A kérdésem áll: milyen a lepkék repülési stilusa? Tudnak e vitorlázni nagy szárnyukkal?
Igen, akár a papírsárkány.
Mennyi táplálékot fogyasztanak, és milyen "hatásfokkal" hasznosítják?
Keveset. Általában mézszerű anyagokat: nektárt, poshadó gyümölcsök édes nedveit – szénhidrátokat.
Tudnak e hízni, vagy fogyni, tartalékolhatnak zsírt, cukrot?
Nem. A lárvakorban a zsírtestekben gyűjt energiadepót. Gondolom bizonyos izmokat is lebont, amelyek például csak a bábingből való kibúvást segítették. Mindez persze átlényegül a nőstények tojásainak szíkanyagaiba. (Vitellogeninek.)
Van e anyagcseréjük, ha érted, amit gondolok?
Minden élőnek van. Nagyon hasonlatos a magasabb rendűekéhez. Az ideg- és izomműködés élettana alig tér el azokétól.
Milyen hatása van a hőmérsékletnek, a szélsebességnek?
Változó testhőmérsékletűek. A külső hőmérséklet befolyásoló hatása erős. Melegben minden gyorsabb, de persze van optimum.
Van e kritikus szélsebesség, amely otthonuktól elfújhatja messze őket?
Bizonyosan. Gondolom, ami meghaladja az izmokkal elérhetőt. Gyakran széllel szemben röpülnek, hiszen a hímek a széllel szemben találják meg a nőstényt (szexferomonok).
Van e egyáltalán "otthonuk", fészkük?
Szociális életmódú rovaroknak (hangyák, méhek stb.) igen. Magányosan élő imágóknak nem. Lárváknak ilyenkor is lehet – lásd hernyófészkek.
Fokozhatatlan. Innen törölték az illusztráló képeket és a Tudomány fórumról tiltottak ki, azaz nem írhatok a ’És mégis Föld-leány a Hold?’ topikhoz, ahol látszólag semmit sem követtem el. vitaminek, te érted ezt? Mi történik körülöttem? Álmodom ezt?
(levél ment)
De tényleg! Lehet hogy a himpor képes elemelkedni, akár 0,01 mm-t? Hogy a levegő áthaladhasson? Nem egyszerre mind, az nem is lenne jó! Csak a fele, sakktáblaszerűen, hogy a levegő átmehessen. Negyedére csökken az erő, nyolcadára a teljesítmény, és az energiaigény is- ez csak megéri? És ehhez csupán statikus feltöltődés kell.... Feltölthető e statikusan a himpor, vagy méginkább alatta a négyzethálós szárny? Akkor a lepke statikus feltöltéssel szabályozhatja a teljesítményt, minden csapáshoz egy ciklust. Mérte már valaki a lepkeszárny statikus feltöltődését? De akkor kell, hogy benne legyen egy másik kondenzátor is, meg egy áramgép, ami valószínűleg a hasában van, de ha az sincs neki, akkor a briftaschnijában, azt vásárolhatna is... :-) Így már érthető, hogyha levesszük a himport, az egész elmés rendszer a dugába dől....
Ha létezik rovar, akinek érdemes ilyen rendszert használnia, akkor az pont a hatalmas fajlagos szárnyfelületű LEPKE lenne!
Képzelj el egy hajóvitorlát. Míg jó irányból fuj a szél, dagad a vitorla, és az jó. De ha hirtelen megfordul a szél, vagy visszacsapó szelep kéne rajta, vagy jobb, ha behúzzuk a fejünk. A pillangó nem a fejét húzza be. Neki van visszacsapója- a himpora. Ami talán széllel szemben is megnyílik, vagyha rázszáll egy virágra. A vitorlás meg rosszabb esetben csak a nyakát huzza be. Képzelheted...
