Embertestvér, ki erre jársz a nyáron, a dombtetőn, barát vagy idegen, ne gúnyolódj e három jómadáron, kik itt lengünk a sárga zsinegen: bőrünket, nézd, a víz lemosta régen, nyelvünk megzöldült, mint a rézgaras, és így forgunk a korhadó kötélen, pökhendi táncban, mint a szélkakas; hasunk, amelybe bort tömtünk s kalácsot, mint vén ribancmell, ráncos, sárga folt, s szívünk, amely a názáreti ácsot sohsem dicsérte, már a sárba folyt. Ne röhögd ki gyalázatunkat, vándor, s ne csak mibennünk lelj bűnt és hibát, s ha majd a meggymagot kiköpted szádból, rebegj értünk egy Áve Máriát: - hogy a gonosz Hold szarván el ne essen, s az égig jusson e három zsivány, s ruháik foltján többé ne nevessen a grófkisasszony és az úrilány - de kérd reánk az Úr kegyelmét, hogy a bitóról hófehéren megoldja Villon árva lelkét Krisztus nevében. Ámen, ámen.
A barna rongyok hulltak már a fáról, s át harminchárom sáros vármegyén hárman jöttünk koldulva Flandriából: Ythier Méchant, Colin Cayeux meg én. És egy nap térdig hóban állt a róna, s a házakból követ dobtak ki ránk, s a réten nem nőtt, csak csipkerózsa, s deres kökénytől felkopott a szánk, s ott röpködött a varjú is, mely újra fülünkbe károg, itt a dombtetőn, s mi ültünk hárman tar bozótba bújva s árván a ködtől megfakult mezőn. Kislány, ki erre jársz egy jóbaráttal, ki majd letép, te liliomvirág, ne nézz reánk szemedben durva váddal, de mondj értünk egy Áve Máriát: - hogy a Tejút vizében meg ne ázzon, s az égig jusson e három betyár, s ott lovagoljon fenn a szivárványon, ahol nincsen se úr, se szolga már - és kérd reánk az Úr kegyelmét, hogy a bitóról hófehéren megoldja Villon árva lelkét Krisztus nevében. Ámen, ámen.
Ott ültünk a mezőn híg őszi ködben, s fáztunk a hűlt tűz szürke kormain, míg a hold rőt lámpáját felkötötte Rouen várának lila tornyain. S hogy lassan egyre mélyebb lett az alkony, "nézzétek" - mondtam - "mily veres a hó", Ythier Méchant a kését nézte akkor, és arra jött egy batyuzó zsidó. Ott jött görnyedten, vénen és mi szépen felálltunk s taplót kértünk és tüzet, de ő a kést bámulta s zöld szemében sötét toronyként állt a rémület. És így végeztünk véle mind a hárman, mondj értünk még egy Áve Máriát, s az Úr az örök élet aranyával fizesse meg irgalmad aranyát: - hogy a Göncöl kocsisa fel a bakra vegye magához e három gonoszt, s vad vágtában vihesse a magasba Hozzá, ki már csupán kegyelmet oszt, és kérd reánk az Ő szerelmét, hogy a bitóról hófehéren megoldja Villon árva lelkét Krisztus nevében. Ámen, ámen.
A vén zsidót a búzaföldre dobtuk, s a vén zsidó vagy száz tallért nyomott. Aztán kocsmába mentünk és kimostuk a rongyainkból mind a vérnyomot. De a zsaruk elfogtak a határban, s rozsdába verve vittek Párizsig, bűnbánat nélkül haltunk mind a hárman, s hasunkon, nézd, a lódarázs hízik, szemünkkel varjak szállnak fenn az égen, és forgunk-lengünk, mint a szélkakas, és mellbimbóink megrohadva régen, leestek tegnap, mint a rézgaras - vállunk a naptól már barnára égett: testvér, ne vess meg, mint a nagyvilág, és mondj, ha a Montmartre-i dombra tévedsz, értünk egy végső Áve Máriát: - hogy Colin Cayeux lókötő pofáját s Ythier Méchant-t a zsebmetszők közül bírák, pandúrok ott fenn már ne várják, rútul pislogva egy felhő mögül - de kérd reánk az Ő kegyelmét, hogy a bitóról hófehéren megoldja Villon árva lelkét Krisztus nevében. Ámen, ámen.
Miért, nem az a dolog lényege, hogy a művészi tehetség a törvények fölé emeli az embert? Egy éve ezt írtad topicnyitásként. Csak így képzeld magad elé a jelenetet:
- Francois Villon! Többrendbeli rablásárt, betörésért és emberölésért kötél általi halálra ítélem!
