atomot a tengerfeneknek!!! :-)))) viccnek is rossz!
The foodweb is a highly non-linear, interconnected system, and eliminating one factor has a cascading effect on all the linkages, profoundly changing the character of the system
Ez felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy milyen kiszámíthatatlan következményekkel járhat bármilyen durva közbeavatkozás. Gondos mérlegelés, hosszas kísérletek és mértékletesség kell ahhoz, hogy ne okozzunk vele nagyobb galibát.
Egyébként az ötlet nem hangzik rosszul.
Abszolut a temaba vago webpage, erdemes elolvasni!!! a lenyeg roviden:
a planktonok igen jol megkotik a CO2-t hiszen halalukkor lesullyednek a tenger melyere, es magukkal viszik a sok C-t. A szuk keresztmetszet nem is a napfeny mennyisege, vagy a fotoszintezis sebessege, hanem a taplalekanyagok elsosorban nitrogen, foszfor es vas mennyisege az ocean felso regioiban.
Nemely teruleteken raadasul kizarolag a vas alacsony koncentracioja jelent szuk keresztmetszetet, tehat ezeket az oceani feluleteket vassal kellene "tragyazni".
Meg vannak meg mas tenyezok is, pl a nitrogen es a foszfor feljutasa a felso tengerretegekbe alulrol.
valahogy ezt is fel kene gyorsitani.
atomot a tengerfeneknek!!! :-))))
a fakat ugy is lehetne kontrollalni, hogy nem engedelyezzuk a szaporodast, tehat az utanpotlasukkal lennenek szabalyozva. igy mutaciotol se kell felnunk, mert differencialt sejtek hiaba mutalodnak, abbol nem lesz uj organizmus. vagyishogy meglehetosen ritkan.
Értem. A fák esetében valószínűleg könnyebb a kontrolálás. Azonban ebben az esetben sem olyan egyszerű. Főleg, ha olyan nagy területen találnának optimális életkörülményeket. Ráadásul a magjaik is elúsznának messzire.
És a tengereken nincs meg az a könnyebbség, hogy a fa nem mászik/úszik el amikor ki akarod vágni (ami még nem is feltétlenül jelenti a pusztulását).
... Érdekes, hogy ezek a biológiai megoldások mindenképpen felvetik azt a kérést, hogy "hogyan kontroláljuk". Egy természetes kontrol egy ilyen szédioxidevő élőlénynél a légkör CO2tartalma. Ha nincs CO2, amit esznek, akkor elpusztulnak. Ebből jön a következik, hogy akkor elbomlanak - az pedig CO2-t termel, igaz? Szóval, vannak kérdéses pontok.
az a baj, hogy sok szendioxidevo baci mutalodni fog, es elobb utobb ellenallova valik az ujabb es ujabbb ellenbaciknak, aztan a vegen lehet szorni az antibiotikumot a tengerbe. bar az altalanos lehules okozta homersekletcsokkenes lehet, hogy kinyirna oket.
szerintem egyebkent inkabb az a veszelyes, hogy teljesen ki akarod csapatni a szenet. igy nincs esely ra, hogy tulloves eseten visszajuttasd a legkorbe.
de az en tengeri faimat barmikor ujra el lehet egetni, vagy felzabaltatni a vadakkal es igy szabalyozni a legkor CO2 tartalmat.
hat az alapproblema az volt, hogy az algak, egysejtuek, bacilusok nehezen kontrollalhatoak.
plusz arra gondoltam, hogy tengerben elo fak nagyobb tomegu szent kotnenek le.
Most jutott eszembe, hogy a vízfelszín visszaver valamennyi fényt, de tekintve az így keletkező hátrányokat (pl. viharok esetében), szerintem nem éri meg azért a kevésért.
lenne egy elonyuk, hogy ki tudnanak emelkedni a vizbol es igy tobb napfenyt kapnanak a fotoszintezishez. Több fényt annál, mint amikor a felszínen lebegnek? Ne hinném.
Miért ragaszkodsz a fa-elképzeléshez, amikor vannak ilyesfajta specializálódott növények a vízekben (algák, moszatok)?
tehat a fasszaru novenyek valoszinuleg eleg nagy hatranybol indulnanak a tengerek meghoditasahoz.
sokkal tobb sejtet kellenne fenntartaniuk, akik tulajdonkeppen nem vegeznek taplalek felvevo, emeszto munkat. mig a moszatok minden sejtje termeli a cukrokat az elethez es a szaporodashoz.
viszont lenne egy elonyuk, hogy ki tudnanak emelkedni a vizbol es igy tobb napfenyt kapnanak a fotoszintezishez.
meg gondolom az is gaz lehet, hogy a taplalekanyagok allandoan leulepednek a tengerfenekre, ugyanez szarazfoldon nincs.
