A Veelncei tó tényleg más, ott van a Vértes, abban voltak/vannak karsztforrások, amik az eleve sokkal kisebb víztömeget kevesebb ráfordítás árán megemelik
Szvsz is ÉNY az a szél, az erősségről nem is beszélve, az összes nagy front utáni szelünk É-ÉNY-i. A keleties szelek gyengék.
Más: a Velencei-tó is apadt, de ha jól tudom az ottani optimális 150-es(?) vízállás ma pl. 114, ami nem olyan aggasztó. Persze ott valamit tettek a vízutánpótlással(?) pár éve, mert ott is nagy gáz volt. Ezzel csak azt akarom mondani ill. kérdezni, hogy ha ott adott már a megoldás a vízutánp.-t illetően, akkor nem lehet a mostani éveket azzal összehasonlítani, de ha ott sem, akkor mégis, és akkor bizony nagyjából azt a hipotézist erősíti, hogy valahol lyuk van a Balcsin. Mert a nap és szél kb. egyformán dolgozik e két tavunkon.
Végül is neked lett igazad!
VITUKI SCUSIi!
Az én mércémmel van baj! >:o(
r.tonyo
Kiindulva a Balaton nagy felületéből azt kell hogy gondoljam, hogy a párolgás folyamatának inerciája van, tehát még egy esős időszak sem fordíthatja a kezdetekben erőteljes párolgást. Ezt nem lehet összehasonlítani azzal, hogy egy pohárba vízet öntesz, mert figyelembe kell venni a meghatározó folyamatokat – jelen esetben a párolgás domináns. Más példával élve: egy tehervonat sem tud rögtön ellenkező irányba indulni, és minél nagyobb volt az adott pillanatban a sebessége, annál nehezebb - nagyobb teljesítményt kell kifejteni – megfordítani.
Abban viszont igazad van, hogy a 10-20 mm evaporációval csökkentett 60 mm csapadék még így is 40-50 mm jelent. Ezzel szemben ál az általad említett 20 mm-s vízszint növekedés.
Más
A klímaváltozás sok mindenben érezhető, és itt most nem szükségszerűen valami dramatikus dologra gondolok. Csak egy példa: aki sokat hajózik, vitorlázik a Balatonban az megfigyelhette, hogy megváltoztak a domináns szélirányok (régebben DK iránya volt a szeleknek és ez okozta a két part közötti 10-15 cm-es dilatációt, vízszintkülönbséget, és többek között felelős volt az eltérésért a déli (homokos) és az északi (szerves anyagban gazdag) part üledéke között. Érzésem szerint az elmúlt 3-4 évben a szelek inkább keleti irányúak. Egy erősebb Keleti szél a Keszthelyi medencében akár 1 méterrel is megnövelheti a vízszintet.
Másik példa: a Zala torkolatának (a humuszos víz miatt) jól észrevehető csóvája van. Régebben ez szétterült a Keszthelyi medence DNy – Zala torkolata melletti – csücskében. Most kilométerekre elterül a Déli part mentén (akit érdekel, annak tudok műholdfelvételeket küldeni erről).
És még valami, ami hasznos lehet (nem tudom honnan van), azt hiszem 2001 ből van.
2000-ben ivóvíz céljára 13,7 millió köbméter vizet emeltek ki (Dunántúli Regionális Vízmű Rt) a Balatonból, egyéb ipari és mezőgazdasági célra különböző cégek összesen további 6,6 millió köbmétert. Ez együtt 20,3 millió köbméternyi víztömeg. A már korábban idézett Soha Szilveszter szerint ez nem jelentős mennyiség, mivel a Balaton 2 milliárd (Kétezer millió) köbméter vizet tartalmaz, vagyis az átlagos éves vízelhasználás aránya a teljes víztömeg 1-1 százaléka. 1 cm magasságú víz a Balatonban megközelítőleg 6 millió köbméternek felel meg, vagyis évente alig több mint 3 centiméternyi vizet vételezünk ilyen módon. Egy-egy nyári napon, amikor 30 celziusz fok körüli hőmérséklet uralkodik a Balaton körül 1 centit apad átlagosan a víz. Ennek pótlására a Zala és az egyéb tóba ömlő patakok csak 1-2 milliméternyi vizet szállítanak vissza. Tekintélyes vízpótlásra a csapadékos idő ad lehetőséget. 2001 tavaszán a Balatoni Vízügyi Kirendeltség mesterségesen (köszönhetően a télnek) 110 centiméter magasan tartotta a Balaton vízét.
