Sikerült meghallgatnom a "Four to the Floor" c. dalt, ha jól tudom, a harmadik kislemez az albumról - és - meglepő - tetszik, és nekem meglepően másnak tűnik, mint az a Starsailor, amit eddig ismertem (bár lehet, hogy a _nem_ ismertem helytállóbb lenne).
Az első albumra se mondanám, hogy unalmas és monoton. Inkább kifejezetten hangulatos(bár az nem mindegy, hogy milyen hangulatban hallgatjuk)és igényes. Nagyon jó bemutatkozás, a Silence Is Easy pedig ezt is felülmúlta.
Nyilván mert nem a Te stílusod:) Akkor nem is érdemes erőltetni, bár azért letöltögetni érdemes még Neked is. Ha azt számoljuk, hogy az albumot én több, mint 5 ropiért vettem, akkor a 3 kiló elég korrekt ár ;)
Az első album nekem nem jött be; a Media Markt egy leértékelt kislemezeket ömlesztve tartalmazó ketrecében rábukkantam a Silence is Easy-re 299 forintért (1699-ről volt leértékelve :), de ha ez a legjobb szám az albumon, háát, valami azt súgja, a másodikra se fogok beruházni.
Akkor a második album dalait egy-két alkalommal hallgasd végig, lehet, hogy megéri ! ;)
A Coral-nak az igazat megvallva csak egy zenéjét ismerem, amit promoban küldtek kb. 3 hónapja, nem jut eszembe a címe. Kicsit countrys beütésű szám, talán ismered.
Mark! Komoly erőfeszítést igényel, hogy a taplóságod után bármit is tudjak reagálni a hozzászólásodra, de rendben.
Mitől tartalmas? Számomra attól, hogy azt a mondanivalót, amit tartalmaz (sok-sok mai populáris előadónál már eleve ez hiányzik!) igényes zenei(!) körítéssel, művészi megfogalmazásban képes előadni, amitől mélyebben, katartisztikusabban ragad meg az élmény. Röviden ennyi. Ha meg nem tetszik ez a zene, a véleményedet légyszíves fejtsd ki értelmes keretek között! Nem értem az ilyen embereket.
A BUÉK persze kölcsönös mindenkinek ;)
nekem is csak 3-4 dalért szokott pörögni az első lemez - Alcoholic, Fever, Love is here a csúcs, a többi helyenként dögunalom. 4-5 perces tételekben pedig sok ez a nyöszörgés. de nagyon hangulat zene, szóval nem csoda ha könnyen elutasítja aki hallja. talán olyan állapotban foghatja meg az embert amikor kurva fáradt és már arra sincs ereje, hogy kikeljen a fotelből amibe belefingott. ilyenkor hajlamos azt mondani talán nem is a cd-től aludt el. és akkor már lehet jó is, elvégre nem kapcsolta ki a második szám után.
megfogtál, nem hallottam a lemezt. amennyit hallottam tőlük, az úgy pont elég is volt a zenekarból, de majd megnézem, hátha a letöltött lemezek között megvan.
viszont ha te már amúgy is scouser vagy, akkor érdemes lenne csekkolnod a Coralt. mondjuk kezd az idei lemezzel, az kiforrottabb (bár nem feltétlenül jobb), mint az első.
Jaja, más szemmel nézzük őket, vagy inkább más füllel hallgatjuk ;)
Az igazság az, hogy a Starsailor első korongja tényleg monoton volt, amolyan beunós, de számomra a tartalma nagyon sokat jelentett. Plusz volt rajta 3-4 kifejezetten erős dal. Az új album pedig akár így, akár úgy, nagyon erős! Hangsúlyozom, hogy érezni rajta a kiadói nyomást, ami néha (itt is) jól sül el. Sokkal változatosabb lett, mint az előző és sem a mondanivalójából, sem a zenei igényességéből nem vesztett semmit. Hallgattad már?
nem tudom, én nem feltétlenül nyálasnak tartom ezeket, inkább unalmasnak, a dalokat meg középszerűnek és főként modorosnak (coldplay!). de háttérben pl. nem zavar.
Ja.
Én pedig arra utaltam, hogy általában azok tartják nyálasnak, akiknek lassú. Jó lenne végre mindenkinek fölfogni, hogy egy másik együttes zenéjét nem a stílusa, hanem a minősége alapján kell értékelni. Ez pont az a fajta stílus, ami a brit-pop muzsikák között számomra ideális. Nem véletlenül írtam alant azt a bizonyos 3 együttest.
Szvsz a hozzád hasonló gyökereket kellene, akkor lenne igazán jobb hely a világ.
A Starsailor nagyon-nagyon jó! Mindkét album megvan, az első is üt, de a Silence is easy azzal együtt, hogy változatosabb, könnyebben emészthető és zeneileg is kifinomultabb. Hihetetlen sokat dob rajta az igényes hangszerelés, illetve az elképesztően hangzatos, és úgy általában remek zenekari string betétek.
Nyálas? Höhö:)
Röhögöm, amikor valaki attól érzi magát keménynek, hogy zúzós szarokat hallgat.
Starsailor, Travis, Coldplay RULEZ!
de nem bírom ezeket a jeff buckley/radiohead seggét nyaló zenekarokat! egyiket sem (jó, a turin brakes-t nem nagyon ismerem).
viszont végre meggyőződhettem, hogy vannak még fiatal és jó angol zenekarok, mint a coral vagy a libertines. ezek tényleg jók, első hallásra megszerethető zenét nyomnak, szóval talán nem hal meg a brit pop.
