Ez a szerencsétlen Bokros megint az eleféntcsonttoronyból mondott
-részben igazségokat
-részben hülyeségeket
De már megint ezt az idióta -ne támogassuk a gazdagokat- nevű agyszülemányét adta elő.
Ennek a fickónak el kéne egyszer mennie a privát szférába dolgozni, s akkor rájönne végre, hogy a kelet-eupai valóság teljesen más,mint ahogy ő azt elképzeli.
Szia Elso Polgar,
Lattad a kiralynot a Royal Mile-on?
Igazad van! London nagyon draga. Edinburgh nem annyira.
Kajalas etteremben itt kb Ł30 ket embernek,
az elelmiszerekben tenyleg alig latok kulonbseget, kenyer 40p, 4 pint tej 90p, margarin fel kilo 50p, asvanyviz (2l) 25p, a csirke es a marha draga, a zoldsegek nem (kiveve az import), persze nem mondom, hogy nem dragabbak itt a dolgok, mint odahaza, de a kaja nem kerul ketszrannyiba. Hanem a cigaretta :( A buszjegy itt csak 80p :)
Ez így igaz a nemzetközi kereskedelmbe kerülő termékek/jószágok esetén. De ha megnézed a szolgáltatások (fodrász, autószerelő, stb.), vagy néhány alapvatő, külkereskedelembe jellemzően nem kerülő fogyasztási cikk (pékáru, zöldség-gyümölcs, stb.) árát, akkor komoly eltéréseket tapasztalhatsz.
Szia Costals, bocsi hogy ilyen keson reagalok, egyszeruen nem volt idom indexelni. Mar irtam, hogy nem vagyok kozgazdasz, de mostanaban egy eleg jo konyvet olvasok, Will Hutton: The World We Are In, es szeretnem utkoztetni az allaspontokat :)
Emlekszel, amit az arakrol irtam? En Skociaban elek, es az elelmiszerek tekinteteben, hidd el alig van kulonbseg az itteni es a magyar arak kozott. Autoszerelesrol nem tudok, de a fodrasz sem sokkal ragabb, persze attol fugg, hogy milyen szalonba mesz.
A masik dolog pedig a produktivitassal kapcsolatos. A konyv amit olvasok azt allitja, hogy jelen pillanatban Nemetorszag es Franciaorszag produktivitasa mar magasabb, mint az Egyesult Allamoke, ki fogom keresni neked.
Szoval nem vitatkozni szeretnek, hanem kivancsi vagyok, hogy mennyire ertekes a konyvem.
Ez nem azt jelenti, hogy le kéne értékelni a forintot, hanem csupán annyit, hogy a további erősödés engedésével csínján kell bánni. A forint már így is a sáv erős széle körül táncol, így a további nominális felértékelődést a sáv fenntartásával meg lehet akadályozni.
Mégis vannak még olcsóbb munkaerőt kínáló országok. Elhibázott lépés lenne a munkaerő olcsóságára alapozni a hosszútávú versenyképességi startégiát.
Innen veszem.
"A felértékelődő forint, a hatékonyság növekedését meghaladóan növekvő bérek és a még mindig magas infláció, valamint a költségvetési túlköltekezés lassan-lassan elkoptatja azt a versenyképességi előnyt, amellyel Magyarország az elmúlt öt évben rendelkezett mondta lapunknak adott interjújában Bokros Lajos."
Nem direkt a megfogalmazás, de elég egyértelmű.
Ha már itt tartunk, a teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar munkaerő termelékenysége kb. 60-70%-ka a nyugat-európainak (speciel, nem tudom hogyan számolják), ugyanakkor az élőmunka költsége kb. 20-30%-ka a kintinek.
Ez alapján szerintem továbbra is fennáll a versenyképességi előny.
Stratégiáról beszéltem, szerencsére az új kormány is pedzeget valami ilyesmit (Nemzeti Fejlesztési Terv). Örülök, hogy neked is az a véleményed, hogy ilyenre szükség van.