- Bíró úr! Az utolsó szó jogán még annyit mondanék, hogy Szomjan halok a forrás vize mellett; / Tűzben égek és mégis vacogok. Meg hogy Ahogy ti most rajtunk, előbb-utóbb / Rajtatok Isten akként könyörül.
- Ja, az más. Ön ezennel szabad.
Ezt nyomtasd ki, ha egyszer híres leszek a verseim által, akkor kiirtom a családod, az a pár emberélet igazán nem számít, ha elég örömet okozok mindenki másnak. :)
egyet értek veled, az ember élete felbecsülhetetlen!!!!!!!!!!!
és még annyit hozzáteenék hogy nem véletlen volt ilyen Villon, az alkohol és a drog tette ilyenné, kőkeményen alkoholista, nagyon züllött életet élt...
Először is: a mester a XV. században élt (1431 -? ).
Másodszor is: tudtommal előre megfontolt szándékkal nem ölt embert. Az illető papot - ahogy te is írod - önvédelemből ölte meg, ezen kívül, úgy tudom, "csak" rabolt, betört - a megélhetésért. Én tehát felmentettem volna - de nem a költői géniusza miatt. Attól, hogy valaki valamiben tehetségesebb, mint mások, még ugyanúgy ember, mint ők. És mit jelent az, hogy "néhány" emberélet? Tehetségtelen költőknek nem szabad embert ölni, tehetségeseknek meg igen? Mondjuk, minél jobb költő (festő, zeneszerző, kőfaragó, balett-táncos) valaki, annál több embert gyilkolhat meg büntetlenül? Ha most írok egy halhatatlan balladát, akkor lemehetek az utcára, és leszúrhatom az első (a vers minőségétől függően) 10-15 embert, aki az utamba kerül?
"Szerintem megér néhány emberéletet..."
Szerintem meg nem. Semmi nem érhet annyit, hogy valakit meg kelljen ölni érte. De az emberölés(ek)nek nincs is köze Villon művészetéhez. Nem azért ölt, hogy nagy költő lehessen belőle.
Egyszóval tehát: én, ismétlem, felmentettem volna Villont, de nem azért, mert nagy költő volt, hanem mert a megélhetésért bűnözött, és önvédelemből, a saját élete védelmében ölt.
sTormy (a statisztika kedvéért: halálbüntetést ellenző irodalmár(palánta))
Én nem vagyok sem irodalmár, sem francia szakos, de hosszú ideje foglalkoztat Villon!
Ajánlom mindenki figyelmébe oldalunkat, mely a www.Villon.hu címen érhető el. Azt hiszen nincs értelme elöljáróban erről többet írni, kérek mindenkit, hogy ha megnézte, írja le őszintén a véleményét az oldalunkon található Fórumba, vagy ide!
A segítséget előre is köszönöm és ígérem bekapcsolódom ebbe a társalgásba pár napon belül, amennyiben tényleg aktív ez a topic!
Tudjuk, hogy nagyszeru koltoje a vilagirodalomnak.
Liraja csak a legnagyobbakkal merheto ossze.
A XIV.sz (a kulturalisan sotet evszazad) egyetlen nagy koltoje.
Olyan muvek szerzoje mint a Nagy Testamentum, Akasztottak balladaja....
De minden nagyszerusege ellenere, gyilkolt (onvedelembol leszurt egy papot,es meg sotetebb ugyei is voltak),rabolt, fosztogatott, nagy szerencsejere epp' hogy memenekult az akasztofa elol.
Tehat a mai "torvenyeink" szerint (pl. az USA egyes allamaiban) kivegeztek volna !!!!
Kerdes:
Felmentheto-e az az ember aki aljas, elore megfontolt szandekkal olt, garazdalkodott, de mindezek mellett felelmetesen nagy koltoje volt szazadanak ?
Felmentheto-e pusztan koltoi geniusza altal?
Talan nyomorult elete nelkul talan nem is alkotott volna ekkorat !! Pl.Az akasztottak balladaja stilszeruen az akasztofa "arnyekaban" keszult.
Az en valaszom:
EGYERTELMU IGEN
Szerintem meger nehany embereletet az (ugy ertem ezt,hogy egy kepzeletbeli birosagi targyalason ervkent felhozhato a vadlott vedelmere), hogy annyi szepseget, oromot, annyi megrendulve eltoltott orat adott az emberisegnek !!!!!
Varom az ertekes hozzaszolasokat !!!
Kulonos tekintettel az irodalmarok,francia szakosok,halalbuntetest tamogatok es ellenzok hozzaszolasira !!!
Bevallom, hogy a vita mellett egy szereny statisztika keszitese is celom!!!
