Bocs, tenyleg nem segitettem tul sokat a tema konkretizalasa folyaman.
Szal a Tarkinal a Tarsadalomkutatasnal erdemes keresgelni, evente csinalnak Haztartas monitort, es lehet olvasni a teljes 2000-es anyagot is (Novekedes alulnezetben). Emellett a Kiadvanyok pont alatt a Társadalmi Riport es a Társadalompolitikai Tanulmányok
rovat alatt is lehet a temaban erdekes dolgokat talalni.
Ha csak a modszertan erdekel, a Tarki adatgyujtese nekem kicsit furcsa. Abban jo, hogy allando haztartasokkal dolgoznak, viszot a panel osszetetelerol semmit se tudni, ugyhogy barkit is vizsgalhatnak. Emellett logisztikus regressziot hasznalnak altalaban kulonbozo becslesekhez.
Fergenel a legegyszerubb, ha megnezed az uj konyvet (ha jol remlik, Elszabadulo egyenlotlensegek? a cime), ebben attekinti az eddigi kormanyok csalpoljait is. Emellett szvsz van nehany publikacioja a temarol az Eselyben (www.szochalo.hu/esely). Nala mas a modszertan, nem statisztikai teszteket csinal, kerdoives felmeresek alapjan szokott elemezni.
A Tárkin ezernyi téma van, de a te megállapitásodhoz eddig nem találtam semmit. Azonkivül csupán a módszer érdekelne, az meg nem lehet olyan bonyolult, hogy ne lehetne néhány mondatban leirni, vagy bekopizni.
Fergénél is most vegyem elö az életmüvét, vagy tudsz konkrét szöveget adni?
Erdekes a hozzaallasod a kerdeshez, de nekem nem faj, ugyhogy azt olvasod el, amit akarsz.
Szegenysegkutatasokat talalsz a Tarki honlapjan (a szovegre annyira nem figyelnek, a kormanyhoz huzas miatt nagyon viragnyelven van megirva, de a tablazatok sokat mondoak), vagy Ferge is irt a temaban tobb tanulmanyt. A modszertan eltero, ezert erdemes mindkettot megnezni.
A szegénységi tanulmány érdekel, a Lászlóé nem. A témában van elég ismeretem. Azonkivül maga Meggyes nyilatkozta most az SZT meghallgatáson, hogy a 80-as évek közepén rájött, hogy a cocializmus megreformálhatatlan. Kb. ennyit értek a törvények is. Vagyon és pozicióátmentés volt a fö szempont.
Figyi, inkabb olvasd el a tanulmanyt, 2001-ben megjelent a Kozgaz szemleben, ha akarod meg linket is adok. Igy semmi ertelme, hogy olvasas nelkul mar fikazol. Utana visszaterunk.
Jó, hogy Magyarországon 1998 elött gyakorlatilag ismeretlen volt a gyerekszegénység, majd csak a eröteljes családtámogatási politika következtében nött meg! Ehhez most már tényleg nem ártana röviden leirnod azt a módszertant, amivel valaki erre a következtetésre jut. Csak azt ne ird, hogy kutassak én a te argumentációd után! Epp ez a lenyeg, hogy nem volt eroteljes csaladtamogatasi politika! Annak hivtak, de az csak egy diszkriminativ csalpol volt, es inkabb a polarizaciot erositette.
Amúgy azzal egyetértek, hogy Mo-on sok a kényszer egyéni vállalkozó, de ehhez a lökést a Bokros-csomag adta meg. Amelyik még a halott szerzök müveire is TB járulákot akart kivtni. Nem csoda, ha mindenki menekült ki a közterhek alól. Az, hogy mi ennek az oka, szvsz most nem annyira lenyeges. Inkabb az lenne fontos, hogy volt erre ido, hogy megoldjak, de a mai napig nem nyult a temahoz egyetlen kormany sem.
Kellett volna László Csaba tanulmányát olvasnom? Szerintem aki akkor mág legalább pubertás életkorban volt, az már értette, hogy mik folynak az országban és élöben élvezhette végig, hogyan próbálják a komcsik menteni magukat. (akkor még a reformkommunista volt a varázsszó).
Aki meg akkor nem értette a folyamatokat, az nem is fogja azt egy tankönyvböl tökéletesen megérteni.
Jó, hogy Magyarországon 1998 elött gyakorlatilag ismeretlen volt a gyerekszegénység, majd csak a eröteljes családtámogatási politika következtében nött meg! Ehhez most már tényleg nem ártana röviden leirnod azt a módszertant, amivel valaki erre a következtetésre jut. Csak azt ne ird, hogy kutassak én a te argumentációd után!
Akár be is copizhatod a leirást.
Amúgy azzal egyetértek, hogy Mo-on sok a kényszer egyéni vállalkozó, de ehhez a lökést a Bokros-csomag adta meg. Amelyik még a halott szerzök müveire is TB járulákot akart kivtni. Nem csoda, ha mindenki menekült ki a közterhek alól.
