Keresés

Részletes keresés

lxt Creative Commons License 2014.04.28 0 0 27

A film címe: Bobby Long (A Love Song for Bobby Long)

 

Most tekintsünk el attól, hogy John Travolta egy irodalom professzort alakít – hacsak nem akarom úgy érteni; a szcientológiai egyház egyik prominensét találták alkalmasnak arra, hogy egy jókora fricskát nyomjon a végtelenül közhelyes (elhülyült), tipikusan amerikai mindenevőknek.

Végül is, mindegy.

 

Bobby Long lerombolta magát (ahogy azt kell), noha át akarta formálni… a mit… a világot, vagy magát… mire/kire?

A történet, persze hogy a végén csúcsosodik ki; amikor még a sírfelirata is, egy 'röpke' idézet, mástól – mintha egész életében, egy mondatnyi, épkézláb gondolata se le(hete)tt volna (azért megvolt ez az esélye). Talán ezért, vagy másért, de Bobby Long tényleg nem létezett… csak volt - talán. Annyira jó ez a film!:-)

Előzmény: originalqszi (26)
originalqszi Creative Commons License 2014.04.24 0 0 26

Szerintem itt az idő végleg lerombolni és még csak álmodni sem az átfotmálásról!!!! Ennyi volt oszt jónagyot:DDD

Justis_4_US Creative Commons License 2002.07.24 0 0 25
Kihagytad Janus Pannoniust, Vajda Jánost és Tessedik Sámuelt
Előzmény: A 81714-es (23)
A 81714-es Creative Commons License 2002.07.20 0 0 23
Sajnos Schopenhauert nem áll módomban fogadni. Nemcsak azért mert nem volt zseni, hanem filozófus sem. Nem is tudom, hogy micsoda. Halálkonzum író? Valami ilyesmi. Szóval az ő esetében ezt a zseni kérdést nem elég árnyaltan látod. Bár a keresletet talán jól ismerte.

A lábmosoda nem tudom, hogy mi, de mindegy is, erre vonatkozó kérdésekre nem válaszolok. A fórumokkal nem vagyok hajlandó topikokban foglalkozni a hozzászólásaimban. Az Indexet használom.

Előzmény: Törölt nick (20)
A 81714-es Creative Commons License 2002.07.20 0 0 22
Kosztolányit majdnem kiemeltem a felsorolt szorgos műfordítók közül. Csak nem akartam centizgetni. Olvastam az Alice csodaországban-t angolul és magyarul összevetve tanulási célzattal. Sikerült úgy átírnia, hogy egy egész jó mese lett belőle. Mást nem is lehet csinálni vele mint átírni.
És 12 éves koromban az Aranysárkányt. Nagyon megragadott. Lehet, hogy elolvasom újra.
Előzmény: Törölt nick (18)
A 81714-es Creative Commons License 2002.07.20 0 0 19
Egyébként Ady Endre ezeket a kérdéseket a legkézenfekvőbb módon kezelte. Akiben egy szikrányi értéket felfedezett, azt istenítette, hitvallásra, ideológiára való tekintet nélkül. Éppúgy nagyra tartotta Nietzschét, mint Marxot vagy Schopenhauert. Én ezt a hozzáállást tartom helyesnek, de képtelen vagyok érzelmileg azonosulni vele.
Előzmény: A 81714-es (17)
A 81714-es Creative Commons License 2002.07.20 0 0 17
Ezt a zászlósat nem értem. A lektűrös tanácsod tetszik:)) Különben krimikkel próbálkoztam. Némelyik olyan rossz volt, hogy kifejezetten élveztem. Ezt a káromkodós költőt pl. szeretem, akit a képedben megidéztél a katedrálissal. Most csak lírára gondolsz, vagy Homérosztól Villonon, Breughelen, Mozarton, Heinén kereszül soroljak fel 500 nevet Gustav Mahlerig és Felliniig bezárólag?

Na jó, adok néhány irányelvet. A magyar líra terén teljes felsorolást tudok adni. Nem lesz hosszú. Balassi Bálintot nagyon szeretem. Nagy költő. Csokonai óriási költő volt, nem is értem, hogy kavarhatják el ilyen itt a piros hol a piros alapon Kölcseyk és Vörösmartyk között (bár ez utóbbinak voltak érdemei). Nem is értem, hogyan lehet elolvasni egy Kölcsey verset. Vagy az utcán baktatva mormolni. Borzalom. Aztán jön egy szakadék, hacsak nem értékelem Petőfi kísérletezgetését. (Itt a Bodri kutyára gondolok, nem a síri hományra, ami egy rettenet.) Arany János a balladáit leszámítva, mint lírikus nem értékelhető, ellenben a ‘versszakma’ egyik legnagyobb mestere. Ady - ugyebár ez triviális. Kosztolányi , Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Juhász Gyula néhány verse mellett nem tudok elsiklani, nem voltak nagy költők, de annyi színt vittek a magyar lírába, hogy máig is belőlük él a kihaló írott, magyar lírai költészet. (Igen, írott, mert a városi villany-folkzenében úgy nézem, hogy továbbél.) Attis evidens. Radnóti nem volt jó költő. Nem tudom, hogy ismered-e az Indián nyár c. versét. Nem az a lényeg, hogy egész tűrhető a vers, hanem az, hogy ott tűnik fel, hogy zsenigyanús. Aztán hirtelen pár vers erejéig nagy költő lett. Elég pár vers is! Aztán marad Nagy László és Weöres Sándor. Ez utóbbit a 20. század bő második felének legnagyobb magyar költőjének tartom. Vannak még ilyen vesszőparipáim, mint Rab Zsuzsa, vagy Vas István, Áprily Lajos, de ez inkább csak magánügy, nem hinném, hogy igazán jelentős költők lennének.
Nagy, nem magyar lírikusokról nem írok telefonkönyvet.

