Mi a történet tanúsága?
Egy hangyának felfoghatatlan jelenség az emberi elme a távolság, amit egy ember könnyedén megtesz egy hangyának több generációjába is, kerülhet.
Az hogy néha röpködnek a fejünk felett idegen civilizációk járművei az némi érdeklődésüknek, lehet bizonyítéka, de ettől még nem biztos, hogy a kapcsolatot is fel akarják venni velünk.
Végül is csak a bolond beszélget a hangyákkal nem, de?
Nagyon tanulsagos tortenet, csak eppen "regi", ezt a peldat mar sokan hasznaltak sok minden filozofiai jellegu kerdesekben (en is hasznaltam mar hangyapeldat tobbszor is)
Ami pedig az UFO-k es a hangyak viszonylatat illeti: a hangyak azert nem hajtanak vegre szandekos es tudatos embermegfigyelesi kiserleteket. Ha azert te meglattal volna a felvett hangyad labai kozott egy picurka tavcsovet (vagy akarmit ami annak megfelelo, szamodra nem "termeszetes" valamit), azert gondolom rohantal volna jelenteni valahol. Ertem amit mondasz, meg egyet is ertek vele. Tehat letezhet egy olyan intellektualis kulonbseg ami akarmilyen kommunikacios kiserletet feleslegesse tesz. De enszerintem helytelen ezt onmagunk ellen hasznalni, akar pro akar kontra iranyban (UFO ugyben).
Egyszer, amikor otthonról elindultam a tőlünk nem messze lévő erdő irányába azon törtem a fejem, hogy mihez is volna kedvem.
A felettem elhúzott egy repülőgép kicsit irigykedve figyeltem, kedvem lett volna nekem is ott ülni a többi utas között.
Nemsokára az erdőszélre értem, amikor megláttam egy vöröshangyabolyt.
Megközelítettem, hogy egy kicsit jobban szemügyre vegyem, hatalmas város képe tárult fel előttem.
Nagy nyüzsgés meg minden tették a dolguk.
Gondoltam felpezsdítem az életüket, egy bottal belepiszkáltam a közepébe.
Hatalmas pánik hangulatot teremtettem néhányan felmásztak a botra is és dühödten harapdálni kezdték.
Jót nevettem rajtuk az egyiket óvatosan, megfogtam és néztem, hogy kalimpál a lábaival csáprágóival megpróbált az ujjamba marni eredménytelenül.
Egy kicsit még nézegettem, aztán ráuntam visszadobtam a többi közé.
Majd eltűntem a boly közeléből amilyen gyorsan csak tudtam.
Mi a történet tanúsága?
Egy hangyának felfoghatatlan jelenség az emberi elme a távolság, amit egy ember könnyedén megtesz egy hangyának több generációjába is, kerülhet.
Az hogy néha röpködnek a fejünk felett idegen civilizációk járművei az némi érdeklődésüknek, lehet bizonyítéka, de ettől még nem biztos, hogy a kapcsolatot is fel akarják venni velünk.
Végül is csak a bolond beszélget a hangyákkal nem, de? :))
Vallási buzgalmad, protestáns haszonelvűséged aligha adhat választ egy logikai jellegű problémára, amelyet voltam bátor feszegetni.
A semmi negligálása révén, úgy vélem, aligha vagy képes ignorálni egy - legalábbis számomra - fontos problémát.
Egyébként szerintem a megfigyelt rendszerben mi játszódik le? A rendszer rendszereződik vagy Schrödinger macskája nyávogja tele ennyi süketlen hülyeséggel a füled?
Mint látható, például nyilvánvalóan scifi, hogy abszolút nem szakmabeli olyat csináljon, amit a szakma is nagyon szeretne, de mégsem tud.
És mint látható ez nem azért van, mert a szakma olyan földhözragadt, hanem azért, mert 1000000 filozófus is lassabban fog rakétát csinálni 1 fizikusnál.
Nyilvánvalóan nem scifi, ha szakmabeli talál fel valami olyasmit, amit utána dokumentál és a többi hozzáértő szerint sem hülyeség.
A kettő közötti határt szerintem inkabb nem a mérlegelés, hanem az érdekérvényesítő képesség határozza meg. Ezt azért gondolom, mert a mérlegelők általában síkhülyék szakmai kérdésekben, viszont nagyon otthon vannak hmm... érdekegyeztetésben :)
Háromhavi fizetésedért csinálok neked egy olyan speckó szikét, amivel 1 másodperc alatt ki lehet szedni egy gyereket az anyukájából.