Csak azért hoztam fel a tanárokat, mert a legtöbb esetben úgy oktatnak, hogy nincsen semmilyen gyakorlati tapasztalatuk. A bankár, tüzsdeügynök úgy döntenek befektetésekröl, hogy életükben nem látták, hogyan müködik egy cég belülröl, hogyan jön össze egy termék elöállitása, eladása. Mégis elvégzik a munkájukat, a világ megy elöre. Mindenki mas munkat vegez, nem latom sok ertelmet lenezni az egyiket a masikkal szemben.
Amúgy mszp oldalról mondjál már nekem olyan prominens tagokat, akik az életükben dolgoztak is volna valamit. Hat ebbol nagy es meddo vita keveredne, ha irnek nehany nevet, de tudok ilyeneket.
Ennyi mese után: az mszmp 80-as évekbeli (legtöbbször gyér szakmai szinvonalú) törvényeit az akkori ellenzéki mozgalmak, ill. az országhangulat kényszeritette ki. Csak arra voltak jók ezek a törvények, hogy enyhitsék a népharagot, meg hogy az elvtik (át)mentsék magukat. Érdekes, ha László Csaba erröl nem tud. Vajon hol élt akkor? Olvastad a tanulmanyt?
98 elött nem volt gyerekszegénység????!!! Na ne vicceljünk már! A Bokros-csomag tette fel erre a koronát, a születések száma (a gyerekszegénységet elkerülendö), meg látványosan össze is zuhant a következö években. Fordulat csak a családtámogaó politika visszatérése után figyelhetö meg. Tessek megnezni az adatokat. Volt azelott is, de nagyon alacsony szinten, es 98 utan ugrott meg eroteljesen. Csaladtamogato politikat en nem lattam a fiuktol, hacsak nem arra gondolsz, hogy a kozep es felso retegeket tamogattak.
Egyébként a foglakoztatottsági rendszerböl (regisztrációból) való kiszorulásnál gyanitom itt belekeverik azokat is, akik be se akarnak lépni, ill. müfajuknál fogva (egyéni vállakozók) nem kerülnek bele. En nem csak a regisztraciobol kikerulesre gondoltam, hanem a tb-bol, nyugdijbol, stb. Ezek az emberek gyakorlatilag feleslegesek a tarsadalom szamara, es eltunnek a rendszerbol (kotelezo olvasmany: Castel). Ha mar elohoztad az egyeni vallalkozokat, azert ez is egy komoly problema. Ma Mo-n egy jelentos kenyszervallalkozoi reteg van (es itt most nem a 600-as Merdzsoval jarokra gondolok, hanem a valodi kisvallalkozokra), akikkel vmit kezdeni kene, mert ok is ki vannak szoritva alapveto juttatasokbol amiatt, mert az az erdekuk, hogy minel kevesebb jovedelmet valljanak be.
Mo, de egy EU ország se engedhti meg magának, hogy a munkanélküli segélyt teszi vonzóvá a munka helyett. Mindenhol hatalmas nyirások voltak az utóbbi években a segélyezésben, ugyanis munka mindenhol van (itt azért a déli országoknál ezt nem mondanám kategorikusan). Ha meg van, akkor hatni kell, hogy a mn elfoglaja azt. Természetesen nem lesz sehol teljes foglakoztatottság, de már EU szerte felismerték, hogy minden eszközt bevetve kell harcolni. A német Hartz bizottság azt mondja, hogy az ö ajánlásaikat megfogadva az átlag 4 milliós mn-ség 2-3 év alatt 2 milliósra levihetö. Ezt alairom, de azt sem lehet hagyni, hogy ha vki megis mn lesz, annak ne legyen lehetosege visszakerulni. Mo-n pont ezek az eselyek romlottak OViek alatt. Az unioban is, a szocialis juttatasok leepitese ellenere, biztositanak annyi jovedelmet, amibol az illeto nem hal ehen. Ez rank nezve is kotelezo (koppenhagai egyezmeny), es el kene mozdulni ebbe az iranyba. OViek pont az ellenkezo iranyba mentek.
Csak azért hoztam fel a tanárokat, mert a legtöbb esetben úgy oktatnak, hogy nincsen semmilyen gyakorlati tapasztalatuk. A bankár, tüzsdeügynök úgy döntenek befektetésekröl, hogy életükben nem látták, hogyan müködik egy cég belülröl, hogyan jön össze egy termék elöállitása, eladása. Mégis elvégzik a munkájukat, a világ megy elöre.
A politikusnak se kell szakmai gyakorlatot szerezni a területröl, amiröl törvényt hoz. Arra vannak a szakértök, a háttér, akik részleteiben vizsgálják a kérdéseket. A politikus akkor jó, ha képes megérteni a dolgokat és helyesen dönteni. Reagan se értett semmihez, csak volt egy brilliáns képessége, hogy sikerült a legjobb szakértöi gárdát összehozni és a legjobb megoldásokat kiválasztani.
Amúgy mszp oldalról mondjál már nekem olyan prominens tagokat, akik az életükben dolgoztak is volna valamit.
