Sziasztok,most bukkantam rátok. Neveket nem írtok...? Várady Juditnak írtam mailt-t, de a rendszer visszadobta. Gyerekként éltem majd 6 évet Algériában. Elsőnek Constantine-ban, majd Alger-ban, Az école St. Elisabeth-be jártam suliba, saccra 72 környékén.Édesapám orvos volt, Dr Mészáros Sándor, én magam Mészáros Ildi. Most alakult úgy a helyzetünk, hogy tavasszal kimennénk 1 hétre, édesanyámnak megígértem, hogy még egyszer...és a gyerekeimnek is megmutatnám. Reménykedem, még valamennyire él ez a fórum.Gondolkodik valaki azon, hogy csoportosan kimenjünk???A helyzet elviekben már nem rossz, de még mindig az az infóm, hogy egyénileg jól meg kell nézni, hova mehetünk. Nekem is írhattok: germiami@gmail.com Régóta ez a mail-címem, tesóm kapta a Germia nevet egy kedves kabil csládtól....Reménykedek!
Én három évet éltem kint tinédzserként, 1983 és 1986 között. Édesapám mezőgazdasági szakértőként dolgozott. Oran-tól kb. 60 km-re laktunk, én az orani Lycée Pasteur bentlakásos diákja voltam. Akkor még más világ volt...
Most fedeztem fel azt a fórumot. Sziasztok! Én 1976-1982 között éltem (dolgoztam) Algériában. Nyolc évvel ezelőtt sikerült visszamennem a Szahara Alapítvánnyal, akkor jelent meg egy könyvem Zarándokúton Sefarba címmel. Ez tulajdonképpen a kinti életünkről és a Hoggár hegységben a sziklarajzoknál tett látogatásunkról szól.
Most alakult meg a Magyar Algériai Baráti társaság. Talán némileg közeledtek a politikai és kultúrális kapcsolatok egymáshoz. Megindult a közvetlen légijárat Budapest és Algír között, ez reményt ad arra, hogy megindulhasson a turizmus is.
Próbáljuk megkeresni azokat, akik kint éltek, akiket ma is érdekel ez a világ és esetleg szeretne eljutni. Várady Judit vagyok, keressetek bátran, e-mailen varady.judit@t-online.hu.
Én nem a mai generáció vagyok, a szüleiddel hasonló korú. Constantine-ban laktunk egy villában két magyar család és a háziak, 82-86-ig. Természetesen tudom a neved is, a szüleidét és a nővéredét is.
Az én gyermekeim és persze én is vágyom arra, hogy viszontláthassam azt a csodás, érintetlen, természeti kincsekben gazdag országot.
Apropó a menta szörp...nagyon sok félét kipróbáltunk itthon, de egyik sem volt sz "igazi".
Szívesen olvasom a fórumokat, de én nem szoktam hozzászólni. Most igen: Tündéri gyerekek voltatok, természetesen az enyémekkel együtt. Sosem felejtem el, amikor a fiammal együtt megmártóztatok a földszinten (nálatok) lévő víztárolóban. Én azt ittam. És még folytathatnám...
Nagyon sok szeretettel puszilom szüleidet és nővéredet is. Lehet ez a szöveg nem ide való, sory!
A topik már eléggé régen nyitódott,de talán az utosó hozzászólások alapján még van remény egy kis életet lehelni belé.
Szóval én is jártam Algériában,1983-1985.Szüleim dolgoztak kinnt édesapám mint mérnök.
Sidi Bel Abbes é Tlemcen között félúton laktunk,egy Lamtar nevü kis falu mellet,több magyar család egy lakótelepen-Citée des Quarent Longements-lehet,hogy elírtam..
´Gimibe jártam-16 éves voltam-Sidi Ali Boussidibe.Inkább csak franciául tanultam,de most már nagyon sajnálom ,hogy egy mukkot sem tudok arabul:((
Szinte az általatok említett összes helyen megfordultam, növéremmel és szüleimmel rengeteget csavarogtunk..: )
Alír,Oran, Annaba, Tiaret,Constantin gyönyörü volt, -a hotelban a WC ben magyar vízöblítéses tartály.. : ))-Mostaganem szóval utaztunk föl-le keresztbe hosszába.
Aludtunk autóban ,kétes tisztaságú hotelekben,összességében isteni volt.
Nem akarok regényt írni,de nagyonszívesen chatelnék bárkivel személyesen is,megtaláltok az ICQ-n az MSN-en, Vagy akár a Skype-on is,szóval aki szívesen eleveníti fel az emlékeit ,keressen bátran!!
A nevem Németh Dezsö és Keszthelyen lakom,hogy vmi kiindulópont is legyen.
Én 1985-87 között Oranban éltem (dolgoztam). de Tiaretben, Sidi-Bel- Abbesben és Ain Temouchenben is gyakran megfordultam.
2005 tavaszára újra ajánlatot kaptam egy 2-3 hónapos munkavégzésre Algír környékére, de minden nosztalgiám ellenére meg kell ezt gondolni.