Küldöd a lóvét?
Kosz, nem, mert en mar feltalaltam egy olyant amivel fele annyi ido alatt lehet (:-).
Na, ha feltalalsz egy olyant, hogy ne kelljen vagni, de megis ki lehessen szedni anyukabol a beragadt gyereket, akkor azzal sokkal tobbet tudnal keresni, mint az en haromhavi fizetesem.
Ostoba felvetés az is, hogy feltételezzük: vannak alapvetően legkicsinyebb szubatomi részecskék.
Ostoba feltevés az, amit bizonyít semmi, nem magyaráz meg semmit, vagy nem használható semmire.
A legkisebb részecskék között azonban mi közvetíti ezekeket a kölcsönhatásokat?
Virtuális bozonok. A bozonok egész spinű elemi részecskék.
A kvantumelmélet azt mondja: a megfigyelés befolyásolja a kölcsönhatást.
Nem a kölcsönhatást, hanem a megfigyelt rendszert befolyásolja.
Megfigyelés nélkül azonban miképpen játszódnak le a legkisebb, "szubatom-alatti" adatfigyelési mezőben a kölcsönhatások?
Ugyanúgy, csak a megfigyelő nem zavar bele a képbe. Ez az aprónak látszó különbség persze igen sokat bonyolít a helyzeten.
Mi az, hogy adatfigyelési mező?
Léteznek ezek a kölcsönhatások egyáltalán?
Igen, papíron, és kísérleti eredmények formájában.
Létezik a világ egyáltalán?
Vagy: kölcsönhatások csak úgy léteznek, hogy megfigyeljük azokat?
Logikailag bizonyítható, hogy van a fénysebességnél gyorsabb sebesség vagy kölcsönhatás.
Tételezzük fel, hogy léteznek szubatomi szinten az úgynevezett legkisebb részecskék (ennek a feltételezésnek persze csak akkor van értelme, ha azt is tételezzük, hogy maga az univerzum és alapjai anyagi jellegűek).
Mi van két legkisebb részecske között, ahol már nincs anyag? Ha az univerzum alapvető kölcsönhatásait az anyag közvetíti, akkor mi játszódik le a legkisebb, végtelenül kicsiny részecskék között? Milyen a gyorsasága az "itt" lejátszódó kölcsönhatásoknak? Ha nincs közvetítő tömeg, akkor ugyebár az einsteini egyenletek használhatatlanok. Ha nincs anyag/tömeg, akkor a fénysebességgel kapcsolatos felfogásunk - aminek közvetlen kihatása van a tér és idő szerkezetének megítélésére - alapvetően hamis.
Mindenben egyetértek veled, kivévé az utolsó bekezdéseddel.
Mert: nem "jogi" vagy "erkölcsi" kérdés elszakadni antropomorf rögeszméinktől......Kozmológiai közhelyeket sorolok: a geo- és heliocentrikus nézetektől való megszabadulás. És még sorolhatnám. Mindez: dezantropomorfizáció.
Hmmmm.....okay, elfogadom.
Es akkor egy picit maskeppen magyarazom, hogy tulajdonkeppen mit is ertettem alatta. Sokszor halljuk, tobbnyire almodozoktol, fantazialoktol, hogy "na de attol hogy mi errol nem tudunk, nem azt jelenti hogy nincs". Vagy meg jobb:"bizonyitsd be hogy nincs". Es ezen "bizonyitekok" nemletezese alapjan azt hiszik, hogy akarmi ami eszukbe jut, az legalabb annyira "jogos" mint akarmi mas. Ezen gondolatmenet alapjan leteznek a legelvetemedettebb es legtudomanytalanabb abszurdumok. Es sajnos, neha meg a tudomanyon belul is, altalaban penzdolgok miatt, is kisebb fokon megtalalhato ez az "iranyzat" (lasd Pluto mission terv).
Vagy mondjuk valaki eloall azzal:"adjatok nekem 50 millio dollart, es en ki fogom kutatni a fenysebesseg szazszorosaval halado urraketat".
