik táblák, grafikonok, illetve szöveges magyarázatok.
Megkeresésünkre a PM sajtóosztályán közölték: a tájékoztató megszüntetésének hátterében az a szándék áll, hogy csak a szaktárca végezzen kommunikációs tevékenységet az államháztartási adatokkal kapcsolatban. A továbbiakban csak a PM által „egységesítettnek” nevezett rendes havi tájékoztató marad az államháztartási gazdálkodás aktuális folyamatai iránt érdeklődő állampolgárok számára, amelybe ugyanakkor nem veszik át a csak a most megszüntetett kiadványban szereplő információkat. A pénzügyi tárca legújabb lépése feltehetően nem javít a bel- és külföldi elemzők, valamint az Állami Számvevőszék által is sokszor követhetetlennek minősített költségvetési folyamatok átláthatóságán.
Egy bicskei szabad demokrata képviselő cégévvel, a XXI. Századi Technológiák Bt-vel szerződött az informatikai tárca. Forrai Tamás cége egy éven át nettó 9,6 millió forintért végezhet tanácsadói tevékenységet a Millenáris Kht. bevonásával megvalósuló projekteknél.
Bogád Zoltán (bogad@mail.index.hu) 2005. június 14., kedd 10:17
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szerződést kötött a XXI: Századi technológiák Bt-vel, derül ki az IHM honlapján megjelent adatokból. A nettó ötmillió forintot meghaladó szerződésű partnereik közt fellelhető cég 2005. március 1. és 2006. március 1. közötti feladataiért nettó 9,6 millió forintot kap. A megbízott vállalkozást Forrai Tamás, Bicske szabad demokrata önkormányzati képviselője jegyzi, aki 2002. óta tagja a kisváros képviselő-testületének, megválasztása előtt életrajzi adatai szerint egy pénzintézet informatikusaként dolgozott.
IHM-utasítással vették fel a tanácsadót
Feladata pedig "a Millenáris Programiroda Kulturális Közhasznú Társaság bevonásával megvalósuló programokban résztvevő szervezetek közötti koordináció és a projekt műszaki, pénzügyi igazgatási mérföldköveinek figyelemmel kísérése útján a projekt felügyelete".
Az IHM szimplán szakmai okokkal magyarázza Forrai Tamás XXI. Századi Technológiák Bt-jének az alkalmazását, a tárca stratégiai helyettes államtitkársága írásban küldött összefoglalójában azt írta, hogy egy IHM-utasítás alapján vált szükségessé tanácsadó alkalmazása.
Versenytárs nélkül
Bár ennek nem mond ellent, némileg árnyalja a képet, hogy Forrai Tamás pályázat nélkül, mint a tárca addigi informatikusa jutott a megbízáshoz. Forrai az Indexnek azt állította, hogy mint az IHM munkatársa kapcsolatban állt a Millenárissal is, s amikor távozott a Kht. minőségbiztosításáért felelős miniszteri biztosa, önként ajánlkozott a munkára. A megbízásért nem kellett megküzdenie; az áfa nélkül 9,6 millió forintos, egy évre szóló munkát vetélytárs nélkül kapta meg, igaz az IHM hangoztatja, hogy a közbeszerzési törvény maradéktalan betartásával.
"A megbízást XXI. Századi Technológiák Bt. kapta, mivel a cég vezetője" - a szakmai irányítását végző stratégia és e-szolgáltatások helyettes államtitkárság indoklása szerint - "alapos, felkészült szakember, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik a projekt menedzsment és minőségbiztosítás területén". A tárca szerint ezen túlmenően ismeretekkel bír a helyszín sajátosságairól is, mivel a korábbiakban a Millenáris 40 géppel üzemelő eMagyarország pontjának létrehozásáért és üzemeltetéséért volt felelős.
Távol a politikától
Forrai Tamás az Index kérdésére nem tartotta összeegyeztethetetlennek SZDSZ-es önkormányzati megbízatását azzal, hogy ahogy fogalmazott "dolgozik". A bicskei SZDSZ-es képviselő úgy vélte, hogy minisztériumi szerződése távol áll a politikától, s nem társadalmi megbízatása segítette hozzá a munkához, hanem tizenöt esztendős szakmai tapasztalata. "A meggyőződésem vitathatatlanul liberális, de ennek semmi köze a munkámhoz" - fogalmazott Forrai.
