"már 12 éve szeretnék tudni, hogy kiket küldtek beépülni a kommunisták.
Az MSZP gyorsan visszavonta az első ötletét. Nem akarja kiadni az embereit?" Tök jó poén! Éljen a "nem magyar nevű" Rogán!!! :)))
NSZ » Külpolitika » Ki kutathatja a Stasi-aktákat?
Ki kutathatja a Stasi-aktákat?
A német baloldal feloldja a politikusok „védettségét”
NSZ • 2002. június 29. • Szerző: Dunai Péter
A német baloldali kormánykoalíció törvénymódosító javaslata a közszereplők Stasi-dossziéinak gyakorlatilag teljes kutathatóságát célozza. Erre ugyan a tíz évvel ezelőtti jogszabály is lehetőséget adott, de egy – Kohl exkancellár ügyében hozott – bírói döntés évek óta korlátozza a kutathatóságot. A végszavazást tegnap elnapolták a Bundestagban.
A német baloldali kormánykoalíció álláspontja szerint meg kell engedni kívülállóknak (történészeknek, újságíróknak) az egykori NDK-állambiztonság, a Stasi dossziéihoz való hozzáférést. Ennek szerintük ki kell terjednie a politikai élet szereplőinek aktáira is. Az ellenzék, kiváltképpen az uniós pártok (CDU– CSU), ezt megengedhetetlennek tartják a megfigyeltek személyiségi jogaira való hivatkozással, és a dossziékba való betekintést csak maguknak a megfigyelteknek engedélyeznék.
Tegnap a Bundestag, a német parlament alsóháza megtárgyalta a kormánykoalíció törvényjavaslatát, de a végszavazást – az előzetes tervekkel ellentétben – elhalasztották. Annak érdekében, hogy a kormányálláspont a jobboldali többségű felsőházban, a Bundesratban is átmehessen majd, az SPD és a zöldek némi engedményt tett az ellenzéknek. A helyzet bonyolult, mert pártállásra való tekintet nélkül sok parlamenti képviselő úgy véli: ebben a kényes belpolitikai ügyben csak olyan döntés (törvénymódosítás) fogadható el, amely széles, gyakorlatilag valamennyi parlamenti pártot átfogó egyetértésen alapul.
Az eredeti Stasi-törvény, amelyet tíz évvel ezelőtt fogadtak el, ugyan mind az áldozatok (megfigyeltek), mind a jelentésekben szereplő „harmadik személyek”, mind pedig kutatási célokból a történészek, újságírók számára hozzáférhetővé tette az NDK-időkben törvényellenesen (ügynökök, telefonlehallgatások stb.) megszerzett információkat tartalmazó dossziék megtekintését. Helmut Kohl volt német kancellár azonban később az illetékes német szövetségi bírósághoz fordult, hogy személyiségi jogait védendő, ne engedélyezzék a róla szóló dossziék kutathatóságát. A bíróság 2002 márciusában precedensértékű döntéssel helyt adott Kohl kérelmének. Azóta a dossziékat kezelő hatóság (az úgynevezett Gauck-hivatal) nem adhatja ki közéleti szereplők, történelmi személyiségeknek minősülő emberek aktáit a kutatóknak. (A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nincs egyértelműen meghatározva, ki tekinthető „történelmi személyiségnek”, s vitás esetekben az érintett dönt, hozzá járul-e dossziéja kutathatóvá tételéhez.) Kohl ügyvédei útján jelezte, ha a módosított törvényjavaslat alapján mégis kutathatóvá akarnák tenni dossziéját, a karlsruhei alkotmánybírósághoz fordul.
A tíz évvel ezelőtti Stasi-törvény alapján lehetőség nyílt a dossziékat felhasználni a többi között rehabilitációs (bírósági) eljárásokban bizonyítékként, a rendszerváltás idején eltüntetett NDK állami pénzek felkutatásában, eltűntek utáni nyomozásban és biztonsági háttérvizsgálatokban (átvilágításokban). Németországban az átvilágítandók körébe tartoznak a kormánytagok, parlamenti képviselők, köztisztviselők, közjegyzők, ügyvédek, vezető beosztású alkalmazottak és olyanok, akik nemzetbiztonságilag érzékeny beosztásban dolgoznak.
Azt mondta tegnap a Rogán, hogy már 12 éve szeretnék tudni, hogy kiket küldtek beépülni a kommunisták.
Az MSZP gyorsan visszavonta az első ötletét. Nem akarja kiadni az embereit?
Úgy lát0m a mai feladatod megkaptad.
Nem az a probléma, hogy valaki ügynök vagy ügynök volt, hanem az, hogy közéleti, politikai szerepet vállal.
Ha pedig vállal, ne lepődjön meg ha lebukik, és le kell vonja a következtetéséket.
Ha most fel kellene állítani egy listát az ország legismertebb személyeiről, Földi László minden bizonnyal az élbolyban kapna helyet. A magyar vállalkozások történetében a Fidesz-kormányzat hathatós segítségével példátlan sikersorozatot elért Defend Security Kft. májusban távozott ügyvezető igazgatója egykor hírszerző tisztként kezdte pályafutását. A most negyvenes éveinek közepén járó Földit húszévesen keresték meg a hírszerzők, és ő szülei tanácsa ellenére igent mondott. A tanárképző főiskolát már úgy végezte el, hogy tudta, nem pedagógus lesz.
Földi Lászlóhoz hasonlóan több, az ismeretlenség homályában maradó egykori kolléga is a biztonsági szakmában kamatoztatja megszerzett tudását, illetve az elmúlt években felhalmozott tapasztalatait. Nem véletlen, hogy a piaci szereplők mindent tudnak egymásról. Vannak olyan őrző-védő cégek, amelyek attól sem riadnak vissza, hogy "téglákat" építsenek be rivális vállalatokhoz. Ebben a folyamatban kiemelt feladat hárul a volt titkosszolgákra, akik közül többet csak külső tanácsadóként foglalkoztatnak a vállalkozások, nehogy személyük kompromittálja az adott céget.
