A tünetek majdnem mind azt mutatják, hogy csillámfélékről van szó. A csillámfélék hatszöges oszlopos jegecei a forgástengelyre merőlegesen igen könnyen hasadnak. Ujjal megdörzsölve , vagy körömmel megnyomva még vékonyabb lemezekre hasadnak.
Az lenne a legjobb, ha megnézne egy kis valódi aranyat. Keressen sötét-vöröses homokot a Dunánál, mossa egy tállal addig, amíg a legalján meg nem találja a valódi aranyszemcséket.
A vörös gránáthomok kimosása során a maradék világos kvarchomok távozásával a homok egyre sötétebb-vörös gránát-homok lesz, majd csak a fekete magnetit-homok marad az arannyal. Nem biztos, hogy elsőre sikerülni fog, de ha sikerül, akkor már tudni fogja, hogy mit kell keresni. Természetesen más folyóvizek hordaléka esetén más nehézásványok lehetnek, de az almandin-gránát és a magnetit elég szokványos. Bizonyos mennyiségű feketés-szürke amfibol is lehet a kvarc és a gránát távozása között. A Dunára nem jellemző, de más folyóvizeknél esetleg a fekete ambifol nagyobb mennyiségben lehet jelen, vannak patakok, amelyekből hiányzik a gránát, vagy a magnetit. Egyszerűen arról van szó, hogy a mosáskor a nehezebb fajsúlyú szemcsék lassabban mozognak, míg a könnyebbek gyorsabban. A kisebb aranyszemcsék esetén talán ügyetlen mozdulatokkal egy tapasztalatlan kezdő még elügyetlenkedhetné a dolgot a mosás során, de akkora aranyszemcsék, amekkorák a fényképen voltak, ha egyszer rázással a tál fenekére jutottak, akkor onnan ugyan nem sodródnának el, és a fenéken is maradnának szerintem kb. úgy 90 % valószínűséggel. Az apróbb aranyszemcséket a felületi feszültség is megemelhetné, de akkora arany-darabok amekkorák a fényképen voltak, nemigen úsznának el a felületi feszültséggel. ( A 0.5 mm-esnél kisebbek még elúszhatnak. ) A múltkor írtam (4432,4434) arról, hogy a 0.5 mm-esnél nagyobb aranyszemcsék gyűröttek szoktak lenni, nehezebbek is, és ezért kissé másképp viselkednek a mosás során, mint a szokványos szemcsék. A csillámfélék viszont nem gyűrődnek, inkább felhasadoznak, és hasadásuk előtt peremük letöredezhet, felbodorodhat.
Itt a kulcsmondat: "a fénytörés miatt nem fényes, de más szögben tartva már igen".
Amit keresel az minden irányból egyformán csillog, vagy ha nem csillog akkor is az adott fényviszonyok között minden oldalról ugyanúgy "töri a fényt".
A tálazással kapcsolatban pedig számtalan videó van a YT-on. Csak írd be, hogy gold panning. A tál formája nem annyira lényeges, viszont az alap mozdulatok elsajátításához tökéletes.
Nos, tettem még pár kísérletet, valamint próbáltam kiművelni magamat fizikából és kémiából is. Jó pap holtig tanul ugyebár... :)
Tehát: először megpróbáltam a tanácsoltak szerint kimosni egy tálban az aranyat(?), de vagy nagyon bénán csináltam vagy a fizika szólt közbe. Arra gondolok itt, hogy a lemez alakú szemcsékre másképpen hat a vízben a felhajtóerő (művelődtem), mint ha a szemcse nagyjából gömb alakú lenne. Gondoljunk csak a hajókra, azok is nehezek, és mégis úsznak valahogy. Szóval, mint mondam, vagy nem jól mozgattam a tálat, vagy eleve ilyen lapos, lemez alakú szemcséket nem is lehet így kivadászni (vagy nem egy abszolút fakezű kezdőnek). Ezt a kísérletet ezen a ponton befejezettnek nyilvánítottam.