Azóta sok minden történt arrafelé, nem mindig racionális alapon.:-((
Az a baj, hogy nincsenek friss infoink az országról, az előttem szólók is csak nosztalgiáztak.
2003 év derekán az osztrák és német túristák váltságdíj ellenében történt kényszerű kiszabadítása nem volt túl régen!! (Igaz, ez délen volt, de néhány évvel korábban északabbra falvakat, meg pléldául belga szerzeteseket mészároltak le a szélsőségesek.)
Kiváncsi lennék, hogy kicsinyke hazánk is mozdulna olyan erővel, befolyással és pénzzel egy csóró magyar állampolgárért, mint tette azt mondjuk Joschka Fischer.
....szóval nem tudok elég okos lenni, ezért ha valakinek friss infoi is vannak éppen kint tartózkodó ismerőseiken keresztül, kérem ossza meg velünk!
régebbi témát szeretnék ujra felhozni, illetve így bekapcsolodni-mely szerint ki mikor élt, volt Algériában...1982-1987 között voltam kint gyerekkoromban Annababan és Algírban. Nagyon szeretnén visszajutni-láttam több hozzászolásnál hasonlókat. Vannak aki kmostanában jártak kint? hogyan,milyen úton módon? milyenek a tapsztalatok? illetve keresem azokat akik szintén készülnek visszalátogatni-ötletek, tippek. ha ez egyáltalán lehetséges mostanában, vagy még várni kell...?
2 gyermekes apa vagyok és most lehetőségem lenne kimenni dolgozni a szakmámban (informatika), Algériába. Kérdésem: Ti mit gondoltok róla ?? Érdemes-e kockáztatnom ??? Mennyire nehéz vízumot szerezni ?? Ott a bruttó fizum után kb. hány százalék adót kellene befizetnem ?? Mennyiért lehet lakást/házat bérelni ?? Ott milyen az élet ?? stb. stb.
Szóval kiváncsi lennék minden olyan infóra, amit a minden napi életben használni tudnék.
Várom olyanok jelentkezését, aki már megjárta ezt az utat. Előre is köszönöm.
AIN-EL-HAMMAM ( franciául MICHELET ) 1976-80 között. Ez Nagy kabiliában van, aminek a pár topiccal odébb említett Tizi-Ouzou a megyeszékhelye. Valóban ott van a Djurdjura hegy ( az Atlasz legmagasabb pontjai )a Col Tirourda nevű hágóval a hegyen kb 2700 méter magasan.A május 12.-én megjelenő új utazási magazint vegyétek meg. Címe: VAGABOND és csak a kiemelt újságosoknál lehet majd kapni, tehát legyetek kitartóak és keressétek. Ebben a gyönyörű, 52 oldalas magazinban a fotók nagy mérete és minősége lesz a fontos. A népek divatja rovatban: BERBER EZÜST ÉKSZEREK lesznek , Algériából , közelebbről Kabiliából. A lap ára csak: 399 Ft lesz, és egy szenzációs előfizetői akció is lesz , érdemes megvenni !! Olvassátok el és az összes ismerősötöknek ajánljátok, evvel is segítitek a lapot, mely 4-5 számmal később bővebb riportot is közöl majd Algériáról
Nekem vannak, de csak afele almodozas az egesz. A deli orszagreszbol mindenesetre nem tul jo hirek erkeznek.
Mi Annababan voltunk. Te elhatarozasra jutottal mar utazas ugyben?
Üdvözöllek a fórumon!
Többször voltam Algírban, de elég kicsi voltam, így nem nagyon emlékszem semmire...:(
Egy ideig leveleztem egy algériai sráccal, aki írta, hogy már lenyugodtak náluk a kedélyek, úgyhogy komolyan gondolkodom azon, hogy nyáron visszatérek a boldog gyermekkorom színhelyére... Van itt valaki, akinek hasonló tervei vannak?
Én 1978-80 között voltam kint előszőr, kint is születtem Oránban. Szüleim akkor Mostaganemben laktak.
A második kör Algírban volt 1987-90 között. Három gyönyörű év egy még gyönyörűbb országban!
Van itt valaki, aki Algírban volt?
Ne is mondd, az arab sütik valami hihetetlen fincsik voltak! Én arra a sütire emlékszem, ami rácsos szerkezetű volt, sáfránnyal készült és mézzel volt leöntve...
Mi Setif mellett voltunk kint 83-84-ben. Voltunk jonehanyszor Constantine-ban is. A belvarosban volt egy cukraszda egy arkados utcaban ahol egy speci sutit lehetett kapni, marvanyos maz volt a tetjen... hmmm...
Bocsi, azért nem emeltelek ki, mert azt írtad, hogy csak látogatóban voltál kinn, ennélfogva nem járhattál ott suliba!
Nem csodálkozom anyukádon, valószínű én is ugyanezt tettem volna ha birkatetemeken kellett volna átgázolnom. Mi egyébként a jó öreg Peugeot 504-essel nyomultunk!:)
Azt hiszem 85-ben volt egy 5.9-es földrengés. Ti megéltétek azt, emlékeztek rá (persze az aki akkor kinn volt)?