Ennyi mese után: az mszmp 80-as évekbeli (legtöbbször gyér szakmai szinvonalú) törvényeit az akkori ellenzéki mozgalmak, ill. az országhangulat kényszeritette ki. Csak arra voltak jók ezek a törvények, hogy enyhitsék a népharagot, meg hogy az elvtik (át)mentsék magukat. Érdekes, ha László Csaba erröl nem tud. Vajon hol élt akkor?
A tartós mn-iek csökkenéséröl nemrég olvastam valamit. Majd meg fog jelenni az adat.
98 elött nem volt gyerekszegénység????!!! Na ne vicceljünk már! A Bokros-csomag tette fel erre a koronát, a születések száma (a gyerekszegénységet elkerülendö), meg látványosan össze is zuhant a következö években. Fordulat csak a családtámogaó politika visszatérése után figyelhetö meg.
Egyébként a foglakoztatottsági rendszerböl (regisztrációból) való kiszorulásnál gyanitom itt belekeverik azokat is, akik be se akarnak lépni, ill. müfajuknál fogva (egyéni vállakozók) nem kerülnek bele.
Mo, de egy EU ország se engedhti meg magának, hogy a munkanélküli segélyt teszi vonzóvá a munka helyett. Mindenhol hatalmas nyirások voltak az utóbbi években a segélyezésben, ugyanis munka mindenhol van (itt azért a déli országoknál ezt nem mondanám kategorikusan). Ha meg van, akkor hatni kell, hogy a mn elfoglaja azt. Természetesen nem lesz sehol teljes foglakoztatottság, de már EU szerte felismerték, hogy minden eszközt bevetve kell harcolni. A német Hartz bizottság azt mondja, hogy az ö ajánlásaikat megfogadva az átlag 4 milliós mn-ség 2-3 év alatt 2 milliósra levihetö.
Egyébként egy tanár dolgozott valaha életében? Vagy egy bankár, vagy egy tözsdeügynök...? Teged ki tanitott? Bankar es tozsdeugynok is lehet olyan, aki valoban dolgozik. A fiuknal arra celoztam, hogy mindenfele szakmai es egyeb tapasztalatok nelkul kerultek be a politikaba.
Ök (is) inditották be Mo-on a demokratikus parlamentet és alakitották át az egész jogrendszert és gazdasági környezetet. Ez nem egeszen igy volt, a demokratikus joganyag, es a gazdasagi atallas jogi alapjait meg az Mszmp rakta le. LCS irt is errol egy tanulmanyt, erdekes.
Nekem inkább az mszp vonalról tünik úgy, hogy évtizedekig fogalmuk se volt a reális világról, egy párttagkönyv (meg egy 3/x-es bedolgozás) volt az, ami hozta a szakmai karriert. Ezt igy nem lehet altalanositani.
A tartósan mn-iek aránya az utóbbi idöben ténylegesen esett. Ami arra mutat, hogy egyre kevesebb a frissen utcára került. Ez meg arra utal, hogy stabilabb a vállakozói környezet, mint 4 éve. Erre hozzal adatokat, mert ezt nehez elhinni. A legutobbi Tarki panel is kiemelte, hogy magas azok aranya, akik teljesen kiszorulnak az allami eloszto rendszerekbol. Ez is a tartos mn csokkeneset eredmenyezi, de nem mondanam, hogy pozitiv dolog.
Ezt a rögeszmét, hogy éhenhal egy munkanélküli honnan veszed? Kampányszövegnek jó, de még a cimzettek is csak röhögnek rajta. Ha a mn nagyon frusztrált lesz, hogy a munkaviszonnyal rendelkezö jobb anyagi elönyhöz jut, akkor majd átgondolja, hogy mit is akar a jövöben. (Itt most tekintsünk el a válságövezetektöl) Ez lenne az egyik lényeges eleme a munkára való ösztönzésnek, hogy lássák, mennyivel érdemesebb dolgozni, nem az, hogy mn segély+moszkva téri fekete meló jobb mint egy meghirdetett állást betölteni. Ez nem annyira rogeszme. Nezzel korul az orszagban (ajanlom a keleti regiot), es meglatod. Egyebkent azt is erdemes megemliteni, hogy 98 ota lehet beszelni gyerekszegenysegrol, azelott gyakorlatilag nem letezett. A mn jo resze fekete napszamos melot tud vallalni, de ettol a helyzete nem sokat javul. Ugyan van kajaja, de nincs tb-je, es ha van egy baleset, akkor vege a dalnak.
Nem a munkanélkülit kell támogatni, hanem a visszahozását a munka világába. Munka van elegendö, elég megnézni bárhol a hirdetéseket. Az elso mondat igaz, a masodikat ugye te se hiszed el?
Németo-ban 100 aktiv dolgozóra valami 65 eltartott jut, már erre vészharangot kongatnak, mert ez nagy teher a versenyképességre. Ezért lépnek keményen, hogy minél több embert hozzanak be a munkába. Akkor Mo a 100/100-as arányával minek csináljon mn- paradicsomot? Improduktiv befektetés. Senki nem mondja, hogy mn-paradicsomot kell csinalni. Arrol ugattam eddig, hogy a nyugati orszagoknak es Mo-nak mas problemakkal kell szembenezniuk, ezert nem hasonlitanam csak ugy ossze oket.
