25 éve itt dekkolt Carlos ráadásul Mo-n nem is gyilkolt,
10 éve fényes nappal lelötték Fenyőt, majd ártatlan embereket robbantottak fel a belvárosban,
4 éve 8 embert fényes nappal brutálisan meggyilkoltak Móron,
Az igazságszolgáltatás tette, teszi a dolgát! Volt eddig 16 éve, hogy visszaszerezze az emberek, a magyar polgárok bizalmat, e helyett....................?????
És nem is emlegetem Princzet, vagy Kulcsárt ott ugyanis csak milliárdok folytak és nem embervér!
A tudatlanság olyan mint a friss gyümölcs. Ha hozzáérünk, elveszíti hamvasságát. Szerencsére néhány hozzászóló képes megőrizni ezt a bájt, a külvilágból feléje özönlő tények ellenére is.
Tudod! A gyerekemim pont akkor amikor Carlos mester itt dekkolt Budapesten, és a magyar rendörség védelmét élvezte, abba az iskolába jártak ahol megpróbáltak drogot árulni a Carlos testörei! Volt ilyen suli több is!
A rendörség akkor erre annyit lépett: hogy felszólította a felháborodott szülőket, hogy tartsák a pofájukat! (igy! szülői értekezleten az iskolában egy főszsarú!!!) és oldják meg a problémaikat maguk!
Ez hálla istennek elmult akkor kb. 2 hónapig dekkoltatták a fickót itt Budapesten!
A "nagy politika" mindig szennyes volt és az is marad!
Tényleg mi van a Princzel, a Kulcsárral, Shönthállal stb. stb....
De ha véres sztorikra vagy csak vevő akkor pl. a Móri gyilkosság is sokkal érdekesebb ott ogyanis 8 honfitársunkat lőttek le a gyilkos terorísták és lassan az is elkenődik!
Mert mi a történelem? Az értelmezés kemény magjának beburkolása a gondosan szelektált (egyébként lehetőleg hiteles) tények puha burkával, hogy a történész, mértékadó értelmiségiként a megfelelő jövő irányába terelje az emberiséget?
Nekem nem tetszik az a történelemszemlélet, aminek ki nem mondott alapköve, hogy az emberekkel, mint ólomkatonákal lehet játszadozni és ha valami elcsesződik, akkor azért az ellenoldal a felelős.
Ha az amcsik nem bombázzák meg időnként Kambodzsát, akkor Szihanuk kevésbé kezd távolodni az amcsiktól. Azért egy KIRÁLY csak úgy spontán nem kezd olyan hatalom irányába tapogatózni, ami őt mint uralkodót antagonisztikus ellenfélnek tartja.
Vagy a játékszabályok úgy szólnak, hogy a titkos/nem reklámozott akciók és indokok nem léteznek? Az, hogy az ENSZ-ben az amcsik mindent megtettek, hogy Pol-Pot -ot törvényes államfőnek ismerjék el, az nem számít
Nagyon képmutató, hogy valaki kavarja a szart ezerrel, aztán közben megpróbálja eljátszani az ártatlan szűzlányt és a világot mentő hős lovagot egyszerre. Persze ez a híveket nemhogy zavarná, de egyenesen erre izgulnak föl.
Lon Nol Amerika támogatása nélkül is pucsot kísérelt volna meg, amikor látta, hogy Szihanuk és köre kezd távolodni Washingtontól és közeledni a komcsikhoz. Az USA addigra már akkora szarban kezdett lenni, hogy mindenkinek elfogadta a baráti jobbját.
A bajt az okozta, hogy Lon Nolnak a hadseregen kívül nem igazán volt tömegbázisa, ez pedig elég volt egy sikeres puccshoz, de kevés volt ahhoz, hogy sikeresen felvegye a harcot a kommunista gerillákkal, akik végül is győztek.
"1970-ben Norodom Szihanukot egyik tábornoka megfosztotta hatalmától. A puccs amerikai segítséggel történt, s így Amerika-barát kormány jött létre. Az elűzött király ekkor felhívással fordult népéhez, felszólítva mindenkit, hogy csatlakozzon az Amerika ellen harcot hirdető Vörös Khmerek mozgalmához. Így jött létre az erős vörös khmer hadsereg."
"Pol-potot első körben az amerikaiak támogatták, azzal, hogy egy puccsot szerveztek és elzavarták az uralkodót."
Ha csak minden második sort olvasod el a történelemkönyvből, vigyázz melyikeket hagyod ki! Az amerikaiak Lom Nol tábornokot juttatták hatalomra, akit Pol Pot megbuktatott, amikor Amerika kimerült a háborúban és nem tudta Kambodzsát tartani. Azt sem mondhatjuk, hogy Rákosit a nácik juttaták hatalomra, csak mert ők buktatták meg Horthyt. A kettő között történt egysmás.