A neoldib gazdaságpolitikából nem következik a leértékelés szükségessége (honnan veszed, hogy Bokros le akarna értékelni?). De abban a helyzetben (1995) elkerülhetetlen volt, ezt talán belátod.
A másik, hogy amíg pár magyar cég terjeszkedik külföldön, az még nem elegendő ahhoz, hogy tovább engedjék erősödni a forintot (pl. a sávközép letolásával), főleg annak tükrében nem, hogy kis nyitott, exportorientált gazdaság vagyunk, ráadásul az exportpiacaink döglődnek.
"Szerintem a többi rendes nyugati országhoz hasonlóan meg kell találni azokat a kulcságazatokat, ahol kompetitív és magas színvonalú termelést tudunk folytatni (informatika, egyedi gépgyártás) és hanyagolni azokat, ahol nem vagyunk elég életképesek (pl. ázsiai típusú összeszerelő munka)."
Ezzel most nem mondtál újat. Ez kb Smith és Ricardo óta így szokás gondolni. Csak az nem úgy megy, hogy holnaptól elvtársak csak IT-vel meg egyedi gépgyártással foglalkozunk, ez még egy tervgazdaságba se működne. A tudás és humántőke intenzív iparágak betelpüléséhez tudásra és humántőkére van szükség. Egyelőre a magyar oktatási rendszer ezt nem tudja kellő színvonalon és mennyiségben produkálni -sajnáltos módon.
A folyamatok elemzésével zömmel egyetértve, azért egyvalamit ne feledjünk. Pangás, sőt recesszió van a világgazdaságban. Ilyenkor nem zöldmezős beruházásokon törik a fejüket a cégvezetők, hanem a legközelebbi gyárbezáráson.
A környező volt szocialista országokban zajló privatizációs folyamatban már több magyar cég is részt vesz: MOL, Richter, OTP, Matáv, Danubius.
Ez is mutatja, hogy célországból kezdünk befektető országgá válni, ami indokolja a szemlélet változását. Például egy befektető ország érdekelt az erős nemzeti valutában, szemben a bokrosi érvrendszerrel.
A másik fontos megjegyzésem: az EU-csatlakozás sokmindent gyökeresen meg fog változtatni. Mindenképpen indokolt olyan gazdasági stratégia kidolgozása, amely figyelembe veszi az EU követelményeket és normákat. A Bokros-féle neolib gazpol jó volt 95-ben, de használhatatlan 2005-ben. Ha mondjuk 2007-ben nálunk is euró lesz, akkor mit fog majd leértékelni a bajszos?
Amúgyis leszednék a fejünket, ha bármilyen adókedvezménnyel vagy mesterségesen alacsony bérszínvonallal elhappolnánk a nyugati cégeket.
Szerintem a többi rendes nyugati országhoz hasonlóan meg kell találni azokat a kulcságazatokat, ahol kompetitív és magas színvonalú termelést tudunk folytatni (informatika, egyedi gépgyártás) és hanyagolni azokat, ahol nem vagyunk elég életképesek (pl. ázsiai típusú összeszerelő munka).
Kedves bono3 - a messzemenőkig egyetértek veled és remélem, hogy ez azújdonsült sza(g)kértői kormány azért nem feledkezik meg alapfeladatairól... Ami manna kiszóródott az kellett a népnek - ők nem cirkuszt, csak kenyeret igértek:-))) Bokros ma is tényező qrvára odafigyelnek rá.. ronda morcos bajusz, de de de - olyanokat csinált és mond, ami mellett nem lehet elmenni. És igaza van, bármennyit is támadják...
lacicsabi egyébként szintúgy a bokros és freadman cicijein nevelődött, ahogy varga, csak hát nagy a különbség - vargát átoperálták egy kis papagájjá, míg lacicsabi azért jelentős hatalmat kapott... szinte mindent, ami egy jó négyéves kormányzáskor az EU-n kívül talán a kenyeret is meghozza...