"miért kell a por a lepkéknek" Hát talán éppen a repüléshez. Nagy különbség van a sima, és az érdes felület között. Esetleg csillapíthat örvénylést. Vagy éppen ellenkezőleg, kelti azokat. Vagy úgy működik, mint egy visszacsapószelep. Amikor felemeli a szárnyát, megnyílik, csökkentve az ellenállást. Amikor lebocsátja, bezárul, és megnöveli azt. Ilyen nagy szárnyfelületnél jól jön az ilyesmi. Ha meg letörlik neki, nincs ami bezáruljon. A lepkének nagy szárnya van, és ezért biztosan kevesebbet csapkod vele, mint egy lóhere (bocs lódarázs). Nyugodtabban repülhet, szemlélődhet... Minden más rovarnak fajlagosan kisebb, ezért gyorsabban kell csapkodjon, viszont nem kell himpor hozzá. De miért kell ez a nagy szárny? Talán azért, mert olyan, mint a mágnes: vonz és taszít. Nincs olyan nagy madár, aki szárnyastul be tudná kapni röptében, szétvágni meg nem tudják, mert a szárnyaik csak röpülésre jók.
A kérdésem áll: milyen a lepkék repülési stilusa? Tudnak e vitorlázni nagy szárnyukkal? Mennyi táplálékot fogyasztanak, és milyen "hatásfokkal" hasznosítják? Tudnak e hízni, vagy fogyni, tartalékolhatnak zsírt, cukrot? Van e anyagcseréjük, ha érted, amit gondolok? Milyen hatása van a hőmérsékletnek, a szélsebességnek? Van e kritikus szélsebesség, amely otthonuktól elfújhatja messze őket? Van e egyáltalán "otthonuk", fészkük?
Valóban érdekel. Mert óriási különbség van az egyes rovarok és madarak repülése között. Erről akár könyvet lehetne írni, ha még nincs. Mert a NASA-ban biztos külön osztály vizsgálja ezt. Különösen a szunyog félelmetes, valószínűleg az okozza a zümmögését.
Sziasztok A pillangók valóban tudnak repülni, erről direkt többször is saját szemmel megyőződtem. (Távcsővel és mikroszkóppal ugyanis alig láthatók) Engem, mint mérnököt azonban abszolut nem érdekel, miért teszik ezt. Nyilván okuk van rá.
Az viszont igen, hogy hogyan? A szükséges ellenőrző számítások végzésére néhány adatra lenne szükségem, mint: - súly - szárnyfelület, fesztáv - csapások száma /min. - A bevonat anyaga, minősége, érdessége, emissziós tényezője (különös tekintettel esetleges szelektívitására), radar elnyelés. - Üzemidő, távolság - sebesség, gyorsulás - Üzemanyag mennyisége, minősége, oktánszáma, fogyása (l/100km) - Irányítástechnikai adatok Ezen adatok alapján ellenőrizhetem, hogy valóban tudnak repkedni, vagy én ittam többet a kelleténél.
1. „A rovarok szárnya végtag eredetű vagy a kutikula gyűrődése?”
Ma úgy tartjuk minden rovar elsődlegesen szárnyas. Ezeket az ízeltlábúakat nem tartjuk a köznyelvvel ellentétben rovaroknak (pl. ugróvillások – Parainsecta). Másodlagosan szárnyatlan rovarok vannak, pl. csimbék.
A rovarszárny nem végtag eredetű, bár a tőben találunk egy ízesülést. A meglehetősen régi, de éppen újra használt rendszertani besorolás a rovarokat Hexapoda-knak hívta, amely hatlábút jelent. Ez általában a lepkéknél is megszámolható a hasi oldalon (a nyolclábúak a pókszabásúak). Nappali pillangóknál sokszor négy aktív láb van. Az első pár csökevényes formáját ekkor is megtaláljuk.
Két pár szárny van, amely közül az egyik gyakran módosul. Az elsőből gyakran lesz fedőszárny (pl. bogarak), míg a második módosulhat (pl. kétszárnyúak billére).