Mo-on dolgozni nem akarással 1998-ig jól meg lehetett élni (ld. Moszkva tér), de majd ha az emberek rájönnek a nj dolgozás összes hátrányára (TB, nyugdij, kedvezmények), akkor változtatnak. Tovabbra se ertem, hogy 98 miert volt fordulopont. Semmi olyan nem tortent, ami megkonnyitette volna a mn munkahoz jutasat, sot inkabb romlottak az eselyei. Tessek elolvasni a szegenysegkutatasokat.
Hogy Aznarról is essék szó. Ha már tagadod, hogy az általam felsorolt ösztönzök sorai akármit is hatottak volna a mn leépitésére, akkor ehhez képest furcsa, hogy a spanyol mn leépülésében egy változtatásnak is jelentös szerepet tulajdonitanak. Mégpedig, hogy az elbocsájtási feltételeket Aznar anno radikálisan megkönnyitette, amivel csökentette a kényszerfoglakoztatás számát. (Ezt akkor a szaxik is helyeselték) Tovabbra is mondom: en nem latok a magyar adatokban olyasmit, ami ezt alatamasztana. Es azt is csak ismetelem, hogy ket teljesen mas munkapiacrol van szo, Spo-ban lenne munka, csak nem akarnak dolgozni, nalunk akarnanak dolgozni, de nincs ra sanszuk.
AZnar kapcsan azert megemlitenem azt is, hogy a sztrajk sem elsosorban az ellen iranyult, hogy a munkanelkulieket visszakenyszeritenek a munkaeropiacra. Sok marhasagot is beleraktak az uj tv-be, aminek sok ertelme nincs, es csak a munkavallalo kerul hatranyos helyzetbe a munkaadoval szemben. En nem is ertettem, hogy Aznarek miert raknak bele bizonyos pontokat, sem aht szinten, sem mas szempontbol nem ereztem oket indokoltnak.
Emlitett két kényszerdemokratánál egy-egy dijra emlékszem, de egyébre? Ráadásul nyugati térségböl?
Egyébként egy tanár dolgozott valaha életében? Vagy egy bankár, vagy egy tözsdeügynök...?
Mert elég demagóg szöveg ez, hogy a fidesz generáció sose dolgozott. Ök (is) inditották be Mo-on a demokratikus parlamentet és alakitották át az egész jogrendszert és gazdasági környezetet. Ez meg butafejüekkel nem megy. Nekem inkább az mszp vonalról tünik úgy, hogy évtizedekig fogalmuk se volt a reális világról, egy párttagkönyv (meg egy 3/x-es bedolgozás) volt az, ami hozta a szakmai karriert.
A tartósan mn-iek aránya az utóbbi idöben ténylegesen esett. Ami arra mutat, hogy egyre kevesebb a frissen utcára került. Ez meg arra utal, hogy stabilabb a vállakozói környezet, mint 4 éve.
Ezt a rögeszmét, hogy éhenhal egy munkanélküli honnan veszed? Kampányszövegnek jó, de még a cimzettek is csak röhögnek rajta. Ha a mn nagyon frusztrált lesz, hogy a munkaviszonnyal rendelkezö jobb anyagi elönyhöz jut, akkor majd átgondolja, hogy mit is akar a jövöben. (Itt most tekintsünk el a válságövezetektöl) Ez lenne az egyik lényeges eleme a munkára való ösztönzésnek, hogy lássák, mennyivel érdemesebb dolgozni, nem az, hogy mn segély+moszkva téri fekete meló jobb mint egy meghirdetett állást betölteni.
Nem a munkanélkülit kell támogatni, hanem a visszahozását a munka világába. Munka van elegendö, elég megnézni bárhol a hirdetéseket.
Németo-ban 100 aktiv dolgozóra valami 65 eltartott jut, már erre vészharangot kongatnak, mert ez nagy teher a versenyképességre. Ezért lépnek keményen, hogy minél több embert hozzanak be a munkába. Akkor Mo a 100/100-as arányával minek csináljon mn- paradicsomot? Improduktiv befektetés.
Mo-on dolgozni nem akarással 1998-ig jól meg lehetett élni (ld. Moszkva tér), de majd ha az emberek rájönnek a nj dolgozás összes hátrányára (TB, nyugdij, kedvezmények), akkor változtatnak.
Hogy Aznarról is essék szó. Ha már tagadod, hogy az általam felsorolt ösztönzök sorai akármit is hatottak volna a mn leépitésére, akkor ehhez képest furcsa, hogy a spanyol mn leépülésében egy változtatásnak is jelentös szerepet tulajdonitanak. Mégpedig, hogy az elbocsájtási feltételeket Aznar anno radikálisan megkönnyitette, amivel csökentette a kényszerfoglakoztatás számát. (Ezt akkor a szaxik is helyeselték)
Mindenki kaphat nemzetközi dijat, csak mégse kap mindenki. Bizonyos kritériumoknak meg kell felelni. Megyo es Horn is kapott egy csomo dijat, es akkor mi van? Ha politikus kap dijat, szamomra az semmit se jelent. Szakmai dijat is kapott OVi? A diszdoktorsag eleg erdekes, eleteben nem dolgozott, a tudomanyos tevekenysege se tul ismert.
