Keresés

Sziasztok én 2 éve vizsgáztam le B kategóriábol.a rutin vizsgám másogyára sikerült.az első azért nem sikerült mert csak az egyik oldalon ellenőriztem a gumikat .Második rutin vizsgámon áttmentem.Kezdődöt a forgalmi vezetés. 4 órákat nyomtam le mert allig volt időm mert dolgoztam.Az első órán  az oktató megdicsért hogy van érzékem a vezetéshez forgalomba. Levezettem a kötelező óraszámot  írány vízsga. Vízsga órán nem mentem átt   nem tudtam meg csinálni az egyoldalu megfordulást.Uttána egy kétt pótóra vizsga újbol.Egy kurva szemét vízsgabiztost fogtam ki és ugyebár meghuzzot.

Pót óra megint vízsga áttmentem :D.MEgkaptam a jogsít  irány a muter wagonerje.Egyszer kétszer vezetem a kétt év allat  össz vissz 30km tert.A muter annyira félti a kocsiját pedig finnomabban vezetem mint ő.

Néha olvasok pszichológiai könyveket, meg a neten cikkeket és minap találtam egy olyat,amiben a családi kényszerről volt szó. Cikket idézve néha a szülő a saját céljait akarja kiteljesíteni a gyerekben , amire éppenséggel az ő idejében nem volt lehetőség. Vagy csak éppen nagyon jót akarnak a gyereknek és annyira de annyira túlzásba viszik hogy a saját szándékuktól nem látják, hogy az amit akarnak jó e a gyereküknek, vagy sem(ebben   a sem esetben valósul meg a kényszer). Én azért nem nagyon hibáztatoma  szülőket mert bármilyen kényszert is akarnak a gyerekre zúdítani,nem rosszból akarják, csak nehezen látják be, hogy ez a saját döntésük és nem a gyereké. Valljuk be, hogy szülőnek sem egyszerű lenni :D Én még szerencsére nem vagyok abban a stádiumban :D

Öcsém is így járt.Fater kitalálta,hogy vizsgázzon le.Mondjuk ő átment a vizsgákon,de vezetni nem tud,meg nem is szeret.Néha szüleimet leviszi a telekre.Motorral jár dolgozni,az megy neki.Igaz,hogy csak egy robogó.Ezeket a szülőket soha nem értettem:)

A második próbálkozás volt az utolsó :) Többet nem is megyek el, maximum a papirjaimért. A vezetés nem az én ötletem volt, szülői kényszer miatt volt sajnos. Már így utólag az időt sajnálom a legjobban amit elvesztegettem vele. De majd egyszer a motorozást kipróbálom, ahhoz lenne kedvem :))) Bicajozni úgyis imádok:)

Szia!

Nem értem,akkor minek erőlteted?Nagyon sok embernek nincs jogosítványa és semmi baja sincs.Nekem víziszonyom van.Csak derékig megyek bele bármilyen vízbe,de nem is erőltetem az úszást meg semmi vízzel kapcsolatos dolgot.Meg se iszom:)

Sziasztok!

Ma voltam túl a második városi vizsgámon Budapesten és hát nem is sikerült , ahogy azt már gondoltam. Még ha valaki azt mondaná, hogy ha az ember hozzáállása olyan már az elején, hogy nem fog sikerülni, akkor valószínűleg nem is, de én ezt nem mondanám az esetemben. Általában ha valamit eltervezek, véghez is viszem minden téren, de ez az autóvezetés a városban maga a borzalom. Google-on kerestem rá a félelemre az autóvezetéstől és így találtam erre az oldalra. Nem is gondoltam volna, hogy rajtam kivűl sokan küzdenek még ettől a típusú félelemtől. A kresz elsőre ment, a rutin is elsőre ment, de a városi vezetés  a kezdetén is megrémísztett. Az oktatóm mindig azt súlykolta belém , hogy nem kell félni,meg majd úgy is hozzá szokok. A második vizsga után sem halványult el ez a félelem sajnos. Sok mindentől tartok egyszerre. Először tartok attól ,hogy valakiben kárt teszek figyelmetlenségből , félek attól, hogy a kocsiban teszek kárt( még a parkolásnál sem vagyok bátor), félek attól, hogy valami rosszat csinálok és lekiabál szokásához híven az oktató, vagy éppen felemeli a hangját, de nekem már a kettő is ugyanaz. Félek a sok sok autótól az úttesten, félek az ujabb szituálcióktól és a sok helytelenűl közlekedő baromtól. Oktatót felesleges váltanom, mert rendes okatót még látni sem láttam.  Tudom, hogy ez gyávaság, de a harmadik vizsgámat már nem akarom betáblázni , esetleg majd évek múlva, ha már nem lesz bennem ez a félelem. A másik opció ,hogy a hazai kis városomba vizsgázok le, ahol laknak kb 10 ezren. Az első vizsgán végig vezettem, de a mai vizsgán meglepő dolgo történt, amit ütött mindent. Jobbra kanyarodásnál hirtelen megkellett állnom,  mert egy kamion jött velem szembe ( ami az egész utat beterítette) . Ijedtemben ( mert még ilyet nem láttam) megálltam, amit jól is tettem, de az oktatónak szólnia kellett ,hogy váltsak egyesbe, mert kettesbe voltam. Ezt már csak az tetőzte,hogy 50 helyett 60-nal mentem. Az oktatóm mindig mondja mint egy magnószalag, hogy gázt gázt gázt gázt....amikor megyek 40-nel, mert nem merek 50-nel menni. Ezerszer elismételtem neki, hogy félek többel menni, ennek ellenére is mondja, hogy menjek többel,hiszen alig vannak az úton. Nem hiszem , hogy csak bennem van a hiba, de a mai napom szörnyű volt és úgy döntöttem,hogy majd hónapok múlva ismét megpróbálom esetleg. Egyébként vettem bicajt, amit imádok használni, szeretek sétálni és szeretek busszal, metróval vagy villamossal is közlekedni , mert közben tudok olvasni is :)   A vezetés meg sajnos egy kényszer cselekvés :(