OFF
Aha, szóval visszakaptam a jogosultságomat... :-)
ON
Mi Párizson keresztül mentünk, Air France-szal, amit nagyon élveztem 10 éves gyerekként. Mármint Párizst, az Air France-on olyan pocsék csirkehúst adtak, hogy még ma is emlékszem rá...
Egyszer Ramadan alatt voltunk a rokonainknál T.Ou.-ban, anyám végig rinyálta az estéket, miközben az Opel Kapitännel végigsiklottunk lemészárolt birkákkal díszített pálmafák alatt :-)
Helyek, amik most beugranak: Skikda, El-Oued, Annaba.
Apukám korházi röntgen gépeket telepített és karbantartott, így elég sokat utazott és gyakran vele mentünk.
Fura volt, hogy kinn ha jól emlékszem a hétfő és a szerda volt szabad nap. Javítsatok ki ha tévedek!
Arra nem emlékszem mi volt a helyzet a Malév-val (elég kicsi voltam akkor), de arra igen, hogy mindig úgy mentünk/jöttünk, hogy Németországban vagy Párizsban szálltunk át az Air Algerie-re (erre azért emlékszem, mert baromi rossz volt a kaja ezen a járaton, sose sütötték át a húst és véres volt, fúj!)
Hoppá, micsoda topik!
Nekem Tiaret-ben volt szerncsém eltölteni 3 évet, fater az ottani műszaki egyetemen tanitott.
Tiaret ha jól emléxem lent van 300 km-re dél-nyugatra Algirtól a szahara szélén, 1000 méter magasan, és egy 100 km-es hegylánc választja el a sivatagtól. Néha brutál sirokkók voltak, az ég totál narancssárga volt. Emléxem, tonnaszámra ettük a pulykát, zöld salátát sosem vettünk, mert az emberi fekáliával trágyázták. Emlékeztek, volt a gazouz, helyi üditő, volt kóla izű is.
A tiareti repteret egyébként magyarok épitették.
Emlékeztek, nem lehetett Malévra jegyet kapni, mert az Air Algerie nem engedélyezte. Voltunk néha Algirban is, meg Sidi-Bel-Abbes-ben. MEg voltunk Tizi-Ouzu-ban is. Arra mondta egy ott dolgozó magyar úr, hogy a "nyilt tekintetű kabilok", másnap kirabolták az előző nap átvett lakásukat....
84-87, Mi is Kabiliában voltunk, Il Maten nevű hegyen, Szidi Aich felett, ElKsörtől 30 percre. Nem Bejaia Kabilia fővárosa, a tengernél?
A követ Rufi tojásnak hívták, még van belőle néhány.
Tizi-Ouzou a kabíliai főváros neve, van egy hangulatos tüdőszanatórimuja. Persze azóta biztos szétlőtték.
A Dzsurdzsura a legmagasabb hegy Algériában.
A Rhoufi-kanyon az, ami: egy nagy kanyon a déli országrészben, kicsit Yellowstone-os fílinggel meg szép ásványokkal (ballonköveknek hívták őket vagy hogy).
Bou-Saada a sivatag kapuja, Ghardaia pedig már igazi sivatagi város. Azt hiszem délebbre csak olajmezők vannak és sivatag, meg Tamanrasset és a Hoggar.
Ezek a helyek merre vannak? Egyáltalán nem mond semmit a nevük.
Nálam is az volt a baj, hogy nagyon kicsi voltam és nem tudtam mekkora szerencsém van, hogy hetente lejárhatok a tengerre, a sivatagba... Utolsó évben olyan gyönyörű sziklás, átlátszó strandot találtunk, hogy egész nap nem lehetett minket kivakarni a tengerből. Mivel nem volt sűrűn frekventált hely és a tenger is hirtelen mélyült az élővilág teljes egészében megmaradt, olyan volt ott fürödni, mintha búvárkodnál és ehhez nem kellett behajózni.
Remélem egyszer - a közeljövőben - rendeződnek ott a problémák és felnőtt fejjel vissza tudok menni.
Tizi-Ouzou, 76-80. Pontosabban az unokatestvéremék, de legalább 2x is meglátogathattuk őket. Dzsurdzsura, Roufi-kanyon, Bou-Saada, Ghardaia. Kár, hogy olyan kicsi voltam, alig fogtam fel valamit. Vagy csak az emlékeim fakulnak. Amikor meghalt apám, az özvegye elméje elborult és kidobta az összes régi diát. Pedig de szépek lehettek! Nekem maradandó élmény volt, szívből sajnálom azt az országot.
'95-ben Marokkóból akartam beutazni, de nem kaptam vízumot.
Azok írjanak ide, akik Papa/Mama révén eltölthettek néhány boldog évet ebben a gyönyörű országban, meg természetesen bárki, aki kinn volt!
Én Constantine-ban voltam 4 évig (1982-1986).