A mn szám attól is csökkenhet, ha a meglévö munkahelyekböl nem megy annyi csödbe, miközben az éves új teremtett helyek száma változatlan marad. Ettol nem csokken, csak nem no.
Ha nem egy frissen csödbe ment cégböl nyer valaki egy állást el egy teremtett új munkahelyre, hanem egy hosszútávú munkanélküli kerül be a munkafrontra (a lecsökkent konkurrencia miatt), akkor már csökken a mn. Ez szepen hangzik, de tudnal peldat mondani, hogy egy ceg mikor vesz fel tartos munkanelkulit egy, a munkajat epphogy elvesztovel szemben?
Fogalmam sincs minek kell állandóan tagadni, hogy Orbán alatt meg lettek teremtve a munkavállalás ösztönzöi? En nem tagadtam, csak nem lattam az osztonzoket.
Pláne meg azt, hogy a plussz pénz nem ér semmit, ha valaki más még többet kap (megjegyzem még nagyobb teher (gyerekszám) mellett). Ezzel azt is mondod, hogy a mostani adócsökkentés se ér semmit, mert a magasabb kereseti kategóriájúak megint sokkal többet aratnak? Ezt sem mondtam. A plusz penz akkor er tobbet, ha te is kapsz. De ha azt latod, hogy a jobban keresok kapnak, mikozben te nem, mert nem dolgozol, es lehetoseget se kapsz, az kellemetlen. Az adocsokkentes meg mas dolog, en ezt azert elvalasztanam a nem jovedelemfuggo transzferektol, amelyek szerepe sajnos nagyon leertekelodott.
A munkanélküliekröl: Mo-on 100 aktiv dolgozóra mintegy 100 eltartott jut. Európai rekord. Aki ilyen feltételek mellett nem a munkát, hanem a mn-séget támogatja, az nem normális. Ez OK, de hogy jon ez ide?
Az elmúlt 4 évben az EU országok sora is kigyógyult abból a betegségéböl, hogy a munkanélküli segélyezésbe ölje a pénzt. Abból ugyanis nem lesz GDP növekedés meg aht bevétel. Nézd meg majd milyen javaslatai vannak a német Harz-bizottságnak a mn frontján, majdhogynem egy 3. birodalombeli foglakoztatási politikára emlékeztet. Ennek ellenére valószinüleg bevezetésre kerül majd a következö ciklusban. Ez mas teszta. Az unioban az a problema, hogy hogyan lehetne a segelyt valasztokat visszakenyszeriteni a munkaeropiacra. Nalunk viszont az, hogy mikepp erjuk el, hogy a munkanelkuli minel elobb visszaterjen, vagy ha keptelen erre, akkor ne haljon ehen, es maradjon perspektivaja. Alapjaiban kulonbozo dolgok.
A munkanélküliek iránt nem lennék ilyen homogén empátiával, lehet meglepö lenne tudni mekkora is köztük azoknak az aránya, akik semmi áron nem akarnak dolgozni. Ök nem szivtak, ömiattuk a társadalom sziv. Ez nem homogen empatia, pusztan arrol van szo, hogy Mo nem az a hely, ahol dolgozni nem akarassal meg lehetne elni. Max a bunozes, de az mas teszta.
Mindenki kaphat nemzetközi dijat, csak mégse kap mindenki. Bizonyos kritériumoknak meg kell felelni.
A mn szám attól is csökkenhet, ha a meglévö munkahelyekböl nem megy annyi csödbe, miközben az éves új teremtett helyek száma változatlan marad. Ha nem egy frissen csödbe ment cégböl nyer valaki egy állást el egy teremtett új munkahelyre, hanem egy hosszútávú munkanélküli kerül be a munkafrontra (a lecsökkent konkurrencia miatt), akkor már csökken a mn. Ez egy dinamikus játék, melyben pl. Meggyesnek nem csak annyit kellett volna mondania a kampányban, hogy 300.000 munkahelyet akar teremteni, hanem azt is, hogy mennyi megszünésével számol.
Fogalmam sincs minek kell állandóan tagadni, hogy Orbán alatt meg lettek teremtve a munkavállalás ösztönzöi? Pláne meg azt, hogy a plussz pénz nem ér semmit, ha valaki más még többet kap (megjegyzem még nagyobb teher (gyerekszám) mellett). Ezzel azt is mondod, hogy a mostani adócsökkentés se ér semmit, mert a magasabb kereseti kategóriájúak megint sokkal többet aratnak?
A munkanélküliekröl: Mo-on 100 aktiv dolgozóra mintegy 100 eltartott jut. Európai rekord. Aki ilyen feltételek mellett nem a munkát, hanem a mn-séget támogatja, az nem normális.
Az elmúlt 4 évben az EU országok sora is kigyógyult abból a betegségéböl, hogy a munkanélküli segélyezésbe ölje a pénzt. Abból ugyanis nem lesz GDP növekedés meg aht bevétel. Nézd meg majd milyen javaslatai vannak a német Harz-bizottságnak a mn frontján, majdhogynem egy 3. birodalombeli foglakoztatási politikára emlékeztet. Ennek ellenére valószinüleg bevezetésre kerül majd a következö ciklusban.
