Mindenki tudja, hogy ennyi az egész. Az élet csak arasznyi repülés a földtől a földig. A világnak mindegy, hogy meddig érsz. De neked és nekem, ez most az egyetlen, az első és utolsó bevetés.
Különösebb értelme nincs, hisz előbb-utóbb mindenki meghal, de azért érdemes élni, hisz egyszer fent-egyszer lent. Persze a mélypontok azok rosszak. De ha csak jó dolgok történnének, akkor meg nem tudnánk annyira értékelni a jó dolgokat. Állítólag.
Egyebkent van Budapesten egy szuper jo internetes forum, ahol az emberek ingyen
ajandekokat adhatnak/kaphatnak szinte barmit! Csatlakozhatsz a forumhoz.
Nem kerul semmibe, es kerhetsz is szinte barmit, amire esetleg masoknak nincs szukseguk. Mar egy eve letezik ez a forum es tobb mint 260 tagja van. Ha Budapesten laksz, ezt nezd meg:
kiásott gödör a jövőnk,
és sehol egy forgóajtó
mely visszaöklendezne
a valóság vetitőterméből
az elképzelt jelenbe,
nincs sehol egy lefolyó
ezen a rohadt sárgolyón...
- ott száz gyerekre nem jut ennyi hely,
akik a háttérben fáklyaként égtek,
most a földhalom súlya közös tulajdonotok,
mégse feküdhetsz nyugodtan sírodban,
mert otthon az ajtódban az ujságok gyűlnek
és a tv-t ki sem kapcsoltad...
ferenczi pont azért nem lőtt bakot, mert a falábúak az "annyi pénzért" ami neked, meg nekem meg másoknak doszt elég, csak "sétál, köpköd, integet és mutogat" de gólt, azt már nem lő.
Úgyhogy, példának okáért itten most senki nem lő semmit.
Szerintem alapvetően nincs igazság. Én sokszor próbáltam beláttatni emberekkel, hogy nekem van igazam - és valóban sokszor igazam lett volna -, de nem sikerült és ezt nem értettem, hogy miért nem lehet meglátni. Rosszul esett és elkeserített. Aztán az egyik ismerősöm felnyitotta a szememet, mikor azt mondta: "A Te igazságod nem a mások igazsága." Szóval mindenkinek az az igazság és az a helyes, ahogyan ő csinálja. És iszonyú nehéz belátni, ha nem nekem van igazam. Ennyi.
Mit tehetek én róla, hogy más mitül undorodik? Hát tegye, ha neki ez jó. Én emberi formától nem undorodok, már csak azért se, mert mint láthassa a képen róllam, rajtam is lehet kivetnivalót találni. (Képemet az adatoknál láthassa).
A sátán? Többféle formája van nekije. Én láttam már nôi és férfi bôrbe bújt sátánt is.
Sok komoly agyas gondolkodott már az igazság és a hazugság egymáshoz való viszonyáról, s abban nagyjából egyetértettek, én is elfogadom bőven, hogy hazugság nélkül nem lehet élni, csahogy nem
mindegy mikor, hogyan, mit, és kinek hazudunk.
Vannak durva, értelmetlen hazugságok (nevezzük rágalomnak)amikor példul azt állítom valakiről, hogy 15o kiló, holott csak 75, vagy kijelentem, hogy x kopasz, és ezért parókát visel, holott x-nek születési hibája, hogy gyönyörű dús haja van.
Szándékosan írtam ilyen egyszerű példákat, hogy érthető legyek.
A gonosz hazugságok mellett vannak bizony kegyes hazugságok is, amelyeket a magunk, vagy más, számunkra kedves ember védelmére találunk ki.
Vannak kínos helyzetek, amelyekből csak hazugság árán tudunk kilábalni, és vannak kényszerhelyzetek
amelyekben kötelező hazudni, mert csak így menthetjük meg magunkat, vagy akárkit.
Az a hazugság, ami megvéd, jó (kegyes) hazugság, de amelyik csak szórakoztat...??? Hááát, nem tudom. Ez egy külön téma.
..és a párod a képedbe röhög. A kártyaklub, ahova jár, valójában perverz gruppenparti
..és aztán, ha ráállsz a mérlegre, undorodj meg magadtól is. 150et mutat.
..és ne vedd észre a világért sem, hogy te a muszáj szót is LYnal írod
..és lépj a helyére. KIscserkész hozzád képest
igazmondás? Hát az meg mire jó? De most komolyan. Még ha mindenki tudja is, hogy mindenki hazudik, ez valamiért egysuzerűen ... kényelmesebb. MInek törnéd le a fene nagy igazmondással a ronda, undorító, buta és gonosz szerencsétleneket? Te talán nem vagy rosszabb?
A hazugság jó. Megvéd, szórakoztat, meg még kegyes is. :)
Az emberbe valahogy eleve bele van építve a rossz, ugyanúgy, ahogy a jó is. "Semmi sem idegen tőlem, ami emberi" csak néha nehéz egy kicsit elfogadni, megérteni.