A kerdes az, hogy hol van a tudomany vege, es hol kezdodik a sci-fi fantazia? Mit van "jogunk" igazi tudomanyos kerdeskent vizsgalni, es mit kell elvetni azzal, hogy "kerem, irjon errol egy konyvet es kuldje el egy sci-fi kiadonak"?
Erre talaltam en ki, az ugynevezett "kovetkezo lepes" elmeletet. Egy kerdest akkor lehet tudomanyosnak kezelni, ha az abban szereplo fö-ismeretlen es a ma ismert kozott, nincs egy alapveto masik olyan ismeretlen, aminek a bizonyitasatol fugg a fö-ismeretlen. A fenti, eleg durva pelda ennek a demonstralasara lett odateve. Mert ahhoz, hogy valaki a fenysebesseg szazszorosaval halado urraketat keszitsen, eloszor azt kellene bebizonyitani, hogy ugy elmeletben, mint gyakorlatban, egyaltalan letezik a fenysebessegnel nagyobb sebesseg.
Vagy ha valaki kutatasi penzt ker, hogy az Alpha Centauri bolygoin eletet keressen, eloszor be kell bizonyitani, hogy az Alpha Centaurinak van bolygoja. Ez gondolom nyilvanvalonak tunik, pedig a legtobb altudomanyos kerdes eppen ennek az "elmeletnek" az athagasan alapul.
A mai vilagban az ezzel kapcsolatos tipikus konfliktus anyagi kerdes. Mert mindenkinek joga van otthon morfondirozni, es papiron ceruzaval akarmit kitalalni, feltalalni, de ma mar ez egyre nehezebb. Az emberisegnek, tarsadalmaknak, orszagoknak, bizony alaposan meg kell nezni, hogy mire koltsek az altalaban limitalt kutatasi penzt, kinek az otletet es miert vegyek komolyan. Es enszerintem a "kovetkezo lepes" elmelet talan a legjobb megkozelites erre. Mit szolsz hozza?
. Lehet, hogy az egész csak egy szocializációs defektus. Tán túl sok sci-fit olvastam. Tán mindennek csak a politika az oka: a Szputnyik, a Gagarin-legenda, és az ellenreakció, JFK bejelentése a Hold-programról.
A 20. szazadig az emberiseg "szuklatokoru" volt. Semmiben nem hitt, mindent ketseggel fogadott. Es amikor erre rajottek, atlendultek a masik vegletbe, abszolut minden lehetseges ami egyaltalan eszunkbe jut. Valoszinuleg ebbol eredt a gazdag es fantaziadus sci-fi irodalom is. Es szep lassan ra fog jonni az emberiseg, hogy az igazsag valahol az arany kozeputon van.
Soha nem fogom elfelejteni az amerikai (es valoszinuleg mashol is) politikusok hozzaallasat a 80-as evek kozepen az AIDS-el kapcsolatban. Mindenki tudta hogy halalos, mindenki tudta hogy fertozo. De senki nem volt hajlando semmifele, politikailag akar felig ketseges lepest meglepni azzal a felkialtassal, hogy "nem erdekes, ugyis kitaljuk a gyogyszeret es/vagy a megelozeset". Dacara annak, hogy meg a tudomany egyetlen virusos betegsegre nem talalt gyogyszert, a megelozes meg annak az immunrendszernek a stimulalasan alapul amit az AIDS tonkretesz. Nem volt erdekes, mert "csak eleg penzt kell odatenni, majd feltalanak valamit". Es még 40 millio halottal kesobb sem mondta ki senki, hogy "hoppa...tevedtunk". A szoveg meg MINDIG az, hogy "csak eleg penz kellene....". Ami persze abszolut nem igaz.
Urkutatas? Mi megy? Egy "aki kapja marja" hozzaallas. Minden latszolagos kozponti tervezes nelkul, ami latvanyos elegge ahhoz, hogy a politikusok penzt adjanak hozza. A politikusok meg nem ertenek hozza. Most kuzdenek egy Pluto raketan, hogy legyen-e vagy sem. PLUTO raketa? Minek? Odamegy, lefenykepezi. Es? Mert azon kivul, hogy kis Pluto emberek elkapjak, ratuznek egy uzenetet es visszadobjak, az egvilagon semmit nem er az egesz. Hol vagyunk mi meg attol, hogy a Plutorol almodozzunk? Meg a Plutohoz kepest egy kopesre levo Mars is egy nagyon tavoli celnak tunik. A Marssal meg ugyanaz lesz mint a Hold-dal. 2020 es 2030 kozott egy bator nehany ember oda fog menni, talan meg le is fognak szallni es visszajonnek, es.....ÉS? Lesz Marskö. Amit evtizedeken keresztul fognak milliardokert analizalni.....es utana ugyanugy el fog halni a dolog mint a Hold. Mert ott sincs semmi. Ja hogy esetleg van viz a kozetek alatt. És? Ja hogy akkor lehet elet. És? Marslakok nincsenek, azt mar nagyjabol tudjuk.