A munkanélküliek iránt nem lennék ilyen homogén empátiával, lehet meglepö lenne tudni mekkora is köztük azoknak az aránya, akik semmi áron nem akarnak dolgozni. Ök nem szivtak, ömiattuk a társadalom sziv.
Erdekes, en nem az Mszp-tol tudom, hogy nem fogadjak el, hanem diplomaciai forrasokbol. A dijak meg semmit se jelentenek, azt barki kaphat, aki minelnok. Es vajon hany ketoldalu talalkozoja volt OVinak a ciklus ideje alatt?
A mn csokkeneseben szvsz annak volt nagy szerepe, hogy megnottek a munkalehetosegek. Nem tudom honnan szedted, hogy 98 ota nem volt tobb munkalehetoseg, mint azelott. Akkor hogyan csokkent a mn? Az emberek mar az atmenet soran rajottek, hogy az allamra nem lehet szamitani. Plussz kedvezmenyeket meg azok kaptak, akik eleve jobban kerestek, a munkanelkuliek eppenseggel szivtak OVi alatt.
Akkor a szét offolást elkerülendö: Orbánról az mszp próbálta terjeszteni, hogy külföldön nem elfogadott. Majd ha egy D-209-es elvtárs, vagy az egykor a SZU-t éltetö Kovácslaca fog Liberty, F.J. Strauss vagy akármilyen dijat, esetleg USA egyetemi diszdoktorságot kapni, majd akkor szólalhatnak meg a saját elfogadottságukról.
1998-tól gyakorlatilag nincs több munkalehetöség, mint elötte 8 éven át volt. Van viszont munkára ösztönzés, ill. egy stabil gazd-i környezet, amelyek a meglévö munkahelyek fejlödését elösegitik, igy van mn csökkenés. Ha az általam emlitett eszközök nem hatottak a mn csökkenésére, akkor mi? Az emberek megértették, hogy vége az állami kitartásnak, ha meg dolgoznak plussz kedvezményeket kapnak. Nem mindenkinél volt jelentös, de mindenki anyagilag elönyösen jött ki belöle.
Nem tudom te hogy vagy vele, de nekem azert OVi nem nagy kaliber, mert nagy a szaja, es mer ugatni kulfoldon. Eleg sokat szivtunk mar a meggondolatlan es felelotlen kijelentesei miatt, es akkor tartanam nagy kalibernek, ha kulfoldon is elismernek a teljesitmenyet. S mint ahogy a helyzetbol latszik, nem tulzottan szivlelik ot, akarmilyen nagy ember is.
Mn: 4 év alatt a csökkenés leginkább az adminiszrativ eszközöknek tudható be. A nemzetközi konjunktúrára épülö már meglévö multik termelése önmagában kevés lett volna ennyi munkaerö felszivására. Ehhez egyrészt újakat kellett hozni, másrészt a hazai vállakozók helyzetbe hozása (leginkább a hitelfelvételi lehetöség megteremtésével), a munkára való ösztönzés (családi adókedvezmény bevezetése, a mn és kiegészitö segély megreformálása) meg a belföldi stabil kereslet biztositása voltak a legfontosabb elemek. Nem feltetlenul a multikra gondoltam. A beszallito halozat kiepulese pedig termeszetes folyamat, es abban a kormanynak nem lattam tul nagy szerepet. A vallalkozok helyzetbe hozasabol is csak annyit lattam, hogy akik kozel voltak a tuzhoz vagy hajlandoak voltak fizetni, azok valoban jol jartak.
A csaladi adokedvezmenyben es a mn segely "megreformalasaban" en pont nem lattam a munkara valo osztonzest. Ha nincs munkahely, az nem segit, hogy megigered, hogy "ha lesz melod, kapsz penzt". Az egesz arra volt jo, hogy a stabil munkaval biro retegeket tamogatta, akik pedig pl strukturalis vagy regionalis okokbol sansztalanok voltak a munkaszerzere, azok ott alltak megfurodve.
De megint elkalandoztunk, es szetoffoljuk a topicot.
Aznarnak, Schrödernek, Dzurindának, Millernek meg szinte mindegyik vezérnek Európában nem kell túlhangsúlyozni a nemzeti tudatot, mert Mo-on kivül ez valahogy minden országban ott van - természetes módon. Mo egy nagy kivétel ez ügyben, mert nincs az emberek közt meg a minimális összetartás se.
Az államföt akkor korrigáljuk kormányföre. (Hitler meg egyébként nem volt nagy kaliber, mert egy ország (söt kontinens) tönkretételéért nem jár elismerés)
Mn: 4 év alatt a csökkenés leginkább az adminiszrativ eszközöknek tudható be. A nemzetközi konjunktúrára épülö már meglévö multik termelése önmagában kevés lett volna ennyi munkaerö felszivására. Ehhez egyrészt újakat kellett hozni, másrészt a hazai vállakozók helyzetbe hozása (leginkább a hitelfelvételi lehetöség megteremtésével), a munkára való ösztönzés (családi adókedvezmény bevezetése, a mn és kiegészitö segély megreformálása) meg a belföldi stabil kereslet biztositása voltak a legfontosabb elemek.