Igen, most megtaláltam ezt az általad beírt elszivárgás hipotézist. Nem kizárható, de nem is biztos, mindenesetre jó lenne legalább az okot tudni. Ahogy fogy, az aggasztó, igaz jó melegek vannak mostanában is, na de napi fél centi az utóbbi 8 napban is! És egyre hűvösebb, aminek legalább megvan az oka is, jön az ősz!
Ebben nem vagyok olyan biztos, már egyszer leírtam miért.
Azóta beszéltem egy geologus ismerősömmel, és azt mondta, hogy egyáltalán nem hülyeség.
Meg azt is leírtam, hogy el kell dönteni, hogy a Balatont természeti értékként kezeljük, vagy egy olyan fejőstehénként, amelyik egyre kevesebb tejet ad. Lásd az idei turisztikai szezont (is).
Másként fogalmazva: a Balaton érdekében vagy a nemzetgazdaság érdekében tegyünk valamit!
Ezt kell eldönteni.
Ha az utóbbi mellett döntenek, akkor jöhet a vízutánpótlás, ha az előbbi mellett, akkor hagyjuk rá a természetre.
Mennyi a drága? A baj az, hogy immár lassan 70 cm a hiány, ami ugye 700 mm, azaz egy éves csapadékunk úgy, hogy közben semmi sem fogy. Pedig fogy, mert egy csomó település onnan kapja a vizet, iszonyatos forró időjárás által iszonyatosan párolog, a sok szél is besegít a párolgásba... Az a baj, hogy szvsz hiába nézünk vissza a történelembe, hogy volt ez már soxor alacsonyabb is, de most egy globális időjárás/klíma változás van, ezt tagadni nem lehet, legfeljebb elhallgatni, mint ahogy teszik is. De van, és ez a dolog nyitja, és nem likas a Balcsi! Ha itt annyi eső esik, hogy az akárcsak 2-3 év alatt megoldja a Balcsi vízutánpótlását, akkor abból annyi és akkora árvizek lesznek, hogy arra még nem is akarok gondolni. De mi Veszprémben biztonságban vagyunk :) De mire lesz bringautunk a Balcsira, nem lesz benne víz :(
Láttam a vízpótlásra készült terveket, hát nem tudom.....
Maradjunk annyiban hogy kezdetlegesek.
Az egyedüli kivitelezhető ez a Rába-csatorna lenne, de ez tényleg DRÁGA. Én még mindig bízom az időjárásban, elvégre ahogy volt egy csapadékos augusztus, úgy lehet csapadékos félév jövöre is.
És még mindig nem tettem le arról, hogy a rohamosan fogyó víz nyomát a tó fenekén keressem:)
Optimista szemlélet, amit írsz, én meg azt mondom, hogy nem kéne ezt karbatett kézzel nézni, mert itt valami nagyon bűzlik, ez csak egyre fogy. A 60-70 centit mire a globálisan elszúrt időjárásunk pótolja, arra várhatunk, bárcsak ne lenne igazam! Sajnos donvito topiclakónk lenti érvelésének olvasása után megint csak a saját forrásom (www.teletext.hu 182. oldal) alapján (ez az Országos Vízjelző Szolgálat adata!) ismét szomorúan állapítom meg, hogy jó egyhetes fürdőzésem óta ismét 4 centit apadt (ennyit én nem locsoltam ki!), a mai vízállás 43 cm! Természetesen meg kell vizsgálni, hogy honnan, mibe kerül a vízpótlás, mik a hatások, de szerintem el kell kezdeni! A földmunka nem annyira drága, vannak erre gépek, csatornák meg amúgy is nagyon kellenének kis országunkban, mert az öntözéses gazdálkodásunk az EU mögött bizony mérhetetlen messzeségben bandukol. Szél meg tuti van, a Dunántúl erről híres, Tésen (Bakony fennsíkja Várpalota fölött) már hamarosan pörög a szélerőmű park (egy propeller pl. pörög az Inotai erőműnél, a 8-as útról látható klasszul) és ugyanez Polgárdinál is előkészítés alatt van. Nincs efféle szakértelmem, de pl. az "idegen vizet" valószínűleg be kéne folyatni a Zalába, majd Kis-Balaton, ahol már keveredve valamelyest átalakulna, és bizonyára jobb lenne, mint egy száraz gödör. Ja és van azért víz a Rábában pl. tavasszal, mikor olvas a hó fönt a hegyekben.