Bár se a tárca sem pedig Forrai nem lát kivetnivalót a megbízásban hasonló ügyben már zajlott polémia. A 2002-es kormányváltás után a téli szünetre először az év decemberében építettet jégpályát a parlament elé a kancellária.
Szocialista-közeli jégpályaépítők
A jégpályaépítést pedig egy szocialista önkormányzati képviselő korábbi cége nyerte el, amelyet megválasztását követően az édesapja működtetett tovább. Ugyancsak vihart kavart, amikor kiderült, hogy Dornbach Alajos volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő ügyvédi irodája húszmilliós szerződést kapott az informatikai tárcától. Az egykori képviselő akkor ugyanazt hangoztatta, mint Forrai Tamás, azaz szakmai pályájának nem pedig politikai kapcsolatainak köszönheti a megbízást
A GVH szerint a hazai it-cégek előre lezsírozták a pályázatokat.
Ismét lecsapott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellcsoportja, értesült a Népszabadság több helyről is megerősített információkra hivatkozva. A hatóság emberei a múlt héten négy vállalatnál kutattak bizonyítékok után, ezek alapján feltételezhető, hogy az állami tulajdonú Paksi Atomerőmű Rt. által kiírt közbeszerzési pályázatok kapcsán merült fel annak gyanúja, hogy az Albacomp és a Synergon, valamint az SAP és az Oracle magyar leányai előzetes egyeztetést folytattak a tenderekkel kapcsolatban.
Gyanús közbeszerzés a kancelláriaminiszter környékén
A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból vizsgálatot indított a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság több mint tízmilliárdos számítógépe-beszerzése ügyében, mert a beadási határidőt a törvény szellemével ellentétesen hosszabbították meg. Az ügy előzménye, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége a kancelláriaminiszternél lobbizott a halasztásért. A szerződéskötést ugyan megtiltották, de nem e miatt, hanem azért, mert a vesztesek jogorvoslatot kezdeményeztek.
Bogád Zoltán (bogad@mail.index.hu) 2005. április 12., kedd 6:02
Kapcsolódó anyagaink: • Márciusig titkosított kormánykutatások http://index.hu/politika/belfold/titkos1130/ • Titkosított politikai tanácsadók http://index.hu/politika/belfold/tanacsadok03/ • A kancellária a Hősök teréért küzd http://index.hu/politika/belfold/budapest/mehet8839/ • Az előszobáig sem jutott a fideszes képviselő http://index.hu/politika/belfold/sagi0113/ • A kancelláriaminisztert faggatják Wekler kinevezéséről http://index.hu/politika/belhirek/?main:2005.01.20&208682 • Újra a Nexus szervezi az állami ünnepet http://index.hu/politika/belfold/nexus0225/
A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság tavaly decemberben hirdetett közbeszerzési pályázatot "CISC számítógéprendszerek, számítógépek és elemeik szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése" tárgyban. A korábbi évek gyakorlatától eltérően azonban ezúttal visszaszorították a gyártókat, azaz egy termékkel már nem lehetett elindulni, így a viszonteladóké lett a piac, és szakértők szerint a korábbiakhoz képest harminc százalékkal csökkent az ár. Elhalasztott határidő
Az új szisztéma azonban az Index információi szerint nem tetszett a legnagyobb állami szállítónak, a HP Magyarországnak, Minden követ igyekezett megmozgatni a kiírást visszavonásáért, hogy a cég a hosszadalmas eljárás befejezéséig továbbra is drágán szállíthasson az államnak. A HP-nek az eljárás visszavonását ugyan nem sikerült elérnie, de az eljárás beadási határidejének elhalasztását kijárta. A halasztást az Informatikai Vállalkozások Szövetsége kezdeményezte a kancelláriaminiszternél.
