Sziasztok! Hasonló a helyzetünk, mint az előző hozzászólóé, egy 8 hetes és egy 4-5 hetes cica került hozzánk. Mindkettő lány, az egyik (a nagyobb) anyja és testvére mellől, a másik ideiglenes befogadó családtól jött, előtte az utcán volt, ki tudja, mióta. Mindkettő érdeklődik a másik iránt, persze, leginkább az iránt a játék iránt, amivel a másik éppen játszik. Nagy fújások, morgások vannak, pofonok is. A kicsi eleinte félt, ha a nagy aktív volt, csak ült a sarokban, és figyelte, akkor jött elő játszani, ha a nagyobb aludt. Mostanra bátrabb, már egy időben is játszanak. Első éjjel is egy szobában aludtak, igaz, nem egymás mellett. Remélem, hogy összebarátkoznak, de aggódom kicsit, mert főleg a nagyobb szertelen kölyök. Van tapasztalatotok?
Van egy két hónapos fiú cicám, és most befogadtam egy kb 3-4 hetes kisfiú cicát. Szóval azthittem mivel mindkettő kicsi, hamar meg fogják szokni egymást és össze engedhetem őket, de a nagyobb cica nem rajong érte és akárhányszor a pici odamenne játszani csak bántja és fúj rá. Így hogy mindkettő kicsi, hamar megszokják egymást? és így ne is engedjem össze őket?.
Tanács kellene. Van egy 2 éves brit rövidszőrű kandúrom. Igazi mamakedvece :) Pároztatni szeretném, de ha hozzá hozzuk a cicát sarokba szorítja megveri a lánycicát, úgy hogy ha a lány meglátja leközelebb az remegni kezd. Ha őt visszük el akkor meg elbújik, ha előszedjük fúj a másikra és morog. Mit lehet tenni?
Sziasztok! Az a problémám, hogy van egy másfél éves ivartalanított lány cicánk. Mivel ő csak "egygazdás", (a beteg mama miatt lett hozva, őt meg nem fogadja el.) a lányomért van oda. Tegnap a lányom hozott egy "igazi" cicát, aki 2 hónapos. A nagy egyfolytában morog, fúj a kicsire. A kérdésem az lenne, mit tegyek, hogy a "nagy" elfogadja a "kicsit"? Mindkettő aranyos, szeretnénk őket megtartani! A válaszokat előre is köszönöm!
Olyan próblémám lenne, hogy van egy 4 éves oroszkék perzsa cicánk és most hoztunk mellé egy kölyök cicust! Először a nagy cicus fújt meg morgott a kicsire, de a kicsit nem érdekelte, játszott felhőtlenül, aztán a kicsi a nagytól kapott egy-két fülest és a helyzet megváltozott a kicsi fúj és morog a nagyra, kergetőznek (nem játékból),üldözik egymást a lakásba, hol az egyik, hogy a másik, kb egy hónapja laknak együtt, de nem akarnak összeszokni!
Pár nap mindenképpen kell !!! Szerintem ivartalanított Macska nem fogja szét tépni .. A kicsi meg már 7-8 hetes akkor úgy tudom nem fojtsa már meg ,csak a nagyon piciket azt hiszem .
Próbáljátok hagyni az ismerkedést , eleinte a pici kap egy -két pofont , de azt túl éli.
Segítségre lenne szükségem. A páromnak van 2 ivartalanított kandúr testvérpár cicája, kb 4 évesek. Én kaptam egy kiskandúrt, kb 7-8 hetes. Két hete elkülönítve élnek, mert a kicsi eleinte félt, gondoltuk hagy szokja a helyet és minket.
Ma a kicsi a szállítóboxban volt, mikor a nagyot odavittük, de fújt a kicsire. Aztán a kicsit vittük a szobába, aki kiugrott a párom kezéből, majd fújt egyet, aztán közeledett a nagy felé, de nem nagyon mertük engedni, mert a párom anyukája szerint széttépi, megeszi, stb. A nagy csak kikerekítette a szemét és nézett.A másik naggyal is találkoztak már messziről, az elszaladt előle az udvarra.
Hogyan lehetne őket összeszoktatni. Nagyon félek, hogy megtámadja valamelyik a kicsit. Akkor mit tegyünk ha így lesz? Nem merem őket összeengedni, mert félek, hogy valóban nekimegy, széttépi, szétmarja stb.,de rettegek attól is, hogy a picikét vissza kelljen adni.
szia Nálunk kellett egy hét , ugyan ebbe a cipőbe jártam én is . Már azon is gondolkodtam ,hogy a kicsit vissza adom , de szerencsére mostmár szent a béke :) Igaz a pici nagyon játékos és akármekkora pofonokat is kapott a nagytól mindig vissza ment és piszkálta őt :) Együtt alszanak ,megy a nyalakodás . Szerencsére ..
