Hálásan köszönöm minden kedves szülőnek akik már eddig kitöltötték a szakdolgozatomhoz a kérdőívet! Még szükségem lenne néhány válaszra, ahhoz hogy a szakdolgozatom kerek legyen.
Kérem, amennyiben az Ön gyermeke vagy ismerőse érintett a Cerebral Paresisben (CP) kérem, a kérdőív kitöltéséve járuljon hozzá a szakdolgozatom elkészítéséhez.
(A kérdőív kitöltése kb. 15 - 20 percet vesz igénybe.)
Üdvözlöm Előző hozzászóló!Én még csak most tervezném (terveztem volna),hogy kipróbáljuk.De a negatív vélemények eltántorítanak. Leírná a tapasztalataikat?
Nekünk csak pozitív tapasztalataink vannak a debreceni Gekko-val kapcsolatban! Pedig az itt olvasottak engem is elbizonytalanítottak, de az elmúlt 2 hónap után azt kell hogy mondjam,hogy mi imádjuk, és van redménye:))))))
Én egy új képességfejlesztőt szeretnék ajánlani. Ez egy színjátszó- képességfejlesztő, ami annyit jelent, hogy drámapedagógiai eszközökkel, játékokkal, gyakorlatokkal segítenek a gyerekeknek megnyílni, kommunikálni, vagy éppen a koncentrációs készségüket fejleszteni. 3 éves kortól van, Rákoskeresztúron. Két lány tartja, akik kedvesek és tényleg odafigyelnek a gyerekere. Ha valakit érdekel, szívesen adok több infót.
Sajnos a GEKKO-val kapcsolatban Nekünk negatív tapasztalataink voltak.
Egy év alatti kisfiúnkkal rendszeresen jártunk a Pacsiratamző u.-i GEKKO játszóházba. Az első alkalommal, a Bordás Gergővel találkoztunk, aki kvázi „felvette” a picit.
A felvételkor mindketten jelen voltunk a párommal, és mindkettőnknek feltűnt vettük azon rendkívül furcsa dolgot, hogy egy egyébként számunkra teljesen idegen személy a gyereket, az első találkozás alkalmával megpuszilja, puszilgatja.
Ez számunkra azért is volt érthetetlen, mivel pl. a sem a gyerekorvos, sem a védőnő nem puszilgatja a gyereket, a véleményünk szerint a szülő és hozzátartozók dolga. Mi ezt nem tettük szóvá, de nem esett jól látni, hogy egy idegen férfi puszilgatja a kisfiúnk fejét a felmérő foglalkozás közben.
A foglalkozások megkezdését követően a 8 és fél hónap alatt három különböző hölgy vezette a foglalkozásokat, azaz megközelítőleg két havonta, új személyt kellett a szülőknek, a gyermekeknek elfogadni és megszokni.
A harmadik pedagógus végül láthatóan annyira tapasztalatlan és gyakorlatlan volt, hogy ezt az észrevételünket a párom, telefonon jelezte a Bordás Gergő részére.
Már a probléma felvetésének a ténye sem tetszett a Bordás Gergőnek, mindenáron rá kívánta erőltetni a páromra, hogy nem ért hozzá, és biztosan nincs igaza, mivel a GEKKO rendszere „tökéletes”. Megígérte, hogy a következő foglalkozás alkalmával bejön a foglalkozásra.
Ez végül nem történt meg, azonban a hölgy által tartott második foglalkozás színvonala ismét jóval elmaradt a korábbiak szintjétől (akikkel egyébként nagyon meg voltunk elégedve).
Egy példa, a 12 hónapos gyermekkel 2-3 éveseknek való feladatot akart adni (ekkor egyébként a szülők jelezték, hogy ezt hagyja, mivel ilyen korú gyerekeknek ez a feladat nem való, végül ezt belátta). Ez egyébként jól észlelhető a szülők részéről abból, hogy gyermekek mennyire figyelnek, mennyire aktívak, és hogyan köti le őket a foglalkozás, vagy az egyes feladatok.
