"Az energia mennyiségét és teljesítménykalkulációt illetően még adós vagy!"
Nem vagyok napra kész a témában. Itt van összesen olyan 30 m magasság, és 25 m3/s hozam. QxH = 750 m4/s, de hogy ez mennyi MW, azt nem tudom. (Ennek a rendszernek kb. a 60 % a hatásfoka) Természetesen lehet játszani azzal is, hogy minél rövidebb a napi üzemidő, annál nagyobb a leadott teljesítmény, ill. annál hosszabb ideig tölthető a 25 m3/s teljesítménnyel a felső tározó. De ez már messzire vezet.
Az extrém vízhiányos időszakot leszámítva (2001-2004), a 2000-es években eddig egyetlen év volt, amikor nem volt vízeresztés, az a 2012-es év volt. Az elmúlt 15 évben gyakorlatilag egy év esett ki."
Én nem mondom azt, hogy most kell nekiesni. Ahogy én gondolom, az az, hogy a következő eu-s költségvetési időszak végefelé el kell rajtolni a munkával (2027) hogy biztonsággal lehessen ez-s pénzt is szerezni rá. Ehhez viszont máris el kell kezdeni a műszaki, és a politikai megalapozását a munkának.
Azt sem mondtam, hogy erre a vízutánpótlásra 2030-ban már feltétlenül szükség lesz. Azt viszont állítom, hogy a klimaváltozás előrehaladtával biztosan szükség lesz rá. Az OMSZ adatai szerint 20-30 éves távon évi 2-3 mm-rel csökkent a Balaton vízgyűjtőjére hulló csapadék. Ez már csak legfeljebb gyorsulni fog.
Vagyis a mai helyzet csalóka, hosszú távon fenntarthatatlan.
És akkor: tekintettel arra, hogy előreláthatólag a következő 10 évben nem lesz szükség a munka alapcéljának történő felhasználásra, ezért van szükség egyéb célokra való hasznosításra, hogy legalább a fenntartás költségei megtérüljenek. Ezért kell a hajózás, az áramtermelés és a turisztikai hasznosítás. Így a létesítmény üzemkész állapotban rendelkezésre állhat akkor, amikor egyszer csak szükség lesz rá (de akkor égetően).
"A trend pedig az, hogy amióta a 120 bejött, minden évben van eresztés (akár több is) és lesz is"
Ez természetesen nem a 120 cm bevezetése, hanem a csapadékviszonyok miatt van. Természetesen ezután is lesznek rendszeresen leeresztések, hisz 15 évente egyszer kell vízutánpótlás vagyis 14 évig leeresztés szükséges. Ennek a vízmennyiségnek az energiája plusz bevételt jelent, mert ha leeresztés van, nem kell az áramtermeléshez szükséges vizet szivattyúzni.
"Hajózás mondjuk most egy darabig nem lesz, amíg a Kiliti és a hajózsilip nem épül meg Siófokon,"
A beruházás keretében természetesen ezek a létesítményeket is el kell készíteni.
"csak ismerem a döntéshozók, előkészítők, stb gondolkodását és bátran állíthatom, hogy egy ilyen több milliárdos beruházás ezer oldalról vizsgált és a megalapozottságához ennél több kell. Jóval több."
Én azt mondom, hogy arra van pénz, amire van politikai akarat. És azt látom problémásnak, hogy jelenleg még arra sincs akarat műszaki oldalról(!!!), hogy kimondjuk, erre a megoldásra valamikor szükség lesz.Van valami csodavárás, hogy ilyen maszatolás féle intézkedésekkel megússzuk, de ez a merjünk kicsik lenni filozófia. Ezt kellene meghaladni mielőbb.
Csak az az álom valósul meg, amit megálmodnak.
"és van még egy EU Víz-Keretirányelv és egy Kvassay Jenő Terv is, amikkel szintén nincs (teljes) összhangban a Sió ilyen szabályozása,"
Hát akkor ezeket kellene hozzáigazítani a valós távlati igényekhez. Látod, máris van sürgős feladat a terv végrehajtása érdekében.
Mondom, NINCS csúcs. Ergo nincs szükség csúcserőműre. https://www.mavir.hu/web/mavir/rendszerterheles Az energia mennyiségét és teljesítménykalkulációt illetően még adós vagy! Ja, amúgy a csúcserőmű alapja az, hogy a völgyszakaszban olcsóbb áramot tudsz venni és a ( ma már nem nem létező) csúcsidőben drágábban tudod eladni, mint a veszteségeiddel növelt ár. Hátööööööö....
Az extrém vízhiányos időszakot leszámítva (2001-2004), a 2000-es években eddig egyetlen év volt, amikor nem volt vízeresztés, az a 2012-es év volt. Az elmúlt 15 évben gyakorlatilag egy év esett ki.