Több mint 6 milliárd ember él a földön. MOST. Többségük szarabbul, mint azt el tudnánk képzelni. Ez sem érdekel senkit. (legalábbis a rájuk gondolás ideje százalékosan ki sem mutatható)
Miért meglepő, hogy egy évek óta távoli börtönben levő, fénykorát 1000 éve élt, egyszem terrorista nem érdekli a magyar embereket?
Nem vett ki milliárdokat a zsebemből mint Princz, vagy Kulcsár! Jobban érdekel pl. a Postabank, vagy K&H Bank szennyes sztorija! Ezeket miért nem forszirozod a 15 éve elévült Carlos sztorival ellentétbe!
+ a vakarék vörös khmer hordát némi hol pontos, hol pontatlan rásegíto bombázással segítettek hadsereggé növelni. Amikor pedig a ventillátort közelítette a matéria, hazarepültek, bátorítólag mosolyogva hullajelölt szövetségeseikre.
Pol-potot első körben az amerikaiak támogatták, azzal, hogy egy puccsot szerveztek és elzavarták az uralkodót.
Második körben pedig az amcsik minden létező eszközzel vissza akarták rakatni Pol-Potot a hatalomba, pl az ENSZ-ben őt ismerték el a bukása után is törvényes államfőnek, letagadták a tömeggyilkosságokat.
Ha a nagyhatalmak beszállnak egy játékba, ott kő kövön nem marad :(
Valaki elmesélné, mi köze az oroszoknak Kambodzsához???
Az én emlékeim szerint szerint Pol Pot-ot a kinaiak támogatták, akik akkoriban eléggé fasirtban voltak a Szovjetunióval, és a népírtásnak (Pol Pot) uralomnak a Szovejetunió-barát Vietnam vetett véget!!!
szerintem neked inkább az oroszok seggberúgása fáj...
Tudnád ruszkiszimpátiámat tényekkel is alátámasztani? Azon túl, hogy szűklátókörű vagy?
Hihetetlenül demagóg vagy. Hogy is hagyták ott az oroszok Budapestet? Rommálőve? És az amcsik hogy hagyták ott Vietnámot?
És mondhatsz akármit, miután annyira destabilizálták Afganisztánt, hogy az oroszok kénytelenek voltak otthagyni, az amcsik szartak bele, hogy mi van Kabulban. Az amcsik megnyerték az Afganisztáni háborút és a játszóterüket otthagyták a picsába, egész 9.11-ig
Ha Rambót nem eszi oda a fene azért, hogy szart kavarjon, akkor 89-ben szépen kivonultak volna az oroszok.
Az amcsiknak más céljuk nem volt, csak a szarkavarás - a lerombolt (oroszok által épített iskolákat stb) országot otthagyták a picsába.
Afganisztán csak addig volt érdekes, amíg Oszamáék az oroszokat lőtték...
Ha az amcsik nem destabilizálják a térséget, akkor nem kellett volna elűzni a tálibokat.
Afganisztán egyik befolyási ővezetből a másikba zuhant több évszázada folyamatosan. Egy nem konszolidálódott, többnemzetiségű országnál, ahol a pillanatnyi hatalmat mindig egy nagyhatalom kitartottja bitorolta, az ellene folytatott harcot meg egy másik nagyhatalom kitartottja vezette... kissé egyoldalú akarsz lenni.
Bármennyire is útálom az idegen megszállást, ebben az esetben jobb lett volna, ha az USA nem kavarja a szart.
További fejlemények:http://www.mno.hu/index.mno?cikk=305428&rvt=3
„Letartóztatta egy volt tábornokát az EU-ba igyekvő Románia
A titkosszolgálati vezetőt Carlos és Ceausescu kapcsolatáról faggatják
2005. szeptember 6. 9:11
Jack Corn
Az Európai Unióba igyekvő Románia vezetői a francia titkosszolgálat, a DGSE (Direction Generale de la Securite Exterieure) kérésére és a nyugati közvélemény előtti jobb szereplés érdekében letartóztatták a román titkosszolgálat egyik volt tábornokát, akit most a Ceausescu és a Sakál kapcsolatáról faggatnak.
Carlos, a Sakál
A nem is olyan régen még teljes mértékben elképzelhetetlen lépésre a bukaresti hivatalos közlemények szerint „a demokratikus fordulat előtt elkövetett törvénytelenségek felderítése" közben került sor. Nicolae Plesita tábornokot, a Securitate külföldi hírszerzéssel foglalkozó üzletágának vezetőjét jelenleg Bukarestben volt kollégái és beosztottjai Ceausescu és a Sakál nevű nemzetközi terrorista hajdan sok közös sikert felhalmozó kapcsolatáról faggatják.
