Homlokzatvakolatok Ytong szerkezetekenEgy épület megjelenését nagymértékben meghatározza a homlokzat jellege, kialakítása. A homlokzatképzés azonban - az esztétikai szerepen túl - igen fontos szerepet tölt be a falazatok megóvása tekintetében, mint elsődleges védelem óvja a falazatot az időjárás káros hatásoktól. Az esztétikailag várt hatás könnyen elmaradhat, ha a funkcionális szerepet figyelmen kívül hagyó kialakítás miatt a homlokzat felületén különféle károsodások - repedések, foltosodások, nem szinhomogén stb. - jelennek meg. Az ilyen jellegű károsodások megjelenését kizárólag a homlokzati rétegrend helyes megválasztásával és szakszerű kivitelezéssel lehet elkerülni. Utólagos javításuk bonyolult, nehézkes, de mindenképpen szükséges, mivel az időjárási hatások miatt annak további romlásához vezethetnek.
A homlokzaton kialakuló hajszálrepedések képe akár az elemek vonalában, akár szabálytalan több irányban futó, törtvonalú elágazó, illetve pókháló szerű rajzolata az alapvakolat zsugorodásának eredménye. Tapasztalataink alapján ez a helytelenül megválasztott vakoló anyag típusra, a réteg nem megfelelő vastagságban történő kialakítására, vagy a technológia helytelen alkalmazására (keverési,- bedolgozási körülmények, időjárás, technológiai idők - száradás - be nem tartása, stb.) vezethető vissza, ehelyett a kialakult jelenségeket gyakran tévesen, az Ytong falazóelem minőségével hozzák összefüggésbe. Az Ytong falazatok felülete a falazóelemek pórusos felülete és az alapanyag ásványi kristályszerkezete miatt a különböző kötőanyagú habarcsok számára kiváló tapadóerőt biztosít, de fontos hogy a hozzá legjobban illeszkedő alacsony térfogatsúlyú mész- cement vakolatok, úgynevezett könnyűvakolatok kerüljenek használatra. Ezek az anyagok a gyári előállítás miatt - megfelelő felhasználás mellett - egyenletes minőséget garantálnak. A nagy testsűrűségű, nagy szilárdságú vakolatok rugalmatlanságuk, és nagymértékű zsugorodási hajlamuk miatt nem alkalmasak Ytong felületekre!
A vakolt homlokzatképzés is több, különböző anyagú rétegből épül fel (alapvakolat, alapozó rétegek, nemesvakolat, homlokzatfesték, stb…), de fontos, hogy a különböző rétegekhez szükséges anyagok ne külön- külön, hanem rendszerben gondolkozva, a gyártói ajánlások alapján egymáshoz illeszkedően kerüljenek megválasztásra.
A falazatra elsőként az alapvakolat kerül fel. A külső oldali alapvakolatok fontos tulajdonsága, hogy az kellően alacsony vízfelvételű, egyben alacsony páradiffúziós ellenállású legyen. Ezen tulajdonságok révén a vakolat megvédi a falszerkezetet a bejutó nedvességtől, és nem rontja annak páratechnikai tulajdonságait sem. Ilyen szempontból különös figyelmet kell fordítani az épület esőnek, csapóesőnek leginkább kitett homlokzati felületeinek kialakítására.
A homlokzatvakolatot - a gyártói előírásoknak megfelelően - szükség szerint két rétegben kell felhordani. Homlokzati festék alkalmazása esetén, illetve az épület időjárásnak leginkább kitett felületeit minden esetben simító vakolattal kell ellátni, amely csökkenti a nedvszívást és egyben javítja a felület ellenállóságát. Az Ytong falazatok felülete ugyan lehetőséget nyújt a vakolatok vékony rétegben történő kialakítására, de a minimális vastagságot a gyártói utasítások szerint be kell tartani! Ez általában 1,5-2,0 cm vastag alapvakolat réteget jelent függetlenül az alapfelület pontosságától. Szükség esetén a simító réteg további 5-6 mm vastagságú simítóvakolat legyen. A vékonyabb rétegben felhordott, magas kötőanyag tartalmú vakolóhabarcs alacsony rugalmasságú, erősen zsugorodik, melyet a homlokzati nemesvakolat, de az Ytong felülete sem képes tolerálni. A vakolaterősítő háló alkalmazása növeli a felület húzó-hajlító szilárdságát, csökkentve a különböző anyagtulajdonságú szerkezetek eltérő mozgásából adódó repedések megjelenését. Ezért alkalmazása minden olyan esetben javasolt ahol a vakolati repedések kialakulásának kockázata fennáll.
A nemesvakolat illetve homlokzatfesték rétegek kivitelezésekor a gyártói előírások maradéktalanul betartandók! Ezen rétegek felhordása csak a homlokzatvakolat teljes száradása után történhet meg, ugyanis amennyiben az alapvakolat nedvességtartalma ekkor még magas, a zsugorodási folyamat a végleges felületképzés után fog lezajlani, a keletkező repedések pedig a nemesvakolat vagy homlokzatfesték rétegeket is károsíthatja.