Sajnálom magunkat - ma néztem a polgári tele2-őn a pitiáner képviselői hozzászólásokat és azon tűnődtem egy kis szódabikarbónával a gyomromban, hogy ezek a pasik már megint mindent aprópénzre váltanak - ha nem vigyáz a mai csapat ugyanúgy leszalámizzák őket, ahogy a bokroslaját:-))) és egy esetleges normállétet ennek az országnak...
Akkor egy ON-topic most :
Azert inditottam a topicot is, mert aggaszt a dolog, es mar egy ideje megfigyelheto. Mas forumokon is volt mar errol szo es jo hozzaszolasok is voltak, de valahogy keves onkritikus cikk jelent meg az ujsagban, sot ellenkezoleg, voltak cikkek, amik arrol szoltak, hogy ez nem is igaz es a kornyezo orszagokba csak azert aramlik tobb toke, mert ok most privatizalnak. Van benne valami, de ennek ellenere olyan zoldmezos NAGY beruhazasok mentek olyen orszagokba, ahova eddig kevesbe, akikhez hasonlo (gepipar) azelott Mo-ra jott... tolunk pedig kozben mentek el a multik.
1) szerintem tul hamar letelepedtunk baberjainkra, pedig a privatizacio csak a kezdete volt a valtozasoknak, es raadasul a legfajdalmasabb (jobboldali szempontbol) resze. A strukturalis tarsadalmi atalakitas ami meglendult anno, egeszen atalakult, lelassult sot, mas iranyt vett (joleti allam, eletszinvonal erosites).
2)Sajnos a baloldal is elojott az eletszinvonal rovidtavu emelesi kampany-programmal, es ugy latom ok sem csinaljak okosabban (lehet, hogy mar keso egy ekkor minimalber emeles utan kiszurni a kozalkalmazottak szemet apro emelesekkel?). Szerintem az emeleseket el kellett volna nyujtani fokozatos, tobb evesre, kiszamithatova tenni a munkaadok szamara es tobb eves programban rogziteni, ami kisebb aldozat es stabilabb gazdasagi hatteret eredmenyez (az inflaciot is ha betervezi a ceg, nem is olyan nagy dolog - viszont ha kiszamithatatlan...)
Ezert tetszett Bokros kijelentese, hogy ha mar ketkezzel osztogatsz, akkor ne csak szavazatot kerjel cserebe, hanem STRUKTURALIS ATALAKITAST (egeszsegugy es oktatas).
En csak remenykedni tudok, hogy a kurrens kormany tudja managelni az elottunk allo dolgokat.
Egyebkent gazdasagi vallsag eveiben nem szokas ilyen dolgokat csinalni, meg ha valasztasok is vannak...
Egyszeruen nevetseges ez a vita a nyelv eltuneserol.
A gyerekek massziv magyar nyelvu kornyezetben nonek fel, ki asszimilalna oket?
Ha ugyan arrol lenne szo, hogy 6 eves koraban a gyereket felrakjak a repulore, oszt irany a UK vagy a US es ottani kornyezetben marad 14 eves koraig~ talan lenne esely az asszimilaciora.
Heti 4-5 ora altalanos iskolai angol oktatas, akar elso osztalytol is legjobb esetben az alapfoku irott kommunikaciora tanitja meg oket, el nem birom kepzelni, hogy a magyar alt iskolai angol oktatas kepes lenne a legalapvetobb verbalis kommunikacio megtanitasara.
en legalabbis 13 ev angol tanulas + 2 ev anyanyelvi kornyezet utan meg mindig nem erzem magam kepesnek a normalis kommunikaciora angolul.
OFF #2 :-)
Nem birom ki, hogy ne offoljak ismet... NYELV
Nem fog eltunni addig amig lesz onerzetunk, buszkek leszunk tortenelmunkre es magyar iskolaink lesznek. Sok-sok csaladdal talakoztam (sajnos vagy szerencsere?) mar akik vegyes hazassagban vannak, vagy kulfoldon nevelik gyermekeiket. A gyermekek nyelve attol fuggott (nem a 3-5 evesek a mervadoak, hanem ami utana jon es ahogy a gyermek felno es dont, milyen nyelven akarja hetkoznapjait elni, gyermekeit nevelni) hogy milyen iskolaba jart ES az anyanyelvet mennyit hasznalta iskola utan (nem VAGY van kozottuk, hanme ES).