Nem is latom ebbol az egeszbol a kiutat. Lehet hogy van, biztos hogy van, de en nem latom. Es azt hiszem masok sem.
Szerintem alapvetően át kell értelmezni, hogy mit keresünk a kozmoszban, az univerzumban.
Van-e értelme feltétlenül szén- vagy sziliciumalapú létformákat keresni? Kozmológiai értelemben van-e jelentése annak a szónak, hogy "civilizáció"?
A jelenlegi fizikai tudasunk alapjan nincs jogunk mast mint szen es szilicium alapu eletet keresni. Miert? Mert az ket elem aminek a vegyuletei hosszu lancokat kepesek alkotni, ami ugy tunik szukseges az elethez. Persze erre lehet azt mondani, hogy "az elethez amit mi ismerunk". Igen. Csakhat amig az elet nem fuggetlen a jelenlegi tudasunktol (illetve pont forditva), nincs "jogunk" feltetelezni akarmit is, aminek MEG KEVESEBB koze van a tudasunkhoz. Mert akkor az mar sci-fi.
Civilizacio? Fogalmunk sincs hogy van-e jelentosege. Lehet hogy minden jottment csillag bolygoi tele vannak elettel es civilizaciokkal. Lehet hogy az elet pontosan ugyanugy az anyag szerves velejaroja, formaja, mondhatnam halmazallapota, mint gaz, folyekony, szilard. Vagy lehet hogy nem. Na de semmi ilyennek a feltarasarol meg csak nem is almodhatunk, amig valamilyen radikalis valtozas nem lep fel a tudasunkban, foleg hajtomuveket illetoen.
Az élethez/civilizációhoz hasonló bonyolultságú rendszereket szükséges-e antropomorf méreteinkhez viszonyítva kutatni?
Ez az egesznek a tragediaja. Mert elmeletileg igazad van, lehet hogy az antropomorf nezet teljesen hibas. De hogyan lehet "jogunk" attol elszakadni? Az embernek nem LEHET mas nezopontja, mint a sajat nezopontja. Es az "antropomorf". Peldakent: tenyleg lenne ertelme mondjuk elinditani egy raketat a Szaturnusz es Uranusz KOZE, azzal a felkialtassal, hogy "ugyan ott nem latunk semmit, de ez egy antropomorf allaspont, nagyonis lehetseges hogy ott kering egy lathatatlan bolygo, aminek az elolenyei egy 130-as atomsulyu elem vegyuletein alapulnak"? Gondolj bele.
Ilyen meleg időben mindig beválik Evans kapitány romantikus cseljátéka, ajánlom. :)
Nem látom a helyzetet, de rosálás után nyomasd a királygyalogokat, feltéve ha az a szerencsétlen ellenfeled nem a vezérszárnyon hosszúra sáncolt. Ha mégis, tartds a futópárt.
Ostoba felvetés az is, hogy feltételezzük: vannak alapvetően legkicsinyebb szubatomi részecskék.
Eme részecskék sebességét és tömegét egyszerre nem tudjuk mérni, márha hiszünk a határozatlansági állandó elméletének.
Tegyük fel: hiszünk az alapvető kölcsönhatások elméletében.
Tegyük fel: léteznek ilyen alapvető kölcsönhatások.
A legkisebb részecskék között azonban mi közvetíti ezekeket a kölcsönhatásokat?
A kvantumelmélet azt mondja: a megfigyelés befolyásolja a kölcsönhatást.
Megfigyelés nélkül azonban miképpen játszódnak le a legkisebb, "szubatom-alatti" adatfigyelési mezőben a kölcsönhatások?
Léteznek ezek a kölcsönhatások egyáltalán?