A fejlődésélettannal foglalkozók még ma is használnak egy elkülönítést, ami szerint vannak Endopterygota (a szárnykezdemény a testfelszín alatt belül van és szárnykorongokból alakul ki) és Exopterygota (külső szárnytokokat találunk) rovarok. Az Endopterygota-khoz tartozó lepkék farát imágó fázisában (a báb stádium része) a szárnyak kialakulásának folyamatát nyomon követhetjük. Négy embrionális korongból alakulnak ki. Az Exopterygota (ezeknél nincs báb) viszont a szárnyak a torháti kutikula felgyűrődésével jönnek létre és kicsi szárnykezdemények formájában találjuk őket. Ez ősibb állapot. Lásd csótányok, poloskák, sáskák stb. lárvái (pontosabban nimfái).
Az első meglepetést nekem az jelentette, hogy a rovarok szárnya nem végtagi eredetű, abban a rovarláb elemei nem találhatók meg. Ellentétben a madarak és denevérek szárnyaival, amelyek az első pár végtag módosult formái. A csontok vizsgálatával az állítás ellenőrízhető.
Az angyalok szárnya (amivel foglalkozom) tehát rovarszárny, hiszen a gerincesek négylábasok. Tündéreknél ez eddig is elég világos volt. Az angyalok szárnyával csak az a baj, hogy tollas. Hogy ez miért problematikus az már egy másik történet.
Ezek mindenkinek szóló kérdések, s bárki válaszainak örülök. A tiédnek különösen. Írhatom, hogy az első jó tapasztalatom vagy. Várom tehát, amit gondolsz. Van mondanivalóm, de ha azokat más mondja el helyettem az is rendben van. Megosztani más, mint elosztani. Máshová is benézek majd ez bizonyos. Köszönet az útmutatásért.
Szia! Hm, ezért érdemes öt éve halott topikokat is a kedvencek között tartani. Írod, hogy lenne lényegi mondanivalód, úgyhogy nem akarok kéretlen okoskodással nekiesni a témának, viszont érdeklődve olvasok. Válaszolsz Te a kérdéseidre vagy a közösbe szántad?
Vannak a környéken rovarászok, de nem tudom, benéznek-e ide, mindenesetre ha nem ismered ezeket a helyeket, less át, hátha találsz még érdekeset.
Bocs, hogy ilyen későn válaszolok, de előbb fel kellett nőnöm a PC-asztalig.
Nem bánnám ennek a topiknak a feltámadását.
(Tulajdonképpen érdekelnek az elhagyott helyek is. De csak itt teszek ennek kipróbálására kísérletet, mert van idetartozó lényegi mondanivalóm.)
A lepkék testét a mesékben hímpor borítja. Most annak csak arról a részéről van szó, ami a szárnyat borítja. Miképpen van ez az üvegszárnyú lepkékkel vagy szitkárokkal, ahol nincs ilyen? Nekik kilyukadna röpüléskor a szárnyuk? Én azt gondolom szó sincs erről. De más rovarrendek víztiszta szárnyai (pl. bogarak, legyek, hártyásszárnyúak stb.) sem lyukadnak ki röpüléskor. Milyen lehangoló is lenne.
Viszont ha valóban a rovarok szárnyáról szeretne valaki beszélni, akkor az alábbi kérdések igazán érdekesek: A szárnyerek lennének a sejtfalak? A szárnylemez sejtes felszíne ezzel függ össze? A rovarok szárnya végtag eredetű vagy a kutikula gyűrődése? A szárnyakon hímpor van-e, vagy tényleg pikkelyek esetleg módosult szőrök? (Szerintetek a szárnyak pikkelyszőreiben megjelennek-e a táplálék nem hasznosított összetevői?)
És mi legyen a látvánnyal? Ad ez lehetőséget elkerülési stratégiákra (pl. mimikri)? Vannak-e pikkelyszőrök a szúnyogok szárnyain? És ha némely csoportokban vannak, akkor melyik röpül jobban, melyik típusú kutikuláris szárnylemez használódik el hamarabb?
Por nélkül nem is tudnak repülni! A por nem is por hanem mikroszkópikus pikkelyek! A lepkeszárny annyira vékony sejtfallal analóg kialakítással készült amit ha csupasz a levegő mozgása azonnal kilyukaszt.
A "díszessége" biztos az emberek esztétikai érzékének kialakítását célozza, mint a madarak tolldísze!:-)