Nekem az Ytong szakértő (az Ytong cég embere) mondta amikor telefonon szaktanácsra volt szükségem, hogy a falsíkra merőleges erők eloszlatására van a drótozás (vagy szalagozás) kitalálva.
Az indoklás az volt, hogy valaki panaszkodott, hogy a téglák mentén, cikk-cakkban repedezett a vakolat és erre mondták, hogy jó, ha használ az ember ilyen erősítést.
Én azonban nem raktam ilyen erősítő szalagot a válaszfalba (mert csak válaszfalhoz írja az Ytong útmutató) sok értelmét nem láttam. Illetve csak egy falszakaszba, ott is csak kb csípőmagasságban és nem kétsoronként. A falsíkra merőleges erők elosztása végett tanácsolták ezt a drótozást v. szalagozást.
De közben találtam erről infót, ami azt írja, hogy 2 soronként lehet használni lemezt vasalatnak.
A vaterán találtam bekötő lemezt hozzá, de elég drága, így arra gondoltam, h sztem lehetne helyettesíteni Hilti szalaggal is, ami töredékébe kerül és gyakorlatilag ugyan az.
Azért köszi a segítséget!
Esetleg ha van ötleted, tapasztalatod erről, szívesen olvaosm :)
Tűzfalnak kell egy bizonyos tűzgátlásának lennie, ahogy a nevében is benne van. Ennek a válaszfaltégla (egyik sem) felel meg, a legkisebb keresztmetszet a 12 cm széles kisméretű tömör téglafal.
Ha nincs mellette másik épület (azaz zártsorú beépités), akkor elég nagy szélnyomás is éri ezt a falat, tehát mindenképpen kellenek bele merevitőpillérek 2-2.5 méterenként. De ahogy memorix is irta, az ytong nem szereti az időjárást...
Az építőanyagok többségét védeni kell az időjárás ellen ...erre találták ki a vakolatokat...ha nincs vakolat egy falon akkor az kevésbé áll ellen az időjárásnak...az ytong pedig nem szereti ha megázik és megfagy...de a téga sem szereti ezt...a jég ha a kapillárosokba vagy fuga közökbe kerül akkor bizony probléma lesz természetesen ez nem 1-2 év alatt történik meg....
A válaszfal téglákat válaszfalazáshoz találták ki, nem tűzfalazáshoz való...a legvékonyabb válaszfal tégla pedig csak térelválasztáshoz jó, statikailag gyenge ezért minden 2. sorba huzalmerevités kéne neki, hogy ne repedjen és a széleit be szokták kötni a főfalba...valamint erős alap kell neki...mivel a falnak is van önsúlya ami nem is kevés...
szerintem előszőr is az önkormányzatnál kell kezdeni, hogy tüzfalat lehet-e építeni? Építési engedély köteles? Van-e valamilyen előírás?
Utánna az építésszel és statikussal kell konzultálni akik megmondják miből és hogyan lehet ilyet építeni...
Oromfalak kialakításakor az elemek egyszerű ferde vágásával könnyen követhető bármilyen tetőgeometria. A háromszögű elemek fűrészelésekor keletkező vágási maradékot a következő sor indításakor legtöbbször fel lehet használni, így csökkenthető a vágási hulladék. Ha a fal túlemelkedik a tetősíkon ( tehát tűzfalat építünk ), és ennek csatlakozik neki a tető, akkor a fal nedvességelleni védelmét a lefedés és a tetőszegély bádogozása adja. Nagy magasságú oromfalak / tűzfalak állékonysága és megfelelő merevsége hagyományosan, falazott erősítő pillérekkel, vagy rejtett (YTONG U-zsaluelemekkel, illetve YTONG furatos elemekből készített) pillérekkel és koszorúkkal biztosítható. A faszerkezet és az oromfal vagy tűzfal kapcsolódása mindig olyan legyen, hogy az eltérő szerkezeti mozgásokat károsodás nélkül tegye lehetővé.
Elojott egy tetoteri helyiseglevalasztasi projekt, a terv a kovetkezo, 2.40-es belmagassag mar ahol nem 45 fokos a mennyezet, es cirka 6 meter osszhosszusag 3 szakaszbol z alakban, falazott mar valaki 7.5 cm-es ytonggal mindket oldalra 9.5 mm-es gipszkarton felrogzitessel?
Nem vagyok egy komuves, hogy szepen gletteljek, azert valasztottam a gipszkartont. A kerdes hogy az igy megvalositott 10 cm-es fal megall 2.4 meter magassagig? Meg valaki csavarozott mar gipszkartont ytongra? Mert a telibe ragasztas nem a legolcsobb megoldas.