Vagy: kölcsönhatások csak úgy léteznek, hogy megfigyeljük azokat?
Ps.: Igazán sajnálom, hogy Tie nem adja jelét annak, hogy figyeli ezt az eszmecserét, mert, amennyire sejteni vélem, néhány teológiai megfontolásból lenne neki egy-pár értékes hozzáfűznivalója, szmájli.
Gyanús vagy nekem, hawer. Nagyon hasonlóképpen gondolkodunk.
On.
Előző hozzászólásomban ki sem mertem ejteni ezt a mértékmérő fogalmat: "nano". Pedig ez az egyik lényeges jelentése annak az értelmezési mezőnek, amiről beszélni szeretnék.
A másik értelmezési mező a végtelen-makro.
Ha ezeket a léptékeket képzeljük magunk elé, ami lehetetlenség, akkor tényleg nem lehetnek erkölcsi megfontolásaink. Márpedig az Élet, a Civilizáció ócska közmegfontolás, civilizációs termék.
***
Igen, a gondolat, vagy amit annak nevezünk... A százszoros fénysebesség szorzó szerintem kicsinyes tag a képletben.
Itt azt hiszem, a végtelen gyors kölcsönhatások kérdését kell feszegetni. Tehát: fénysebesség szorozva végtelennel.
mi is a civilizáció? ez a szennyes lötty lenne, amiben fuldoklunk?
logikusnak nevezett gondolkodásunk is csak a mi szemléletünk szerint "logikus".
megdöbbentö kijelentések ezek.
mint baktériumok integetünk a mikroszkópba, észre sem véve, lehet hogy a kellős közepében élünk.
lehet más dimenzió-lépcsők érvényesek, időhegyek, amik nano-életünkben elérhetetlenek.
de egy dolgot mégis alkottunk, ami a fénysebesség százszorosát is képes elérni.
a gondolat. talán ezen a szálon kellene elindulni... logikátlan, hihetetlen? nekünk...
a fizikai törvények egy hányadát megismertük. de létrehozni még nem sikerült egyet sem...
Kiábrándultságomat persze csak ifjúkori élményeim okozzák. Lehet, hogy az egész csak egy szocializációs defektus. Tán túl sok sci-fit olvastam. Tán mindennek csak a politika az oka: a Szputnyik, a Gagarin-legenda, és az ellenreakció, JFK bejelentése a Hold-programról.
Nemrég vettem kezembe Fallaci hasonló tárgyú könyvét (Ha meghal a Nap): most már bárgyú ostobaságnak tűnik.
Egy pár száz éves álomból kell felocsúdnunk.
Szerintem alapvetően át kell értelmezni, hogy mit keresünk a kozmoszban, az univerzumban.
Van-e értelme feltétlenül szén- vagy sziliciumalapú létformákat keresni? Kozmológiai értelemben van-e jelentése annak a szónak, hogy "civilizáció"?
Az élethez/civilizációhoz hasonló bonyolultságú rendszereket szükséges-e antropomorf méreteinkhez viszonyítva kutatni? Megfelelőek-e a prioritást élvező kutatási léptékek és adatbefogadási és -értelmezési mezők?
Hát igen, kedves Spock, nagyon kiábrándító a helyzet
Hat bizony az.
Hol vannak a Ciolkovszkij-tipusú űrállomások? Hol vannak a Hold-állomások?)
Sehol. Es nem teljesen ok nelkul. Valahol, melyen, az emberiseg rajott, hogy a Naprendszeren belul nincs sok keresnivalo, azon kivul meg teljesen remenytelen a helyzet. Minek lennenek Hold allomasok? A Hold kovetkezo szerepe majd akkor lesz, ha X00 ev mulva el kell inditani valami naprendszeren kivulre meno urhajot, amit erdemes lesz a Holdon felepiteni. De addig a Hold egy halott kerdes.