A hírhedt Sakál Iljics Ramírez Sanchez néven látta meg a napvilágot 1949-ben, Venezuela fővárosában. A felvilágosult marxista eszméket követő apja a művelődni vágyó fiatalembert Moszkvába, a KGB nemzetközi toborzóközpontjaként működő Patrice Lumumba Egyetemre küldte. A sok tanulásnak és a kevés éjszakai mulatozásnak hamar meg is lett az eredménye, és a Leninről elnevezett diák Londonba utazott, ahol 1973-ban decemberében az év utolsó vasárnapján, a saját lakásában egy méter távolságból fejbe lőtte Edward Sieffet, a Marks and Spencer nevű híres áruház igazgatótanácsának zsidó elnökét. „Cionista volt" - magyarázta az első kezdetleges lépéseket egy későbbi visszaemlékezésében Carlos, a Sakál.
Carlos ezzel a tettével a nemzetközi politikai életben nagy népszerűségre tett szert, és egyúttal megalapozta tekintélyét az ideológiai nézeteltéréseket gyilkosságokal lezáró üzletemberek körében. Sorra kapta a megbízásokat, és a megrendelők között érdekes módon többségben voltak a szocialista béketábor hűséges szövetségesei: Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője, Szaddam Husszein iraki, Hafez Asszad szíriai, Fidel Castro kubai diktátor, George Habbasz, a Palesztina Felszabadításáért Küzdő Népi Front vezetője, a Sakállal különlegesen meleg kapcsolatokat ápoló Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet mélyről jött vezére, Abu Daud, a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorista szervezet főnöke, de elfogadta a felkéréseket az olasz Vörös Brigádoktól, a kolumbiai M-19 nevű terrorista mozgalomtól, a német Baader-Meinhof és a francia Action Directe bandától és nagyívű pályája megkoronázásaként a kelet-európai szocialista országok titkosszolgálataitól is.
Carlos benne volt a müncheni olimpián 11 izraeli sportolót lemészároló akcióban, de a függetlenségre vágyó szakember ezután már inkább a saját cégének munkáit helyezte előtérbe. 1975. június 27-én azonban egy kis apró homokszem került a gépezetbe, és az egyik közeli harcostárs árulása következtében két úriember kopogtatott a kövérkés terrorista Párizsban bérelt lakásának ajtaján. Raymond Queneau-t és Jean-Luc Gabint, a DGSE két ügynökét és a mellettük álló libanoni informátort Carlos a háta mögül előkapott Uzi gépfegyverével az udvarias bemutatkozást követően szitává lőtte. Az incidens után El Chacal Ausztriába tette át székhelyét, és példaképének, a több tízmillió ártatlan ember haláláért felelős Sztálin elvtárs születésnapján, 1975. december 21-én terrorista csoportjával megrohamozta és fogságba ejtette a bécsi Ringstrasse egyik patinás palotájában ülésező OPEC értekezlet részvevőit, majd 11 ország olajipari miniszterét túszul ejtve Algériába menekült. Az akció után Sakált némi kritika érte a munkatársai részéről, mert a váltságdíjat elfelejtette a többiekkel megosztani és a több millió dollárt zsebre tette.
Emiatt a feldúlt lekiállapotba került terrorista brigád tagrevíziót tartott, és a pénz eltűnését követő öntépő, de építő jellegű vitákat eredményesen lezárták, és Carlos brigádtagjai közül néhányan 1976. június 27-én felszálltak a francia légitársaság Athénból Párizsba tartó járatára. A gépet a terroristák elrabolták, és az ugandai Entebbe repülőterére kényszerítették, ahol az izraeli állampolgárok kivételével az utasokat elengedték. Az izraeli kormány erősen nehezményezte és diszkriminatívnak tartotta a történteket, és Rabin akkori miniszterelnök utasítására Netanjahu, a nemrég lemondott izraeli pénzügyminiszter Yonatan nevű bátyjának vezetésével 200 fős kommandót küldött az ügy megbeszélésére. Az izraeli hadsereg amerikai importból származó Hercules óriásgépeinek ugandai leszállását alig félórás tűzharc követte, amiben 20 ugandai, 3 izraeli katona, 3 túsz és mind a 7 géprabló életét vesztette. Hálából Idi Amin ugandai elnök terroristákat támogató nyilatkozataiért, rejtélyes módon megsemmisült az ugandai légierő negyede, 11 félelmetes, szovjet gyártmányú MiG vadászbombázó is.