Mivel a Bordás Gergő nem jelezte (noha a szomszédos szobában volt a foglalkozás alatt), hogy nem nézi meg a foglalkozást, illetve semmiféle jelzést (akár a távolmaradásról, akár más módon) nem tett, és ráadásul az óra ismét rossz volt, ezért írtunk egy e-mailt a GEKKO részére, és kértük, hogy vizsgálják meg a fentieket.
A levelet a GEKKO kommunikációs igazgatója a Bordás Bence Úr válaszolta meg (a lefolytatott „részletes vizsgálata alapján”), amelynek az üzenete számunkra az volt, hogy „nálunk minden tökéletes, mi nem hibázunk, a mi rendszerünkben nem lehet probléma, ha ez neked nem tetszik akkor menj el a GEKKO-ból”.
A kb. három (egyébként teljesen kultúrált és normális hangvételű) levélváltásnak végül az lett a következménye a GEKKO részéről, hogy a következő fogalakozás előtt 20 perccel küldtek a GEKKO-ból („a vezetők utasítására”) a párom telefonjára egy sms-t, hogy nem mehet a további foglalkozáskora, a maradék foglalkozások díját visszautalják!
Természetesen megalázó, arcátlan és bosszantó volt számunkra az eljárás, de mindezek mellett kerestük saját magunkban is az okot, hogy erre valóban rászolgáltunk-e.
Ekkor telefonon kerestük a Bordás Gergőt, aki talán másnap (?) felhívta a páromat, ELNÉZÉST a Bordás Bence általam pökhendinek, beképzeltnek és hozzá nem értőnek jellemezhető kommunikációja miatt és jelezte, hogy mégis „szeretettel” várnak minket a jövőben is!
Természetesen ehhez különösebb kedvünk már nem volt. Ezt követően a párom beszélt a csoportunkban levő más anyukákkal is, akiknek egy része egyszerűen már nem ment el mi csoportunk foglalkozásaira, viszont volt más, aki hasonlóan járt, azaz UGYAN AZON (általunk tapasztalt) probléma felvetését követően a Bordás Gergő megpróbálta meggyőzni, hogy Ő is téved, nem jól látja, nem jól érzékeli…
Mindezek miatt Nekünk a GEKKO-t üzemeltető fenti két személyről nincs jó véleményünk, úgy gondoljuk (mivel ezt éreztették velünk), hogy egy arrogáns, a (pedagógusok, és az alkalmazottak szemben is meglevő) totális ellenőrzés elvét fenntartó, „pénzügyi vállalkozásról van szó, aminek csupán eszközei a gyermekek és a szülők”, és mindösszesen egy megkonstruált, őszinteség nélküli (esetünkben a pacsirtamező úti GEKKO-ra vonatkoztatott) marketing eszköz a vezetők által sugallt cél.
Érdekességként megjegyezném például, hogy számunkra a kommunikációs vezetővel történt levelezésben foglaltak alalpján, az a következtetés volt levonható, hogy a cég, esetünkben pl. a párom (vagy az én, de akár mások) tudomása (előzetes tájékoztatása) nélkül IP kamrával figyeli a foglalkozás alatt a helységekben történteket (beleértve akár azt is, hogy ott az édesanyák anyatejjel táplálják a gyermekeiket).
Egyébként erre utalt az általunk „problémásnak” ítélt pedagógus viselkedése is, aki rendszeresen a helységben egy adott pontra nézett (ahol egy rejtett piros led felvillant) a foglalkozások alatt.
Természetesen tiszteletben tartom és elismerem, azok munkáját, akik az ország más területén a GEKKO-ban odaadóan dolgoznak és a szülők, a gyermekek megelégedettségére teszik a dolgukat, de a mi rendkívül negatív tapasztalatunk, ráadásul közvetlenül a tulajdonossal és testvérével sajnos végül egy rossz és nem kívánt élményt hozott.
Bízom benne, hogy ez a nyílt és őszinte vélemény is segít a GEKKO-val kapcsolatos bármely döntésekben és a megítélésben!
