Manherz a lap erről szóló múlt hét végi cikkének állításait tagadta. Mint mondta, nem tud arról, hogy jelentéseket írt. A Magyar Nemzet azonban segít neki felidézni a múltat: cikkükben feltárják beszervezésének menetét, és jelentéseiből is idéznek.
Fedőneve Bajkai: ügynök volt a szakállamtitkár? 2009. augusztus 8. 00:01
Magyar Nemzet Manherz Károly jelenleg az oktatási tárca szakállamtitkáraként dolgozik. A minisztérium honlapján olvasható életrajza szerint alkalmasnak is tűnhet erre a feladatra, ám abból nem derül ki az a cseppet sem mellékes tény, hogy a pártállami időkben együtt dolgozott a kádári titkosszolgálattal. Manherz mindent tagad.
Abban a pillanatban, hogy ők is érintve vannak a "múlttal" kapcsolatban (lásd. szegény Pokornit)nem lesz olyan fontos a "mult"!
Ha azt vesszük, hogy a leendő utód Deutsch T. papája kőkemény párttitkár volt a Népköztársaság útján lévő volt MÉH Trösztnél....vagy a kedves T. Mama KB tag volt még alig néhány eltelt éve.... a meglepő csak az, hogy addig mi lesz?
Azért addig is kéne dolgozni, vagy nem?!
Szvsz. boritsunk-terítsünk,(az alkotmánynak megfelelően) és utána kalap-kabát. Ha ilyen előbányászott iratot találnak valakinél/valakiknél mégis, akkor azt szigorúan büntessék!
A topic címéhez: ez az ország még nincs megérve az értelmes népszavazásra. Talán 25-30 év múlva?!
Üdv. M.
T. Probatbicol!
Nagyjából egyetértek, azért jobban lehet dolgozni "megbékélve" mint a nem "megbékélve" állapotban. De végre már dolgozni kéne a jövőnkön, nemcsak hatalmas táblákon hírdetni azt, hogy "elkezdödött!!!" (bár most azt hírdetik, hogy "megtorpant" na ez is egy fajta marhaság...)
Szóval végre tenni kéne már valamit a jövő érdekében. Ha ténylegesen EURÓPÁBA készülődünk, illendően fel kéne előtte "öltözködnünk"!!!!Legalább viselkednünk meg kéne már tanulni! Ja és olyantól kéne végre tanulni akitől érdemes....
Üdv. M
Én még hozzátenném a következő kérdést. ELHISZI-E Ön, hogy az illetékesek meg is tették, amire kértük őket? Mert én egy csomó embernek már semmit sem hiszek el.
Nem megbékélés kell, abban nem hiszek. Miért is kellene? A politika ellentéteken alapul, nem a békességen.
A csalástól, manipulálástól, zsarolástól, adatokkal való visszaéléstől kellene megszabadulni. Mert az nem átlátható politika, hanem kamarillázás, nem prudens, és ebből nem kérek.
Ha ügydöntő népszavazást rendelnek el, akkor az jogforrás, és annak eredményét be kell épiteni a jogrendszerbe. Nincs ezzel semmi probléma.
A "4 igenes" népszavazás döntéseit is beépitették az Alkotmányba, noha a végeredmény korábbi alkotmányos jogokat sértett. Ezt hivják törvénymódositásnak.
Őszintén hiszel abban, hogy ha a népszavazás eredménye az lenne, hogy zárjuk le a múltat, akkor eljönne a megbékélés???
Ismét (vagy továbbra is) fellángolna a "csalás történt" polgári elképzelés!
Komolyan azt hiszed változtatna valamit egy népszavazás a közhangulaton???
1. Átlátom a javaslat politikai célszrüségét, hiszen nagy valószinüség szerint a lakosság, amelyik a gyülölködésben sokkal kevésbé érdekelt, mint az őt képviselni akaró politikai elit, bölcsen és fájdalommentesen elutasitaná a mult ujra való felhánytorgatását, ha egyáltalán elmenne szavazni.
2. De ugyanakkor ezek a kérdések olyan dolgok felett döntenek, amik adott irányu megválaszolásuk esetén alkotmányos alapjogokat sértenek, és épp ugy ahogy azt a "Nemet az ügynöktörvényre" c. topicomban kifejtettem, ahogy a parlamentnek, ugy egy népszvazásnak sincs arra legtimációja, hogy az alkotmányban biztosított alapjogokat felülírja.
