Nahat, ez megdobbento. Tudtam, hogy a hangyak szervezettek, de hogy ilyen osztonosen okosak, azt nem. Mondjuk szemely szerint utalom, hogy bejonnek a lakasba, es mindenre ramaszkalnak :))
Es hogy tudtad ezt ilyen pontosan megfigyelni, nagyitoval?
Végre láttam, amire már oly régen vágytam. Szombaton vöröshangyákat fedeztem fel a kertünkban, szabályos rendben vonultak.
A hangyacsapat mintegy 500 darab 1 centiméter hosszú egyedből állt, akik határozottan nyomultak kitőzött céljuk felé, mint egy jól összeszokott hadsereg. A felvonulás mintegy 30 centiméter hosszú sávban zajlott, aminek a hangyakatonák minduntalan a szélére rohantak, ahol a potrohukat a földhöz dörgölték, ezzel jelölve ki az utat a hátul haladók részére. Hamarosan megérkezett a sereg céljához, egy feketehangya várhoz, és elkezdődött a csata.
A feketehangyákat teljesen felkészületlenül érte az attak. Hosszuk a vörösökének csupán kétharmadát érte el, ráadásul csáprágójuk is erőtlenebb volt, de esélyüket rontotta a vörösök fürgébb mozgása is. A vörösök pillanatnyi habozás nélkül lendültek támadásba, taktikájukat egyértelműen a gyorsaságra és a meglepetés erejére építették. Átküzdötték magukat a néhány tagú őrségen, majd berontottak a feketék fészkébe, ahonnan azok legféltettebb kincsét a hangyatojásokat (báb - ha kikel, ebből lesz a hangya) ragadták magukkal. Még mielőtt a feketék felocsúdtak volna, az 500 vöröshangya egynegyede már úton volt saját fészke felé szájában a feketék egy - egy tojásával. Több sem kellett a feketéknek, akik riadóztatták saját erőiket és három frontos védelmi stratégiával próbálkoztak. Fészkük elé egy nagyobb egységet irányítottak, amivel céljuk nem lehetett más, mint a vörösök hátul lévő egységeinek feltartóztatása. Néhány fekete szájába vette saját tojásait, és elmenekítve azt a közeli fűszálak közé rejtőzött vele. A többiek pedig fészkük közvetlen előterében küzdöttek a már kifelé tartó támadókkal. A három stratégia közül egyedül a középső, a menekítés működött. A fürge vörösök villámgyorsan siklottak át az előretolt védelmi zónán, anélkül hogy a feketék körül tudták volna fogni őket és számbeli fölényüket érvényesíteni tudták volna. A fészek előterében pedig ugyan egy - egy vöröst sikerült arra kényszeríteni, hogy eldobja a szájában lévő tojást és kézitusába keveredjen a vár védőivel, de a vörösök itt is fürgeségüket építettek, gyorsan kiszabadultak a feketék gyűrűjéből, ismét felkapták a tojást és elviharzottak. Az akció a vörösök teljes sikerével zárult, minden katonájuk szájában a becses hadizsákmánnyal, a tojással tért vissza saját bojába a kijelölt útvonalon. A csatatéren csupán néhány fekete hullája maradt, a vörösök egyetlen fős áldozatot sem szenvedtek. Döbbenet, ha a NATO csapatok ennyire szervezettek lennének, talán fél napnál sem tartott volna tovább az afgán háború.
A vörösök célja a rablókörúttal a saját egyedeik fáradságos és táplálékigényes felnevelésének részleges elkerülése. Ugyanis ezek után nincs más dolguk, mint megvárni, míg a feketék tojásaiból kikelnek a feketehangyák, akik mivel a vörösök bojában születtek, így engedelmeskedni és dolgozni fognak gazdáiknak. A vörösök meg lógathatják a lábukat, napozhatnak, vagy internetezhetnek kedvükre. Vöröshangya akarok lenni!