Vajon megoldódott azóta a probléma?

skoda jó, attól kicsit tartanak az emberek alapban és figyelnek is rá (DE kalapot nem szabad viselni!:))

gyakorolni kell valahol a kertvárosban, forgalom nélkül a korrekt kezelést, utána mehet az igazi forgalom.
és mivel még a pár is bírja, akkor végleg nincsen probléma.

Mi a megfejtés?

1. Trabant !! :-) Nem kell félteni, s ha azt levezeted, mindent elvezetsz. Nekem bejött.

2. Pszichológus. A gond ott van (s ez túl mutat Pavlovon), hogy egyedül se mersz. Na ezért KELL megnézetned magad. Ugyanis ahogy belédverték a hüjeséget ugyanúgy ki is kell jöjjön belőled - ha vagy Valaki. Ha nem apád árnyékkában akarod leélni az életed. Nekem 18 évesen megvolt a jogsim onnantól 12 évig nem vezettem. Nem vállaltam. Se mással, se másét. Majd ha sajátom lesz. Ez se jó, de amióta vezetek, bármibe beülök. S elsőre megvettem egy Trabit amit péntek délután hoztam át a városon (bp.) Képzelheted.

Komolyra fordítva, szerintem aki nagyon fél, görcsöl a vezetéstől, az ne vezessen ha nem muszáj. Ilyen egyszerű. Nem feltétlenül kötelező része az életnek az autóvezetés, meg lehet lenni anélkül is. Van ilyen. Én még azt is meg merem kockáztatni, hogy igenis van sok olyan ember aki nem alkalmas rá. Nem feltétlenül technikai értelemben úgy összeségében. Az autóvezetés egy igen összetett, szellemi és fizikai munkavégzés, ami ráadásul komoly felelősséggel is párosul. Ha van jogsi, akkor meg valahogy csak sikerült, ha másra nem arra jó, hogyha valami végszükség van, kórházba kell vinni valakit az isten háta mögül vagy ilyesmi, akkor el tudja vinni az autót azon a pár kilométeren.
Persze ha valaki ennek ellenére mindenáron akar, vagy muszáj neki vezetni, akkor meg kell próbálni valami megoldást találni erre. Úgy tudom vannak autósiskoláknál, ún. utánképző tanfolyamok olyanoknak akiknek már van jogsijuk, de valamiért nem vezetnek.

Amúgy Irnik, szerintem a lelki részét csak azután tudod rendberakni, ha már vígan jársz-kelsz vmi lommal. Úgyhogy jogsi elő, ütött kopott Lada megvesz(*), kötelező befizet, aztán hajrá: (kis)városban úgysem lehet akkorát koccolni, amire a betétlap nem elég.

(*) tapasztalat: sz@rul kinéző járgánnyal bátrabban lehet sávot váltani, mert mindenki gyurmázik, hogy összegányolod az ő kocsiját is. A dudálás ellen meg ott a 4x45W.

Volánra fel!

Ahogy itt leirta a fiatalember szvsz egy Lamborghini Murcielago.

Nyomás haza, nem való ez neked.

Üdv.:
Az apád

U.I.: bocs, viccelek