3. „A szárnyerek lennének a sejtfalak? A szárnylemez sejtes felszíne ezzel függ össze?”
Mindkét kérdés hamis. (A kisebb guruk szeretnek játszani.)
A szárnyerek voltaképpen az embrionális szárnykorong légzését szolgáló tracheola maradványok. Eredetileg tehát csőhálózat, amiben levegő vagy vérnyirok keringhetett, majd ez bezárult, tömörré vált és a szárnylemezt feszítő/tartó szerkezetévé vált. A felül futó első eret szegélyérnek nevezzük. Ez gyakran megőrzi csöves szerkezetét, a szárnycsúcsig és benne esetleg vérnyirok is található. Ez a fő merevítő. Gyakran sörtézett. Kétszárnyúak bizonyos családjaiban folyamatossági hiánya is van. Ekkor az alatta lévő ér (szegélyalatti) veszi át a merevítő funkcióját, és az ilyen szárnyat plasztikusabbá teszi.
A szárny epidermális sejtjei természetesen nem láthatók, amit láthatunk azok az ún. szárnysejtek (ezt egybe írjuk), amelyek szárnyerekkel határolt kisebb-nagyobb szárnylemez-területek. Némelyeknek közülük meghatározás szempontjából (identifikáció – itt milyen különösen visszahangzik) lényegi szerepe van.
Mi tehát az idetartozó valódi kérdés? Nos, talán az, hogy hogyan jön létre fejlődésélettani szempontból a szárny. Érdekes história. Szívesen elmondom majd, ha addig nem tiltanak be.
Arra gondolsz, hogy a bőrszövet függelékeinek (pikkely, toll, szőr stb.) könnyű módosulása és adaptációja is genetikailag kódolt?
(egy helyen rosszul írtam: szitkár)
Nem mindegyiknek, csak bizonyos génuszoknak. Nagyobb nagyítást, mint a mellékelt scanning elektromikroszkópos még én sem láttam. Igen, a hang részben származhat ettől is. Tény, hogy a csöpp kis terelőlapátok, amelyek általában foltokban a szárnycsúcs közelében helyezkednek el aktívan nem mozgathatók.
(A Tudományos fórumról való kitiltásomról még most sem kaptam választ. Megsürgettem. Talán guruknak oda nem lehet bejárásuk. És itt miért beszélgethetünk? Nem lesz ebből valami baj?)
Bármilyen is a rovarszárny kialakitása, szőre vagy pelyhe van, arra kell hogy szolgáljon, hogy az egyébként sik szárnyban asszimetrikus emelőerőt hozzon létre a szükséges irányba. Ugyanez a repülőnél a szárnyprofil által biztositott. Tehát rá kell jönnünk, hogyan teszi ezt! Főképpen, ha nincsenek izmok. El kell végezzük egy lepke röptetését elektrostatikusan töltött térben. Hogyan viselkednek például viharban?
Az evolúcióról nagy vita folyik, Sti a vezetője, zseniális idéző. Úgy gondolom, a DNS-nek vannak stabil és instabil formációi. És ezek az adott szituációtól függően valósulnak meg, vagy nem, de ott elég stabilak. Igy például a szúnyog repüléséhez más variáció kell, mint egy lepkéjéhez, vagy galambéhoz.
Nem tudtam, hogy a szúnyognak vannak pikkelyszőrei. Ez egy másik repülő stratégia. De nagy nagyitásba kellene, hogy lássam. Hogy megértsem, mitől segiti elő differenciáltan a fel- lecsapásnál a repülést. A szunyog zümmögésében, amig le nem csapom, kétféle felharmonikust hallok. Mit tegyek, ilyen a fülhallásom! Az egyik lehet a szárny suhogás, a másik a szőrők rezonanciája. Megmérve ezt a két csúcsot, lehetne következtetni a szárnycsapások gyakoriságára, és a szörök oszcillációs karakterisztikája. És akkor esetleg például csasztuskákkal is lehetne ellenük védekezni, ami régebben az egyetlen megoldás volt.