A szervezet nevében Szekfű Balázs akkori elnök járt el Kiss Péternél. Szekfű két hónappal a történtek után úgy emlékszik, hogy nem a miniszterrel, hanem egyik személyes megbízottjával beszélgetett. A szervezet új elnöke, Kovács Zoltán viszont írásban azt állította az Indexnek, hogy Szekfű nem az egyik munkatársánál, hanem magánál a kancelláriaminiszternél járt. Kiss Péter munkatársai tagadják, hogy lett volna efféle találkozó, és azt sem ismerik el, hogy a miniszter egyáltalán szóba állna bármilyen lobbistával. Kovács arra a felvetésre, hogy miben állapodtak meg a kancelláriaminiszterrel, azt írta: "A folyamatos egyeztetések felújításáról, illetve a konkrét ügyben olyan módosítások megfontolásáról, amelyek nem hátráltatják a tender elbírálását". Az IVSZ gyakran lobbizik a döntéshozóknál
Arra a kérdésünkre, hogy készült-e feljegyzés a megbeszélésről, azt felelte: "Informális egyeztetés volt, tájékoztatni kívántuk a miniszter urat az IVSZ álláspontjáról. A tárgyalás után az IVSZ összegyűjtötte javaslatait és bemutatta azokat a KSZF-nek". Az IVSZ elnökétől azt is megtudakoltuk, gyakori-e hogy a politikai döntéshozókhoz fordulnak. "Természetesen. Az IVSZ egyik legfontosabb funkciója az iparági, a partikuláris érdekek felett álló érdekképviselet. Az európai gyakorlatnak megfelelően, minden hasonló szervezet, kamarák, érdekképviseleti szervezetek, így az IVSZ is rendszeresen konzultál a döntéshozókkal" - válaszolta Kovács Zoltán.
A kijárt halasztásról a HP Magyarország kapcsolati igazgatója már két nappal a hivatalos bejelentés előtt tudott. A halasztás bejelentése előtt Tóth Zoltán azt írta a HP partnereinek: "A háttérben felgyorsultak az események. Tudomásom van arról, hogy az IVSZ kezdeményezésére a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter rendelkezhet arról, hogy esetleg a tenderbeadást hétfőn elhalasszák, felfüggesszék." Tóth az Indexnek nem tagadta, hogy a kérdéses levelet elküldte, de abban nem lát semmi kivetnivalót, hogy két nappal a döntés bejelentése előtt már tudott a tervezett halasztásról, hiszen, mint mondta, csak feltételes módban írt a lehetséges lépésekről.
A Közbeszerzések Tanácsa hivatalból vizsgálódni kezdett az ügyben. A halasztásról szóló döntést ugyanis nem küldték el időben a Közbeszerzési értesítő szerkesztőségébe, és az unió közbeszerzési lapjához sem. A halasztás akkor lett volna törvényes, ha az eredeti beadási határidő előtt megjelent volna az értesítőben, hogy egy héttel később várják az ajánlatokat. Ez azonban nem történt meg, így a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezésére vizsgálja az ügyet. Bár Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke az eljárás felfüggesztését kérte, a döntőbizottság ilyen jellegű ideiglenes intézkedést nem hozott Megtiltott szerződéskötés
A közbeszerzési eljárás így a döntőbizottsági eljárástól függetlenül eredményes lett, a szerződéskötést azonban a döntőbizottság ideiglenes intézkedésként megtiltotta. A beszerzés eredménye miatt ugyanis az alulmaradt vagy különféle okokból kizárt vállalkozások jogorvoslati eljárást kezdeményeztek.
Vihogjál: az "én tolvajaimról" én sosem mondtam, hogy jó tolvajok. Te és ti viszont egyrészt tolvajaitok tolvaj voltát pofátlanul letagadjátok, ill. nektek tényleg "jó tolvajok"...
Szemernyi erkölcsi alapotok nincs a megszólaláshoz se!
Épül, gyarapodik a kormány klientúrája – tízmillió forintos megbízások 2004. december 8. 0:18
Pilhál Tamás Számos kormány közeli, illetve baloldali kötődésű cég szerepel azon a listán, amely a Miniszterelnöki Hivatal által kifizetett, gyakran tízmillió forintos nagyságrendű megbízásokat tartalmazza.