Sziasztok. Van egy 1éves kandúrunk Lajos.Haza hoztam 5 napja egy 6 hetes kiscicát,ő is fiú. El vannak zárva egymástól mert a nagy morog és fúj a kicsire. Egyébként a nagy cica ki jár az udvarra ahol sok másik kandúr is van ezáltal sokat verekszik és elég agresszív a többi macskával szemben.Ráadásul pár napja meg is sérült.Nem komoly de most még kevésbé barátkozó.Ma megpróbáltuk úgy simogatni a nagy macskát hogy a kicsi a kezünkben volt morgott, utána jött a szokásos megvető nézés.Azt szeretném kérdezni hogy kb. menyi idő alatt szoknak össze?
:) köszi megpróbálom :) jelenleg a nagy macsek úgy fúj mintha kígyó lenne :-) De a picilány próbálkozik keményen :) Remélem pár nap és megbékél a kis irigy cicám :)
Sziasztok ! Én is kicsit gondban vagyok . Van egy Cicám , fiú aki egy éves .Tegnap Hazahoztam egy kiscicát 3-hetes kislány. Sajnos a Nagyobbik cicusom ,nemigen akarja elfogadni a kicsit. Nézi,méregeti tisztességes távolságból,de ha a kicsi közel kerül hozzá,akkor fúj rá :( . A nagy cicám mindig barátságos volt ,a kutyákkal jól el van ,nemértem miért nemszereti a picit :( Azzal próbálkozom,a nagynál,hogy mindenféle földi-jóval kínálgatom . Remélem pár nap és jobb lesz a helyzet :))
ma a kicsi kint aludt a fürdőszobában, a régi nagy cicánk meg velünk, egyedül, mint a régi szép időkben, és szépen bebújt a kiságyába (mostanában kerülte), reggel pedig jött simogatásért, pont mint régen, szóval úgy néz ki minket szeret, minden deviáns viselkedés a kicsi miatt van. Reggel beengedtük a kicsit, kb. ugyanúgy viselkednek, mint tegnap, a kicsi eszik, játszik, pont mint egy rendes kiscica, a nagy játsza a nagy, komoly, érett macskát, a kicsi nyomában van, időnként megszagolják egymást, pofon és morgás valamivel ritkábban, amúgy a közvetlen érintkezést többnyire kerülik mindketten. A nagy néha ad egy tockost a kicsinek, ahogy látom, karmok nélkül, fentről lefelé koppant a kicsi feje tetejére, amolyan nevelési céllal. A kicsi gátlástalanul beleenne a nagy kajájába, pedig ő finomabbat kap. (a nagy elég rossz evő egy jó ideje sajnos, mostanában csak csirkemellet hajlandó enni és egy kevés száraztápot) Összességében mintha javulna a helyzet. Nagyon bí
szerintem az idősebbik (korábbi) cicával extra sokat kell törődni ilyenkor. Az ember (én is ebbe a hibába estem) agyon kényezteti a picikét, az új jövevényt. Közben a régi cica teljesen belebetegszik a féltékenységbe és a tudatba, hogy meg kell osztania otthonát, gazdijait egy új kis szőrgombóccal. Türelem, sok sok játék, dédelgetés (a picit eleinte csak titokban, a másik szobában dédelgessétek) és előbb utóbb (remélhetően) megbékél az rangidős macs a sorsával. Murca is nagyon undok volt Picurival. Hiába minden erőlködés. Azután lassan, egy hónap múlva már együtt aludtak, igaz, még tisztes távolságban. Később már egész jó verekedő partnerek, haverok lettek. És lám, amióta Picúr elment, Murca vigasztalhatatlan. Bőg és extra törődést követel ki éjszakánként, felébresztve ezzel az amúgy is szomorú és fáradt gazdit...
-egy egy éves nőstény cirmos cica, aki sajnálatos módon nem volt egész augusztusban velünk, megőrzésen volt a rokonoknál. mindig szeretetben élt, nagyon kedves cica volt mindig, igaz, kissé sokat volt egyedül a lakásban, napközben, de amúgy együtt aludtunk, együtt fürüdtünk (én a vízben, ő a mosógép tetején), együtt ettünk (mindig odaült a harmadik, üres székre, amikor az asztalnál ültünk), szóval mindig is igazi családtag volt.
-egy kb. két hónapos fekete kis kandúrt találtunk az utcán, ugyanott, ugyanúgy, mint annak idején a lány macskánkat, két nappal azelőtt, hogy a lány macskánk hazakerült.