A trend pedig az, hogy amióta a 120 bejött, minden évben van eresztés (akár több is) és lesz is. Hajózás mondjuk most egy darabig nem lesz, amíg a Kiliti és a hajózsilip nem épül meg Siófokon, de ez nem jellemző helyzet...
Ne érts félre, én nem akarok trollkodni, csak ismerem a döntéshozók, előkészítők, stb gondolkodását és bátran állíthatom, hogy egy ilyen több milliárdos beruházás ezer oldalról vizsgált és a megalapozottságához ennél több kell. Jóval több.
(és van még egy EU Víz-Keretirányelv és egy Kvassay Jenő Terv is, amikkel szintén nincs (teljes) összhangban a Sió ilyen szabályozása, szóval, nagyon nehezen lehetne ezt így átvinni, erre forrást találni.)
" és ma már nemigen van csúcsüzem, mert gyakorlatilag egy 8 órás völgy van a villamosenergia fogyasztásban, a többi picit évszakfüggő hullámzás, de ennyi.."
Én nem vagyok e téren otthon, de végül is mindegy, hogy mikor veszik át az áramot, csak fizessenek érte annyit, amennyit a napelemek áramáért fizetnek.
Én úgy tudom, hogy gázerőműveket állítanak be a csúcsigények kielégítésére. Az itt termelt áram nem éri el egyetlen gázüzemű erőmű teljesítményét sem, viszont igény esetén 5 percen belül üzemkész. Én ezt nagy előnynek tartom.
"Erre most még lehetne eu-s támogatást is szerezni"
Ezt azért írtam, mert jelenleg (a következő 7 évben) jogosultak vagyunk az eu kohéziós alapra, ugyanis az az eu átlag 75 %-a alatt jár. A jelenlegi fejlettségünk 72 % körül van (gdp-ben mérve) akit a tíz évvel ezelőtti 63 %-ról indulva értük el.
Vagyis most még lehet ilyesmire pénzt szerezni a kohéziós alapból egészen addig, amíg jogosultak vagyunk rá.
A probléma azonban bonyolultabb annál, ahogy írtam, ugyanis első körben nem az országok, hanem a régiók fejlettségét mérik az országra jutó keretösszeg megállapításakor, és a 7 régió közül talán ha kettő fog átesni a 75 %-os határon.
Ez a csúcserőmű üzemmód szerintem eppicit elentmond a folyamatosan hajózható állapotnak.
Feltéve de meg nem engedve hány órán keresztül lehetne a lenti kapacitással üzemeltetni töltő illetve ürítő módban a rendszert és mennyi lenne az ebből kivehető teljesítmény/energiamennyiség? Ja, és ma már nemigen van csúcsüzem, mert gyakorlatilag egy 8 órás völgy van a villamosenergia fogyasztásban, a többi picit évszakfüggő hullámzás, de ennyi..
Nyilván ha a IV-es vízi úttól magasabb prioritást akarsz, akkor lépni kell.
De, nem tudom, hogy mennyire ismered a Sió hajózását, de azt is tudod biztosan, hogy a hidak döntően befolyásolják a dolgokat. A legalacsonyabb, egyben a Sióra mértékadó űrszelvény a sióagárdi közúti híd. Hiába tartasz magas vízszintet a csatornában, nem fér át alatta a hajó egy bizonyos méret felett és ez igaz a többi hídra is...
A minimális vízmélységet meg megint csak tartani kell a merülés miatt, szóval, elég kicsi a hajózási kis és nagyvízi vízszint közötti különbség.
Nem értettem félre semmit, csak szeretném tudni, hogy ez alatt mit értettél.
Ezt írtad, kiemelve a kérdésemet megalapozó állításodat:
"Már vagy 20 éve kész van a Sió duzzasztásának a terve, azt kellene leporolni, és minden duzzasztó mellé egy szivattyútelepet kellene építeni 25 m3/s kapacitással. Erre most még lehetne eu-s támogatást is szerezni, de 10 év múlva, amikor felébred az MTA, egyáltalán nem biztos, hogy ez a lehetőség még meglesz."
A Sió-csatornának a töltései a duzzasztók fölötti szakaszon nyilván alkalmatlanok lennének, de nem ez a fő gond, hanem az állandó hajózhatósághoz sztem ki kellene szélesíteni a medret, vagyis legalább az egyik oldalon teljes hosszában át kellene építeni.
A Fertő vizének ~felét a mederfenék felől a Dunából kapja. Kicsit kacskaríngós úton, de onnan.
Mióta áll Freudenau, azóta a Bécsi medencében lévő sóderrétegéban anyival nagyobb a vízoszlopmagasság, hogy a Lajta hg és a Fertő hg. alatt lévő vetőkön a szükséges víz átáramlik a Fertő alá és fel is jön.
