Na, ha jól látom, úgy 15 éve nem szólt hozzá senki :-)
Amiért én most megtöröm a csendet: van egy csomó régi IPM-em (a kezdetektől mostanáig), amiket vagy eladnék, vagy elcserélnék olyan lapszámokra, amelyek hiányoznak a gyűjteményemből, vagy a Rakéta Regényújság régi lapszámaira/évfolyamaira.
Ha érdekel, kommentelj ide és megbeszéljük a részleteket.
Csak most került a kezembe a szeptemberi szám, amit egészen jónak tartok. Tudom, megjelent az októberi is, de most még a sárga párducarcost olvasgatom. Ha befejeztem, adok egy rövid kis ismertetőt.
Xar az augusztusi is. Főleg azok a kis rövid hírek idegesítettek. Mintha egy napilap vasárnapi mellékletét olvasnám.
A Francia Forradalomról szóló cikk felháborítóan primitív.
Hernádi Gólemje unalmas és hosszú.
Réz Andrásra nem lehet ráismerni: ilyen gyenge szösszenete még nem volt.
A szabadkőműveses és a labirintusos cikkek még elmennek úgy-ahogy.
A Tájvizsgálók c. novella olvashatatlan.
Még az olvasói levelek is együgyűek, süt róluk, hogy a szerkesztőségben írták őket. Egy ilyen lap átfutási ideje minimum három hét, de úgymond már beérkeztek az előző számra - természetesen pozitívan - reagáló jelzések...
Olvastam az augusztusi IPM-et is. Hát, nem sokkal jobb, mint a júliusi. Az "irodalom"-nak csúfolt része pedig egyenesen gyatra. Hernádi is a leggyengébb írásai közül adott egyet. Vagy már csak ennyire képes?
Az "olvasott" természetesen 2 darab "t", így jár, aki gyorsan gépel.
Ára 688 Ft, mérete a régi, 146 oldal, abból a reklámok és egyéb mellédumálások után marad 125, de meg kell jegyeznem, hogy ha egy cikk 2 oldalasnál hosszabbra skeredett, máris kap egy teljes oldalnyi grafikát az elejére (ez viszi el a mag 10-15%-át).
Sziasztok, nekem is megvannak a régiek és én is megvettem az újat.
Sajnos tényleg nem lett valami hűdeszínvonalas, de adok nekik még 2-3 esélyt és csak azután igyexem eldönteni, kell-e a sok reklám (a benne talált koton például egészen jó szolgálatot tett :).
A cikkek picit harmatosak, Réz Andrásnak sikerült élete legsemmitmondóbb cikkét összehoznia (ráadásul nemhogy információ, még poénok sem voltak benne), az Egészséges hedonizmus-cikk viszont kb. annyira összeszedett és érdekes, mint a Story (Sztori?) magazin üdvöskéi. Egyébként is, többször nekifutnak a nő-férfi kapcsolat szerintük olvasótábort növelő témájának, de csak közhelyeket kapunk, amiket az ember tucatnyi más helyen olvasot már.
Burger István bevezetője pedig egész egyszerűen oly mértékben néz hülyének minden olvasót, hogy az elképesztő: sajnos ha a szerkesztésben is ennyire alacsonyra teszik a mércét, akkor nemtom, ki fogja megvásárolni a lapot. Aki nem olvasta volna: az előszóban az szerepel, hogy az emberek gyakorlatilag sírva térdrerogytak, amikor meghallották, hogy immár újra van értelme az életünknek, hiszen megjelent az IPM... (Gondolom, a következő szám tele lesz hálálkodó olvasókkal, akik mind az egekig dícsérik a lapot, ahogy az már a gagyi levelezési rovatokban szokásos.)
Ami tetszett: a történelmi cikkek (ok, már régen is azokat kedveltem leginkább), egész jó volt Hernádi Gyula írása, és úgy általában el lehetett olvasni az egészet.
Ja igen, mindenképp említést érdemel még Gazdag László cikke, amely annyira dilettáns és olyan nagyvonalúan dobálózik a világraszóló - és enyhén szólva vitatható - állításokkal, hogy egy sima érettségin tuti karót kapna.
Nem tudom, kiderült-e, de egyelőre azért tetszik ám az új IPM... :))))))
És persze elő kellene venni a régi számopkat, hiszen azokat egy más közegben olvastuk - lehet, hogy a mostani IPM messze jobb és színvonalasabb, mint az elődje, csakhát az új környezet...
Én is láttam, de nem vettem meg, csak beleolvastam. Nem hiszek az ilyen "feltámadásokban". Ráadásul csupa noname ember ír bele, én legalábbis szinte egyiktől sem olvastam egy sort sem ( ami persze nem biztos, hogy mérvadó ).
Nem fog túlélni. Maximum öt számot jósolok neki. Vagy annyit, amennyire pénzt előre félretettek.
A régi IPM nem hozható vissza. Tizenöt évvel ezelőtt más volt a helyzet. Emlékezzetek a Reform c. lapra, micsoda sikere volt. Most éhenhalna egy hónap alatt.
Szerintem se üti meg még a régi színvonalát, de azért élvezhető.
Adjunk azért nekik pár hónapot és örüljünk, hogy nem egy új bulvárlap született.
SZVSZ az ára is korrekt.
Szerintem is tré ez az új lap. Emlékszem, abban a régiben olvastam először a Szárnyas Fejvadászt meg nagyon jó krimik voltak benne. És azok a Boris Vallejo-festmények...
Ma megvettem kamaszkorom egyik kedvenc sajtótermékét, az IPM-et. Úgy emlékeztem rá, hogy kiváló havilap, rengeteg érdekességgel, színvonalas irodalommal, nagyszerű képekkel és grafikákkal.
Most csalódott vagyok: egy saláta-lapot tartok a kezemben, amelynek se koncepciója, se színvonala. A kivitelezése ( külcsín ) jó, de a tartalom ( belbecs ) szánalmas.
Mi történhetett? Én változtam ekkorát, vagy tényleg összehasonlíthatatlanul gyengébb az új IPM?
Régi IPM-rajongók ( van-e olyan? ), mi a véleményetek? Olvastátok a jogutódot?