Az üvegzsebtörvény alapján a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) internetes honlapján nyilvánosságra hozott szerződésekből kiderül, hogy a kancellária idei beszállítója többek között a hivatal tavaly távozott közigazgatási államtitkára, Zsuffa István által vezetett Hold-Ing Kft., amely összesen 12,5 millió forintot kap a „közigazgatás működéséhez kapcsolódó vezetői tanácsadásért”. A milliós kifizetéseket tartalmazó, hosszú lista tele van ismerős cégnevekkel. Tanácsadóként ötmillió forintot kapott a kancelláriától az Eötvös Károly Központ Kht., amelynek ügyvezetője a Horn-kormány idején adatvédelmi biztosnak kinevezett Majtényi László, felügyelőbizottsági tagja pedig az SZDSZ-es Dornbach Alajos. Az 1991 és 1998 között Rudi Zoltán köztévéelnök által vezetett Kiwiland Kft. csaknem tízmillió forintot kasszírozott. Rudinak a cégbírósági adatok szerint tavalyig 70 százalékos tulajdonrésze volt a vállalkozásban, amelynek felesége is tagja volt.
Komássy Ákos az előző miniszterelnök személyi titkáraként csaknem 7,3 millió forintot keresett az idén. Havi több mint 610 ezer forintos fizetését annak ellenére folyósítják neki év végéig, hogy Medgyessy Péter utóda nem tartott igényt szolgálataira. Komássy emellett a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (Fibisz) választmányi elnöke, édesanyja pedig az a Hortobágyi Éva, aki az MTV műsor-politikai főosztályát vezeti.
Gyurcsány Ferenc kormányfő üzlettársának, Tunyogi Lászlónak a volt cége, az Econ-Trust Kft. az idén hatmillió, tavaly pedig több mint tízmillió forintot vehetett föl a MeH-től. (Utóbbi összeget az informatikai közbeszerzésekről írt tanulmányáért kapta.) Tunyogi annak a Pertia Könyvvizsgáló Rt.-nek volt igazgatósági tagja 2000 és 2002 között, amelynek a Perfekt Rt. volt a kisebbségi részvényese, és amelynek tulajdonosa akkor a Gyurcsány-féle Altus Rt. volt. A Perfekt vezérigazgatója pedig a Gyurcsány üzlettársaként és barátjaként ismert Szilvásy György volt, aki jelenleg a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. De Tunyogi László a Közbeszerzési Hírbörze Kft.-ben idén májusig tulajdonos volt a Perfekt Rt. mellett.
A kormányzat nem kevesebb, mint 43,5 millió forintot szánt a kommunikációjához kapcsolódó kutatások kidolgozására az év első felében. Az összegen két amerikai cég, a Greenberg Quinlan Rosner Research Inc. és a Greenberg Carville Shrum Management Ltd. (GCS) osztozott, előbbi a stratégiai, utóbbi a metodológiai kutatásokban jeleskedett. A GCS magyarországi munkáját a cég vezérigazgatója, Tal Silberstein irányítja, aki Ehud Barak egykori izraeli miniszterelnök kampányfőnöke is volt, a másik céget pedig Jeremy Rosner képviseli. Mint arról beszámoltunk, a két vállalkozás nem csupán kommunikációs kutatásokat végzett közpénzből, hanem a Medgyessy-kormányt ötletekkel is ellátta, amelyeket azonban az MSZP-frakció is fölhasznált a napi politikai csatározásokhoz.