De tényleg!Lehet hogy a himpor képes elemelkedni, akár 0,01 mm-t?Hogy a levegő áthaladhasson?
Látod, hogy a csípőszúnyog pikkelyszőrei is bizonyosan.
Nem egyszerre mind, az nem is lenne jó! Csak a fele, sakktáblaszerűen, hogy a levegő átmehessen. Negyedére csökken az erő, nyolcadára a teljesítmény, és az energiaigény is- ez csak megéri?
Itt passzívan a vitorlázással segítve, hátulról támogatva.
És ehhez csupán statikus feltöltődés kell....Feltölthető e statikusan a himpor, vagy méginkább alatta a négyzethálós szárny?Akkor a lepke statikus feltöltéssel szabályozhatja a teljesítményt, minden csapáshoz egy ciklust.Mérte már valaki a lepkeszárny statikus feltöltődését?
Nem tudok róla. Viszont a pikkelyszőrökbe fölöttébb sokféle változatos tulajdonságú vegyület épül be, amitől a színét is kapja. A japánokat érdekli is. (Nekünk színes a lepke, ha aligha látja?)
De akkor kell, hogy benne legyen egy másik kondenzátor is, meg egy áramgép, ami valószínűleg a hasában van, de ha az sincs neki, akkor a briftaschnijában, azt vásárolhatna is... :-)Így már érthető, hogyha levesszük a himport, az egész elmés rendszer a dugába dől....Ha létezik rovar, akinek érdemes ilyen rendszert használnia, akkor az pont a hatalmas fajlagos szárnyfelületű LEPKE lenne!
A megkopott szárnyú lepke is röpül, de talán kevesebbet és rosszul. Csak hatásfokra van hatása.
Miért kell toll a madárnak, miért nem jó úgy, mint a denevérnek?Talán mert a toll is úgy viselkedik, mint a himpor, csillapít, visszacsap, stb.
A denevérnek az egész testfelület kell. A hátsó láb is beépül a szárnyba.
A madarak tolla szabadon hagyhatja a hátsólábakat a megnövelt felület miatt?
(Ezt még sohasem hallottam. Ezt talán éppen most van születőben, hála neked.)
Egyébként a funkció azonos. Az evezőtoll azért egy idegileg kontrollált és izmolt képlet. Verzió 2.0.
Mégis, nem elképesztő, hogy az evolúció ugyanazt más utakon is kiválasztja, mint jó megoldást?
"miért kell a por a lepkéknek"Hát talán éppen a repüléshez. Nagy különbség van a sima, és az érdes felület között.
Tehát nem por, hanem pikkelyszőr. Kétségtelen, hogy növeli a felületet és passzívan ellebeg a vezérsíktól.
Esetleg csillapíthat örvénylést.Vagy éppen ellenkezőleg, kelti azokat.Vagy úgy működik, mint egy visszacsapószelep.Amikor felemeli a szárnyát, megnyílik, csökkentve az ellenállást.Amikor lebocsátja, bezárul, és megnöveli azt.Ilyen nagy szárnyfelületnél jól jön az ilyesmi.Ha meg letörlik neki, nincs ami bezáruljon.
Igen, ezek játszanak.
A lepkének nagy szárnya van, és ezért biztosan kevesebbet csapkod vele, mint egy lóhere (bocs lódarázs). Nyugodtabban repülhet, szemlélődhet...Minden más rovarnak fajlagosan kisebb, ezért gyorsabban kell csapkodjon, viszont nem kell himpor hozzá.
A kicsi szárnyúak szárnyfrekvenciája bizonyosan nagyobb mint a nagyobbaké. A nagyszárnyú pillangók vertikálisan ingadozva röpülnek. Azt gondolom, az alacsonyabb frekvencia miatt.