Természetes ráta: itt persze kombinálni kellene a nem regisztráltakkal is, meg a "hivatásos" segélyezés kihasználókkal. De mivel egyéb országokban is csak a kézzel fogható számokból tudnak kiindulni, igy egyszerübb ha talán azt vesszük, hogy a legjobb gazd-i régióban (Györ-Sopron megye) évek átlagában 2,5-3%-os a munkanélküliségi ráta, akkor meg lehet kockáztatni, hogy ez országos szinten valahol 3-4% lehet.
Ja, a magyar példa: hogy mégiscsak le lehet tolni a természetes rátája felé a munkanélküliséget 4 év alatt. Miert pont 4 ev alatt? A csokkeno tendencia nem kotheto ciklusokhoz. Egyebkent is, a mn csokkeneseben milyen szerepe volt OVieknak? En sokkal inkabb a kedvezo konjunkturat, es a kapacitasok jo kihasznalasat latom a dologban. Meg egy apro kerdes: Mo-n hol van a termeszetes rata? Emellett, egy regionalisan ennyire differencialt munkaeropiacon hogyan kell a termeszetes ratat ertelmezni?
Igy én továbbra se látom, hogy mit lehetne egy magyar "normalitását még megörzött jobboldalinak" (copyright probatbicol) példaképként ellesnie Aznartól. Szvsz probatbicol arra gondolt, hogy Aznar valoban konzervativ, jobboldali politikat kepvisel, persze populizmussal, de mindenfele nacionalizmus nelkul. Aznartol meg sose hallottam, hogy a nagy Spo-rol beszelt volna, sose ment at szelsosegekbe.
Közép-Európában volt-e nagyobb kaliberü államfö mint Orbán? Hitlernel is keves nagyobb kaliberu allamferfi volt akkoriban, megse hianyzik. Hasonloan erzek OVival kapcsolatban is, jo kepessegu, csak kenyszeres es egyre inkabb betegnek tunik. Ja, es OVi mikor volt allamfo?
Ja, a magyar példa: hogy mégiscsak le lehet tolni a természetes rátája felé a munkanélküliséget 4 év alatt. Persze nem biztos, hogy a magyar módszerek alkalmazhatók spanyol relációban, de azért ez mégiscsak nagyobb eredmény, mint 5-6%-ot vágni a 22-röl.
Persze az a bizonyos májusi munkanélküli segélyezés módositás már eléggé ez irányba megy, ilyenek vannak benne: ha a megajánlott munka megfelel a képesitésnek, akkor is el kell fogadni, ha a megajánlott fizetés kisebb a legutóbbinál. Majd meglátjuk mennyire hat ez az eszköz, meg az egész törvény csomag (nem ismerem minden részletét)
Egyébként a PNV ide se jön, mert probatbicol szó szerint szeparatista mozgalmakról beszélt. Márpedig a PNV párt, nem pedig mozgalom. Csak ezért kérdeztem rá konkrétan az ETA-ra, mert az inkább mozgalom.
Aznar egyébként spanyol viszonylatban jó államfönek látszik, vannak eredményei, de ezek az általánositások "tárgyaló partnernek tekint ezt-meg azt", csak a szokásos korlátaikkal ülnek.
Igy én továbbra se látom, hogy mit lehetne egy magyar "normalitását még megörzött jobboldalinak" (copyright probatbicol) példaképként ellesnie Aznartól. (Amúgy a jobboldali helyett inkább ülne a nemzeti vonal kifejezés) Itt tehát a téma felvetöje továbbra is argumentációs kényszerben van, de talán arra is jöhetne egy válasz most már, hogy Közép-Európában volt-e nagyobb kaliberü államfö mint Orbán?
Spanyolország egyetlen elönyét én csupán a 20 évvel hamarabbi EU csatlakozásban látom Mo-gal szemben.
Aznar mitöl lehetne példakép a munka frontján, amikor te is állitod, hogy nem tud effektive harcolni a munkanélküliség ellen? Ebben inkább Aznarnak kellene átvenni a magyra példát. Tud harcolni, epp ezert volt a felzudulas. A kulonbseg az, hogy ott az emberek nem nagyon akarnak kuzdeni a mn ellen, mig nalunk igen, mivel teljesen mas jellegu a problema. Egyebkent mi a magyar pelda?
Ja ezt ismerem a sztrájkokkal: ha nem kóser akkor lekicsinyitjük. Talán a demonstrációkról kellett volna tájékozódnod, nem az üzletek nyilvántartásáról: az elöbbi volt a tiltakozás formájának meghirdetve. Az csak egy pelda volt. Egyebkent a kormany szerint 80 % korul volt a reszvetel, az ellenzek szerint nem volt tobb 30-nal, tehat vhol a ketto kozt lehet a tenyleges szam. Azt is kimutattak, hogy a sztrajk ideje alatt mintegy 20 %-kal csokkent az ipari energiafogyasztas, ami eleg gyenge, es el se eri a korabbi sztrajkoket.