Ezután a kémia-, és ásványtan továbbképzésem következett, különös tekintettel arra, hogy mi, mikor, és hogyan korrodál. Ennek eredményeképpen belefogtam következő kísérletembe, még mindig ugyanazzal a tesztcsoporttal. Az összes szemcsét ismét 20%-os ecetbe (új adag) helyeztem és annyi "őstengeri" sót szórtam hozzá, hogy már a só a végén nem tudott feloldódni benne (tömény ecetes-sós oldatot készítettem), mindezt egy lapos aljú porcelán tálkában (kiraktam a szabad levegőre kintre, nem fedtem le). Eredménye 24óra után: a szemcsék fele korrodálódott, vagyis fekete lett, vagy áttetsző világosbarna és mindkét színváltozat a fényét teljesen elvesztette. Gyanítom, hogy ez a fele nem arany... ;)
Az egész 1/4-e még mindig fémesen, világossárgán csillog, valamint a maradék 1/4 kicsit sötétebb sárga színű szintén. Fontos: mindegyik szemcse lapos, mintha hengerelték, vagy lapították volna, ezért oldalról nézve a nagyjából lapos teteje (van ami szabad szemmel teljesen laposnak tűnik, valamelyik kicsit gyűrtnek vagy nem teljesen síknak) a fénytörés miatt nem fényes, de más szögben tartva már igen. Meg ne kérdezzétek, hogy mennyi a fény beesési szöge ilyenkor, ha csillog, mert ennyire okos nem vagyok! :)
Szóval ezek után megint megpróbáltam klasszikus módon mosni, de nem tudtam vele zöldágra vergődni... Illetve helyesbítek, mert a fekete szemcsék felének mintha csökkent volna a fajsúlya, ezért a víz felszínéhez közelebb úszkáltak és így könnyen le lehetett önteni őket.
Egyébiránt -amint a mellékelt ábra is mutatja-, én is szeretek kísérletezgetni (más témakörökben), de ez most úgy érzem kifog rajtam. Viszont szeretném, ha kiderülne, hogy mivel is szórakoztattam magamat az elmúlt pár napban, jó lenne tényleg tudni, mi van a homokban? :)
Ígértem egy e-mail címet: aurum333@freemail.hu
Ide várom a max. 3 önkéntes jelentkezését (postázási cím, postafiók megadásával, részletek lásd előzmények), akik tudják, hogy mit, hol, hogyan kell keresni, és segítenének nekem megoldani ezt a kérdést!
Köszönöm Mindenkinek az eddigi segítséget, nagyon kedvesek vagytok!
Ui.: valahol a fórum elején olvastam, hogy régen aki aranyat talált, azt a saját lapátjával csapták agyon... De ugye ez csak városi legenda??? ;) Ha mégis valami csoda folytán megfogtam volna az Isten lábát, én nem szeretnék így járni! :)
Először is köszönöm a hozzászólásokat, válaszokat. Mértéktartó vagyok mindenféle kemikáliák használatát illetően (+2 minden lében kanál kiskölyköm is van), úgyhogy a sósavas próbát nem áll módomban elvégezni. Viszont kísérletet tettem -tudom, szinte közelében sincs hatásfokát tekintve- 20%-os ecetsavas áztatással. 8 órás áztatás, zárt kisüvegben (műanyag csavaros kupakkal), többszöri rázás, 4 "nyitogatás" után a következőket tapasztaltam:
1. egy darab valami pezsgett csak benne kb. 5 percig, szerintem véletlenül került bele. Ezután semmilyen pezsgést nem lehett látni, többször is megnéztem, rázás előtt és után.