De miért kell ez a nagy szárny?Talán azért, mert olyan, mint a mágnes: vonz és taszít.Nincs olyan nagy madár, aki szárnyastul be tudná kapni röptében, szétvágni meg nem tudják, mert a szárnyaik csak röpülésre jók.
Vannak keskenyszárnyú lepkék, azok szárnyfrekvenciája nagyobb (szenderek).
Szájnagyság kérdése.
A szárnyak emésztésre gerinceseknek aligha alkalmasak.
2. „A szárnyakon hímpor van-e, vagy tényleg pikkelyek esetleg módosult szőrök?”
Hímpor csak az ismeretterjesztő mesékben létezik.
Persze azért egy lepke kis ölőüvegben való döglődés során (perdone) leverheti magáról, és akkor úgy tűnhet, mintha afféle púderszerű dolog lenne.
Voltaképpen azonban a rovarszárnyak – ahogyan merészeltem említeni – duplafalú kutikuláris képletek, amelyekhez mikrotracheák vezetnek. Ezeknek a sejteknek is kell átmenetileg levegő, még csak nem is kevés (lásd majd később egy másik történetben – ha közben ki nem zárnak e kalandos topikból – a farát imágó becsomagolt szárnyzsákjának felfújása és lemez alakú elhalása). Egy ilyen módosult bőrszöveten [a kutikulát az egyrétegű élő epidermisz és a külső váz szerepét betöltő, rétegzett és szerkezetes kitinfibrillumok+(fehérje+katekolaminok) mártix alkotja] változatlanok maradnak az eredeti struktúrák a tracheolák (légcsövecskék) és a sejtekhez tartozó szőrök, amelyek módosulhatnak.
A legtöbb rendben (pl. hártyásszárnyúak, kétszárnyúak stb.) a szárnylemez víztiszta esetleg anyagában részlegesen pigmentált. Rajtuk apró serték vagy szőrök lehetnek. Röpülésre ez is alkalmas és nem lyukad ki, ahogy már említettem. Lepkéknél (és bizonyos csípőszúnyog családokban) viszont ezek a szőrök részben megnagyobbodtak, ellaposodtak és zsidelytető-szerűen fedik be a szárny és a test bizonyos részeit vagy egészét. Vannak lepkefélék, amelyek szárnyain ezek a pikkelyszőrök igen megritkultak. Ilyenek az üvegszárnyú lepkék vagy szikárok. Közülük az egyik a ribizli hazai kártevője.
A szőr, a pikkely és toll mind rokonok, s a fenti pikkelyszőrök is rokonuk, szolgáljanak is bármiféle felületnövelő és navigációs funkciókat. Az viszont bizonyosan állítható, hogy a pikkelyszőrök mindezt passzívan teszik, mert a rovar szárnyzsák felpumpálás és visszaszívás után összetapad és elhal, így a pikkelyszőrökhöz semmiféle ideg és izom nem vezethet.
(Sajnálom, hogy csak rovarfotók képeit mellékelhetem, mert a lehet aki tűrhetetlennek gondolja az una lom elkerülését.)
Látom, értesz ehhez a témához. Csupán egy picit tréfálni próbáltál a képekkel, ez nyilvánvaló, és megengedett kellene legyen? Vagy az a baj csak, hogy hozzám szóltál? Én meg hozzád? Vagy ez az egész, csak egy játék? Én se értem. De megtisztelő lenne, ha rólam szólna. Ha már Rosenkrantzot említetted! Rengeteg hozzászólást húztak a "Megkérdeztük a filoszmodit" -be- köztük az övét is. Nagyon tisztelik őt... Lehet hogy ezt a hozzászólást is törlik. Talán mert tudományos?
Mert visszatérve a lényegre- az általam leírt : "visszacsapószelep" (himpor) az ilyen rovarok repüléskor hasznos stratégia. Nem hiszem, hogy a TERMÉSZET kihagyná. Persze nem biztos, hogy a statikus feltöltődés a nyerő. De még senki nem vizsgálta, hogy mi. És ez az első ötlet (volt) csak.