Az Európa-terv népszerűsítésére és kommunikációs tanácsadásra 750 millió forintért szerződő kormány közeli Leo Burnett Kft.-t a MeH korábban tárgyalásos eljáráson választotta ki. A bírálóbizottság elnöke a kancellária akkori helyettes államtitkára, Braun Róbert volt, aki ma a miniszterelnök főtanácsadója. A júniustól október végéig futó kormányzati kampányok lebonyolítására már közbeszerzési eljárást írtak ki, amelyre azonban kizárólag a feladatot addig is ellátó ügynökséget hívták meg. Ezt azzal indokolták, hogy az Európa-tervet is népszerűsítő ügynökségnél „a kampánnyal kapcsolatos vizuális és kreatív elemek már kiforrottak, így egy újabb partner bevonása időveszteséget és pluszköltséget eredményezne”. Mint azt a Magyar Nemzet megírta, üzleti és személyes összefonódások vannak a MeH és a Leo Burnett között. A parlament előtti korcsolyapályát 2002-ben felépítő Szín-Lap Bt., amelynek tulajdonosa egy XVIII. kerületi szocialista képviselő édesapja volt, 30 millió forintot nyert el az idei, lényegében meghiúsult Tisza-tavi fesztivál megrendezésére. A szervezési és kommunikációs munkákat a Perspektíva Kommunikációs Ügynökség Kft. és a Relatív 3 Kft. végezte. A Perspektíva egyik tulajdonosa és ügyvezetője az a Kósa Margit, aki a kormányzati koordinációs titkárság főtanácsadója volt, és a Leo Burnett Kft.-vel a kapcsolattartást felügyelte. A Relatív tulajdonosa és egyik ügyvezetője pedig az a Hajnal Zsolt, aki egyben a Leo Burnett Kft. igazgatója is.
A kakaóbiztos óvodai számítógépeiről elhíresült Haisystems Kft. 18,725 millió forintot kapott a kancelláriától „iratkezelési fogalomtár elkészítésére”, és annak a „központi fogalomtárba való integrálására”. Emlékezetes, az informatikai tárca óvodai számítógépek vásárlására kiírt közbeszerzési pályázatát annak ellenére nyerte meg a Haisystems, hogy a 400 ezer forintért is beszerezhető masinákat 1,077 millió forintért kínálta, ráadásul a kiírtnál kevesebb gépet ajánlott.
Az üvegzsebtörvény végrehajtásának ellenőrzéséért idén kilencmillió forintot markolhat föl a 3G Consulting Kft., amely Király István családi cége. Király felügyelőbizottsági tagja az egykori demiszes Inhold Rt.-nek, amelyben korábban Karl Imre volt szocialista képviselő is felbukkant. Az Inhold tulajdonosa az Inhost Kft.-nek, amely több mint 11 millió forintot kapott „a költségvetési tervezésben való szakértői közreműködésért” a MeH-től. Az SZDSZ-es kötődésű Marketing Centrum Kft. „a kormányzati tervek és döntések társadalmi fogadtatásának” vizsgálatát 42 millió forintos keretösszegért végzi. A cég vezetője Demszky Gábor korábbi tanácsadója, Bruck Gábor.
Lehetséges, hogy már ma megtárgyalja a kormány az épülő és induló autópálya-beruházások koncesszióba adásának menetrendjéről szóló elképzeléseket. A pénzügyi tárca előterjesztésében van olyan javaslat, amely biztosítja, hogy a gyorsforgalmi utak magánbefektetők kezébe adásától várt bevételek ne növeljék az államadósságot.
A kormányzati tervek szerint az autópálya-beruházások koncesszióba adása 300 milliárd forintot hozna a jövő évi költségvetés számára. Ebből 163 milliárdot a már folyó és induló építkezések magánbefektetők kezébe kerülése nyomán várt megtakarítások tennének ki. További 137 milliárdot pedig a befektetőknek kellene fizetniük a koncessziókért. A már előre pontosan beárazott elképzelések szépséghibája, hogy a szakértők szerint a koncessziós díjbevételeket a költségvetés nem veheti fel közvetlenül. Az így befolyó összegek ugyanis az Európai Unió statisztikai rendszere szerint növelnék az államadósságot.
Az uniós elszámolási rendszer megkerülésére a megoldás már egy hónappal ezelőtt megvolt. Arról viszont a kormánynak kell határoznia, hogy valóban megnyitja-e a költségvetést az autópálya-beruházások finanszírozásától legalábbis átmenetileg mentesítő kiskaput. Emellett néhány napon belül döntenie kell a "sztrádatrükk" elindításához szükséges törvénymódosításokról is.
A legéletképesebbnek látszó megoldás megvalósításához elsőként az üvegzsebtörvény módosítására lenne szükség. A törvénymódosítás ahhoz teremtené meg a feltételeket, hogy a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. cégeket alapítson, és ezekbe vigye át a gyorsforgalmi utak építési szerződéseit. Ezeket a cégeket vásárolhatnák meg az egyes sztrádaszakaszokra kiírt koncessziós tendereket megnyerő konzorciumok. A társaságok ára megegyezne azzal az összeggel, amit az NA Rt. a vállalkozásába apportált gyorsforgalmi út építéséért a koncessziós szerződés megkötéséig kifizetett.