A helyzet ismerős: morog, fúj, gyilkos pillantások, teljes elmebaj a nőstény részéről, a kicsi meg csak adja önmagát, nagyon édes. A kicsi velünk alszik az ágyban, ezt biztos, hogy rosszul tűri a nőstény, de hát ez van, ő amúgy sosem volt ennyire szenvedélyesen együttalvó. Előfordult, de nem jellemző, van saját kiságya a mi ágyunk mellett. Éjszaka megtámadta a kicsit, amíg az köztünk aludt békésen, édesen.
További gondok:
-úgy látszik, minket, embereket sem ismer meg így egy hónap kihagyás után, ugyanúgy fúj, morog, karmol, harap, már rojtos a kezem, tiszta vér, pedig sosem bántottunk, mindig nagyon szerettük. Látszik a tekintetén, hogy nem tiszta a tudata. Lehet, hogy megveszett vagy megőrült?
-kicsi 46 négyzetméteres garzonban élünk, egy légtér az egész, kivéve az előszobát+fürdőszobát, de azok elég kicsik, nem megoldható, hogy külön helyezzük el őket.
no most mi lesz, az a kérdés. eléggé kétségbe vagyunk esve.
Már egy rakat matskát összeszoktattam, de még soha sem volt különösebb gond.
Nálad még könnyebb a helyzet, mert nem kandúr az illető fél, aki a kiváltságait félti.
A teendő összeszoktatásra a következő:
Eleinte külön helyiségben tartjuk a két delikvenst. A bemutatásnál fontos, hogy ne erőltessük a dolgokat. Macskánk valószínűleg eddig sosem látott vehemenciával fújj a jövevényre, ezért nem szabad erőltetőleg összenyomkodni a két állatot, mert annak a gyengébbik issza meg a levét, vagy a gazdi, egy rossz helyre csúszott karmolás formájában.
A legjobb, ha hagyjuk az ismerkedést spontán kialakulni, tehát nem sértjük meg macskánkat azzal, hogy egy vadidegent erőltetünk a közvetlen közelébe. Ezért eleinte csak akkor van nyitva az ajtó a két helyiség között, amikor van arra időnk, hogy figyeljünk és közbelépjünk. Ha nem erőltetjük a dolgokat, az öregebb állat a kölyköt nem fogja magától bántani, csak mérhetetlen útálkozással viseltetik iránta.
Pár nap múlva már higgadnak a kedélyek és egy szobában is hajlandóak maradni egymással, persze csak úgy szabad, ha mi is ottvagyunk.
A kicsi játékosságával és kiváncsiságával bajba kerülhet, ha az idősebb állatot elkezdi játékból piszkálni. Ennek általában szöges pofon az eredménye, morgás és fújások közepette.
Természetesen közben a gazdik is kapnak megfelelő mennyiségű megvető pillantást az idősebb állat részéről.
Az idősebb állat mindig igyekszik lehetőség szerint elmenekülni ha a kicsi túl közel jön, ezért akkor nincs semmi gond, ha megfelelő mennyiségű menekülési útvonal marad a számára pl. magasabb bútorok formájában.
Később már a helyzet konszolidálódik, tehát nincs ok különösebb aggodalomra.
alaphelyzet: adott egy majdnem 2 éves, nőstény perzsa + egy 2 napja talált kb. 6 hetes kóbor macs (kandúrka)
kezdetek:
az első pillanattól kezdve ahogy a kóbor macs hazakerült, el lettek különítve. Még aznap (tegnapelőtt) elvittük állatorvoshoz - a perzsával együt, mivel az egyébként is aktuális volt. A doki szerint az elkülönítést még 2 hétig fenn kell tartani; akkor visszük vissza a kicsit az első oltásra / mellesleg tündéri kis dög :-) /
a perzsa macs eddig egyeduralkodóként az egész lakást birtokolta, most a legbelső szobából ki van zárva , mivel ott az új jövevény
jelenlegi helyzet : nos az a következő: ma szorosan kézbefogva Miss Puhapocit bevittem a kismacshoz, aki alighogy meglátott természetesen rákezdett a nyikorgásra. Ennek következményeként Miss Puhapoci olyan, a kovácsok által régen használt fujtatót megszégyenítő hangokat bocsátott ki magából, hogy hasonló intenzitásúval eddig még a kutyákat sem tisztelte meg. A következő próbálkozást már falakat rengető mély morgással kommentálta. Eközben végig nyugton volt a kezemben, nem ficánkolt. A kicsi persze elhallgatott és csak pislogott felfele. Ám mindezek következtében nálam beindult a pánik, hogy akkor most mi lesz ?
Hogy lehetne előre felkészíteni Miss Puhapocit, hogy ne menjen neki a kicsinek az első menetben ? Ehhez kellenének ötletek,tapasztalatok.
Ha valaki volt már ilyen helyzetben , hogyan oldotta meg ?