A közelmúltban egy ismerősöm járt a Gekkoban gyermekével, és meglepetéssel tapasztalta, hogy bár gyermeke minden téren harmonikusan fejlődik, mégis azt javasolták, hogy járjon hozzájuk havi 24 ezerért, mert hátha valami fejlődési zavar alakul ki nála. Mindezt határozott félelem keltéssel párosította egy Gergő nevű pedagógus. Azzal teljesen egyetértek, hogy a valamilyen problémával küzdő gyerekeket fejlesszék, de azt "lenyúlásnak" érzem, hogy csak azért fizessünk, hogy nehogy valami baja legyen. Valakinek van tapasztalata?
Én is úgy gondolom, hogy akik ilyen elveket vallanak:
A Gekko belső internetes fórumán a „központ” és a partnerek párbeszédéből kiviláglik, előbbi az egyet nem értő felvetéseket igen hamar okvetetlenkedésnek, gáncsoskodásnak minősíti. Akadt olyan kizárt játszóház-üzemeltető, akinek az arcképét vámpírrá torzítva rakta fel a belső csevegőfórumra Bordás Bence marketingigazgató, a tulajdonos testvére, imigyen kommentálva: „már nem gekkós. Szabad mondani, hogy hülye, sőt: idióta barom.” Hasonló, pedagógiai tanácsként is felfogható gyöngyszem a Gekko által üzleti titokként védett fórumról, szintén a marketingvezetőtől: „Én azt olvastam, hogy mindig oda kell furakodni, ahol a bödön van. Amíg a komcsik és zsidók uralkodnak, nekik kommunikálok, amikor meg majd a nácik, akkor majd nekik. Arra kell csak vigyáznom, hogy mégse álljak kamerák elé, hanem majd mindig a háttérből mondjam, hogy mikor, kinek, mire, mit hogyan helyes hazudni. :-) Szóval ne igyunk előre a medve bőrére! Előbb várjuk meg, hogy Orbán legyen a góré, majd utána nyalizunk.”
és hazugságra, pénz hajhászásra építik fel életüket, azok ilyen értékek mentén foglalkoznak a gyerekekkel, és akarva - akaratlanul ezt plántálják át a még romlatlan csemetéinkbe. Bordásék mint pedagógusok megbuktak, és nem akarnám, hogy gyermekemet a saját képükre formálják. Biztos sok szülő jutott hasonló álláspontra és felmérte ennek az erkölcsi veszélyét.
Én dolgoztam több mint egy évig GEKKO játszóházban, sajnos mint pedagógus is tapasztalhattam, és ez már nem üzleti titok, hiszen a HVG is leírta, hogy a játszók nagyrésze nem nyereséges, így elképzelhetitek, mennyire erőszakosan kerül előtérbe az ügyfelek megszerzésében és megtartásában a nyereség. Normális, hogy pénzért fejlesztenek, hiszen ez egy szolgáltatás, de amikor egy szakvélemény alá van rendelve üzleti érdekeknek, az már etikátlan. Ez olyan, mintha egy orvosi rendelőben azt mondanák neked, alapos gyanúja áll fenn nálad mondjuk egy rákos megbetegedésnek és kötelezően el kell járnod megelőzésre, holott erről szó sincs. Elég durván hangzik, nem?
Korai fejlesztéssel kapcsolatban, mint szakember: problémás esetekben, mint pl. értelmi fogyatékosság, mozgássérültek, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás stb. elengedhetetlen a korai fejlesztés, azonban egészséges gyermekek fejlődésében nem lehet ugyanazokat a törvényszerűségeket, szakterminusokat használni, hiszen egy ingergazdag környezetben, odafigyelő szülőkkel higgyétek el, mindent megkap egy egészséges gyermek. Ráadásul az is köztudott, hogy pár hónapos életkorban egyetlen gyermekkel sem lehet előre eltervezetten, szigorúan kötött óramenetben, előzetesen választott játékokkal 50 percen keresztül erőltetetten játszani, márpedig a GEKKO-ban ez többnyire így működik, sajnos. Ezen kívül nincsenek szigorú szabályok arra vonatkozólag, hogy egy gyermek mikor üljön fel, álljon fel, beszéljen. A GEKKO sajnos ezt szigorúan kezeli és előfordulhat, hogy ha mondjuk a gyermeked 12 hónaposan még nem áll fel, akkor az nagymozgásbeli elmaradásnak számít. Igenis vannak időpontok, amikortól valami kórosnak számít, de ezek korántsem egyeznek meg a GEKKO koncepcióval.