A kérdésem áll: milyen a lepkék repülési stilusa? Tudnak e vitorlázni nagy szárnyukkal?
Igen, akár a papírsárkány.
Mennyi táplálékot fogyasztanak, és milyen "hatásfokkal" hasznosítják?
Keveset. Általában mézszerű anyagokat: nektárt, poshadó gyümölcsök édes nedveit – szénhidrátokat.
Tudnak e hízni, vagy fogyni, tartalékolhatnak zsírt, cukrot?
Nem. A lárvakorban a zsírtestekben gyűjt energiadepót. Gondolom bizonyos izmokat is lebont, amelyek például csak a bábingből való kibúvást segítették. Mindez persze átlényegül a nőstények tojásainak szíkanyagaiba. (Vitellogeninek.)
Van e anyagcseréjük, ha érted, amit gondolok?
Minden élőnek van. Nagyon hasonlatos a magasabb rendűekéhez. Az ideg- és izomműködés élettana alig tér el azokétól.
Milyen hatása van a hőmérsékletnek, a szélsebességnek?
Változó testhőmérsékletűek. A külső hőmérséklet befolyásoló hatása erős. Melegben minden gyorsabb, de persze van optimum.
Van e kritikus szélsebesség, amely otthonuktól elfújhatja messze őket?
Bizonyosan. Gondolom, ami meghaladja az izmokkal elérhetőt. Gyakran széllel szemben röpülnek, hiszen a hímek a széllel szemben találják meg a nőstényt (szexferomonok).
Van e egyáltalán "otthonuk", fészkük?
Szociális életmódú rovaroknak (hangyák, méhek stb.) igen. Magányosan élő imágóknak nem. Lárváknak ilyenkor is lehet – lásd hernyófészkek.
Fokozhatatlan. Innen törölték az illusztráló képeket és a Tudomány fórumról tiltottak ki, azaz nem írhatok a ’És mégis Föld-leány a Hold?’ topikhoz, ahol látszólag semmit sem követtem el. vitaminek, te érted ezt? Mi történik körülöttem? Álmodom ezt?
(levél ment)
De tényleg! Lehet hogy a himpor képes elemelkedni, akár 0,01 mm-t? Hogy a levegő áthaladhasson? Nem egyszerre mind, az nem is lenne jó! Csak a fele, sakktáblaszerűen, hogy a levegő átmehessen. Negyedére csökken az erő, nyolcadára a teljesítmény, és az energiaigény is- ez csak megéri? És ehhez csupán statikus feltöltődés kell.... Feltölthető e statikusan a himpor, vagy méginkább alatta a négyzethálós szárny? Akkor a lepke statikus feltöltéssel szabályozhatja a teljesítményt, minden csapáshoz egy ciklust. Mérte már valaki a lepkeszárny statikus feltöltődését? De akkor kell, hogy benne legyen egy másik kondenzátor is, meg egy áramgép, ami valószínűleg a hasában van, de ha az sincs neki, akkor a briftaschnijában, azt vásárolhatna is... :-) Így már érthető, hogyha levesszük a himport, az egész elmés rendszer a dugába dől....
Ha létezik rovar, akinek érdemes ilyen rendszert használnia, akkor az pont a hatalmas fajlagos szárnyfelületű LEPKE lenne!
Képzelj el egy hajóvitorlát. Míg jó irányból fuj a szél, dagad a vitorla, és az jó. De ha hirtelen megfordul a szél, vagy visszacsapó szelep kéne rajta, vagy jobb, ha behúzzuk a fejünk. A pillangó nem a fejét húzza be. Neki van visszacsapója- a himpora. Ami talán széllel szemben is megnyílik, vagyha rázszáll egy virágra. A vitorlás meg rosszabb esetben csak a nyakát huzza be. Képzelheted...