A nyelv valtozasokon fog atmenni 50 even belul, de az mas tema.
Lilakod-baratom...
Hogy lehet ilyen hulyeseget irni es ezt komolyan is gondolni?
Hogy engedtuk meg, hogy hulyek igy megosszak az orszag lakossagat ilyen kritikus idokben? Miert csinalunk egymasbol ellensegkepet?
Aki politikus, vagy benne van azok elso gazdasagi koncentrikus koreiben, azt megertem, o talan kap valami koloncot abbol ha hatalomra kerul, de mi mit kapunk?
A populista politizalas es meg inkabb annak atvetele egy ilyen pici es gazdasagilag kiszolgaltatott es politikai ellensegekkel korulvett orszagban katasztrofalis kovetkezmenyekkel jarhat...
Kicsit OFF az egesz, de mar a t@kom tele van, hogy minden forumon anyazas megy... a politika piszkos dolog szokott lenni (nem kell feltetlenul annak lennie). Akarki van hatalmon, akarki volt hatalmon csalas, sikkasztas korrupcio mindig volt (nem csak Mo-n). Ezert nem kell az orszag 50%-at arulonak, csalonak nevezni es azt hinni hogy te latsz mindent tisztan...
Van eleg jo sajto, es szerencse a szerencsetlensegben,hogy 4 evente cserelunk kormanyt igy sok disznosag kiderul. Amig nem novunk fel, talan ez jo is igy.
Moderalni kelle magunkat es nem elfogadni a populista politikusok nekunk-festett hamis vialgkepet, es felelmet... Meg kelle nezni, hogy mi is van egy-egy elejtett kijelentes mogott, miert mond ilyet az illeto (altalaban nem erdek nelkul) es hogy erdemes-e egyeltalan annak a szemelynek a velemenyen elgondolkodni...
Kedves dez1 - nem volt időm mindent végigolvasni, de a magyar nyelvnek (vagy nőknek?:-))) van egy igen erős asszimiláló hatása... Ha jól belegondolsz kis nyelvünk túlélt már nagyon sok fordított kisérletet - elég szerencsésen, de talán ebben azért mégis csak van némi tendencia...
Vagy talán bennünk van egy genetikailag beégetett kütyü:-))), de tény, hogy nyelvünk sokkal nagyobb és homogénebb nyelvi tömbök kellős közepén is sikeresen túlélte a hasonló kihívásokat, sőt igen sikeresen asszimilált sokmindenkit maga körül...
Hát...legyen igazad..
Én sem félek attól hogy az én gyerekeim elfelejtik a nyelvüket.
Csak az a bajom, hogy saját tapasztalataim szerint a kis nemzetek eltűnése megállíthatatlan - amennyiben nem lesz valami draszrtikus vis maior esemény persze.
Ennek egyik utolsó eredménye lesz a nyelv elvesztése is. Lehet hogy nem 50 év múlva, hanem 100. Először elveszítik a történelmi ismereteket, majd a nemzeti érzést, majd a nemzeti kulturát (ha van ilyen) majd a nyelvet legvégül.
Egyáltalán nem a nyelvi eszközkészlet hibádzására gondoltam hanem inkább a kettős (nyelvi)identitás pszichológiájára, ennek analógiájára a kötődés hiányára.
Miért tűnne el a nyelvünk? Elég sokat kibírt már, nem hinném, hogy pont most veszne el. Ráadásul 50 év múlva valószínűleg már nekem is lesz gyerekem aki felnőtt lesz, és hogy az ény gyerekem megtanul magyarul az hétszentség. És erről nagyon sok ismerősöm így gondolkodik, olyanok is akik nem itthon élnek már. Az anyanyelvet csak szándékosan lehet elzárni a gyereked elől és az a te felelősséged. Nem akarom nagyon elpolitizálni a dolgot, de a nagy külföldi rém, amivel a jobb fenyeget nem akarja felfalni sem az országot, sem a nyelvünket. Egész egyszerűen profitot akar olcsóbban. Ebből élünk most is...