He, a paramennyiseg pufferelese nem er, amikor arra keresel indoklast, hogy miert kell egyre javulo paraatereszto kepessegu legyen a falazat kifele! Ha mar errol beszelunk, akkor maradjunk ennel a problematikanal. Raadasul a fal pufferelesi hatasat direkt nem kevertem ide, mert akkor me'g inkabb latszik, hogy nyugodtan mehet fel barmikor az EPS, paratechnikailag semmi nem valtozik, addig se _kifele_ tavozott el a felesleges para! Szoval ez a puffereles egy ongol volt sajat magadnak:)
A növények nagyon bele tudnak kavarni ebbe a mérésbe, mert elég sokat párologtatnak!
Minél közelebb kerülünk az egyensúlyi gáznyomás értékéhez annál lassabb a folyamat, csökken a dP. Ha van egy jó kis 80% páratartalmú levegő nagy dT mellett, akkor a falazat ellenállásmérésével ez könnyen mérhető- modellezhető!!!
Azt hozzá kell tenni, hogy a falazaton nem kell, hogy a pára áthatoljon, elég ha azt felveszi majd ha a páratartalom egy szellőztetés miatt lecsökken, akkor azt leadja. A falazatban a gőz könnyen kicsapodhat rongálva evvel annak fizikai állapotát, ezt is kerülni kell.
A mai műanyag alapú falfestékek, tapéták, párazáró vakolatokkal teljesen el lehet rontani a falazat páratechnikáját, sajnos erre sem sokan figyelnek oda. (Legolcsóbb műgyantás vakolat a szilikát vakolat helyett, 3 rétegű üvegszállas tapéta stb)
Csak saját tapasztalat. Az Telet kénytelenek voltunk kívül még szigeteletlen, vakolatlan (pt nf 38 tégla) fallal átvészelni. Nem igazán vettem észre, hogy a falon keresztül távozna jelentős mennyiségű pára. Van páratartalom mérőm, mértem is vele, de csak szellőztetéss után csökkent jelentősen a pára. Kb 58-60 %-on volt a télen 20-21 fok melett. Ha nem szellőztettem, volt, hogy felment 85%-ra is. Pedig az én falamat kívülről igazán "átlengette" a szél.
De akarhogyis szamolod, ha 1 hetre elutazik valaki telen, akkor boven 40% ala kene csokkennie a paratartalomnak (20 fokon amit visszaerkezeskor ugyis csinal), mivel senki nem termel benne (jo, akinel nincs sok szobanoveny). Azaz szaraznak erezned, ha hazaersz. De nincs igy. Vagyis hihetetlen, hogy a falon keresztul az altalad irt komoly mennyiseg tavozzon.
Ha van aki rendszeresen szellőztessen vagy van szell. berendezés, akkor nincsen túl sok szerepe!!! Minél kisebb a szoba m3 annál lényegesebb rá odafigyelni!!
Ez nem teljesen van így mert a levegő telítettség páranyomás szerinti görbéje közel sem lineáris hanem a hőmérséklet emelkedésével progresszívvé válik. A Szobában a páratartalom csökkenésével általában a páranyomás is csökken így a folyamat lelassul. Azért nehéz ezt fizikailag modellezni,mert nem zárt rendszerről beszélünk és könnyen belátható, hogy sem a nyomás sem a hőmérséklet nem állandó!!!
A párradiffuziót jellemző gőzáramsűrűség:
g= páradiffuziós tényező* a falazat 2 oldala közötti nyomáskülönbséggel dP
20 hpa dP esetén 0,3m vastag ytong falra 0,06g/m2 a gőzsűrűség óránként
10 hpa dP esetén 0,3m vastag ytong falra 0,03g/m2 a gőzsűrűség óránként
5 hpa dP esetén 0,3m vastag ytong falra 0,015g/m2 a gőzsűrűség óránként
9m2 szoba felülete kb 54m2 a térfogata kb 27m3
10 hpa dP esetén 20 fokos lev 10% páratartalomcsökkenéshez 46/1,6=28,4h kell
18m2 szoba felülete kb 90m2 térfogata 54m3
10 hpa dP esetén 20 fokos lev 10% páratartalomcsökkenéshez 153/2,76=55h kell
Egy átlagos ember párakibocsáltása min 30g/h, tehát ennek falazaton keresztüli elvezetéséhez kb 1000m2 lenne szükség, de az átlag szobaméreteket tekintve ennek a 1/10 része áll rendelkezésre!!!
Persze nem minden felület azonos anyagból van, ez egy ideális megkőzelités volt. Ha a tetőtérben a szállas hőszigetelő elé nem rakunk párazáró fóliát, akkor ez a felület nagyságától függően akár a harmadára is lecsökkenhet!!!!
Akkor 1 het utan tkp. a kinti paratartalomnak kellene lennie. Mivel termelodni nem termelodik, de szerinted 3 nap fujdogalos szel mellett az osszes para is el tudna fogyni, akkor 1 het alatt tuti elfogy a 2/3-a. Ehhez kepest nem is hermetikusan zart esetekben is megmarad a para bent. Me'g senki nem ment arra haza (szigeteletlen teglahazban sem) telen, hogy vattat kop (15-20% rel.pt.).