2. azok a szemcsék (3 db volt), amik eredetileg ezüstös-jégkékes színűek voltak, azok bezöldültek;
3. a 14karátos aranysárga-színű szemcsék (kb. az összes szemcse felét alkotta) még ragyogóbb sárgák lettek;
4. a rézszínű vagy kicsit sötétebb aranysárga szemcsék (az összmennyiség kb. 1/4-e) szintén ránézésre szebben csillogtak;
5. a bronz színű példányoknál (maradék 1/4) vettem észre némi sötétedést, értsd ezt úgy, hogy a fénye megmaradt, de maga a színe sötétebb lett, olyan barnás-fekete. Idáig jutottam perpillanat.
Nehéz lenne megmondani hogy a homokhoz képest vizesen hol voltak az említett szemcsék, mert "fönt is, lent is". +Én nem vizesen, hanem teljesen száraz állapotában mazsoláztam szét a szemcséket és a homokot, nekem ez jobban kézreállt.
Nem értek a fizikához sem túlzottan (azért van, amihez igen :), de nem lehetséges, hogy a földalatti vízerek esetleg másképp mossák ki az aranyat a teszem azt termésarany rétegből, mint a felszíni vizek? Gondolok itt eltérő erőhatásokra, nyomáskülönbségre, eltérő környezeti körülményekre..., és ezért lehet talán más az alakja, mint a felszíni arany-darabkáknak (pelyheknek)?
+amikor vizes volt a homok a tálban, "lötykölés" hatására a tetején fekete és vörös szemcsék rendeződtek össze nagyjából egy csoportba vagy vonalba, attól függően, hogy hogy mozgattam a tálat, valamint szárítás után több mágnesezhető részecskét találtam.
Nagyjából ennyi infóval tudok szolgálni. Viszont van egy ötletem: egyrészt a kép, bármennyire is igyekeztem, nem adja vissza teljesen a valóságot (magyarán pocsék lett), másrészt egy orvostól sem várhatunk távgyógyítást, ha betegek vagyunk... Tehát arra gondoltam, hogy én szívesen elküldenék (saját költségemen, örökbe) mondjuk 3 hozzáértőnek itt a fórumról láttamozásra néhány "szűz-szemcsét" (amit nem eceteztem), mindegyik színvariációból 2-3-at, hogy végre kiderülhessen, mi rejtőzik a homokozóban (a gyerekeimen kívűl :)?
Ha bármelyikőtöket is érdekel a dolog, és valóban tud segíteni a kérdés eldöntésében, az kérem szóljon (ha lesz jelentkező, akkor megadok itt egy erre a célra létrehozott e-mail címet, amire majd el tudjátok küldeni a postázási címeteket)!
A vállalkozó kedvűek segítségét előre is köszönöm, várom az esetleges további észrevételeket is!
Ami folyami homokban csillog az arany mellett csillámféléle; biotit, flogopit, muszkovit valamint esetleg szemétből származó fémtörmelék lehet. Egy régebbi folyami hordalékrétegben feltehetően még nincs fémreszelék, fémtörmelék. A fém az arany és a platina kivételével feloldódna sósavban, de a csillámfélék nem. Egyszer én is beáztattam csillámféléket sósavba. Nem oldódtak, de kioldódott belőlük valamennyi vas, elvesztették az aranyos csillogásukat, színtelenek és átlátszóak lettek.
Az aranyat a társaságáról is meg lehet ismerni, . Az arany nehéz fajsúlya miatt tálban mosáskor többnyire legalul szokott lenni, fekete magnetit és vörös gránát alatt. Mivel legalul van, csak fárasztó mosási munka végeztével szokott megcsillanni, a fekete magnetitszemcsék között. Ha a homok tetején csillogtak a szemcsék, akkor kétlem, hogy arany lenne. Milyen színű volt a homok? Ha vörös vagy fekete, akkor van rá esély hogy aranyszemcsékről van szó, egyébként nem.