Az, hogy a múltkori nagy csapadék mit eredményezett én is figyeltem szinte naponta: az esők előtt a fenti forrásban található vízállásjelentés alapján 49 cm volt, esők után 2-3 nappal 51, majd igen gyorsan ment ismét lefelé. Még meddig. Kormánydöntés van arra, hogy 110 centi alatt nem engedik le a vizet a Sióba! Ez aztán egy röhej, nagyon komolyra vették a figurát!
Írod: "... mint alább olvashattuk, a halászatba már csak iszonyúan tönkremenni lehet, mert a horgászok (egyenként is) tonnaszámra fogják és viszik haza a halat: "azzal gyújtanak be otthol, és vannak falvak, ahol az utakat kátyúzzák velük"."
Ha most rám céloztál, akkor sikerült meglepned. Hol is írtam azt, hogy - ahogy szarkasztikusan megjegyzed - "tonnaszámra fogják és viszik haza a halat" az általad rettentően védett horgászok?
Gönczi helyettese: akkor esett be a képbe, amikor a derék Gönczit tiszai kormánybiztossá szentelték. Ifj. Tölg messzeb lát, mint a főnöke: ő már nem csak a törölközőket, hanem a zsebrádiókat is összeszedetné a plázsokról. Valamiből élni kell, ugye; mint alább olvashattuk, a halászatba már csak iszonyúan tönkremenni lehet, mert a horgászok (egyenként is) tonnaszámra fogják és viszik haza a halat: "azzal gyújtanak be otthol, és vannak falvak, ahol az utakat kátyúzzák velük".
Ismét hangsúlyoznám a rövid időintervallumot:)
, mert ezzel ki lehet zárni a két ellentétes irányú folyamatot (befolyás-párolgás) és csak egy folyamatot (befolyás) kell figyelembe venni
Akkor még egyszer:
Két ellentétes irányú folyamatról van szó, aminek az eredménye az általad említett 2 cm-es vízszintnövekedés. De természetesen ez az én véleményem, de mivel nem vagyok hidrológus természetesen elfogadom, hogy tévedek. Azonban akkor kellene egy ellenvélemény, hogy tudjak érdemben vitázni vele. Pb. Hrúber Gubó véleménye – t.i. a „a halászati rt. elkezdte lopni a vizet is” – egy alternatív hipotézis (Gönczi monnyon le! :o)), amivel lehet vitatkozni.
Tisztelettel
vito
Tisztelt robin stein!
Néha én is elvesztem saját barokkos mondataimban fonalát, ahol talán - ugyan embrionális állapotban -, ott leledzik - reményem szerint - az értelem minimális szikrája.
Akkor mégegyszer:
A BALATON vízfelületére területi átlagban kb 60 mm esett. A csapadékos időszak után 1 nappal csak 2 cm-vel (nem 3-4-gyel) volt magasabb, mint a csapadékos időszak előtt közvetlenül.
Józan paraszti eszem szerint ilyenkor, ha egy felületre 6 cm vízoszlop esik, akkor 6 cm-vel magasabbnak kellene lennie a vízszintnek.
Mivel ez nem történt meg, ezért kell lennie szivárgásnak, ha a Siót tuti nem nyitották meg.
És azért fontos a rövid időintervallum, mert így nincs szó semmiféle evap..... párolgásról
Bocs ha nem vagyok érthető
"torzítod a valóságot, amikor a mondandóddal azt sugallod, hogy szoros kauzális összefüggés lelhető fel a Balaton halállományának csökkenése és a Rt. munkája között."
Gyönyörű.
Értelmes magyarázatként csak az jut eszembe, hogy egy negatív tendenciát nagyobb erőfeszítéssel lehet csak az ellenkezőjére változtatni. A Balaton felszínének párolgása rendkívül magas. Hogy számadatokkal is alátámasszam: a Balaton egész területére kivetítve az átlagos evaporáció (területről végbemenő párolgás) és az átlagos precipitáció (területre eset csapadék) között 1,5 szorzó van (550M m3 és 370M m3). A befolyók viszont nagyon lassan emelik a vízszintet (akár hetek is telhetnek el).