Egy harmadik dolog: sajnos tényleg elültetik az állapotfelmérésen a szülőben a félelmet szinte minden esetben és ezt úgyszintén nagyon etikátlannak tartom.
Egyszóval: lehetne a GEKKO gyermek, emberközpontúbb de a pénz mindennél fontosabb. Nem az egyes GEKKO-k gazdagszanak, hiszen többnyire veszteségesek, hanem a központi GEKKO, aki a franchise jogok eladásáért és a látszat fenntartásáért mindenre, és ezt szó szerint értsétek, mindenre képes. És mivel ez franchise rendszer, a központ merev szabályain senki nem tud változtatni.
Pont tegnap olvastuk a HVG-ben... Sajnos az ilyen vállalkozások, mint a gekko, az "amíg lószar van, veréb is van" elv mentén lavírozva maradnak fönn, normális esetben már rég csődbe kellett volna menniük.
A GEKKO mindenkinek fogja javasolni, hogy vegyen részt kurzuson - akár van elmaradása, akár nincs. Ezt nem is titkolják, fenn van a honlapon is. A szülő döntése hogy beíratja-e a gyereket. Egyébként szerintem az egész nagyban játszóház-, játszóházvezető- és legfőképpen pedagógusfüggő.
Vidd el inkább a nevelési tanácsadóba, és kérdezt meg tőlük, szorul-e fejlesztésre. Aztán még mindig viheted akár a Gekkoba is ha drágán akarod fejlesztetni, de legalább nem olyan dönti el hogy kell neki fejlesztés aki anyagilag érdekelt benne hogy úgymond kelljen.
Igen, én is hallok jókat is a Gekkoról. Azon gondolkozom, hogy beírassam-e gyerkőcömet? Jövőre megyünk iskolába, egy kis felkészítés talán jót tenne neki. Szerintetek? Van nagycsoportos gyermekkel tapasztalatotok a Gekkoban? Lehet, hogy fejlődtek az utóbbi években?
Van egy olyan érzésem, hogy 2004 óta sokat változott a Gekko is. A 6 éves fiam és a 2 éves lányom is jár. Szakképzett pedagógusok foglalkoznak velük, egyéni felmérés és az általuk vázolt fejlesztési igény szerint. Igen, a felmérésen sokat kérdeztek a gyerekekről engem is, miközben feladatokat kaptak, koruknak megfelelően. A 6 éves próbálja lemásolni az egyre bonyolultabb vonalas rajzokat, rajzoljon embert, beszélgessenek, a 2 éves két elemű kirakót kapott, toronyépítőt... A foglalkozásokon van nagymozgás (pl. 2 évesnek karikából, alagútból, lépőkőből épített akadálypálya, pattogó labdák megkeresése, buborék elkapása; 6 évesnek nagy mozgással egybekötött szellemi feladat, pl. a szoba egyik végében van egy 3-4 részes toronyként egymásra rakható elemekből álló bohócot ábrázoló kép, memorizálja, elszalad, vagy elugrál a másik végébe, és a dobozból kiválasztja a soron következő elemet). Az óra második felében inkább szellemi feladatok vannak, amit ülve csinálnak, a két éves is lelkesen csinálja, sikerélménye van. Én leginkább azért viszem a két évest, mert van mellette itthon egy egy éves is, akitől sok mindent nem tudunk csinálni, pl. nem tud festeni, ragasztgatni, nem tudom annyira szeparálni őket. A 6 évesnek meg a ceruzahasználatban van szüksége fejlesztésre, az oviban nem erőltetik. A tanév elején még nem szeretett rajzolni. 3 havi heti két alkalmas foglalkozás után nem csak rajzolni, de színezni is szeret, sikerélménye van benne.