Adós maradtál a kérdésemre a válasszal.

Előzmény: Törölt nick (16)
A 81714-es Creative Commons License 2002.07.20 0 0 15
Nem kell osztani a véleményemet. Isten mentsen. Szvsz nemcsak magyar színiirodalom nincs, hanem általában véve a Földbolygón mára színház sincs, legfeljebb épületek formájában. Kifingott, kipurcant, nyekk, vége. Elmúlt. Erre Artaud rájött a harmincas években. Bele is őrült. Ezért ne ossza senki a véleményemet.

Keats-t, Shelley-t és Byron-t leszámíthatjuk, hiszen ők épp a dögunalmas angol lírai ‘közélet’ elől emigráltak. Ki marad? Milton? Blake ? (jó költő), T. S. Eliot ? (nagy költő). Írd le a nevüket, felkorbácsolódott az érdeklődésem. (A mai angol lírát nem ismerem.) Tudom, hogy felelőtlenség azt mondani, hogy nincs angol líra, mint ahogy azt is pofátlanság leírni, hogy nincs albán költészet. Különben én nem vagyok kompetens. Ha Jiménezt olvasok vagy elalszom, vagy felidegesítem magam (pedig ha jól tudom Nobel-díjjal is megdobták). Babits Mihálytól a falra mászok, tiszta közhely az egész, a képzavarok áradatáról nem is beszélve (ám jó irodalomtörténész volt). Sőt, mára Garcia Lorcát is egy kicsit giccsesnek tartom. Valami baj van velem. Louis Aragont is újabban kurva rossz költőnek tartom. Régen nem így volt.
Szóval én csak annyit akartam mondani sarkítva, hogy orosz líra van, francia líra van, és angol líra nincs.

Előzmény: Törölt nick (12)
divatlila Creative Commons License 2002.07.20 0 0 13
Az Ember tragédiájáról írt művét nem olvastam.De - mint ahogy a korábbi hozzászólásomban mondtam- van néhány számomra elfogadhatatlan és megbotránkoztató eszmefuttatása.Ezeket nem részletezném itt a topikban,mert nem akarok túl nagy vitát gerjeszteni...meg különben is,az már inkább a Politika topikba kerülhetne. :))) Ha ismered a munkásságát,te is tudod,mi a "vesszőparipája".Sajátos "fajelmélet"...
Előzmény: Törölt nick (12)
A 81714-es Creative Commons License 2002.07.20 0 0 11
Mit írt az Ember tragédiája című fércműről? Csak nem azt, hogy egy kalap szar? Mert ezt senki nem meri kimondani. Nem szégyen, hogy nincs magyar drámairodalom, és színiirodalom is alig, mint ahogy az sem, hogy nincs magyar fóka. Az se szégyen, hogy angol líra sincs, illetve ami van, az nem a ködös és konzervatív Angliában született.
A szégyen az, hogy a szarból tantervi szinten is várat kell építeni.
Tényleg, mit írt? Ez érdekel.

Azért érdekel, mert tudtommal idáig Magyarországon egyetlen nemzetközileg jegyzett esztéta merészelte leírni egy tanulmányban, hogy Madách 'műve' egy borzadály. Ott van Csokonay, Molnár Ferenc, ők senkik, a magyar színiirodalomban. Vagy éppen hogy valakik. Holott Molnár Ferenc könnyed darabjai igen nagy sikert arattak Párizsban. Ellenben ez a mucsai szerencsétlen, akinek a művét nem is ismerjük, hiszen némi paraszolvenciáért Arany János írta át (ezt nem verik nagydobra a sunyiállatok), is igen nagy sikert aratott. Egyetlen időszakban, és egyetlen országban, a náci Németországban. Nem mintha prefasiszta mű lenne, hanem annyira sematikus, és annyira közhelyes, annyira kézzelfoghatatlan és buta, hogy ott kívánatos volt.

