A li(gh)tens up for you esetén talán nem a light ~ lite 'könnyű', hanem a 'világos' értelméből célszerű kiindulni. Ezért meglehet inkább 'felragyog (fellobban) érted'.
Mármint a liten és a lighten között? Az, hogy ugyanaz, csak írásváltozatok. A lényeg, hogy ’megkönnyítik neked’, vagy valami ilyesmi. Kéne az egész mondat.
Hali! Én a topic címéhez hűen tennék egy bejegyzést... Fene enné meg, 2 órája ezen agyalok de csak nem akar az eszembe jutni. Mi arra a korrekt magyar szó, amikor,,, egy dal hangjegyekbe van szedve? :D Dallam jutott az eszembe... de nem. Általánosban a fejem ment szét tőle, most meg eszembe se jut. :) Ugyanez a szó érdekelne angolul is ha vki tudja, magyar pár nélkül nehéz rákeresni :) Eddig: melody, note(s), de ez nem az amire én gondolok... :S
Én is végignéztem tegnap a könyvespolcomat: egy helyen, a Magyar nagylexikon (MNL.) bütykös hattyú címszavában találtam azt, hogy a hím hattyút specifikus néven említenék: ott gúnár volt (minthogy a hattyúk a lúdakkal közelebbi rokonok, mint a rácefélékkel, és ezt vlsz. a köznapi ítélet is visszaigazolja).
Azonban mindenütt másutt, pl. Európa madarai, MNL. énekes hattyú címszava, csak hímként említik a hímnemű hattyúkat -- a hím lehet önálló főnév (pl. a hímek nagyobbak) és jelző (pl. a hím példányok nagyobbak) is. Ez megfelel a biológusdiplomám mellé járuló emlékeimnek is.
A nőnemű egyedek neve tojó. De ez az egész madárvilágra általános (és még akkor is hazsnáltató, ha van más speciális megnevezés).
Megnéztem a Gozmány-féle állatnévszótárat, ott nincs utalás nemi-életkori elnevezésekre. Viszont mivel a hattúk a récefélék közé tartoznak, kivonatolom annak a szócikkét: Anatidae: récefélék; kacsafélék; ♂ hím; gácsér; gúnár; kacsagúnár; ♀ nőstény; tojó; tojólúd; anyalúd; (juv.:) fióka; kiskacsa; kisliba; □ vadludak, hattyúk, vadrécék és bukók; bukók; vadrécék; * (juv.:) libácska; zsiba
A vonatkozó szavakról ezt írja az ÉKsz.2 gácsér fn A kacsa hímje. [szlk] gúnár fn A lúd hímje. [ném] tojó fn (mn-i ign is) Áll Nőstény madár.
Mivel a hattyút nem tenyésztették, egyáltalán nem meglepő, hogy nincsenek nemi-életkori elnevezések, legfeljebb a közeli háziszárnyasok elnevezéseit lehet kiterjeszteni. (A magam részéről inkább a lúdét terjeszteném ki, mint a kacsáét, de nem tudom, hogy ennek lehetséges-e bármi komolyabb megalapozotta.)
ALA (latin 'szárny'): 1. általában - épületszárny;2. az etruszk templom szentélye mellett húzódó oldalcsarnok; 3. az itáliai antik római lakóházakban a tablinum 2 oldalát szegélyező folyosó.
tablinum: Az ókori római lakóház átriuma mögötti helyiség, mely központi elhelyezkedése miatt a családfő fogadó- és dolgozószobája ill. a ház étkezőhelyisége volt. Könnyen mozgatható fafal választotta el a kerttől.
Mint a fentiekből is kiderül az építész szakma csakis és kizárólag az építészettörténeten belül ismeri és használja, a mindennapos szakmai életben ugyanolyan ismeretlen, mint a laikusnak.
Latinul azt jelenti, hogy szárny.
Én anatómiai kifejezésekben találkoztam vele - de ennek nem sok köze van a szüken vett magyar nyelvhez.
Gondolom, az építészetben is erösen bennfentes szakmai kifejezés lehet.
A keresztrejtvények egyébként is... hm.
Például a "mellékvesekéreg hormonja" meghatározásra következetesen az adrenalin szokott lenni a megoldás, noha az a mellékvesevelö hormonja.
Egy szó már nagyon régóta izgat: az ala. Eddig csak keresztrejtvényekben találkoztam vele, de ott annál gyakrabban, így: épületszárny, három betű. Erre a válasz mindig az ala. Érti valaki ezt a szót?
Azért, hogy nehogy úgy tűnjék, valakivel is vitázom: summázom azt, amit a vonatkozó témában írtam.
1. A 20-asbeli "felmerült bennem egy érdekes kérdés: magyar helységnévben használt idegen szavak helyesírása" felvetésedre reagáltam a:
Cholorchémia-lakótelep és Beloiannisz településneveket. Ezek idegen szavakat hordoznak függetlenül helyes vagy helytelen írásmódjuktól.
2. A 22-esbeli "Nem tudtam, hogy a Chernel magyar szó, az Ostffyasszonyfa meg az Istennek nem jutott az eszembe. Van méh ilyen?" kérdésedre válaszoltam a:
Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Czuczorsziget (Szigetszentmiklós r.), majd Szentgotthárd településneveket, minthogy ezekben is megmaradt a hagyományos írásmód, hasonlóan Chernelházadamonyához és az Ostffyasszonyfához.
---
Visszatérve kissé a Beloiannisz névre: elfelejtettem említeni, hogy a görög alak traszliterációja Mpelogiannés lenne ("é" = éta, "s" = szigma).