Nekem (többek közt) az is a bajom vele, hogy akinek pl. nem elég ingergazdag a környezete (pl. rosszabb körülmények között élő családok, nem annyira felvilágosult szülők), azoknak lenne igazán szüksége a fejlesztésre, de ők meg nem engedhetik meg maguknak.
Ami pedig kifejezetten idegesít az az, hogy úgy állítják be a reklámjaikban magukat, mintha egy gyerek enélkül egyáltalán nem tudná megállni a helyét az iskolában. Könyörgöm, azért ez a valóság meglehetőst ferdítése egy olyan témában,a mi egy szülőnek nagyon fontos.
Mi zenebölcsibe járunk egy helyre, ahol Gekko is működik. Eleinte próbáltak minket is "beszervezni" mondván, hogy az akkor fél éves lánykám túlságosan darabosan mozog. A történethez tartozik még, hogy kislányom születésekor elakadt a szülőcsatornában, mire kivették újra kellett éleszteni, így biztosan érte vmilyen mértékű oxigénhiány. Emiatt 8 hetes korától 10 hónapos koráig jártunk Dévény Annához gyógytornára, aminek eredményeképp szuper a mozgás- és egyéb fejlődése is (most 11 hónapos, 3 hete jár önállóan). A végén engedtem - főleg mert úgy éreztem, azt sugallták, nem vagyok elég lelkiismeretes szülő, ha nem viszem Gekkózni. (A zenebölcsi, gyógytorna, úszás és az itthoni gondos odafigyelés mellett). Az állapotfelmérésen viszont kellemes meglepetés ért, beszélgettünk, közben Luca játszott, mutattak neki játékokat, próbálták lekötni a figyelmét. Kérdeztek elég sokat arról, itthon mit hogyan csinálunk, miket játszom vele stb. A végén azt mondták, minden jó úgy, ahogy csináljuk, csak így tovább. Luca 6 hónaposan a 8 hónapos elvárásokat is teljesítette. A "vizsgálatért" végül nem kérték el a pénzt, igaz, így nem kaptuk írásban az eredményt. Összességében végülis kellemes megelepetés volt.
Amennyire így - hogy mi nem Gekkózni járunk oda, csak hallom a szülőkkel folytatott beszélgetést, ill. látom, miket készítenek a gyerekek - látom, nem rossz az ötlet, de kétségtelenül nagyon drága. Sok gyerek van, akinek jót tenne, bár egy lelkes anyuka szerintem ugyanezt tudja othhon is. Szóval ha valakinek sok pénze van, de kevés ötlete, akkor megéri.Ugyanakkor a heti 1-2 óra foglalkozás nagyon kevés ahhoz, hogy egy gyerek jól fejlődjön, tehát a szülőnek a Gekko mellett is megmarad a feladata. Ha komolyabb gond van a gyerekkel, nem hiszem, hogy a Gekko a megoldás, inkább minél előbb az adott területre specializált szakemberhez kell fordulni.
Az elmúlt időszak intenzív (és invazív) Gekko kampányát figyelembe véve, nem kellene kicsit feléleszteni ezt a topikot?
Tehát akinek van tapasztalata, nincs tapasztalata, de szeretne szerezni, akinek tetszik az ilyen fejlesztés és akinek nem...NOS, gyertek és szóljatok hozzá!!!
Én így az elején nem szeretném leírni a véleményem, jó lenne, ha "beszélbetés" bontakozna ki...