Igenis tanuljon gyerekkorban az ember nyelveket az anyanyelve mellé, mert szüksége van rá az életben! Különben is a gyerek nem hülye csak kicsi!
ON
Csak szeretnélek megerősíteni - sk tapasztalat - 3 nyelv, mindhárom másik családból:-)))
Gondolom aki ezt írta az elég gyakran előforduló orosz-magyar koktélgyerekre gondol, ahol sajna előfordúl a kétnyelvű analfabétizmus, azaz otthon ezt a jó kis koktélt tanulja szülőktől, így se magyarul sem pedig oroszul nem tud... Láttam ilyet, nem gyerek identitászavar, hanem szülői butaság:-)))
Plusz vannak olyanok, mint a Kunmiki, aki meg szépen rájátszik az ügyre (meg B. Sigfried:-)))
"De mostanra elbizonytalanodtam. Mert ha nagyon fiatalon két nyelvet megtanítunk és persze gondoskodunk arról, hogy folyamatosan használja, akkor melyik lesz az anyanyelve, melyik nyelven fog gondolkodni ?
Szerintem nem teljesen egyértelmű, identitászavart okozhat, egy ilyen korú csemeténél, hiszen annyi minden kialakulatlan még.
"
Ez egy közkeletü tévhit, de a dolog -és ezt tapasztalatból mondom - nem igy müködik.
Különbözö anyanyelvü szülök kis gyerekeinél meg lehet figyelni, hogy a gyerekek tökéletesen szeparálni tudják a két nyelv szókészletét és eltérő logikáját.
Szóval, amit mondasz az a probléma nem létezik.
Talán egy másik nyelvi illetve szociólogia jelenségre gondolsz, ami elzártan élő primitiv kisebbségek körében, vagy kényszerüen nyelvet váltó családok utódainál figyelhető meg:
Itt előfordulhat az, hogy valakinek tényleg nincs olyan nyelvi eszközkészlete, amin magát szabatosan kifelyezhetné: a megfelő szavakat eleve nem ismeri, igy azokat kényszerüen a másik nyelvből helyettesíti vagy körülirja, illetve hibás mintákat tanul otthonról.
Annó nekem is voltak hasonló elképzeléseim a nyelvi oktatásról két okból
- egy kisgyerek könnyebben megtanul akár anyanyelvi szinten beszélni
- szerintem szükséges valamilyen memoriter, erre is jó lenne
De mostanra elbizonytalanodtam. Mert ha nagyon fiatalon két nyelvet megtanítunk és persze gondoskodunk arról, hogy folyamatosan használja, akkor melyik lesz az anyanyelve, melyik nyelven fog gondolkodni ?
Szerintem nem teljesen egyértelmű, identitászavart okozhat, egy ilyen korú csemeténél, hiszen annyi minden kialakulatlan még.
Nem tudja magát hova tenni, ez hová vezet szerinted (lásd pusztán az elveszett nemzedékeket).
akkor lenne igazad, ha ezzel az 50%os emelessel a kozszfera diplomasai fole kerulnenek a multiknak. de ez nincs igy. egyedul a nem allami kutatassal is foglalkozo magyar ipari intezmenyeknel lesz nemi berfeszultseg (Richter), de nekik sem lehet egy rossz szavuk sem, mivel az ipari kutatasban tolunk nyugatabbra lenyegesen tobbet szoktak fizetni, mint egy akademiai allasban. es ezzel az 50% emelessel nagyjabol a nyugati ber negyede/harmada lesz.
aztan, azt nem tudom, hogy szamodra mi az elvartnal jobban dragulas, de ezzel az egyszeri emelessel kerulunk nagyjabol oda, ahova amugy a berek emelkedtek. legfeljebb egy tanar nem megy el betanitott munkasnak a tovabbiakban. talan ezert meg nem kar.