A padomon szeretném lecserélni a dróthálót egy sűrűbb szövésűre (a mostani 10mm*5mm). Tudtok nekem segíteni, honnan szerezhetek, és nem egy 25m-es darab kell, hanem ahol le is vágnak. Vagy ha van valakinek elfekvő, szívesen megvenném.
Én azt tanácsolom neked hogy rakd bele őket tömény sósavba pár napra műanyag üvegben, néha nyisd fel a tetejét és utána rázd össze kicsit. Ha arany nem lesz semmi baja, ha valami más akkor beoxidálódik. Én ékszerekkel próbáltam régebben.
Elkészült a padom, voltam kint mosni, és szeretnék tanulni az öregektől. Ha valaki ki szeretne menni 2015.07.25.-én szombaton a Dunára, szívesen vele tartanék. Most hogy kipróbáltam a padomat, látom milyen sok mindent nem tudok még a használatáról. Budapesttől 100 km. távolságon belül mobil vagyok.
Természetesen ne add fel a keresést, hiszen ha a kút valamikori folyami hordalékba fúródott ami aranyat is hordott akkor minden esélyed megvan, hogy aranyat találj a szivattyú által felhozott homokban. A szétválasztáshoz meg inkább tálat vagy cserépalátétet(tálkát) használj, mint ecsetet. Persze ha már tudod, hogy mit keresel akkor akár ecsettel is nekimehetsz.
Köszönöm a gyors választ! Megnéztem a képeket (korábban is próbáltam a neten jó fotókat keresni, de nem igazán találtam). Annyiban pontosítanék, hogy négyféle színű szemcsét találtam, tehát egy szemcse csak egyféle színű (egységes) és mint ilyenből négy különbözőt tudtam megkülönböztetni. Ettől függetlenül (hogy nem arany) nekem nagyon tetszenek, nem bántam meg a sok vacakolást vele, mert legalább elmesélhetem az unokáimnak, hogy ezt is megpróbáltam... :)
Megjegyzés: engem sosem érdekelt kifejezetten sem az arany, mint nemesfém, sem az aranymosás, egészen "véletlenül" csöppentem bele a témába. Történt ugyanis, hogy kutat furattunk a kertbe, és az elején olyan sok homokot felszívott összességében, hogy egy homokozónyi, 2 liszteszsáknyi, meg 8 talicskányi homok lett belőle mostanáig (és még lesz is, úgy vettem észre). A gyerekeimmel játszottam a homokozóban, amikor feltűntek ezek a szép, fényes szemcsék. Aztán gondoltam egyet, és egy kisvödörnyi homokot egy tál vízben 0,5mm-es kis levesszűrővel átmostam és átszűrtem, majd a szűrletet kiszárítottam, és egy tálcán apránként egy ecset segítségével átválogattam. A végeredmény látható a képeken. (A kút teljes hossza: 11m, állandó, legmagasabb vízszint: 6m, kút teljes újratöltődési ideje: 45 perc, 3membrános ukrán szivattyúval való szívás időtartama: 17 perc, ennyi idő után fogy el a kútból a víz, +a víz egy kb. 70cm-es agyagréteg alól jön, igazából úgy tapasztaltuk, hogy minnél gyakrabban van szivatva, annál kevesebb benne a homok)
Tehát, ha jól láttam/értettem, akkor az arany pelyhek sosem teljesen sima felületűek, hanem "gyűröttek", "rücskösek", akármilyen kicsik is, valamint mindig világossárga színűek és "cakkos", "töredezett" szélűek, és nagyjából ellipszis vagy ovális alakúak. Adódik a kérdés, hogy érdemes-e tovább kutatnom a "kút-homokban" vagy abszolút badarság? Több oldalt is elolvastam itt a fórumról (még nem végeztem vele :), de mindenhol csak patakokról és folyókról volt szó, ilyesmi lehetőségről nem találtam még információt, érdekelne, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e?