Vagyis mindenki, aki olvassa, adja át: GEKKO-ba ne menjen senki, ha nem akarja, hogy őt is és a gyerekét is hülyének nézzék, és ezt még jól meg is fizettessék vele!
tgabi amiket irsz, akar jo gyakorlatok is lehetnek, de nem mindegy, hogy ezt pl azert kell csinalni, mert a szulo fejleszteni akarja a gyereket (lelke rajta, bar en magamban errol mast gondolok), vagy azert kell csinalni, mert van valoban valamilyen fizikai elteres, szuleskori trauma, oxigenhiany, ne adj isten enyhe ertelmi fogyatekossag, na es ha nem tudja a "fejleszto", hogy mi a valodi gond a gyerekkel akkor onnantol el is lehet szepen kezdeni kart okozni a gyerekeknek
Attól is kiakadtam, amikor a foglalkozást tartó nő közölte, hogy a gyerekemnek nulla a vizuális megkülönböztetőképessége. Ez abból derült ki szerinte, hogy egy őserdőt ábrázoló rajzon nem vette észre a szép színes madarakat. A baj csak az volt a dologgal, hogy nem vették meg az ehhez a feladathoz szükséges szép, színes képeket, hanem fekete-fehérben fénymásolták őket. Tehát a gyereknek a fekete-fehér dzsungelben kellett volna megtalálnia a fekete-fehér madarkat úgy, hogy ránéz a képre (mint mondtam 4 évesen).
Nem semmi! Meg kellett volna kérni az oktatót, próbálja ő ezt megcsinálni, sztem neki se ment volna!
Meg azt is mondták ennek az anyukának, h nem elég a kipakolást "gyakoroltatni", hanem már vissza is kéne pakolni. Erre kétségbe esett, és most szinte csak ezzel foglakoznak, dobozolnak, kiskölyök persze már unja. De könyörgöm, én se szeretek 3x évesen visszapakolni, ha vmit előszedek!
Én akkor hagytam ott az egészet, amikor a fiam azt a feladatot kapta, hogy térde között labdát szorítva ugráljon, közben az ugrálás ütemére tapsoljon, és ugyanilyen ütemben számoljon visszafelé tíztől. A gyerek nem tudta mindezt egyszerre csinálni (előbb tapsolt, aztán számolt). Ekkor 4 éves volt. Nagyon megszidták, és azt mondta a nő, aki a foglalkozást tartotta, hogy a gyerek 2 éves szinten van. Ekkor a fiam már kétjegyű számokat adott össze és vont ki, egyjegyűeket pedig szorozni tudott. Kétéves szinten.
Én is csak hallomásból ismerem őket, de ennyi is épp elég. Egyik ismerősöm vitte el kisfiát kb 8 hónaposan, mert a gyerek még nem áll, ül, nem mászik stb. Ők felmérték a csemetét, és kiállítottak egy eléggé lesúlytó "bizonyítványt", mit kellene tudnia és ahhoz képest ő mit tud. Az anyuka eléggé elkeseredett és a mai napig is hordja szorgalmasan a kissrácot, most volt 11 hónapos. Lelkesen mesél a foglalkozásokról, h most épp állásból leülni, térdelni tanulnak, alagúton kúsznak-másznak, labdát görgetnek a lábuk alatt stb. Az elmúlt hónapban pacs-pacs-ot tanultak borotvahab! segítségével, amit az "oktató" az asztalra nyomott, és abban kellett volna pancsolni, amit az ilyen korú gyerek simán az arcába töm! Szóval így a hallottak alapján elég gagyinak tűnik a dolog, egy egészséges gyerek, ha megtanul felállni, megtanul leülni is. A pancsolás megy magától is, ha kiömlik víz v főzelék az etetőszékre. A legszomorúbb,h a szülőt is teljesen elvarázsolták. Mostanában volt épp beszédfejlesztés, ami abból állt, h vmi dobozra ráütnek és mondják "hoppá", erre kiugrik egy béka. Anyuka már keresi is ezt a játékot a bo9ltokban. Enyéim 13 hósak, béka nélkül is kb 2 hónapja mondják "hoppá", ha elesnek, akár a másik is, vagy múltkor a tvreklámban nyuszika kapott egy mokkást, és felborult, és akkor is ment a hangos "hoppázás".
Szóval azt próbálják beadni hiszékeny szülőknek, h nélkülük megállna a gyerek fejlődése! Eléggé felháborító és mindezek mellett mennyibe kerül!