Costals: a tandíj annyiban kétélű, hogy van olyan fizetôs diák - nem is kevés -, aki azt gondolja, hogy mivel fizetett érte, neki a diploma - úgymond - "jár". A minimális, illetve az alatti teljesítményeken ez a hozzáállás nem segít, és ellene dolgozik az 50%-os beiskolázás. Az én idômben 10% körüli volt a felsôoktatásba beiskolázás, és tényleg csak a legjobbak kerültek be, azok viszont igen nagy arányban el is végezték. Nem lehet érdemleges képzést úgy indítani, hogy - elsôsorban a fejkvótarendszer miatt - csak azt nem vesszük fel, aki nem jelentkezik.
Tamáska: az angol nyelvrôl mondottakkal egyetértek; nézzük meg, képviselôinknek milyen arányban van - nem vásárolt! - nyelvvizsgája. A közlekedô edényekkel viszont továbbra is vitatkoznék:
- a versenyszféra bérei még így is jóval magasabbak
- a felsôoktatási tömegtermelés kapcsán nincs munkaerôhiány
- tapasztalatom szerint az álláshirdetések jelentôs része kamu, nincs mögötte tényleges munkaerôigény, inkább csak "nice to have".
Ha elsétálsz a Várban a Tóth Árpád (Bástya)sétányon - ha még igy hivják - akkor találkozhatsz egy emlékmüvel, ami a Buda visszafoglaásakor elesett török parancsnoknak állit emléket. (Nyilván sikerült az emlékmü felállitásakor néhány Ikaruszt rásózni Törökországra)
Én már ilyen katonai emlékmü feliratokon sehol sem csodálkozom.
A hadseregek, meg az általuk irányitot hagyományörzők ugy gondolkoznak, hogy a jövöben elkövethető gaztetteik akadálytalan lebonyolithatósága érdekében, nem nagyon kell a multbelieket firtatni a jelen kritkájának tükrében.
Miért akarod ugy beállitani, mintha azt javasoltam volna, hogy cseréljen anyanyelvet az ország?
ÉN nem vagyok voluntarista, és tudom, hogy erre ezidőszerint semmi lehetőség nincs, noha bizonyos történeti politikai szituációk megléte estén erre a lakosság csoportjai meglepően rövid idő alatt önként képesek. ( Lásd Budapest lakosságánek tömeges nyelvváltozását 19.század második felében. )
Az viszont valóban csodálatos volna (ami most még csak a kivételezett szerencsések privilégiuma), ha már az első általánosban megkezdődne az intenziv, szakavatott és a nebulókat motiváló angol tanitás - mint elsőrendő, kiemelt, stratégiai állami beruházás.
A finn példa tényleg követendő - mnden téren az ivást leszámítva. Bár van ott pár dolog ami neked nem tetszene Tamáska. pld. turkuban légvédelmi ágyuk vannak kiállítva az ottani várban kb. a következő szöveggel: Ezekkel az ágyukkal védekeztünk az agresszor amerikai bombázók ellen:)
A lényeg az, hogy valami (hú de közhelyes ez már) tudás alapú társadalom-szerűség építésébe kéne belefogni, és ezt az oktatás megrefromálásával lehetne kezdeni.
A finn példa tényleg követendő - mnden téren az ivást leszámítva. Bár van ott pár dolog ami neked nem tetszene Tamáska. pld. turkuban légvédelmi vannak kiállítva az ottani várban kb. a következő szöveggel: Ezekkel az ágyukkal védekeztünk az agresszor amerikai bombázók ellen:)
Irországról azért nem tudunk - sajnos - példát venni, mert tekintve, hogy nem a keltát, hanem az angolt beszélik anyanyelvként, behozhatatlan tudáselőnyben vannak Magyarországgal szemben, arról nem is beszélve, hogy milyen nagy kulturáju szomszéddal rendelkeznek.
Finnország már sokkal jobb, és követhetöbb példa lehetne.