Es a Mars is. Tobb evtizedes hajtas utan le fognak szallni. Ha semmi eletet (meg bakteriumot sem) talalnak, akkor kesz, vege, Naprendszer mint olyan leirhato, nagyon sokaig. Ha talalnak bakteriumot, akkor evtizedeken keresztul menni fog a nagy unneples, azzal kapcsolatban amit mar mindenki sejt: hogy a vilagegyetemen belul nem csak a kis porszem Fold bolygon van elet. Nagy ugy. Aztan lecsitul az unneples, mindenki megszokja, at lehet irni egyket konyvet es megint kesz. Egeszen addig, ameddig az emberiseg feltalal valamilyen ALAPJABAN mas hajtomuvet. Az abszolut MINIMUM, amivel egyaltalan almodni lehet a naprendszeren kivul jutasrol, az a kozel fenysebesseg. Meg az is limital mondjuk a Siriusig (ha jol emlekszem az 50 fenyev), es akkor meg mindig sehol nem vagyunk. Es hol vagyunk meg fenysebesseg kozeleben meno urhajotol?
Alapjaban veve, le lehet vonni egy olyan kovetkeztetest, hogy ha nincs valamifele "ugrasi" lehetoseg a vilaguron belul (worm hole [fereglyuk]szeruseg), akkor az emberiseg lehet hogy orokre "be van zarva".
persze az is kérdés, mit tekintünk jelnek. mit veszünk észre.
a nazca vonalak nem jelek? a piramis önmagában nem jel? a barlangrajzok nem jelek? a civilizációs fejlôdés ugrabugrái nem azok?
Az UFO-kkal kapcsolatban nem jelek, hanem bizonyitekok kellenenek. Amiket fentebb emlitettel, az "alapos gyanu"-nak tekintheto (amiknek az alapjan a tudomanynak sokkal komolyabban kellene vennie az egeszet). De egyik sem kozvetlen, megcafolhatatlan bizonyitek.
Es persze itt a ket temat jol el kellene valasztani egymastol:
1. UFO-k a multban
2. UFO-k a jelenben
Akkor is el kell valasztani, ha egy es ugyanarrol van szo. Mint kutatast, mint odafigyelest, el kell valasztani. Mert ugyebar a jelenben, nemhogy piramisnyi nyomot (jelet) nem hagynak, de meg egy patkoszognyit sem (nem veszem komolyan a kulonbozo crop circle jelensegeket, az vicc).
Egyebkent a kulonbozo Daniken fele megfigyelesek kozul, erdekes modon a Nazca vonalak a legnepszerubbek, pedig enszerintem azoknak van a legkisebb jelentosege. Akik esetleg ide tudtak jonni egy masik naprendszerbol, nem kell sem iranyitovonal (navigaciohoz) sem eszmeletlen hosszu kifutopalyak. A legjobb esetben az oslakossag igy akart "feltunni" az "egieknek". De azokat tenyleg, mas okokbol is lehet hogy csinaltak. Szerintem a leggyengebb.
A piramis (Kheopsz) az mar igen. A 20 eves epitesi ido egyszeruen nem jon ki. 2.5 millio koblok, mindegyik 2-10 tonnaig, kiszamitottam, egyenkent alig tobb mint 4 perc jut egyre 20 ev alatt. Lehetetlen.
Es ami nekem sokkal inkabb "adu asz" az a Biblia, foleg az otestamentum. Miert ultek volna le emberek, leirni dolgokat, amit az akkori idoben az egvilagon senki nem tudhatott elolvasni. Valami "nagyon nagy"-nak kellett tortennie azokban az idokben, ami arra kesztetett embereket, hogy leuljenek es leirjak, mint egy "kronikat". Nyilvanvaloan azzal a szandekkal, hogy valahogy ezt megorizzek az utokornak. Na most az vagy tenyleg maga joisten volt aki ott csaszkalt kozottuk, vagy idegenbol jottek. Semmi mas, foldi, nem valthatott ki egy ilyen reakciot. Es aztan ott van Ezekiel, aki veletlenul tisztan irta le a dolgokat.....teljesen dobbenetes. Mert joistennek nincsenek kerekei.
Gabor
Ui: a kerekekrol jut eszembe...kozben jol elszorakozom az Egely kerekkel. Tobbszor felporgettem mar 24-ig.
persze az is kérdés, mit tekintünk jelnek. mit veszünk észre.
a nazca vonalak nem jelek? a piramis önmagában nem jel? a barlangrajzok nem jelek? a civilizációs fejlôdés ugrabugrái nem azok?
ezek a nagy jelek köre, vagy kérdésköre inkább. aztán bvannak, létezhetnek olyan jelek, aminek nem tulajdonítunk jelentôsélget, fel sem merül, hogy valami külsô hatás lenne az okozó.
