Nem negatívba ment a párolgás, hanem minimálisra csökkent, most már kevesebb, mint a(mostanában nem túl sok!) hozzáfolyás. Tavaszig ez már így is marad, állandó vízszint-emelkedés várható, eresztés is lesz. Kíváncsi vagyok, milyen magasra engedik emelkedni a vízszintet. Ugyebár 120 cm a felső szabályozási szint, annak a környékén kellene tartani...
Ha ragasztották a betonra, akkor talán kicsit ritkábban / kevesebb jön fel, de akkor is faszság :(
Nem tudom, miért nem lehet ilyen helyekre homokos / fövenyes "lidót" csinálni, miért kell mindenhova beton?? Inkább elfelé kéne bontani az egykori BVK parvédő műveket minél több helyen... Ja, hogy azzal nem lehet parasztvakítani, míg a térkővel igen?
Szép magas vízszint maradt a nyár elmúltával. A szerencse közrejátszott, mert pl. (bár mi nem vízgyűjtőn vagyunk) nálunk 795 mm az eddigi éves csapadék, ami extrémnek számít. A vízgyűjtőn is jóval átlag felettinél tarthatunk.
A túl tiszta Balaton például azt is jelenti, hogy a tó szegény lesz biomasszában, ami végső soron a halállományt is érintheti. "Hiába rakunk bele több száz tonna halat a Balatonba, éhen fog pusztulni, mert nem lesz mit ennie. Döntsük el, halastavat akarunk vagy egy szép, tiszta, diverz ökológiai állapotú tavat" - tette hozzá. Jövőre szerinte a hínarasodás miatt lesz majd pánik, de ez jár egy oligotróf, azaz tápanyagban szegény, ám emiatt szemmel láthatóan tiszta tóval. A hínár viszont jól elvan az ilyen vízben, hisz nem a vízből, hanem az üledékből veszi fel a tápanyagot.
Ennek az előjelei már idén is láthatók voltak, nem biztos, hogy jó irány lesz. Kérdés, hogy a cikkben említett erülőágat akarják-e használni arra, hogy a bejutó anyagok összetételét szabályozzák.
Tartok tőle, hogy az egy hibás mérés. Egy nap alatt nem hűl 6 fokot, ellenben a siófoki mérés a felszín közelében van, ahol a szél és a hullámzás együttese simán a levegő hőmérsékletéig hűthette az érzékelőt.