Az ALSYS-2000 Vagyonvédelmi, Tervező és Szolgáltató Kft. hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás keretében 177 millió forint értékben szállíthat 1800 táskát a Magyar Postának. Az InfoRádió értesülése szerint a cég tulajdonosai között vannak az ÁPV Rt. volt vezetői.
...
Az ALSYS-2000 Vagyonvédelmi, Tervező és Szolgáltató Kft. ügyvezetője Fejti György, az MSZMP KB egykori titkára, aki az Info Rádiónak elmondta: a Magyar Postával az Orbán-kormány idején szerződtek. 1999-től szállítanak például pirotechnikai eszközöket, amelyek támadások idején befestik a pénzt.
Az ALSYS-2000 egyik tulajdonosa a G and A Üzletszervező, Tanácsadó és Kereskedelmi kft; ennek felügyelőbizottsági tagjai között van Szokai Imre, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója, akit a Legfelsőbb Bíróság egy év hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt hanyag kezelés miatt. Ugyanebben a cégben ügyvezető Kovács Jenő, aki 1990 és 1994 között szocialista képviselőként a nemzetbiztonsági bizottság tagja volt. Az ALSYS egy másik tagja, a BMZ, amelynek igazgatósági tanácsadó tagja Bessenyei Zoltán, aki a Tocsik-ügy idején, az ÁPV RT. igazgatótanácsának tagjaként, megalapozatlanul döntött a tanácsadó szükségességéről. Az ALSYS 37 százalékos tulajdonosa a Vinton Kft., amelynek egyik cégjegyzésre jogosult tagja Bayer József, az Axel Springer Magyarország ügyvezetője.
Fejti az InfoRádiónak arra nem kívánt válaszolni, hogy politikai kapcsolatainak szerepe volt-e az üzlet elnyerésében. A Magyar Posta pénteken tart sajtótájékoztatót az ügyben.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a fővárosi önkormányzat vizsgálóbiztosi csoportja sem találta rendben azoknak a dokumentumoknak a hitelességét, amelyeket a 277 millió forintos kárt okozó devizaátváltás kapcsán mutatott be a pénzügyi városvezetés Mitnyan György képviselőnek, a Városháza pénzügyi bizottságának egyik korábbi ülésén.
...
Mint ismeretes, 277 millió forintnyi kamatveszteség érte a fővárost tavaly decemberben egy – az Európai Beruházási Banktól felvett –, hitel euróból forintra történő átváltása miatt, amelyet az Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes által irányított gazdasági városvezetés pénzügytechnikai költségként kívánt utólag elszámolni. A fideszes Mitnyan György szerint nem kizárt, hogy az ügylet kapcsán spekuláció is történt, s azt sem lehet tudni, hogy az átváltásra vonatkozóan volt-e felhatalmazása Atkári Jánosnak. Illetve nem tudni, volt-e felhatalmazása a Városházával szerződéses viszonyban lévő Profil Kft.-nek a tranzakcióra.
Az ügyben a Fidesz korábban kezdeményezte a pénzügyi ellenőrző bizottságnál Demszky Gábor meghallgatását is, de ez az MSZP és az SZDSZ nem szavazatai miatt meghiúsult. Az ellenzéki képviselőcsoport ezután több ízben is előterjesztette a Fővárosi Közgyűlés ülésén a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó javaslatát, amelyet több ízben is leszavazott a koalíciós többség, ám a múlt hónapban végül az MSZP megszavazta azt. Tagokat ugyan nem delegáltak a frakciók, bár ezt most írásban kérte a Fidesz a többi képviselőcsoporttól, legkorábban ősszel állhat fel a testület. Az SZDSZ előre jelezte, hogy nem delegál senkit a vizsgálóbizottságba, s ha az valóban feláll, annak komoly következményei lesznek a koalícióra nézve az országos politikában is. ...