Hát igen, kedves Spock, nagyon kiábrándító a helyzet. Én mint Magyarország-lakó csak 1978-ban nézhettem meg a 2001: A Space Odyssey-t. Ez a film viszonyítási alap. És mi volt 2001-ben? Semmi. Gyermekkorom kedvenc olvasmánya volt Ray Douglas Bradburytől (alias Leonard Spaulding) a Marsbéli Krónikák: a novellaciklus, ha jól emlékszem 1999-ben kezdődik. És most, 2002-ben írom: hol van még a Mars? (Bradbury, hogy finoman fogalmazzak, nem igazán egy természettudós, de A. C. Clarke hogyan tévedhetett ekkorát? Hol vannak a Ciolkovszkij-tipusú űrállomások? Hol vannak a Hold-állomások?)
A feltételezett rendszer csillagát 55 Cancrinak hívják.....De van még egy kérdésem: ez a felfedezés nem a NASA újabb pénzpumpoló akciója?
Nagyonis lehetseges hogy arrol van szo.
Mar csak azert is, mert a Pluton tul semmifele bolygora nincs igazi bizonyitek. Persze, biztosan vannak bolygok mindenhol, csak eppen a vilagurkutatas szempontjabol az egvilagon semmi jelentosege nincs az egesznek, hiszen hamarosan sem latni nem fogjuk magukat a bolygokat, sem odakuldeni nem tudunk semmit, vegulis azon kivul amit most csinalnak, nincs kovetkezo lepes az elkovetkezendo.......annyi evben amibe az fog telni, hogy valami teljesen forradalmi MÁS felfedezes megjelenjen, ami a remenytelen tavolsagokat athidalja. Addig nyugodtan bejelenthetnek minden nap egy uj bolygot akarhol, nulla jelentoseggel bir a dolog.
-----------------------------------------
Teljesen, borzalmasan remenytelen az egesz urkutatas. Hacsak minket meg nem talalnak, ertunk nem jonnek, az emberiseg meg remenytelenul sokaig sehova a naprendszeren kivul nem fog eljutni. A mostani Space Shuttle 28 ezer ev alatt jutna el az Alpha Centauri-ra. Valami teljesen forradalmi kell meg ahhoz is, hogy ODA eljussunk, pedig az a legelso es itt van egy "ugrasra".
Biztos, hogy neked van igazad, Spock, nincs mentség a léhaságomra. Az előző hozzászólásban iago teljes joggal keni rám a felelősséget, elismerem, az ötlet sekélyes, megfogalmazása pontatlan. Ám a topicnyitó nem én vagyok, ezért teljesen jogos lenne, ha iago - ezer kartács - mégsem kenné rám a felelősséget. Azért, mert hülyeségek jutnak az eszembe, még nem jelenti azt, hogy abból topicot kell nyitni.
Na.
Ám mit szólsz a Cancri 41-es - feltételezett - bolygórendszer felfedezéséhez?
azonban szívesen venném a tudomnányos magyarázatokat, bármit ittelôen - lehetôleg magyarul. tudom, hogy ebben a témában nagyjából akár azonos oldalon is lehetünk, de így meg nem lehet vitatkozni.
Az egeszben az a nagy problema, hogy mindenki csak fantazialni tud. Egy idoben komolyan utanaolvastam a kerdesnek. Sokaknak vannak a legelkepesztobb tortenetei, de senkinek, egy patkoszognyi bizonyiteka sem. Ha az ufo-k annyira mindennaposak lennenek mint amennyire ezt az ufo-hivok feltuntetik, el nem tudom kepzelni, hogy valaki, valamikor, valahogy ne lett volna kepes valamilyen, akarmilyen targyi bizonyitekot felmutatni. Azt sem hiszem, hogy a targyi bizonyitek azonnal "el tud tunni" mindenfele kalandos korulmenyek kozott. A zomerol el tudom hinni, 100%-rol mar nehezebb. Azt is egyre nehezebb elhinni, hogy itt ropkodnek evtizedeken keresztul, es meg mindig nem szalltak le egy nagyvaros kellos kozepen, hogy "itt vagyunk, ragyogunk". Ezrek szeme lattara, letagadhatatlanul.
Nem tartom kizartnak, de egyre kevesebb a bizalmam a dologban.