Tárgyalj még előtte a KGB-vel is! Beszélj velük, hogy semmisítsék meg az irattárukat. Ha ezt elintézted, akkor meditálhatunk a népszavazásról!
Hogyan képes képviselni az ország érdekeit az a vezető, akinek külföldi tárgyalópartnerei lapokat tudnak mutatni a dossziéjából? Vagy csak célozgatni rá?
Jó a kérdőíved. Először csinálod?
A kérdés az, hogy egy kérdés vagy több kérdés. Ez a kezdeményezőnek kell javasolnia, aztán az illetékes szerv (OVB, azt hiszem, esetleg az AB) eldönti, hogy kiírható-e az adott kérdésben. Abban sem vagyok biztos (utána kell ézni), hogy ebben az ügyben lehet-e népszavazást tartani.
De ha igen, akkor például:
1. Kivánja-e Ön, hogy megsemmitsék a magyar állampolgárokról szóló összes olyan nyilvántartást, amely ............... tevékenységüket igazolja.
IGEN NEM
2. Kivánja-e Ön, hogy hozzák nyilvánosságra a magyar állampolgárokról szóló összes olyan nyilvántartást, amely ............... tevékenységüket igazolja.
IGEN NEM
3. Kivánja-e Ön, hogy bárki számára kutathatóvá tegyék a magyar állampolgárokról szóló összes olyan nyilvántartást, amely ............... tevékenységüket igazolja.
A .............. helyén szerepelhetnének a tevékenységek megjelölései (hungarista mozgalom, ÁVH, Belügyminisztérium III-as ügyosztálya, stb, stb, stb.)
Szeretném pontosítani, hogy ezzel nem a történelem tényeiről szóló vitát kellene korlátozni, hanem a kölcsönös politikai zsarolás lehetőségét. Hogy ezek vagy azok a dolgok megtörténtek, az a történelemírás dolga és a közös tudaté. De ezt ne fordítsuk egymás ellen még évtizedekig.
Csak tudod sok múlik ám a kérdés megfogalmazásán is (a népszavazáson szintén). Teszem azt, ha Juszt László fogalmazná meg, teljesen más eredmény alakulna ki, mintha mondjuk Lovas István.
Nem hiszem, hogy mostanság túl nagy kedve van az embereknek szavazgatni, de egy igen reprezentatív mintáből álló közvéleménykutatást helyesnek tartanék - de az legyen legalább 5000 fő, és lehetőleg csinálja meg az összes közvéleménykutató, hogy lássuk, mennyire egyeznek az eredmények. (kevesebbe kerülne mint egy népszavazás.)
És ugye a holokausztot is belevesszük? Meg a tatarlyarast. De leginkabb az orwadaszokrol -- meg apparaccsik fellyebmenoikrol -- lesz malyd tilos beszelni...
Úgy látom, hogy Pandora óvatlanul felnyitott szelencéje megzavarja a társadalmat, rengeteg morális, személyes és politikai kárt okoz. Rontja hazánk belső stabilitását és európai versenyképességét.
Nem szeretném, ha megint szűk pártérdekek, alkuk, zsarolások mentén dőlne el ez a vita, tovább hergelve a közvéleményt. Az ügy jelentősége nem engedi meg, hogy holmi vizsgálóbizottságok foglalkozzanak ezzel, amelyek színvonalát és hatékonyságát már jól ismerjük. Egyetlen kimenetele a kérdés további elkenése, maszatolása, félrepolitizálása lesz.
Népszavazást kellene tehát tartani, hogy megtudjuk: mit akar tenni a nép (aki messzemenően érintett) - akar-e tudni, vagy inkább felejteni szeretne. Egy ilyen szavazással mindenképpen tiszta laphoz jutnánk: vagy mindent vagy semmit.
Ha mindent, akkor jöjjön, aminek jönnie kell. Ha semmit, akkor viszont legyen tilos a jövőben erről beszélni, erre hivatkozni, ezzel bárkit zsarolni. Döntsön a politikusi kvalitás, a hozzáértés, a sikeresség.