Azért nem furcsa, hogy egy "igazi baszk párt", - mintegy 20 éve az alapitása után- hazai pályán még mindig kénytelen a "spanyol" pártoknak engedelmeskedni? Az, hogy engedelmeskedni, kicsit erosnek tunik. Igazabol talan Ibarretxe az, aki kompromisszumkeszebb, es Arzalluz a kemeny vonalas. En nem erzem, hogy pl a PP iranyitana oket.
Valójában nem tünik úgy, mintha a baszkok tényleg akarnák a szeparációt, viszont a "spanyol pártok", meg egy ETA (EH) ellenében nem sok alternativa marad. Kiprobaltak nehany dolgot mar, eddig talan a targyalas tunt a legvertelenebbnek, de Aznar nem hajlando targyalni veluk. A fene tudja, mi a jo megoldas. A Batasuna betiltasa kemeny ugy, de belevagtak, hogy mi lesz a vege, azt majd meglatjuk.
Talán megegyezhetünk abban, hogy sok kényszerszavazatot seper be a PNV, de nem a függetlenedési célja miatt. Ebben valoban megegyezhetunk.
Elvesztetted a logikát. Aznar mitöl lehetne példakép a munka frontján, amikor te is állitod, hogy nem tud effektive harcolni a munkanélküliség ellen? Ebben inkább Aznarnak kellene átvenni a magyra példát.
Ja ezt ismerem a sztrájkokkal: ha nem kóser akkor lekicsinyitjük. Talán a demonstrációkról kellett volna tájékozódnod, nem az üzletek nyilvántartásáról: az elöbbi volt a tiltakozás formájának meghirdetve.
A PNV számomra nagy vesztesnek tünt a legutóbbi helyhatósági választásokon, legalábbis a kitüzött céljai tükrében. Azért nem furcsa, hogy egy "igazi baszk párt", - mintegy 20 éve az alapitása után- hazai pályán még mindig kénytelen a "spanyol" pártoknak engedelmeskedni?
Valójában nem tünik úgy, mintha a baszkok tényleg akarnák a szeparációt, viszont a "spanyol pártok", meg egy ETA (EH) ellenében nem sok alternativa marad. Talán megegyezhetünk abban, hogy sok kényszerszavazatot seper be a PNV, de nem a függetlenedési célja miatt.
A baszk szeparatista mozgalmaknál gondolom nem a fegyveres ETA-ra gondolsz? Mert nekem úgy tünik, hogy az egykori szeparatisták támogatottsága Baszkföldön belül eltünt, mivel annyi jogot kaptak az utóbbi 10 évben vissza, ami érdektelenné teszi a kiválást. Ezt néha egy-egy merénylet utáni 100.000-es nagyságrendü bilbaoi és san sebastiani tüntetések is kifejezésre juttatják. Baromsag. A baszkok jo resz sose tamogatta az ETA-t, viszont Baszkfoldon mindig is a PNV nyert. Nezd meg, mekkora volt a tiltakozas, amikor Aznar (szovetkezve az ellenzekkel!! figyelj OVi!) betiltotta a szelsoseges part mukodeset.
A vállakozási kedv leginkább a kisebb, föként informatikai cégeknél stimmel, de a gazd. szerkezete, a munkanélküliségi mutatók, meg az ez évi növekedési visszazuhanás azt mutatják, hogy nagyok a struktúrális lemaradások más országokhoz viszonyitva. Azert mashol is szivesen vallalkoznak, az epitoipar nagyon porog. A gond pl az, hogy a spanyol nem szivesen dolgozik a foldeken, a del-amerikai bevandorlo, aki meg ott dolgozna, nem kap papirokat. Van meg problema rendesen.
A munkanelkuliseg nagy resze azert van, mert ott megeri nem dolgozni.
Az orszagos sztrajk meg nem volt annyira orszagos, en pl. zart uzletet nem talaltam.
"A spanyol jobboldal múltját bízz sose fogja megszépíteni a baloldal bármilyen korrupciója (a Franco éra elitjének az átmentése meglehetősen kétséges dolog)."
De szép is lenne:
a magyar baloldal múltját bízz sose fogja megszépíteni a jobboldal bármilyen korrupciója (a Kádár éra elitjének az átmentése meglehetősen kétséges dolog).
Hogy hazai vizekre evezzünk, ajánlom a normalitásukat megőrzött jobboldaliak figyelmébe Pongrácz Tibor mostani tevékenységét és a Deák Ferenc Társaság célkitűzéseit.
Ha a kérdés arról szólna, hogy melyik baloldali politikust lehetne a magyar baloldalnak példaképnek ajánlani, akkor bajban lenne az ember. Régebben még voltak kaliberek (H. Schmidt, Mitterrand, Vranitzky), akik tényleg voltak valakik, de mára?
Még azt se mondhatnám, a magyar baloldalnak, hogy vegye Schrödert példaképnek, aki kivágta a hasznavehetetlen, korrupt Scharping miniszterét, mert ezt csak Scharping sokadik botránya után tette meg.