Hogy nem veszi észre senki, hogy ebben a DARAB-ban, egyetlen karakter sincs, ami pedig a dráma és a színmű alapfeltétele? Hogy nem veszi észre senki, hogy egy lebutított történelemkönyv, és semmi több? Hogy nem veszi észre senki, hogy kocsmafilozófiai gondolatok ócska halmaza?

Ami ebben a 'mű'-ben ér valamit, az Arany János, aki ellenben soha nem mert volna drámát írni a Shakespeare fordításai okán. Ő a Nagyidai cigányoknál megállt, érezte, hogy itt a magyar plafon.

Ennyiben pedig pusztán irodalomtörténeti relikvia. Amit a folyton sötét magyar kultúrpolitika igen kártékony, magyar agyat kulimájszosítón piedesztálra emelt.

Azért a Madách tér mardhat. Könnyen megjegyezhető.

Előzmény: Törölt nick (10)
AgyProTézis Creative Commons License 2002.07.10 0 0 9
Levin, aki Igoriban volt állomásfőnök?
Justis_4_US Creative Commons License 2002.06.18 0 0 8
Igen, ő az!
Előzmény: másvalaki (7)
másvalaki Creative Commons License 2002.06.16 0 0 7
Semmi baj nincs, de Kurt Lewin.
Előzmény: Justis_4_US (5)
másvalaki Creative Commons License 2002.06.16 0 0 6
Előzmény: Justis_4_US (5)
Justis_4_US Creative Commons License 2002.06.16 0 0 5
szerintem Levin professzor "Unfreeze-Change-Refreeze"-modelljét leetne a legeredményesebben használni az elsatnyult társadalom megreformálása. Persze ez csak globális szinten, globális felfogással lehetne effektív.
Előzmény: divatlila (4)
divatlila Creative Commons License 2002.06.15 0 0 4
Szerintem Kopátsy -talán- az egyetlen közgazdász,aki nem közgazdász-fejjel gondolkodik a kultúráról és a szellemi vagyonról.Érdekes olvasmány mindenesetre. Egyetértek abban,hogy elég jelentős személyiség,mondhatni "korunk egyik legnagyobb magyar elméje",ahogy írtad...Bár első olvasatra van néhány számomra megbotránkoztató és elfogadhatatlan ítélete ill. értelmezése.
Előzmény: holtlelkek (2)
holtlelkek Creative Commons License 2002.06.15 0 0 3
csöppet mondható... helyett csöpett sem mondható, hogy az iparosodás irányába vezetett.
Előzmény: holtlelkek (2)
holtlelkek Creative Commons License 2002.06.15 0 0 2
Nem olvastam a könyvet, de Kopátsy nem egészen kultúráról szokott beszélni, hanem inkább szellemi vagyonról, ami a gazdaság szolgálatába van állítva, illetve ezt érti kultúra alatt. Ez egy érdekes határeset. Szerintem az általa szellemi vagyonként értelmezett kultúra, nem azonos a kultúrával, de ebbe nem mernék belemenni. A Fuggerek nem tudom mennyi lóvét adtak a művészetek támogatására (valszeg egy kanyilót sem), míg a Meiciek óriási összegeket költöttek a művészetekre, még ha önös érdekből is. A Fuggerek a kultúra szellemi vagyon részét támogatták és ezzel a tőkefelhalmozást segítették, míg a Mediciek a kultúra egy másik, csöppet sem elhanyagolható hajtóerejét, ami csöppet mondható, hogy az iparosodás irányába vezetett. Kacifántos egy picit ez a kérdés. Itt a Metakazamatában korunk egyik legnagyobb magyar elméjének, Kopátsy Sándornak a részleges kritikába fogni elég hajmeresztő vállalkozás lenne.:)

holtlelkek

Előzmény: divatlila (1)
divatlila Creative Commons License 2002.06.15 0 0 1
Én is ajánlanék egy könyvet a témában,ha valakit érdekel:Kopátsy Sándor:T.E.T.T.
Előzmény: holtlelkek (0)
holtlelkek Creative Commons License 2002.06.11 0 0 0
Nem akarom túlintellektualizálni ezt a topikot, de meg szeretném jegyezni, hogy a civilizáció és a kulúra nem ugyanaz. (Javaslom Polányi Károly (Karl Polanyi) Dahomey c. művének tanulmányozását.) Szerencsés esetben a kettő találkozik, kevésbe szerencsés esetben létezhetnek virágzó civilizációk, amiket mondjuk barbárnak is nevezhetünk. Talán nem is kell túl messzire menni. Ilyen a történelem.

(Nem akarok belekotnyeleskedni, ezért kellene most ide egy történész, vagy történész hallgató.)

holtlelkek

Előzmény: témanyitó (-)
témanyitó Creative Commons License 2002.06.11 0 0 topiknyitó
Le kell e rombolni a civlizációt, vagy még át lehet formálni? Lehet e egyáltalán kezdeni valamit a fogyasztói társadalom világával?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!