Egyébként azért reménykedtem, hogy arany, mert 1. megnyertem volna a családi fogadást, 2. másrészt meg minimális mennyiségű homokot mosogattam át ezért a mennyiségért, 3. találtam néhány fotót termésaranyról és azok között láttam sötétebb sárga-rezes-bronzos színűt is, azért gondoltam, hogy amit én találtam, az esetleg az vagy annak darabkái.
Mindenesetre minden tiszteletem azoké, akik akár hobbi szinten, de komolyan, akár főállásban is esetleg ezzel foglalkoznak, mert úgy látom, nem egyszerű kenyér-kereset!
A választ/válaszokat, hozzászólásokat előre is köszönöm!
Én anno leeveztem rajta zólyomtól, nem láttam aranymosókat.... De tekintettel arra hogy ott folyik el a híres felvidéki bányavárosok alatt, biztos lehet benne valami.
Tegnap délelőtt mosogattam kicsit aranyosfőnél az aranyos folyóban kicsit, nagyon szép csillámpala lemezkéket mostam. Azért 1 aranyszemcsét is találtam, de nem többet:(
Szeretném megkérdezni, hogy ami a képen látható, az arany-e vagy sem? A családom meg én nem vagyunk közös nevezőn ez ügyben, viszont egyikünk sem ért hozzá kellőképpen.
Én négyféle színt tudtam megkülönböztetni: ezüstös-jégkékes, 14 karátos aranyékszer-sárga, rézszínű, és bronz-színű. A darabkák laposak, némelyik szabálytalan, de többségében nagyjából kör alakú, fényben csillognak. A darabkák "mosottak", szabadidőmben egyenként szedegettem ki a homokos tálból.
Nógrád vagy Heves megyében melyik folyóban vagy patakban érdemes aranyat mosni? Elsősorban a Recskre patakokra gondoltam de bárhol érdekelne. Esetleg személyes tapasztalatai vannak valakinek errefelé? Mosott már erre valaki?
Én még segítőnek is elmennék ha úgy van! Várom a válaszokat!
Jelenleg Esztergomban élek. Valaki közületek járt már a Garamon? Tudtommal kéne ott lennie aranynak, de van vagy 3-4 vízduzzasztó rajta! Én a torkolatnál jártam, és találtam, de az szerintem simán lehetett a Duna hordalékából! Talált már valaki aranyat a Garam alsó részében, vagy csak fent érdemes keresgélni?
Ohh. Köszönöm. Csak piszkos is. Meg olvasztani is.. annyit sikerült megtudnunk hogy valószinüleg 14karátos keverék. Súlya miatt gondolom sok egyéb fém is van benne..
Szia. Tőlünk nem vásárolták meg, mert először össze kellett olvasztanunk. Azt mondták, átveszik. de előtte független szakértővel bevizsgáltatják, és egy picit belefúrnak. Eddig ennyit tudok
Sziasztok. Kicsi segitségre lenne szükségem. Nagyszülöi háznál találtunk aranyport eldugva. Elég szennyezett koszos. Ezt hol lehet bevizsgáltatni? Csak vigyem be egy ékszerüzletbe??
Köszönöm, kvarc izzító tégelyhez is az infókat. Nem hűtéskor történt a baleset olvasztáskor, hanem az olvasztás közben, valószínű túl lett hevítve a levegő fújással, és kilyukadt a grafit tégely.
21g térfogatra nem sok, így egy sima izzító tégely megteszi, nem kell túl nagy méretre gondolni. A faszén elősegíti a szennyező anyagok redukcióját, illetve közvetve segíti a magasabb hőfok elérését, de ez inkább tényleg a hagyományos fűtés esetén érvényesül. Mondjuk a porcelán tégellyel is óvatosan kell bánni, nem szabad hirtelen hűteni http://intersan.hu/spl/260188/Izzitotegely
Esetleg scharlab, vagy laboreszkozkatalogus pont hu.
Ezeknél kvarc izzítótégel is van. Annál jobb nincs erre a feladatra.