Mert "amíg vízben voltak", nem nagyon kellett nekik alkalmazkodni.
Közvetlenül felvehető a víz a benne oldott tápanyagokkal.
Nem kellenek szállító, szilárdító, raktározó szövetek. Nem kell szabályozni a párologtatást, nincs szükség rá, hogy alkalmazkodni tudjanak a környezet változó víztartalmához, mert az nem változik.
A víz szállítja a spórákat, nem kell virág sem.
vajon mi lehet az oka, hogy fejlett novenyek csak a szarazfoldeken talalhatoak?
< a href="http://www.ssec.wisc.edu/data/sst/archive/02196sst.gif
">talaltam egy tengerfelszin homersekleti terkepet
a sarga szin 70 fahrenheit, azaz 20 celsius fok.
tehat a homerseklet eleg jo lenne egy oriasi teruleten.
nem lenne eleg taplalek a novenyeknek a tengervizben?
vagy a hullamveres olne meg oket?
Hűha! Elég érdekes, biztosan nem semmi látvány lenne. De attól tartok kicsit messze vagyunk attól hogy ily módon kivitelezhető legyen.
Azért elképzeltem az új tengerész segélyhívó szlogent: S.O.S. Erdőre/Indára futottam! :-)
Barnamoszatok? Abból van "erdő" a tengerekben.
latom teccik. :))
nem algakra gondoltam, hanem magasabb rendu novenyekre.
indakkal egymasba kapaszkodnanak es szigetet alkotnanak.
ha ugy lennenek megszerkesztve, hogy bizonyos mintat kovessen az indak novekedese,akkor a novenysziget merete es alakja kontrolalhato lehetne.
termeszetesen extenziv genetic engineering lenne szukseges hozza.
Szeretnem ha nem akarnank elkovetni ezzel a baciprojekttel ugyanazokat a hibakat mint amikkel eljutottunk oda ahol vagyunk. Elso Polgar szabadjara akar engedni valamit amitol a tengerek biomasszaja ellenorizetlen (es ellenorizhetetlen) mertekben megno, ionhaztartasa megborul, a tengerek okoszisztemajat (mert van ilyen) valoszinuleg ugy ahogy van felboritja (kicsit olyan mint a regi kabaretrefa a gyogyszer mellekhatasarol amire van egy masik gyogyszer csak annak is van mellekhatasa. Tul sok a szendioxidkibocsatas? itt van a speci bakterium ra. A baci miatt a tengerek kenhidrogenes trutymova alakultak - a la Fekete-tenger?- nem baj, arra is kitalalunk valami nagyszabasut). Szvsz sokkal jobb lenne ha az eredeti allapotokat probalnank visszaallitani, ezert is emlitettem az erdot peldanak (ami nagyon nagy mennyisegu szendioxidot tart lekotve a biomasszaban, fenntartja magat es egesz okoszisztemakat, es a teruleti igenye sem olyan veszes, hogy mast ne mondjak, Japan teruletenek 67%-a erdo).
a tengereket viszont szinte semmire nem használjuk Ezt most hogyan érted?
Eltekintve attól, hogy mennyi embernek nyújt megélhetést és milyen hatalmas mennyiségű táplálékot kihalászunk belőle? Igazából túl sokat is. 20 évvel ezelőtthöz képest többször annyi halászhajóval, sokkal fejlettebb technikával (l. halradarok), nagyobb hálókkal is kevesebb mint feleannyi halat fognak a halászok. Vajon miért? Teljes fajokat irtottunk ki (nemcsak bálnákra gondolok) a tengerekből. Szóval szerintem hagyjuk csak békén a tengereket.
MaKK3: az ötlet jó lenne, csak szerintem hasonlít egy kicsit egy biológiai fegyverre. A legfontosabb kérdés: hogyan lehetne szabályozni, féken tartani. ... még gondozni sem kell, elszaporodgat magától - hát ez az.
A fák esténként oxigént visznek be és széndioxidot nyomnak ki, mint mi. Összességében egy fa annyi széndioxidot bont el, amennyi szénből felépül.
Ráadásul pusztulását követőkorhadása során mindez visszamegy a levegőbe. Kivéve persze, ha jó mélyen elássuk. :) De akkor meg már szerintem erre olyan növények kellenének inkább, amelyek ennél sokkal gyorsabban nőnek.
A kettőt lehetne talán egyben is csinálni. Használhatná a tengervízben oldott nitrogént.
Végül is a légkör .35%-a CO2. Ennek kéne úgy 0.16%-ra csökkennie. Egy négyzetcenti fölött 1 kg levegő van. Ennek 0.35%-a 3.5g. Alig két centi vastag karbonátréteg kialakítására lenne csak szükség a tengerben. Ez nekem nem tűnik túl soknak.