A vízgyűjtő területére eset csapadék pedig véleményem szerint az elején el se jutott a befolyókig, nem hogy a Balatonig, mert ahhoz előbb a talajban egy bizonyos víztelitettség kell, hogy kialakuljon.
Én erre tippelek.
Ha a nádat irtják, akkor pusztul a szerencsétlen. Nincs mese.
:o)))
Viszont az tévhit, hogy a nádasnak van valamilyen szűrőhatása. Nos, hogy árnyaltabban fogalmazzak - a nádasnak nincs TIPIKUS (a nádra jellemző) szűrőhatása. Mivel a víz reológiáját (áramlástanát) megváltoztatja, ezért gyorsabban ülepedik a nádasban a lebegő anyag és vele együtt aspecifikusan az oldott anyag is. De hasonlóképpen működnek a nagy hínarasok is.
Azonban - hogy még jobban megtévesszelek – hozzátenném, hogy önmagában a nádas inkább erőteljes nitrogén (N) és foszfor (P) forrásnak tekinthető, ami lényegében azt jelenti, hogy a nádasok üledékének nagyságrendekkel magasabb P és N tartalma potenciális terhelés a Balaton számára. Szerencse az egészben, hogy ez még mindig eltörpül az emberek okozta szennyezés mellett.
Emellett a nádas más élőlényeknek ad életteret, amelyek mindegyike különbözőképpen befolyásolják a tápanyagok körforgását.
Legjobbakat
vito
u.i. A Kis Balaton nádasáról most nem beszélek, emrt annak más hidrológiai és biológiai szerepe van.
Donvito
Szerinted miért nem emelkedett annyit a Balaton vizszintje, mint amennyi eső esett a környéken (területi átlagban 60 mm,=6 cm ehhez képest csak 2 cm-t emelkedett a vízszint)?
Tény, amit állítasz, mármint, hogy a Halászat Rt. elszemtelenedet és mindenhol halásztat.
Azonban torzítod a valóságot, amikor a mondandóddal azt sugallod, hogy szoros kauzális összefüggés lelhető fel a Balaton halállományának csökkenése és a Rt. munkája között (annyira nem hatékonyak!). Ez egy rossz érv, hiszen ha belegondolsz, akkor 10-15 évvel ezelőtt a nagyobb flotta mellett mégis rengeteg hall volt a Balatonban.
A kulcsszó az eltartóképesség. A Balatonban akkor volt sok a hal, amikor eutróf, vagy is algás volt a víz. Lelki szemeid előtt lebegjen a tápláléklánc piramisa, ahol annak legalján az autotróf élőlények (algá, moszatok), míg a tetején a csúcsragadozók (fogas, csuka) találhatóak. Mivel a Balaton vize tisztább lett, így evidensen kevesebb lett az alga, stb., stb. Mit ne mondjak: a dévérek aránya több mint a felére csökkent, míg kb. 10 évvel ezelőtt a Balaton halállományának akár a 75-80%-kát is kitette (érdekes, hogy eddig az évig az árvaszúnyog mennyisége is csökkent a Balatonban). Ezzel arányosan nőnek az alternatív táplálkozású fajok: a busa mennyisége majdnem megduplázódott.
Horgászok
Kedves Gubó! Amikor nekivágsz még a legkisebb útnak, akkor nem indulsz el egy felkészítetlen autóval (az egyén intelligenciája, felelősségérzete, stb.). Akkor véleményed szerint miért helyeznek le még mindig horgászok karókat a tó területén, amikor tilos? Azért mert sem a vízügynek, sem a környezetvédelemnek nincs pénze arra, hogy a törvény végráhajtását ellenőrizze, azért még nem kellene káosznak lennie!
Még egy adalék a horgászok rabló hozzáállásáról: a Szigligeti öbölben a horgászok kilószámra – fejetlenül - szórják a beetetésre szánt kukoricát a nádasba, ezzel kegyetlenül kipusztítva a nádast és az ott található összes, addig ott élő fajt. Nem vicc: láttam olyan helyeket, ahol 5-6 m2-es területen az aljzat kétújnyi rétegben volt a kukoricával (+egyéb etetődzsuva) beborítva. És sajnos ez messze nem egyedi eset.