A kellemetlen helyzetbe került Sakálnak nem maradt más választása, mint felajánlani a szolgálatait a szocialista vezetésű országok kormányainak. Carlos a legmelegebb fogadtatást Kelet-Németországban, Bulgáriában, Kádár János kommunista Magyarországában, és vele a közös történelem okán testvéri egységbe összeforrott Romániában kapta. Amíg a keletnémet és magyar szocialisták a nyolcvanas évek elején-közepén „csak" készpénzzel, kiképzőtáborokkal, hamis papírokkal és a jövőbeni terrorista akciók zavartalan felkészüléséhez elengedhetetlen nyugodt életkörülményeket biztosították, addig a titkosszolgálati munkálatokban mindig kiváló román elvtársaktól dőlt a kemény valuta, fegyver és a megbízások tömege a Carlos vezette terrorista csoporthoz. A tisztakezű román diktátor távol tartotta magát a Sakáltól, helyette a most letartóztatott Plesita tábornok, Julian Vlad tábornok, a Securitate egykori vezetője, Vas Gizella, a romániai kommunisták központi bizottságának helyettes külügyi vezetője és Postelnicu belügyminiszter tartotta vele a kapcsolatot.
Plesita a Kárpátok Géniusza nevében a Romániából érthetetlen okokból Nyugatra disszidált katonatisztek, titkosszolgálati vezetők, írók és politikusok megölésére vagy megfenyegetésére adott utasítást. Carlos igyekezett a jól fizető román kuncsaftot kiszolgálni, de a sikeres merényletek mellett ügyetlennek bizonyult például Panescu volt belügyminiszter és Paul Goma író ellen indított akciójában. Ion Pacepát is csak kerülgetni tudta, mert az Egyesült Államokba menekült volt Securitate főnököt az értékes informácíóiért cserébe a CIA nagyon erősen őrizte. A sok európai nyelvvel hadilábon álló Carlos 1981-ben robbantott a müncheni Szabad Európa Rádió csehszlovák szerkesztőségénél is, de mint kiderült, rossz helyre tévedt: a román iroda helyett a szerencsétlen cseheknél tette le a ketyegő csomagot. A sikertelenség nem vette el a kedvét, és Sakál és bandája egyedül Franciaországban az 1980-as évek elején 13 ember életét oltotta ki és 130 másikat sebesített meg a bombamerényleteivel.
A Sakál Budapestről és Bukarestből rendszeresen utazott vörös csillagos magyar vagy román útlevéllel Jordániába, Szíriába és Líbiába, ahol mindig alkalmat talált arra, hogy régi szerelmével, a jóképű Jasszer Arafattal egy-két pásztorórát eltöltsön. A két, Marx Tőkéjén nevelkedett és a nemzetközi munkás- és terroristamozgalomban összeforrott harcos szorosan állt egymás mögött az idők gyorsan változó viharában. A palesztin vezető és a Sakál hosszú éveken át tartó homoszexuális kapcsolatát Nicolae Plesita mostani vallomásában is megerősítette. Az életre-halálra keresett idősödő terroristát az Európa keleti felét végre felfrissítő szelek Szudánba fújták, ahol megöregedve és reflexeiben meggyengülve egy vályogviskóban tengette életét. A nagy szegénységben élő ország éppen hatalmon levő megvesztegethetetlen tábornokai egymillió dollár készpénzért cserébe 1994. augusztus 15-én engedélyezték a véletlenül arra sétáló francia ügynököknek, hogy Carlost egy khartumi kórházban megtalálják. Az elkábított világforradalmárt előbb egy krumplis zsákba gyömöszölték, majd éjszaka a halottak tárolására használt, hosszú zipzáros fekete plasztikzsákban magánrepülővel a Párizs melletti katonai repülőtérre szállították.
El Chacalt, a franciák gyűlölt terroristáját egy párizsi bíróság 1997 decemberében a két DGSE ügynök és a libanoni informátor meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A vádirat szerint - nem bizonyíthatóan - Carlos összesen 83 embert, köztük 13 franciát személyesen ölt meg. Jelenleg a 872686/X számú rabként a hangulatos Sante börtön különleges figyelemmel kísért lakója, aki „az elkoptatott és idejétmúlt marxizmus-leninizmus" helyett áttért az iszlám hitre. A francia du Rocher kiadónál másfél évvel ezelőtt megjelent könyvében arra biztatta az iszlám vallás fiatal katonáit, hogy fogadják el vezetőjüknek és kövessék Oszama bin Ladent. A kör bezárult.
(The Sunday Herald, BBC World News, Biography Channel, Jurnalul National, Newsweek, John Follain: Jackal: The Complete Story of the Legendary Terrorist Carlos the Jackal, David Yallop: To the Ends of the Earth, Tracking The Jackal, Colin Smith: Carlos: Portrait of a Terrorist)”
